Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)

1980-04-18 / 90. szám

Gromitto Magyar felszólalás / Az erőszak ellen az Párizsba megy A francia kormány meghí. vására Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere április vé­gén látogatást tesz Franciaor­szágban — jelentette a TASZSZ szovjet hírügynökség. Obira sajtótájékoztatója Ide is, oda is remél Japán Ohii-a japán kormányfő csütörtökön reményét fejezte ki, hogy békésen oldódik meg az amerikai—iráni konfliktus, Japán fenntarthatja ,,korrekt” kapcsolatait a közép-keleti ál­lammal és együttműködhet vele „az új ország építésé­ben”. Nemzetközi sajtóérte­kezleten azonban egyidejűleg azt fejtegette, hogy bár Tokió „baráti viszonyban van” Irán­nal, és korábban „türelemre, es önmérsékletre” intette az Egyesült Államokat. teljes mértékben ..megérti” Washing­ton legutóbbi intézkedéseit. Szükségesnek tartotta kijelen­teni, hogy Japán „erősen el­kötelezett szövetségese” az Egyesült Államoknak, meg kell adnia számára minden segítséget és „az iráni és af­ganisztáni probléma” miatt most kiváltképp fontos a vele való egység, valamint Japán és Nyugat-Európa együttmű­ködése. Értésre adta ugyanakkor, hogy az iráni kérdést illetően elsősorban a nyugat-európai országokéval egyeznek a ja­pán elképzelések, Tokió emel­lett „a nemzetközi közösség” tagjaként is cselekszik. Azok­ra a főként amerikai vádakra válaszolva, hogy a hivatalos japán magatartás „tétova” az Irán-ellen es szankciókat és az olimpiáról való esetleges tá­volmaradást illetően, azt mon­dotta: Japán csak azt ígérheti meg határozottan, amit már biztosan megtehet. Szerdán Űj-Delhiben sajtó­tájékoztatót tartott Radzsesva- ra Rao, az Indiai Kommunista Párt országos tanácsának főtitkára. Ezen több fontos, a belpolitikával és a térségben kialakult nemzetközi helyzet­tel kapcsolatos kérdést érin­tett. Kitért az Ássam állam­ban kialakult helyzetre és megállapította, hogy erősödött a felforgató elemek tevékeny­sége. Rámutatott: az Egyesült Államok és Peking vezető körei fokozott támogatásban részesítik a térség szakad ár erőit. Az erőszakról való lemondás elvének megerősítésével fog­lalkozó ENSZ-bizottság ülé­sén szerdán felszólalt Endref- fy Miklós, a magyar küldött­ség tagja, rámutatott, hogy az álllamok többsége — köztük Magyarország — szükségesnek tartja egy, a témával foglal­kozó nemzetközi szerződés ki­dolgozását. Ehhez jó alap a Szovjetunió által kidolgozott szerződéstervezet. A magyar küldött visszautasította azokat a kísérleteket, amelyek oda Washington mind lázasab­ban folytatja lélektani hábo­rúját Irán ellen, .1 közben újabb katonai előkészületeket tesz. A Fehér Ház szerdán délután azt szivárogtatta ki. hogy Carter elnök a legköze­lebbi jövőben bejelenti: élel­miszerek és gyógyszerek Irán­ba való kivitelét is megtilt­ják. A lépés, mutatnak rá a fővárosban, gyakorlatilag jel­képes: az amerikai kormány már régen kereskedelmi tilal­mat rendelt el és a szállító^ munkások Irán elleni sztrájk­Minden a programnak meg­felelően, sőt a tervben előírt határidőket megelőzve folyik a Szaljut—6 űrállomáson. Az űrexpedíció két tagja, Leo- nyid Popov és Valerij Rjumin már előkészítette az üzem­anyag átszivattyúzását: kifú- vatták a Szaljut üzemanyag- tartályaiból az ott felgyülem­lett gázokat. A két űrhajós megkezdte a biológiai kísérletek sorozatát Az Indiai Kommunista Párt országos tanácsának közpon­ti végrehajtó bizottsága fel­szólítja az indiai népet a bel­ső reakció elleni harcra, a helyi lakosság élelmiszer-ellá­tásának biztosítására — mondta a főtitkár. A térségben kialakult hely­zetről szólva Radzsesvara Rao egységre szólította fél Ázsia népeit az amerikai imperializ­mus mesterkedéseivel szem­ben. A főtitkár végül elítélte az Indira Gandhi elleni hétfői merényletet. nem tartozó kérdésekkel pró­bálják akadályozni a bizottság konstruktív tevékenységét. Az ENSZ gazdasági és szo­ciális tanácsának .