Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)

1980-04-27 / 98. szám

\ lékét, biztonsagot a uilcngnak a ft- a ftfr^ft-ft^mt m » frk -kit** •* ^+~ir^'*-'trir'<rir'ir+~tr-tr -ó.-vr -*t» HHc iftnfc ** fdrtrktrk'trir te it it,it'ir'ir4riririr+r'k'irir'it te irk’k A A választók névjegyzékének közzététele A hét három kérdése Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választásának ' előkészítése­ként összeállították a válasz­tók névjegyzékét a tanácsok végrehajtó bizottságai; a vá­lasztási törvény feltételeinek megfelelő állampolgárokat a választók névjegyzékébe fel­vették. Választójoga van min. den nagykorú magyar ál­lampolgárnak. Nincs választó, joga annak, aki a közügyek­től, illetőleg a választójog gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll: szabadság- vesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban van; rendőrhatósági felügyelet alatt van; elmebeteg, tekintet nélkül arra, hogy gondnok­ság alatt áll, vagy sem. A névjegyzéket 4Prilis 28— május 9. között a végrehajtó bizottságok hivatali helyisé­geiben közszemlére teszik, s ezzel egyidejűleg minden vá­lasztót írásban értesítenek a névjegyzékbe történt felvéte­léről. Április 28—május 10. között a törvényellenes kiha­gyás miatt a kihagyott sze­mély, a névjegyzékbe történt törvényellenes felvétel miatt pedig bárki kifogással élhet az illetékes tanács végrehaj­tó bizottsága titkáránál. Ha a kifogás alapján meg­állapítják, hogy a kihagyás törvényellenes, a kihagyott személyt pótnévjegyzékbe ve­szik fel. Azokat a kifogáso­kat, amelyeket a végrehajtó bizottság alaptalannak tart, valamint azokat, amelyek a névjegyzékből való törlésre (Folytatás az 1. oldalról) Ünnepeltek szombaton a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat dolgozói is. A válla­lat — tíz esztendő alatt im­már másodszor — a tavalyi év eredményei alapján el­nyerte a Kiváló vállalat meg­tisztelő címet. Az ünnepségen jelen volt az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium képviseletében dr. Dénes György főelőadó, Fekete Nán­dor, a Salgótarjáni városi Ta­nács elnöke. Küldöttség ér­kezett Besztercebányáról Pa­vel Kovács, az ottani ingat­lankezelő vállalat igazgatójá­nak vezetésével. Lengyel József, a vállalat igazgatója mondott ünnepi beszédet. Szólott arról, hogy az ingatlankezelő az 1979-es gazdasági tennivalókat —, amelyek az V. ötéves terv szerves részét képezik — tel­jesítette, illetve nem egy vo­natkozásban túlteljesítette. A vállalat kezelésében levő épü­letek értéke több mint 1,6 milliárd forint, amely a gya­korlatban annyit jelent, hogy 6322 lakást és 274 egyéb bér­leményt gondoznak. Fontos feladatnak tekintették, hogy a lakóház-felújítási célt szol­gáló pénzt gazdaságoson hasz­nálják fel, ennek érdekében a kisebb javításokat, de a fel­újításokat is saját kivitelezés­ben oldották meg. Ez gazda­irányulnak, megküldi a járás- bíróságnak (városi bíróság­nak), Budapesten a pesti köz­ponti kerületi bíróságnak. A bíróság döntése végleges. Ha a kifogást alaposnak találja, elrendeli a névjegyzék kijaví­tását, ellenkező esetben a ki. fogást elutasítja. A végrehajtó bizottság a kifogások alapján hivatalból módosított névjegyzéket, va­lamint a pótnévjegyzéket má­jus 23—28. között ismét köz­szemlére teszi, és az utólagos felvételről értesítést küld. Azokat a