Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)
1980-04-25 / 96. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI ÉVF.. 96. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1980. ÁPRILIS 25., PÉNTEK Kibővített MÍESZ-elnökségí ütés Salgótarjánban A tudományos egyesületek és a vállalatok kapcsolatáról Sikeresen teljesítette I. negyedévi tervét a Kőbányai Por. celángyár balassagyarmati üzeme, aho] a cső-, és tárcsákon, denzátorokon kívül — ez év januárjától — fóliakondenzátorokat is gyártanak. Az év első három hónapjában 13,8 millió darabot készítettek, melyből mintegy félmillió volt a fóliakondenzátor. Az üzemből kikerült termékek nagy részét a hazai híradástechnikai vállalatok használják föl. A képen Markő Vilmosné csoportvezető és Herényi Gizella, a fóiiaforrasztó gépről lekerült kondenzátorokat ellenőrzi. —bábéi felv.— Megfelelő embert a megfelelő helyre Háromnapos konferencia kezdődőit Salgótarjánban Nyitott házak Annak az emeletes épületnek a szobái használatlanok maradnak, amelyekhez nem vezet lépcső... A lépcsőház elemeinek kialakításában döntő elv az emberek mindennapi életéhez való tényleges alkalmazkodás, az érdekalapú spontán aktivitásra való építkezés”. ,,A nyitottság nem az eszközökön, hanem a szemléletmódon múlik." A fent idézett két gondolat mottója lehet annak a tanácskozásnak, melyet tegnap délelőtt tartottak a József Attila megyei Művelődési Központban a „nyitott ház” művelődési otthoni kísérletről. Az ország több mint 2600 művelődési otthona közül csupán 15—20 foglalkozik a nyitott ház kísérlettel — fontos cél a megismertetés széles körben, hogy további helyeken „honosítsák”. építsék be tapasztalatait a közművelődési munkába - mondta bevezetőjében Beke Pál, a Népművelési Intézet osztályvezetője, aki töofc, a témával aktívan foglalkozó munkatársával együtt részt vett a tapasztalatcserén. Eljöttek azok az illetékesek is, akik a salgótarjáni és magyarnóndori tevékenység nyomán segítőig lehetnek a városban, megyében ezen elképzelések terjesztésének. Miről is van szó? Az írásos beszámolóból és a diaképekkel illusztrált szóbeli kiegészítésből két igen értékes, de még csak a kezdeti lépéseknél tartó munkáról kaphattak képet a vita résztvevői. Bognár Mihály, az MMK munkatársa a salgótarjáni Arany János utca 19. szám alatti lakóklub kialakításáról, a beindulás óta eltelt másfél hónap tapasztalatairól adott számot. itt a város szívében, 2-300 méterre a művelődési központtól, könyvtártól nem ezekkel akarnak „rivalizálni" — a céi a lakóhelyi közösségi művelődés, társas együttlét feltételének megteremtése, kötetlen formában. Vannak a klubban játékok, filmvetítési lehetőség, folyóirat* állomány, fonotéka, általános, kézikönyvtál, tematikus szak- könyvtár, diavetítés stb. Legnépszerűbb a fonotéka. A gyerekek és fiatalok szívesen töltik itt szabad idejüket, de folyamatosan felfedezik a klub lehetőségeit a felnőttek is. Az a feladat, hogy működés közben mind jobban feltárják az igényeket. Dr. Kecskeméthy Gyuláné, a ma- gyarnándori körzeti művelődési ház igazgatója szakmai körökben elismert képviselője ennek a kísérletnek. Amit hangsúlyozott beszámolójában: régebben indult folyamatról van szó, a nyitottságot elsősorban úgy értelmezik Magyarnándorban, hogy a művelődési házat a közélet fórumává szeretnék tenni, az életmód formálásában a korábbinál többet adva. A „nyitott ház"-akció, avagy az „intenzív előtér” nem szabad, hogy öncélú kísérletezgetés legyen, háttérbe szorítva a bevált, közösséget teremtő hagyományos formákat, hanem ezt gazdagító lehetőség, jelképesen ,,a művelődési folyamat előszobája”. Eszközei háttérül szolgálnak a működő csoportoknak és az igények további felkeltésében, de még nem szerveződtek rendszerré. Sok még a feladat, amíg valóban „nyitott ház” teremtődik a szép eredmények dacára is. Sok mindent tisztázó, hasznos tanácskozás volt a tegnapi. Szóltak többen a