ülésszakán a fajüldözés és a faji megkü­lönböztetés elleni évtized elő­készítésének vitájában szer­dán este felszólalt Hollai Im­re, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviseletének vezetője, rendkívüli és megha­talmazott nagykövet. Üdvözöl­te a függetlenségét kivívott zimbabwei népet és megállapí­ja miatt amúgysem jut hóna­pok óta semmiféle amerikai termék Iránba. Powell, a Fehér Ház szóvi­vője szerdán cáfolta a sajtó- értesüléseket. hogy Washing­ton’ május 11-ig adott volna határidőt a túszok szabadon engedésére, ellenkező esetben katonai lépések következnek. Nincs határidő, közölte Po­well. de Carter elnök már ko­rábban jelezte: május máso­dik felében erő alkalmazásá­ra is sor kerülhet, ha a tú­szók ügye addig nem oldódik meg. is. „Növénytermesztési” ta pasztalataikat egyelőre há­rom növényre koncentrálják. Borsót, hagymát és gabonát ültettek el a „kísérleti parcel­lán”. Mint ismeretes, a Szo­juz—35 űrhajón orchideát is vittek magukkal. A szép vi­rágoknak nem esett bajuk az út során és az űrállomásom is virágoznak. Az űrhajósok leg­feljebb arra panaszkodhatnak, hogy nincs kinek átadniok őket... Popov és Rjumin egyébként — egyelőre távollétében — megkapta azt az emlékérmet, amelyet Csillagváros megala­pításának 20. évfordulója al­kalmából adtak át a város „őslakosainak”. Bár a két űrhajós csak ké­sőbb csatlakozott Csillagváros lakosaihoz, mindketten „törzs­gárdistáknak” számítanak, mert tíz évnél többet töltöt­tek el az űrhajósok lakótele­pén és kiképzőközpontjában. Rjumin ugyan csak 1973-ban lett az űrhajósegység tagja, de már korábban részt vett a munkában, tervezőmérnök­ként. Popov 1970-ben lett űr­hajósjelölt. Akcióba lépett az Indiai KP Irán ellem megszigorítás Munlcábon az űrhajósok , Növényeket termesztenek CHSZ-ben tóttá, hogy Zimbabwe szuve­renitásának kiharcolása is fon­tos lecke lehetne Dél-Afrika számára, ám a fajüldöző rend­szer ebből sem kíván tanulni. A nagykövet elmondotta, hogy milyen politikai, anyagi, s er­kölcsi segítséget nyújt kor­mányunk a fajüldözés ellen küzdő népeknek és felszabadító mozgalmaknak. A magvar ENSZ-képviselő végül felidéz­te, hogy hazánk kezdettől fog­va támogatta a fajüldözés és a faji megkülönböztetés elleni évtized meghirdetését. Egyiptom' kép Hasza a baloldal ellen A Mena hírügynökség csü­törtökön jelentette, hogy az egyiptomi hatóságok bíróság elé állítanak 30 baloldali sze­mélyt, az Egyiptomi Kommu­nista Párt állítólagos tagjait, akiket „rendszerellenes fel­forgató tevékenységgel” vá­dolnak. El-Arabi főügyész sajtókonferenciáján elhang­zott szavai szerint: jelenleg további 38 személyt hallgat­nak ki, akiket azzal gyanúsí­tanak, hogy kapcsolatban áll­nak az illegális párttal. Ezen­kívül elrendelték •24 jelenleg külföldön élő személy letar­tóztatását is. A tárgyalás pontos időpont­ját nem közölték. A harminc vádlottat — többségében ha­ladó újságíró — az egyiptomi törvények értelmében, ha bűnösnek találják, maximáli­san életfogytiglani börtönbün­tetésre ítélhetik. Téziseket hoztak nyilvánosságra Az Afganisztáni Egységes Népi Demokratikus Párt Köz­ponti Bizottsága az áprilisi forradalom második évfordu­lója alkalmából téziseket ho­zott nyilvánosságra. A