magyar állampol­gárokat, akik a választók névjegyzékének összeállítása után szerzik meg a választó­jogot, a tanács végrehajtó bi­zottsága kérelmükre felveszi a választók névjegyzékébe. Ha a választó állandó la­kóhelye a névjegyzék elkészí­tése után megváltozik, az új lakóhelye szerint illetékes ta­nács végrehajtó bizottságától június 7-ig kérje felvételét a választók névjegyzékébe. A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint ille­tékes végrehajtó bizottság igazolását arról, hogy a ké­relmezőt a választók név­jegyzékébe felvették. Akik a választás napján elő­reláthatóan nem tartózkod­nak lakóhelyükön, azok júni­us 7-ig kérjék tartózkodási helyükön a névjegyzékbe való felvételüket. Ehhez mutassák be a lakóhelyük szerinti vég­rehajtó bizottság igazolását arról, hogy őket felvették a választók névjegyzékébe. ságosnak és eredményesnek bizonyult. Lakóházi elújításra több mint 22 millió forintot költöttek az elmúlt évben és, ami különösen örvendetes, 62 bányai kolónialakást hoztak rendbe. Beszédében kitért arra is, hogy a gyorsjavító szolgálat bevezetése hasmosnak bizo­nyult, gyorsabban rendbe hoz­zák a lakók által bejelentett hibákat. Nagy lendületet adott a munkának, hogy az ingatlankezelő vállalat 29 brigádja vett részt a szocia­lista munkaversenyben. Be­szédét azzal fejezte be, hogy az elért rang, a Kiváló vál­lalat cím, a vállalat minden dolgozóját további jó munká­ra kötelezi. Ezt követően dr. Dénes György átnyújtotta a Kiváló vállalat kitüntetést a kollek­tívának. majd Fekete Nándor szólott a résztvevőkhez. A jól dolgozó brigádok kollektív el­ismerésben részesültek, töb­ben kapták meg a Kiváló dol­gozó címet. Minisztériumi ki­tüntetésben részesült Hetei Sándor gépkocsivezető, a Ki­váló újító rangot Csákvári Csaba gépésztervező kapta. * A Nógrádi Szénbányák kis- terenyei építési üzemének él- üzemavatójáról lapunk keddi számában tudósítunk. Lázár György Ausztriában Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke, szombaton dél­után nem hivatalos látogatásra a burgenlandi Drassburgba érkezett, ahol tárgyal ven­déglátójával, dr. Bruno Kreis­ky osztrák szövetségi kancel­lárral. A kormány elnökét el­kísérte útjára Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Nagy János külügyminiszter­helyettes és Kozma Miklós ko­hó- és gépipari miniszterhe­lyettes. Dr. Randé Jenő, a Magyar Népköztársaság bé­csi nagykövete Drassburgban csatlakozott a kísérethez. Kreisky kancellár a drass- burgi kastélyban üdvözölte Lázár Györgyöt és kíséretét, majd ezt követően megkez­dődtek a tárgyalások, amelye­ken osztrák részről részt vesz Josef Staribacher ipari és ke­reskedelmi miniszter. Adolf Nussbaumer államtitkár, va­lamint dr. Johann Dengler, az Osztrák Köztársaság bu­dapesti »nagykövete. A tár­gyalások középpontjában a feleket kölcsönösen érintő kétoldalú és nemzetközi kér­dések állnak. Kreisky kancellár szomba­ton este vacsorát adott a kormány elnöke és kísérete tiszteletére. (MTI) Magyar párt­küldöltség Párizsban Gyenes Andrásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésével szom­baton pártküldöttség utazott Párizsba, mely az MSZMP képviseletében részt vesz az európai kommunista pártok­nak a béke és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó talál­kozóján. A delegáció tagjai: Berecz János, a KB tagja, a KB