Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)
1980-04-25 / 96. szám
Kuba az iráni helyzetről Az amerikai elnök Irán- ellenes intézkedései nagymértékben veszélyeztetik a nemzetközi békét és biztonságot — mutat rá a kubai külügyminisztérium ' Havannában közzétett nyilatkozata. Az okmány hangsúlyozza, hogy az amerikai elnök Iránnal szemben folytatott politikája — a katonai beavatkozással való fenyegetőzés és a diplomáciai kapcsolatok megszakítása — a térség helyzetének további élezésére irányul. Ez a politika azt jelzi, hogy az Egyesült Államok katonai konfliktus szélére igyekszik sodorni a világot — állapítja meg a nyilatkozat. Az Egyesült Államok Irán- ellenes akcióit nem lehet elválasztani a világ más térségeiben folytatott amerikai politikától: az indiai-óceáni amerikai jelenlét fokozásától és az úgynevezett gyorshadtest felállításától. Ezeknek az intézkedéseknek a célja az, hogy Washington támadást hajthasson végre a térség bármelyik országa ellen, ha megítélése szerint veszély fenyegeti az Egyesült Államok gazdasági és katonai érdekeit. A világ közvéleménye nem lehet közömbös az amerikai imperialisták Irán-ellenes katonai agressziója iránt — hangoztatja végezetül a kubai külügyminisztérium. mm Ot évre szóló magyar-szovjet tudományos együttműködési Jegyzőkönyv Az okmányokat magyar részről Márta Ferenc, szovjet részről pedig Vladimír Alexand- rovics Kotyelnyikov látta el kézjegyével összesen 127 természettudományi és 41 társadalomtudományi témában működnek együtt magyar és szovjet tudósok az elkövetkező öt évben — rögzítették a Magyar Tudományos Akadémia és a Szovjetunió Tudományos Akadémiája 1981—85-re szóló tudományos együttműködési jegyzőkönyvében. amelyet Márta Ferenc, az MTA főtitkára és Vlagyimir Kotyelnyikov, az SZVTA alelnöke írt alá csütörtökön Budapesten. A köizÖ6 kutatási témákat három csoportba rangsorolták. Kiemelték — tudományos és népgazdasági jelentőségük alapján — azokat a munkákat, amelyekben a két ország kutatói együtt végeznek kísérleteket, összesítik a tapasztalatokat, s teszik közzé az eredményeket. Ilyen kooperációs kutatásokat végeznek például a biológiai, matematikai, fizikai, kémiai tudományokban. A második csoportba azokat a kutatási témákat sorolták, amelyekben a szakemberek rendszeresen koordinálják tevékenységüket, s beszámolnak az új eredményekről. Az együttműködés harmadik fajtája a tudósok konzultációja, egymás tájékoztatása. Megállapodtak abban ie, hogy az akadémiák folytatják együttműködésüket a jelentős tudományos eredmények publikálásában, a találmányok és licenciák kifejlesztésében, cseréjében. Elősegítik az új tudományos eredmények, műszerek, mintadarabok cseréjét is. A jegyzőkönyv aláírását követően Márta Ferenc a magyar—szovjet tudományos együttműködés jelentőségét méltatva egyebek között elmondta, hogy mind a, magyar, mind a szovjet kutatási tervek igazodnak a világban és a két országban végbemenő tudományos-műszaki haladáshoz, a változó társadalmi, gazdasági követelményekhez. ...... K otyelnyikov * akadémikus hangsúlyozta, hogy a két ország kommunista pártjainak határozatai kitűnő feltételeket teremtenek a szocialista együttműködés bővítéséhez, a tudomány fejlődéséhez. A magyar—szovjet tudományos együttműködésben azokat a lehetőségeket vették számba, amelyek mind közvetlenebbül szolgálják a társadalmi-gazdasági haladást. Az eseményen jelen volt a magyar tudományos élet több ismert személyisége, az MTA számos vezetője, részt vett Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete Gromiko párizsi tárgyalásai Giscard d'Estaing minisztert francia elnök Párizsban fogadta Andrej Gromiko szovjet küiügy„Konstruktívnak és hasznosnak” nevezte Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnökkel folytatott csütörtöki megbeszéléseit Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. A szovjet külügyminiszter összesen három és fél órát töltött az Elysée-palotában, először négyszemközti megbeszélést folytatott a francia államfővel, majd munkaebéden vett részt. Ezen jelen volt Jean Francois-Poncet francia külügyminiszter, Henri Froment-Meurice, Francia- ország moszkvai nagykövete és Sztyepan Cservonyenko, a Szovjetunió párizsi nagykövete, valamint több más személyiség. Az Elysée-palotából távozóban, miután jellemezte a tárgyalások légkörét, Gromiko kijelentette: „Szeretnénk hinni, hogy ezek a megbeszélések hozzájárulnak a folyamatos francia—szovjet