tézi­sek az afgán kormány javas­latait tartalmazzák, amelyek arra irányulnak, hogy demok­ráciában, tartÓ6 békében és biztonságban éljenek Afganisz­tán, a térség és egész Ázsia népei. A tézisek hangsúlyozzák, az Afganisztáni Egységes Népi Demokratikus Párt és az af­gán kormány a jövőben is megragad minden lehetőséget, hogy külpolitikájában — mind a térségben, mind pedig nem­zetközi síkon — előmozdítsa a leszerelést, megszilárdítsa az együttműködés ' légkörét és a bizalmat. Kolumbia A titokzatos M—19 Különös módon jelentke­zett hat esztendeje az M—19 elnevezésű gerillamozgalom. A kolumbiai főváros, Bogota legnagyobb napilapjában hir­detés jelent meg: „Várjon, jövünk: M—19”. Nem sokkal később a bogotai múzeumból eltűnt Simon Bolivar kardja. (Ö vezette győzelemre több' mint fél évszázada Latin- Amerika szabadságharcát a spanyolok ellen.) A kard he­lyén a rendőrség az M—19 üzenetét találta: „A győztes karddal új csatába indu­lunk”. A kard azóta sem ke­rült elő... A BELÜGYMINISZTER -BECSÜLETSZAVA Mostanában szinte naponta szerepel a hírekben Domini­ka bogotai nagykövetsége, ahová 50 fős gerillacsoport tört be és ejtett foglyul 19 nagykövetet és diplomatát. A gerillák letartóztatott társaik- szabadon bocsátását, 50 millió dollár váltságdíjat és szabad elvonulást követeltek túszaik elengedése fejében. Megkez­dődtek a tárgyalások; s az­óta a gerillák szabadlábra helyezték ’jó néhány foglyu­kat. A belügyminiszter „nem­zeti becsületszavát” adta, hogy nem támadják meg a nagykövetséget mindaddig, amíg a foglyoknak nem esik bántódása. Az államfő pedig elismerte, ' hogy függetlenül az ügy kimenetelétől, Ko­lumbia „170 éves történelmé­nek legsúlyosabb válságát éli át”. A valóságban ugyanis a látványos tússzedés egy több mint 30 éve lappangó válsá­got tett nyilvánvalóvá. Ko­lumbiában 1948-ban egy li- beláris politikus meggyilko­lása nyomán véres polgárhá­ború tört ki. A harc több mint 200 ezer áldozatot köve­telt és csupán 1953-ban, Rojas Pinilla tábornok hata­lomra jutásával fejeződött be. A szemben álló liberális és konzervatív pártok meg­egyeztek. hogy az államfői posztot négyévenként felvált­va töltik be és az állami tisztségeket is megosztják egymás között. A nyílt hábo­rú ezzel véget ért, de Eric Hobsbawn brit történész sze­rint, „egy elvetélt szociális forradalom” parazsa izzik a hamu alatt. KÁBÍTÓSZER — MAFFIA Még latin-amerikai álla­mok közül is kevés akad, ahol akkora a különbség a szegények és gazdagok kö­zött, mint Kolumbiában. Mi­közben a kávéárak emelke­dése révén a nemzeti jöve­delem évi 6 százalékkal nő, hárommillió 14 éven aluli gyermek dolgozik nyomorú­ságos körülmények között, éhbérért. Virágzik a mari­huana- és - kokainkereskede­lem. A kábítószer-maffia po­litikai befolyást is vásárol magának: egy-egy képviselői mandátumért mintegy 70 ezer dollárt fizet. Nem csoda hát, hogy a néptömegek el­fordultak a pártoktól, a vá­lasztásokon általában a jo­gosultak 20—40 százaléka él csak szavazati jogával. Tíz éve, a /magát enyhén baloldalinak feltüntető egy­kori diktátor; Pinilla tábor­nok volt híveiből verbuváló­dott az M—19 gerillamozga­lom. Akárcsak az uruguayi tupamaróknak, vagy az ar­gentin monter.eróknak, a ko­lumbiai gerilláknak sincs tisztázott ideológiájuk. A ta­gok nagyrészt, értelmiségiek, diákok, művészek — mun­kás, paraszt alig van közöt­tük. Akcióikkal a szociális igazságosság nevében lépnek fel. Egy alkalommal lefog­laltak például egy tejszállít­mányt és szétosztották az egyik nyomornegyed gyer­mekei között. Máskor egy gyárost ejtettek