külügyi osztályának veze­tője és Horn Gyula, osztály­vezető-helyettes. Szombaton délben Párizs­ba érkezett az MSZMP kül­döttsége. Párizs Orly repülő­terén Gaston Plissonnier, a Francia KP Központi Bizott­ságának titkára, a Politikai Bizottság tagja köszöntötte. A tanácskozásra hétfőn és kedden a párizsi Meridien Szállodában kerül sor. (MTI) Irán mozgósít (Folytatás az l oldalról) A rádió nem tett említést az elvetélt akció után állító­lag iráni területen maradt és azóta sivatagban bolyongó amerikaiakról. Több iráni városba szállí­tották át az amerikai nagykö­vetségen fogva tartott túszok csoportjait — jelentette be a nagykövetséget hatalmukban tartó iszlám diákok közlemé­nye. A teheráni rádióban szombaton felolvasott doku­mentum szerint a túszokért az illető városok lakossága, il­letve az őket eddig őrző isz­lám diákok együtt viselnek felelősséget. A közleményben bizonyos „iráni elemeket” is azzal vá­doltak, hogy az Egyesült Ál­lamok' zsoldjában állva együttműködtek az amerikai­akkal a túszok kiszabadításá­ra tett sikertelen kísérletben. A diákok sürgették, hogy erő­sítsék meg Khomeini ajatol- lah otthonának védelmét és fokozott biztonsági intézkedé­seket foganatosítsanak az iráni főváros fontosabb pont­jainak védelmére. Mint han­goztatták. a túszok elszállítá­sa és ezek a lépések elenged­hetetlenek ahhoz, hogy siker­rel szállhassanak szembe egy esetleges újabb amerikai pró­bálkozással. A teheráni rádiónak adott interjújában Ghotbzadeh irá­ni külügyminiszter az ország nevében élesen elítélte az amerikai kormányzat ellensé­ges akcióját, amelyet —, mint mondotta — mérhetetlen hi­degvérrel ■ próbáltak ugyan megvalósítani, de forrófejű- ségről és ostobaságról tanús­kodik. (MTI) 1. Milyen események zaj­lottak Irán körül? A héten minden más ese­ményt háttérbe szorított a túszok kiszabadítására indí­tott amerikai katonai akció kudarca s annak széles körű nemzetközi visszhangja, A bőven áradó jelentések elle­nére változatlanul sok a bi­zonytalansági tényező és tisz­tázatlan részlet. Jogosan ve­tődik fel a kérdés, vajon csupán technikai jellegű, üzemi baleset hiúsította meg a minden mozzanatában ki­dolgozott és sokszorosan le­próbált támadást, vagy más tényezők is közrejátszhattak annak hirtelen lefújásában? Néhány kommentár hajlik annak feltételezésére, hogy Washington közreműködést várhatott bizonyos iráni kö­rök részéről, ami elmaradt... A lényeget illetően azonban nem lehet vita. A nagykövet­ségi túszok ügyét nyilván meg kell oldani, de ez alig­ha választható el a sokrétű amerikai—iráni viszony egé­szétől. Minden olyan próbál­kozás, amely egyoldalú ka­tonai lépéssel próbálkozik, veszélybe sodorja nemcsak magukat a túszokat, de a vi­lág jelenleg legérzékenyebb válságterületének, a Közép- Keletnek amúgyis törékeny viszonyait. A bizonyítványát magyarázó Fehér Háznak ezért sok mindennel kell szembenéznie. Az Egyesült Államokban a fokozódó bírá­latokkal, a szenátus egy részé­nek tiltakozásával s a követ­kező előválasztások egyelőre megjósolhatatlan eredménye­ivel, miután a héten, Pennsyl­vaniában Kennedy ismét „ösz- szeszedte” magát. (Az ameri­kai hatás természetesen nem egyértelmű: vannak, akik vé­dik a mundért...) A szövet­ségesek körében viszont csak értetlenség mutatkozik: a kilencak és Japán luxembur­gi értekezletükön Washing­tont