kapcsolatok fejlesztéséhez. Ezeknek a kapcsolatoknak, véleményünk szerint, nem csupán Franciaország és a Szovjetunió, hanem az egész világ érdekeinek is meg kell felelniük. A Szovjetunió a maga részéről eltökélten síkraszáll az enyhülés folytatása mellett és azért, hogy a nemzetközi helyzet alakulásában támadt nehézségeket megoldják. Mi a magunk részéről ebben az irányban cselekszünk, de mint ismeretes, nem minden függ tőlünk. Kifejezzük reményünket, hogy Franciaország ugyanebben az irányban fog fellépni. Délután a francia külügyminisztériumban folytatódtak a külügyminiszteri megbeszélések. A 16 óra 30 perckor kezdődött megbeszéléseken francia részről részt vett Olivier Stirn külügyi államtitkár, Bruno de Leüsse, a külügyminisztérium főtitkára, szovjet részről Georgij- Kor- nyijenko, a külügyminiszter első helyettese, valamint a két nagykövet. Szovjet álláspont A párizsi találkozó küszöbén Mint ismeretes, a Francia Kommunista Párt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt meghívta valamennyi európai ország kommunista és munkáspártjait, hogy vegyenek részt a Párizsban április 28-án és 29-én tartandó találkozón. A találkozó munkájának témáját röviden fogalmazták meg: „A békéért és leszerelésért”. A kezdeményezés, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja üdvözölt, nagy visszhangot váltott ki a kontinensen. Most aligha célszerű jóslásokba bocsátkozni arról, hogy mi fog elhangzani ezen a találkozón, milyen eredményeket hoz stb. Hasznosabb, ha kieVnelünk néhány kérdést, amelyekről szólni érdemes. Az első: a konferencia témája, a béke és a leszerelés. A második világháború befejezése óla foglalkoztatja ez, a kérdés az emberiség legjobb elméit. Noha már nem egyszer megtárgyalták. továbbra is a jelenkor legégetőbb problémáját jelentik. Ebből következik a második kérdés, a konferencia meg- ta fásának időpontja. Nem ke' ene-e a megrendezéssel még várni? — kérdezték a borúlátó megfigyelők. Nos, sohasem korai véleményt cserélni arról, hogy milyen úton-módon és milyen eszközökkel küzdjünk a békéért és leszerelésért. Európa nem minden kommunista és munkáspártja vesz 'majd részt az értekezleten. Ebből elkerülhetetlenül különféle spekulációk keletkeznek; de mikor nem voltak ilyenek . . . Egyes kommunistaellenes sajtóorgánumokban azt állítják, hogy a nyugat-európai kommunista pártok képviselőinek részvétele e találkozón valamiféle „központ” visszaállítására tett kísérlet a kommunista mozgalomban. Ez azonban már elcsépelj nóta. Hiszen minden párt teljesen függetlenül és önállóan határozza meg álláspontját, nemcsak odahaza, hanem a nemzetközi találkozón is. Van olyan vélemény, hogy a találkozó megtartása nem időszerű a kommunista mozgalomban meglevő ilyen, vagy olyan nézeteltérsek következtében. De a sokoldalú kommunista találkozók közül, melyek zajlottak le nézeteltérések nélkül? A kommunisták ellenfelei igyekeznék NOGRAD - 1583. április 25., péntek ugyan a nézeteltéréseket saját céljaikra felhasználni, ám a tapasztalat azt mutatja, hogy a nemzetközi találkozók nem mélyítik el a nézeteltéréseket, hanem ellenkezőleg: elősegítik az álláspontok közeledését, az akciók egyeztetését. A következő kérdés: minthogy a találkozón nem képviseltetik magukat a szocialista és a szociáldemokrata pártok, fennáll a veszély, hogy ez akadályozhatja a kommunistákkal való együttműködésüket. Mit mondhatunk erre? Február elején B'écsben találkozót tartottak a Szocialista Intemacionálé vezetői. Körülbelül ugyanazt a témát vitatták meg, amely a párizsi találkozó napirendjére kerül. Vajon a bécsi találkozó ténye akadályokat gördített-e a kommunista és a szociáldemokrata pártok kapcsolatának, sőt együttműködésének lehetősége elé, ha az ott levont következtetések egyébként megfeleltek a békéért és leszerelésért folyó küzdelem érdekeinek? Nem. Akkor a párizsi találkozó miért lenne akadály az együttműködés útján? Természetesen, a nemzetközi kommunista mozgalom nem mondhat le arról, hogy önálló erőként lépjen fel a világban. Van olyan álláspont is, hogy a békéért és leszerelésért folyó küzdelem problémája nemcsak Európára terjed ki, s ennélfogva nem csupán az európai pártok ügye. Ez igaz. De azt jelenti-e ez, hogy az enyhülési folyamat minden oszthatatlansága közepette Európának nincs meg a maga sajátossága ebben a tekintetben? Szó sincs erről. Végül, az utolsó probléma: a párizsi találkozó előkészítésének és , megtartásának módszere. Jól ismert követelmény, hogy a kommunista találkozók megtartása feltételezi az előkészítés demokratikus módszereit. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezek a módszerek formájukban mindig azonosak legyenek. Közös akciók részletes platformjának kidolgozása valóban hosszú előkészítést tesz szükségessé. Egyes pártok azonban már többször úgy nyilatkoztak, hogy szükség esetén operatív módon, hosz- szú dokumentumok elfogadása nélkül is találkozni kell! Nos, a jelekből ítélve az európai kommunista és munkáspártok a jelen esetben éppen ilyen formában készülnek megtartani találkozójukat. J. Zsilin ÖNBÜNTETES Formálisan a Közös Piac országai, valamint Japán szolidaritást vállalt Washington Irán-ellenes gazdasági és politikai büntetőszankcióival, de a Fehér Ház mégis elégedetlen. „Nem az igazi’’ — mondjá'k Washingtonban, mert ők eredetiteg azt kérték szövetségeseiktől, hogy szakítsák meg diplomáciai kapcsolatukat Iránnal és feltétel nélkül csatlakozzanak az VSA által meghirdetett gazdasági bojkotthoz. Ehelyett az említett országok külügyminiszterei luxemburgi találkozójukon mérsékeltebb döntéseket hoztak, s némileg elodázták a maximalista amerikai követelések teljesítését. Egyelőre csak annyit tesznek, hogy csökkentik teherá- ni nagykövetségeik személyi állományát, korlátozzák a vízumkiadást iráni állampolgárok számára, s óva intik az Iránnal kapcsolatban álló vállalataikat új szerződések megkötésétől. Közölték továbbá, hogy a „keményebb” rendszabályokat —, vagyis a diplomáciai kapcsolatok megszakítását és teljes gazdasági bojkottot — csak akkor veszik fontolóra, ha május 17-ig (az iráni parlament tervezett alakuló üléséig) nem engedik szabadon a Teheránban fogva tartott amerikai túszokat. Fanyalogva és csak óriási amerikai nyomásnak engedve cselekedtek á „kilencek” és Japán, amely szintén külügyminiszterével képviseltette magát a tanácskozáson. Sok választásuk azonban nem ' is volt, hiszen Washington szabályszerűen megzsarolta őket: amennyiben nem zárkóznak fel mellé, esetleg katonai eszközökhöz nyúl — blokád alá veszi az iráni kikötőket, vagy elaknásítja azokat —, s ez talán még drasztikusabban véget vetne az iráni kőolaj áramlásának a szövetséges országokba. Így hát a Közös Piac és Japán a két rossz közül a — szerinte — kevésbé rosszat választotta... Hogy mennyibe fog kerülni az iráni kőolaj és az odairányuló áruszállítások kiesése az EGK-nak, és Japánnak, egyelőre nem lehet kiszámítani, de a kár tetemesnek ígérkezik. Ami Iránt illeti, bizonyos, hogy gazdasági nehézségekkel kell számolnia,- de megvannak az eszközei a csapás kivédésére. Behesti aja- tollah, az iszlám forradalmi tanács titkára szerdai sajtóértekezletén közölte: a szocialista országok és a fejlődő országok készek támogatni Iránt. Példaként hozta fel a napokban aláírt szovjet—iráni gazdasági megállapodást. Románia 60 százalékkal növelte iráni olajvásárlásait. Csehszlovákia, az NDK, Lengyelország és több fejlődő ország kifejezte óhaját az egyenjogú és kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fenntartására Iránnal. így hát a „kilencek” és Japán döntése könnyen önbüntetésnek bizonyulhat. Pálfi Viktor Budapesten tanácskozik a BYT elnöksége Május 8-a és 12-e között Budapesten, a Parlamentben tartn ülését a Béke-világ- tanács elnöksége — jelentette be csütörtökön a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában tartott sajtótájékoztatóján Romesh Chandra, a BVT elnöke. A világ békemozgalmának kiemelkedő személyisége a tanácskozás jelentőségéről szólva egyebek között kifejtette: a világszervezet eddigi legjelentősebb vezetőségi ülésének színhelye lesz a magyar főváros. Olyan időszakban élünk ugyanis, amelyben az enyhülés ellfenzői, a béke ellenségei különösen aktívak, s ezzel világszerte nagyfokú feszültséget, újabb veszélyeket teremtenek. Ezért hagy jelentőségű, hogy a világ minden részéből, több mint 70 ország csaknem 200 — legkülönbözőbb pártállású és világnézetű — képviselőjét várja a tanácskozásra. — Tanácskozásunkkal a világ békeszerető erőinek olyan nagyszabású mozgósítását szeretnénk elérni, amelynek eredményeként csaknem minden földrészen égyidőben. összehangolt akciókkal léphetünk fel. Ezekben az akciókban — mondotta a BV^ elnöke — szervezetünk szá» mit mindenkire, aki aggódifc az emberiség és a világ sor. sa miatt; bármennyire is élté* a véleménye egyéb kérdése»» ben. i *