célokról, a lakótelepek „fehér foltjainak" felszámolásában játszott szerepről, a „testvérek" kereséséről. A megbeszélés summázataként is elfogadható az egyik gondolat: minden újszerűsége ellenére nem szabad új ügynek tartani ezt, mert ez hibás közművelődési szemlélet lennel. . . G. K. M. Kibővített elnökségi ülést tartott tegnap délután a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Nógrád megyei szervezetének elnöksége Salgótarjánban, a TIT székházában. Az elnökségi ülésre meghívást kaptak a megyeszékhely vállalatainak gazdasági vezetői, mivel az elnökség a vállalatok és a tudományos egyesületek kapcsolatának kérdéseit, a jövőbeni közös feladatokat tűzte napirendre. Vitaindítójában Ürmössy László, a MTESZ megyei szervezet titkára összefoglaló képet adott a megyében működő húsz tudományos egyesület tevékenységéről, a vállalatokkal kialakított kapcsolat eredményeiről és az együttműködés tapasztalataiÁ Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az exporttermelés fokozása alapvető érdek, hiszen összefügg a népgazdasági egyensúly javítására való törekvéssel és a sikeres vál- 'lalati gazdálkodással is. Ez évben szeretnék túlszárnyalni azt a közel 20 millió dolláros exportbevételt, amit az elmúlt évben rekorderedményként számolhatnak ei. A tőkésexport gazdaságosságának javítása érdekében két különböző tényezőt mérlegelnek alaposan, mégpedig aminőséget és a kivitel javítását. Ez magával hozhatja az árszínvonal növekedését is. Különcsen az árszínvonal növekedése döntő a vállalat szempontjából, hiszen a külső világpiaci árszint erőteljesen kihat a belső árszínvonal alakítására is. A másik fontos körülmény a versenyképesség fokozása, ami szorosan ösz- szefügg az önköltség csökkentésével. Ennek megfelelően munkálkodik a vállalat a költségalakulás felülvizsgálatával és annak lehetséges csökkentésével. Az első negyedév során különösen sikeres volt a gyár exportmunkája, hiszen a tőról. Részletekbe menően szólt az egyesületek és a bázisvállalatok eredményes munkájáról, s rámutatott, hogy vannak egyesületek, amelyek —, mint például a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, vagy a Magyar Agrártudományi Egyesület — nem egy-egy vállalathoz, hanem számos vállalathoz kapcsolódva fejtik ki tevékenységüket. A MTESZ megyei elnökségének, a megyében működő tudományos egyesületeknek alapvető célja, hogy minél szélesebb körűen mozgósítsák a szakembereket tudományos társadalmi tevékenységre, a közéletben való aktív részvételre. Ezt a tevékenységet azonban — éppen az erők összefogottabb hasznokéspiacra több mint 14 ezer tonna jó minőségű terméket szállítottak és őzzel a t őkés- export időarányos feladatait 107 százalékra teljesítették. Az NSZK a legnagyobb megrendelők közé tartozik, amelynek nagymennyiségű huzalt és szeget szállítottak. Szalag- féleségekből jelentős dollárelszámolású román megrendelésnek tettek eleget. Ezúttal az új kisterenyei üzem is felsorakozott az expcriálók közé, ahonnan többi között 300 tonna cső indult útnak Szíriába. Egyébként a kisterenyei gyáregység eddig több mint 400 tonna jó minőségű csövet exportált. Horganyzott huzalból mintegy 2300 tonna, szegféleségekből mintegy 1000 tonna, csákányból és CO,, hegesztőhuzalból pedig 400—400 tonna körüli áru indult útra a megrendelőkhöz. Az igazsághoz tartozik, hogy az első negyedév után április hónapban valamelyest visszaesett az exportszállítás. Igaz, hogy az április 24-ig kiszállított mintegy 17 ezer tonna tőkésexport megközelítően megfelel az időarányos terv mennyiségének, de az iráni szállítások már egy jó sítása és a párhuzamosságok elkerülése érdekében — össze kell hangolni a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal, a Magyar Közgazdasági Társasággal, s meg kell keresni az együttműködés lehetőségeit a Magyar Kereskedelmi Kamara, valamint a Magyar Tudományos Akadémia északmagyarországi területi csoportjával. A tanácskozás résztvevői közül hárman szólaltak fel. A felszólalók hangoztatták, hegy nagyra értékelik a tudományos egyesületi csoportok tevékenységét, s kifejtették, hogy az előttünk álló bonyolultabb gazdaságpolitikai feladatok megoldása érdekében erősíteni kell a műszaki, közgazdasági és szervezési tevékenységet a megyében. hónap óta szünetelnek. Az Irán térségében kialakult helyzet nem teszi lehetővé a zavartalan szállítást, így az Irán által megrendelt mintegy 1000 tonnát kitevő szalagféleség, csákány, cső- és huzaláru útra készen áll a vállalatnál. Ehhez hozzátartozik még, hogy a gyár szállítási főosztálya változatlan nehézségekkel küzd, hiszen a vasúti- koesi-ellátás igen rapszodikus. A gyár vezetői úgy ítélik meg, hogy további erőfeszítésekre van szükség a gyár exportrendelés-ellátottságának bővítésében. Gondos és körültekintő munkával a világpiacon kialakult helyset szélesebb körű megismerésével és mérlegelésével keresni kell a lehetőségeket a kedvező exportmunkára. Az üzemekben, így a hengermű gyárrészlegnél is további intézkedésekre készülnek a magasabb értékű termékek részarányának fokozásáért és a magasabb minőségi igények kielégítéséért. Szükség van ezekre az intézkedésekre, hogy a megemelt exportfeladatoknak maradék nélkül eleget tudjanak tenni. Fejlett szocialista társadalmunk építésében mindinkább nagy szerepet kapnak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, s a hozzájuk szorosan kapcsolódó, élelmiszeripari vállalatok és intézmények. Tevékenységük nagyban hozzájárul boldogulásunkhoz, hiszen megyei viszonylatban is sok millió forintot tesz ki az az összeg, amellyel mezőgazdasági üzemeink növelik „Nógrád árbevételét”. Amely — miként sokszor elhangzott már — lehetne több is. Mert, elmondták már nem kevés alkalommal beszélgetések, értekezletek, szakmai összejövetelek során, ha bizonyos helyeken olyan emberek töltenék be a funkciót, akik igazi értői a szakmának, még jelentősebb eredmények eléréséről lehetne számot adni. Mindez természetesen ismert tény a megyében, s így roppant aktuális volt annak a tegnap kezdődött és még holnap is tartó értekezletnek az összehívása, amely a szakemberkérdést volt hivatott széles körben megvitatni. A megyei tanács nagytermében csaknem száz, a témában igencsak érintett szakember: gazdasági és személyzeti vezető foglalt helyet tegnap a téma megvitatására. Ott voltak a szakkérdések jó ismerői: dr. Kozsik János, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium személyzeti főosztályának főmunkatársa, Herencsényi József, a megyei tanács elnök- helyettese, Cseh Adolf, a TE- SZÖV titkára és Hajczinger György, a megyei tanács mezőgazdasági . és élelmezésügyi osztályának vezetője. A háromnapos szakmai tanácskozás résztvevői tegnap elsőként Devcsics Miklósnak, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága titkárának előadását hallgatták meg, melynek témája időszerű gazdaság- politikai kérdéseink és további teendőink voltak. Ezt követően Skoda Ferenc, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára szólt a káder- és személyzeti munka aktuális kérdéseiről és feladatairól. Ma Karakó Imre, a MÉM személyzeti főosztálya területi és tanácsi osztálya helyettes vezetője beszél a VI. ötéves terv kádemevelési tervéről és a vezetők képzéséről, ennek tapasztalatairól és lehetőségeiről. A háromnapos megyei konferencia holnap a tennivalók megbeszélésével zárul. A szemerkélő esőben is ültették az elmúlt napokban a burgonyát Örhalom határában a termelőszövetkezet földjén, hogy mielőbb földbe kerüljenek a gumók. Antal István traktorvezető, Balázs István és Borda István fogatosok, valamint a vetőkrumpli szállításában részt vevő Csábi László gépkocsivezető örültek a csapaJéknak; a gépek nyomán nem száll a por, a nedves földben hamarabb csírázik a burgonya, __kulcsár E ddig 17 ezer tonna tőkésexporlra Az iráni szállítások már jó egy hónapja szünetelnek