foglyul és csak akkor engedték szaba­don, amikor beleegyezett munkásai béremelésébe. ALAGÚT A KASZÁRNYA ALATT 1979. szilveszterkor1 érték el a legnagyobb sikerüket az M—19 gerillái: alagutat ás­tak egy bogotai kaszárnya alá és 5 ezer fegyvert zsák­mányoltak. A hadsereg vá­laszként rendkívüli állapotot rendeltetett el az elnökkel. A nagyszabású razziák során kétezer személyt vettek őri­zetbe, köztük neves ■ művé­szeket és tudósokat. Azzal gyanúsítják őket, hogy ré­szük volt a fegyverrablásban. Turbay Ayala államelnök, elégedetten nyugtázta: „búr még nem tisztítottuk meg teljesen országunkat a terro­ristáktól, de maradványuk már nem jelenthet nagyobb veszélyt”. Néhány nap múlva az M— 19 megrohamozta a domini­kai nagykövetséget... Gáti István 2 NOGRAD — 1980. április 18., péntek Bandung eszméi Két és fél évtizeddel ezelőtt, 1955. április 18-án kezdődött meg az indonéziai Bandung városában — India, Indoné­zia, a Kínai Népköztársaság, Burma, Pakisztán és Ceylon (mai neve: Sri Lanka) kezde­ményezésére — 29 ázsiai és af­rikai ország állam- és kor­mányfőinek első csúcsértekez­lete. Fontos esemény volt ez az egy hétig tartó tanácskozás: az imperialistaellenes, gyarma­tosításéi lenes küzdelem azóta történelmi jelentőséget nyert állomása. * • Az értekezlet . összehívása mindenekelőtt azt a hatalmas változást tükrözte, amely szá­mos ázsiai és afrikai ország­ban a második világháború után végbement. Sokan ekkor léptek "a nemzetközi diplomá­cia színpadára. Másrészt a találkozó résztvevői 1,4 mil­liárd embert képviseltek, a föld akkori lakosságának több mint felét. így állásfoglalásuk, kiállásuk a békés -egymás mel­lett élés mellett érthetően vi­lágpolitikai jelentőségű volt. És az is maradt, — hiszen a népek és nemzetek egyenjogú­sága, a területi sérthetetlenség, a szuverenitás, a kölcsönös ér­dekeken alapuló együttműkö­dés, a vitás kérdések tárgya­lások útján történő rendezé­se napjairikban is érvényes célkitűzések az államok közti kapcsolatokban. Ugyanúgy, mint az erőszakról, s a más országok belügyeibe való be­avatkozásról való lemondás. Az értekezlet hatalmas len­dületet adott a nemzeti felsza­badító mozgalmaknak. Azóta megváltozott a világ: a gyar­mati rendszer széthullása után a kolonialista iga lerázása he­lyébe a gazdasági független­ségért, a társadalmi haladásért folyó küzdelem lépet. Bandung és a gyarmatosításellenes harc szoros kapcsolata magyarázza, hogy az 1955-ös találkozó be­fejezése — április 24. — kü­lön is ünnep: a gyarmati if­júság napja. Szoros összefüggés áll fenn a 25 évvel ezelőtti csúcstalál­kozó és az el nem kötelezett államok mozgalma között: ez vitte tovább, mintegy intézmé­nyesített formában kiteljesít­ve a bandungi eszméket. Az ENSZ munkájában, a világpo­litikai folyamatok alakításá­ban egyre fontosabb szerepet játszó országcsoport tevékeny­sége is azt tükrözi, hogy Ban­dung tanulsága, a különböző társadalmi országok imperia­listaellenes harcának közös érdeke, a békés egymás mel­lett élés érvényesülésének tö­retlen szükségszerűsége napja­inkban is hat. A független Zimbabwe Péntekre virradóra új tag­gal bővült az afrikai orszá­gok közössége: az egykori Rhodesiából független Zim­babwe lett. Ezzel véget ért a 85 éves brit gyarmati uralom, illetve a legutóbbi 15 évben a fehértelepesek gyakorolta önkényuralom. A több nem­zedéken át az országban gyö­keret vert fehértelepes ki­sebbség — mindössze 250 ezer ember — a gyarmati évtize­dek alatt is, különösen pe­dig amióta egyoldalúan ki­kiáltotta Rhodesia független­ségét, kegyetlenül elnyomta és