támogató gesztusokat ha­tároztak el, cserébe pedig ko­molyan vették, hogy az Egye­sült Államok nem nyúl erő­szakos eszközökhöz. Csak­hogy amikor Carter maga is a katonai lépések elhalasztá­sáról beszélt, már parancsot adott az Iránba tartó kom­mandónak. Érthetően idege­sen reagáltak a Közép- és Közel-Kelet országai — az ésszerűtlen amerikai maga­tartás ugyanis élvezethez akár az öböl teljes lezárásáig, an­nak az olajútnak hosszabb- rövidebb időre történő kiesé­séhez, amelyen a világexport 60 százalékát bonyolítják. Végül, de nem utolsósorban az amerikai hazárdjáték eluta­sításban részesült a békeerők részéről, amelyek a válságcso­mó kioldását csupán türelmes tárgyalások és ésszerű állás­foglalások útján látják lehet­ségesnek. A nagy kérdés, vajon haj­landó-e az amerikai vezetés levonni a megfelelő tanulsá­gokat és új alapokon közeled­ni a krízishez? Vagy még mindig nem hallgatnak a jó­zanság szavára és megpróbál­nak „előre menekülni”? Mit tesznek majd a szövetségesek, amelyeknek az eddigieknél sokkal kiélezettebb helyzet­tel kell szembenézniük, s egy olyan Amerikát kellene tá­mogatniuk, amely nem is kon­zultált velük? Hogyan sike­rül Iránban leküzdeni a bel­ső gondokat (csak az elmúlt hetet idézve: heves harcok Kurdisztánban, véres össze­csapások az egyetemeken), hi­szen elengedhetetlen egy ha­tékony, antiimperialista nem­zeti egységfront kialakítása? tgy hát a hét végével nem zárul le az eseményfolyam, a hírmagyarázó nem először, de alighanem nem is utoljára foglalkozik az Irán körüli fejleményekkel. 2. Mi a jelentősége a szovjet—francia tárgyalá­soknak? Ami az enyhültebb időszak­ban szinte már természetes­nek tűnt — a kelet—nyugati párbeszéd, s a magas szintű találkozók folyamata, a fe­szültség fokozódásával lelas­sult, majd teljesen megakadt. Ezért kísérte megkülönbözte­tett figyelem Gromiko kül­ügyminiszter idei első utazá­sát egy nyugat-európai fej­lett tőkésországba, s a szov­jet—francia tárgyalásokat. Senki sem várhatott csodá­kat, de az európai közvéle­mény elégedetten fogadta a „nehéz, türelmes, elmélyült tárgyalások” hírét, amelyek során, francia kívánságnak megfelelően, nem kevés szó esett Afganisztánról. A szov­jet külügyminiszter ismét megvilágította Moszkva meg­alapozott véleményét: az af­gán probléma nem oka, csu­pán ürügye a feszültség éle­ződésének, az erre irányuló amerikai politika már jóval korábban kibontakozott és felerősödött. Párizsban szó eshetett a közös érdekű, eu­rópai dolgainkról, többek kö­zött a madridi találkozó elő­készületeiről, a földrészünkön szükséges leszerelési intézke­désekről, valamint a kétolda­lú kapcsolatokról. S az eny­hülésről, amellyel kapcsola­tosan a szovjet külügyminisz­ter ismét felhívott az elért vívmányok védelmére. Nem titok, hogy ez az enyhülés visszaesett, súlyos nehézsé­gek és veszélyek jelentkez­nek, de Európa szocialista fe­le nem hajlandó némán asz- szisztálni a detante „temeté­séhez”, hanem a Helsinkiben kirajzolt út folytatására szó­lít. Ehhez hívja partnerként — a meglevő, de áthidalható nézeteltérések és vélemény- különbségek ismeretében — Párizst is, másokat is. A Gromiko-út jelentősége csak nőtt, hogy időbelileg — természetesen ez önmagában véletlen volt — egybeesett az amerikai katonai akció kudar­cával. Nyugat-Európa a po­litikai összehasonlító műve­letet ezúttal a közeli, párizsi fórum segítségével végezhette el. 3. Hogyan alakulnak az olimpiával kapcsolatos ál­lásfoglalások? Az olimpiai játékok előtt nyolcvan nappal rendszerint a sportlétesítményeken végzett utolsó simításokról és a ver­senyzők felkészüléséről szól­nak a tudósítások. Az idei esztendő sok tekintetben ki­vétel e szabály alól: nyilat­kozatok és állásfoglalások, hí­resztelések és cáfolatok, sok­szor végletes szenvedélyek kapják a főszerepet. A héten a svájci Lausanne- ban újabb ülést tartott a NOB végrehajtó bizottsága és tanácskoztak huszonhat sport- szövetség vezetői is. Végkép világossá vált, hogy minden ellenolimpia-terv megbukott — Moszkvában megrendezés­re kerülnek a nyári játékok, s azokkal nem lehet és nem tudnak semmit szembeállíta­ni. Ha úgy tetszik, a frontá­lis amerikai roham tehát nem sikerült, ami nem zárja ki, hogy ne igyekeznének lefa­ragni a részvételt. Egyes NA- TO-országok olimpiai bizott­ságaira nagy nyomás neheze­dik saját kormányaik részé­ről, azokra viszont Washing­ton próbál hatni. Az olimpiai bizottságok állásfoglalása azért is lényeges, mert az egyéni nevezéseket aligha lehet keresztülvinni. Furcsa fintora az Egyesült Államok és szövetségesei kö­zötti viszonynak, hogy egye­sek úgy érvelnek: ha már valamiben eleget kell ten­ni az amerikai követelések­nek, még mindig kisebb ve­szélyt jelent távol maradni a sportjátékoktól, mint részt venni az iráni kalandban. A nyugaton oly szívesen „politi­kamentesnek” tartott sportot így áldozzák fel a közvetlen napi politika, a NATO-alku- dozások oltárán. Réti Ervin A kategóriájú vállalat salgótarjáni telephellyel pályázatot hirdet anyag- es áruforgalmi osztály­vezető munkakörbe. Pályázati fel­tétel: felsőfokú műszaki, vagy közgazdasági végzett­ség. — 6 éves szakmai gyakor­lat. Jelentkezés (részletes ön­életrajzot) „B 80”. jeligére a salgótarjáni hirdetőbe. NÓGRÁD — 1980. április 27., vasárnap Harold Brown, amerikai hadügyminiszter és David Jones, a fegyveres erők főparancsnoka tartott sajtótájékoztatót Wa­shingtonban az amerikai kommandóakcióról. MagántermeESte! A Dunakeszi Hűtőház továbbra is felvásárol: — málnát — szamócát — egrest — fekete ribizlit — piros ribizlit — pándi meggyet / a hűtőházba beszállítva. A gyümölcsértékesítő szerződések megköthetők a gyár ter­meltetési osztályán a 111-es szobában — szombat kivételé­vel — minden munkanapon 8—16 óráig. Cím: 2121 Dunakeszi, Pf.: 37. TOLLHEGYEN PERCEK Sokszor és sokhelyütt eshet szó a percek értékérőL Van egy terület, ahol a percek különösképpen értékesek lehet­nek: sajnos egy korszerű háború körülményei között egyre kevesebb perc állhat rendelkezésre például a rakéták ész­lelési idejére, akár egy műszaki hibából következő véletlen baleset nyomán. A héten elmondott beszédében, Kari-Heinz Hoffmann, az NDK nemzetvédelmi minisztere érdekes adalékkal szol­gált Az eurórakéták ezt az időt (amely az interkontinen­tális rakéták esetében 25—28 perc) 10 perc alá szorítanák. Nem „csodafegyverekről” van szó, de olyan veszélyes kö­rülményekről, amelyek bonyolítanák földrészünk helyzetét. Az idő — a költségekre utalva — ebben az esetben is pénz, de biztonsági tényező is. Óvjuk a perceket — az évek és évszázadok érdekében. R. E. Ünnepeitek a Volánnál, az ingatlannál és a szénbányáknál e V I

Next

/
Oldalképek
Tartalom