kizsákmányolta a fekete több­séget, mintegy hatmillió em­bert. A fehértelepesek kísérlete, hogy a szomszédos Dél-afri­kai Köztársaságban megho­nosodott faji megkülönbözte­tés rendszerét némi módosí­tással átültessék Rhodesiába, már a hatvanas évek elején kiváltotta a fekete lakosság politikai ellenállását. Élharco­sait, Robert Mugabét és Jo­shua Nkomót a gyarmati ható­ságok majd egy évtizedre börtönbe vetették, híveiket — a többségi uralmat követelő­ket — pedig sokféleképpen ül­dözték. Miután a Ian Smith vezette fehértelepesek 1965- ben önkényesen bejelentették elszakadásukat a brit anya­országtól, még jobban kiéle­ződött a helyzet. A fajüldöző rendszer ellen hozott megfe­lelő ENSZ-szankciókat a nyu­gati multinacionális nagyvál­lalatok módszeresen kiját­szották s ezért a Zimbabwe Hazafias Frontba egyesült két felszabadítási szervezetnek nem maradt más választása, mint hogy 1972-ben meghir­desse a fegyveres harcot. A volt Portugál gyarmatok — Angola és Mozambik — függetlenné válása nagyot len­dített a zimbabwei szabadság- harcosok ügyén. Az évtized végére a gerillák a falhoz szo­rították 'a fehértelepes rend­szert, amely ez év elején kénytelen volt beleegyezni a többségi uralomba. A márci­usban rendezett első szabad választásokon a Zimbabwe Af­rikai Nemzeti Unió (ZANU) szerezte meg a mandátumok döntő többségét. Vezetője, Ro­bert Mugabe lett az ország miniszterelnöke. Programja és első intézke-’ dései józan mérsékletről ta­núskodnak. Maradásra és együttműködésre szólította fel a fehértelepeseket. Beje­lentette: ha tőlük a földre­form keretében földet sajár títanak ki, kártalanítják őket. A szomszédos, beavatkozásra készen álló Dél-afrikai Köz. társaságot Mugabe megnyug­tatta azzal, hogy nem része­síti katonai segítségben a dél-afrikai felszabadítási mozgalmat. Ez idő szerint minden remény megvan ar­ra, hogy az új állam békében hozzáfoghat a társadalmi és gazdasági újjáépítés nehéz munkájához. Pál fi Viktor Expedíció indult \ Siléccel a sarkkörön Fazekas Judit, az MTI tudó­sítója jelenti: Különleges tudományos és sportexpedíciót indított a Komszomol szerdlovszki te­rületi bizottsága a Lenin-év- forduló jegyében — jelenti a Vozdusnij Transzport (Légi szállítás) című lap. Az öttagú csoport a napok­ban indult útnak: az észak- jakutföldi Ingyigirka és Koli- ma folyók közti csaknem ezer kilométeres területet sze­lik át sítalpon. Útjuk az Észa­ki sarkkörnél magasabban ve­zet a tundrán. Segítségül mindössze két kutyaszánt visznek magukkal, ezeken szállítják a tájékozódáshoz szükséges műszereket, a rá­dióberendezést, az élelmiszert, a sátrakat. Az észak-jakutföldi expedí­ció legfontosabb tudományos célja az ember, illetve a ki­sebb kollektíva életével és tevékenységével kapcsolatos problémák tanulmányozása a sarkvidéki körülmények kö­zött. Az expedíció tagjai napon­ta 70 kilométert szándékoznak megtenni, s útjukon repülőgé­pek is kísérik őket. Bizalmat kapott a kabinet Az olasz szenátus csü­törtökön 178 szavazattal 127 ellenében (a szükséges több­ség 153 volt) bizalmat szava­zott a második Cossiga-kor- mánynak. A kabinetre adták voksukat a koalíciós pártok szenátorai: a keresztényde­mokraták. a szocialisták és a köztársasági pártiak, továbbá a francia és a német ajkú kisebbségek polgári pártjai. Ellene szavaztak a kommu­nista és a független baloldali szenátorok, valamint a szo­ciáldemokraták, a liberálisok, a radikálisok és az újfasisz­ták. A kormányprogramról folytatott vita ezzel átteve* dött a képviselőházbfc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom