Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)
1980-03-30 / 76. szám
/ Patvareí patrióta Fiatalos lelkesedéssel, NEGYVEN esztendeig tanított a patvarci Arató János. Király Jánosra. A is meghazudtoló Három éve ment nyugdíjba, szívvel-lélekkel fogadták Azon az őszön, amikor szép- tervet. Elmondták, melyikre, tember elsején neki már nem szólt a csengő, szinte belebetegedett a bánatba. Megemelkedett a vérnyomása, fájt a szíve. Nemcsak képletesen, fiatalokat lukrónikát is összegyűjtötte, örömmel, Patvare történetét a bronz- a kortól napjainkig. Feljegyezte a népszokásokat, a dűlő- gi eszköz, mire való, úgy ál- neveket, a népdalokat, az itlították be a szövőszéket, hogy azon valóban szőni is lehet. teni pártszervezet, a népfront, a KISZ, az úttörőcsapat történetét. Belevette, hogy vaA fiatalok, akik szinte ki- lamikor a török hódoltság hanem a valóságban is. Az- vétel nélkül János bácsi ta- Idején végvári harcok lehettán úgy döntött, tovább foly- nítványai voltak, végigjárták tek Patvare környékén, mert tatja a megkezdett sok-sok a padlásokat, lehozták, meg- török kori temetőre bukkanszép munkát. „Mert az em- tisztították az bernek nyugdíjas korában is holmit. Aztán éreznie, tudnia kell, hogy szép helytörténeti kiállítást összegyűjtött tak. Aztán meg a szabadság- egy nagyon harc halottaira. Ügy látszik, az öreg tanító fáradhatatlan. Irodalmi színpadot vezet, a felszabadulási szükség van rá. Elfoglaltság szerkesztettek össze, kell, megszabott feladatok, PATV ARCON régi időpontok...” — állítja. Patvarcon, János bácsi — mert így ismeri mindenki — szőtték az asszonyok nemcsak patvarci lakodalmast. hagyomány volt a kendertermesz- ünnepélyre műsorral készültés és -feldolgozás. Abból nek. Nyáron bemutatják a Elégeévek óta könyvtáros. Ajánl- a lepedőket, abroszokat, tör- dett, hogy az emberek szégatja az olvasnivalókat, ta- lőkendőket, hanem a pende- pen és jól élnek, egymás után nácsot ad, segítséget, ha úgy lyeket, bő szárú gatyákat, ing- épülnek a szebbnél szebb csávái lakat is. A kenderfeldolgo- ládi házak fürdőszobával, látja, szükséges. Amire talán a legbüszkébb, a honismereti kör. — Régi szándékom volt, lettük a hogy a község hagyományait közösen összegyűjtjük. Szinte a huszonnegyedik órában fogtunk hozzá, hogy megmentsük a pótolhatatlan használati tárgyakat, elmúlt évzási eszközök szépen ott sorakoznak a kiállításon. Mel- falusi háztartásban központi fűtéssel, bevezetett vízzel. — Én még láttam fiatal szükséges edények, a tányé- tanító koromban, hogyan et- rok, köcsögök, fából faragott tek a családok. A nagy tálat tésztaszedő kanál, vajköpülő. először maga elé fogta a csalóé kerültek a pásztorkodás ládfő, aztán következtek a kellékei”, a járom, a ko- lomp, a pásztorbot és sok ötgyerekek. Amikor már mindenki jóllakott, a maradék az tizedek emlékét őrző eszkö- letes, házilag készült gyerek- asszonyé volt. Csak sóért, cuzöket. Összefogta a fiatalokat, a KISZ-esek lelkesen támogatják Arató János bácsit. — Ne feledkezzünk meg a velem egykorúakról sem. Él itt, Patvarcon jó néhány olyan idős parasztember, parasztasszony, akiknek a segítsége nélkül sohasem tudtuk volna összehozni azt a játék. A bodzafa, ésakrump- korért, petróleumért, élesztőlipuska, a karikahajtó, a rongylabda, a bige, méta, a baba. — A gyűjtögetést most sem ért mentek a boltba. Most meg? Elnézem, van. olyan asszony, aki egy-egy bevásárláson négy-ötszáz forintot hagytuk abba. A patvarciak is otthagy, szívesen adták a .tárgyakat, ESZTENDŐK óta népfront- ingyen. Mi meg tiszteletből titkár, lelkes támogatója és valamennyi alá odaírtuk név résztvevője a kertbarátkörnek. De a legkedvesebb szószerint, kinek az ajándéka. Nézze ezt a fából készített rakozása talán a zongora. Mahelytörténeti kiállítást, amely nagy rocskát. Valamikor, ha ga és családja szórakoztató, a klubkönyvtár melletti szobában kapott otthont. Gonki a „járadékát”. Arató János bácsi egy szép, dolok itt Tóth Jánosra, Hla- csok Mihálynéra, Rubecs Jáa malomba vitték őröltetni a sára játszik, dálokat ír. És búzát, a molnár ezzel emelte kell-e annál nagyobb öröm, nosnéra, Leszenszki Jánosra, pirossal kötött naplóba a fahogy nemrégiben született meg a negyedik unokája, a kis Kati. — cse — ÚJ KÖNYVEK tartott művéig A kötél legendájáig. Ízelítőt kaphatnak az olvasók a híres és félelmetes Szabó Dezső-i pamfletbői is, "a Feltámadás Makucskán gyilkos szúrásaiból a t. Ház, a Múlt év nyarán volt szá- licista és kritikus. Regényírózadik évfordulójá Szabó Dezső ként hatalmas sodrású exszületésének. Kissé megkésve, presszionista prózával ajánde ebből az alkalomból je- dékozta meg a magyar irolentetett meg a Szépirodalmi dalmat. Az ellenforradalmi Kiadó egy kötetet Szabó De- rendszer hű propagátora és zső novelláiból A kötél le- legnépszerűbb írója, szociá- klérus, s a Herczeg Ferenc-i gendája címen. Mond-e még üs problémákon segíteni aka- íróság ellen. Eszmevilága bovalamit e név a fiatal olvasó- ró gondolkodó ember, aki nak, annak aki az irodalom- később az mai, vagy a két háború köz- rendszer ellen ír pamfleteket. ti • szellemi élet áramaival Ellentmondásos személyiség, nem hivatásszerűen foglal- exhibicionista megszállott, a kozik? Gondolom aligha. Leg- kisemmizett magyar parasztfeljebb apái, nagyapái elbe- ság védelmezője. Munkássásbéléseiből hallhatott róla. Irá- gában a legszélsőségesebb ide- ricz Zsigmond, akinek minsait kevéssé ismerhetik a mai ológiai elemek keverednek, az den írásából nemcsak a terolvasók, hiszen az 1957-es Vi- elítélendő fajelmélettől, a di- hes kort, hanem a magyarság dám könytárbéli Feltámadás csérendő nyilasellenességig. Makucskán c. kötet mellett, Szépíróként tűnt fel, s lett nyolult és ellentmondásos ellenforradalmi volt, de tevékenységével, prózájának jeles darabjaival megismerkedni mégis érdemes. A XX. századi magyar próza kimagasló és utolérhetet- lenül legnagyobb alakja Mósorskérdéseit is a józan elme tisztaságával ismerhetjük Az egységes betegellátás és az orvostársadalom BESZÉLGETÉS DR. SCHULTHEISZ EMIL EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTERREL csak önéletírása jelent meg országos híresség, s bármer- meg: Akár novella az a kezdeti korszakából, mint pl. A hét krajcár, vagy nagy, Ke* 1965-ben Életeim címmel a re is, irányította sorsa vitorlá Szépirodalmi Kiadó gondo- ját, egész életén át prózaíró zásában. A csonkán maradt ként is tevékenykedett. Ide- mény Zsigmond-i értelemben napló, melyet még Budapest ológus és szépíró — furcsa kis teremtőerejű, próza, mini ostromakor is írt, teljességé- kettősség, s azt gondolhatnánk pl. az Erdély-trilógia. „Olyan ben tárult az olvasó elé. Jól téziseit oldotta a prózába De könyve nincs, amely — Köl- emlékszem, akkor nem kelt el, ez nem a teljes igazság. Je- csey szavával — a zseni lángantikváriumok polcain le- lentősebb műveinek ma is árazva állt glédában. Fura van erőteljes sodrása, nyelvijegyét ne viselné homlokán’1 — írja róla pálya- és harcossors: az egykori csodált nagy leg merész, zsúfolt képekkel társa Schöpflin Aladár. Schöpmester, a követendő, s rend'"t- teli regényei (különösképpen, heteden szókimondó halála az Elsodort falu és a Segít- után 20 évvel már poros. ség!) a magyar próza törté- Pedig a XX. század első netéből ki nem törölhető írá- felének egyik leghatásosabo sok. Novelláinak gyűjtemé- személyisége volt, olyan nagv nye, melyet Nagy Péter, Sza- és tiszta szellemek után, mint bó Dezső legkiválóbb marxis- Ady és Bartók, Németh László ta értője és értékelője váloga- és Veres Péter, illetve olyan tott össze, főbb vonulatokban flin, a század első felének, egyik legjelentősebb kritikusa 60 tanulmányt írt Móricz- ről és munkásságáról. Ezekből ad bő válogatást a Szép- irodalmi Kiadó Schöpflin Aladár Móricz Zsigmondról c. kötete, mely a centenáriumra megkésve ugyan, de megjemozgalmak ható ereje mel- a teljes életművet felöleli az lent. Schöpflin a szerkesztő-, lett is, mint a Nyugat és a Erdélyi földről c., 1912-ben népi irodalom. Elsősorban keletkezett írásától egyik műközpontúan ír arról teoretikus volt, szónok, pub- legremekebb elbeszélésének íróról, akiben már A Érdekességek A moszkvai olimpiai falu lakóhelyiségeinek díszítése céljából a nyikolejavi LeninStuttgartban és még hét másik városban adott hangversenyt. F. Fedoszejevnek, az pionírház képzőművészeti OSZSZSZK népművészének stúdiójának növendékei több vezényletével, mint húsz rajzot készítenek. A szovjet közoktatásügyi mi- nisztérium és az olimpiai falu főigazgatóságának kérésére országszerte több ezer gyermekrajzot szándékoznak összegyűjteni. Ezekkel a lakószobákat varázsolják otthonossá. A szovjet központi televízió A Leningrád védelmében résztvevők élő hangja csendül arról az új hanglemezről, amelyet nemrég hozott forga- 1-mba a „Melogyija” vállalat. A lemez a hallgatók emlékezetébe idézi a blokád feledhetetlen napjait — a hideget és az éhséget, a szirénák vijjogását és a tüzérségi tűz roés össz-szövetségi rádió baját, de a hősiesség nemes nagy szimfonikus zenekara si- pátosza is kicsendül belőle, kérésén vendégszerepeit a Az „Idézzük a múltat” cí- Német Szövetségi Köztársa- mű dokumentumkompozíció buk an. A zenekar Frankfurt összeállítója: L. Magracsev am Mainban, Nürnoergoen, leningrádi újságíró, a harcos-, a társaságbéli társ az hét krajcár megjelenésekor fölfedezi a korszakos magyar írót. Kettős portré ez a kötet, a „kanzseniális kritikusé” !s egyben. Ugyancsak az évfordulóra, ugyancsak megkésve jelent meg Móricz lányának Móricz Virágnak könyve az Apám regénye, immár negyedik kiadásban — életközeibe hpzva nagy prózaírónk feledhetetlen alakját. A betegnek Egercsehiben éppúgy fáj a foga, mint a Gellért-hegy tövében lakónak; a torokgyulladás nem kérdezi, van-e a közelben gyermekorvos; az infarktus egyaránt életveszélyt jelent falun és városon — mégis, aki orvosra szorul, úgy érzi, ha már „muszáj” betegnek lenni, inkább Pesten, mint vidéken. — Miért ez a hiedelem? Vagy valóban eltérő színvonalú a betegellátás vidéken és a fővárosban? — erről beszélgettünk dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszterrel. — A lakosságszámhoz viszonyítva nincsenek lényeges aránytalanságok az egészség- ügyi ellátásban. A 10 ezer lakosra jutó kórházi ágyak, illetve az egy körzetbe tartozó népességet illetően a fővárosban csak némileg kedvezőbbek az arányok, mint a megyék többségében. A 24 444 aktív orvos közül a fővárosban dolgozik 9026, azaz 10 ezer lakosra Budapesten 43, vidéken 19 orvos jut. — Ez nem mondható elha- ■ nyagolható különbségnek... — Csakhogy ez az arány jórészt indokolt. Egy kivételével mind Budapesten helyezkednek el az egészség- ügyi ellátás legfelsőbb szakmai szintű országos intézetei, melyekben a betegeknek csak egy része budapesti: a többi az ország minden tájáról való. A fővárosban levő kórházi ágyak mintegy 40 százalékán meg sem száradt a diplomán a tinta, bedobtuk a frissen végzettet a mélyvízbe, körzetet kapott, annak teljes felelősségével és terhével. Nyil. vánvaló, a legszentebb hivatástudat sem tudja pptolni a gyakorlat hiányát. Most a körzeti orvos — szakorvos lesz. Abból a 4 esztendőből, amit a diploma és a szakképesítés között eltölt, legalább másfél évet kórházban dolgozik. Tehát nemcsak 'a könyv betűit, hanem kórházi kollégái ismeretanyagát is használhatja. Ma már a gyakorló orvosok 75 százaléka szakorvos. — S mi törtéjnik, ha vala. ki beéri csak a diplomával? — Bizonyára lesznek ilyenek is. De addig senki ném kezdhet körzeti munkát, amíg a 6 hónapos kórházi gyakorlatot le nem töltötte. Senkit nem kényszeríthetünk, hogy szakképesítést szerezzen, de arra igen, hogy továbbképzéseken részt vegyen. Nyilvánvaló, az ilyen orvosokat nemcsak az 5 évenkénti kötelező továbbképzésre rendelik be, hanem gyakrabban és huzamosabb időtartámra. S, ami nagyon fontos: az akár több hónapig tartó kórházi továbbképzés idejére a kórház köteles helyettesről gondoskodni! Az integráció intézménye többek között ezért is gyümölcsöző. önmagában az a kielégíteni — és nem feltétlenül kell kielégíteni. Megpróbáljuk hát közelebb hozni egymáshoz a gyakorló orvost és áz intézményt. — Az integrációra gondol? Ez hozná a „megváltást” az évek óta üres orvosi jnunka- helyekre? — Ha volna ilyen „megváltó”, miniszterségem ideje alatt már régen átvettem volna tény, hogy tavaly létrehoztuk onnan, ahol sikerült az orvo- az Általános Orvosi Orszásokat a szükségleteknek meg- gos Intézetet, a körzeti orvos felelően elirányítani anélkül, speciális feladatainak elisme- hogy pressziót gyakoroltak rését és szakmai segítségét je* országos és regionális beteg- volna. Csakhogy a szabad lentétte. ellátás történik. Ugyancsak a munkavállalás joga Magyar- — Az integráció mit nyújt budapesti orvosok nagyobb országon elidegeníthetetlen és mire kötelez? számát indokolja, hogy ezen állampolgári jog. — Az integrációban való intézményekben a rutinfel- — De miként védhető annak részvétel mindenki számára adatokon túlmenő speciális az állampolgárnak a joga, kötelező —, de csak ésszerű betegellátási, oktatási és kuta- akinek az egészségügyi tör- keretek között. Ha például tási feladatok folynak, s ezek vény szavatolja ugyan a ma- egy sebész harminc éven át több orvost igényelnek. gas szintű, ingyenes orvosi el- rendelőintézetben gyógyított, _ De van egy másik mu. látáshoz való jogot, de vidéken nem rendeljük be vakbélopetat ó, amely a főváros javára Ihkik? rációra — ez sem az orvos* — Indirekt módszerekkel nak, sem a betegnek nem ki* próbáljuk biztosítani a gyó- vánatos., De igenis, ott a hé* gyításhoz való jogot. Olykép- lye a műtőben a fiatalnak, a pen például, hogy a magán- középkorúnak, és szorgalmaz* praxist csak ott engedélyez- zuk, hogy a körzeti orvos a zük a jövőben, ahol orvoshi- kórházban is felkeresse a be* ány van. Egy durva hasonlat- tegét. tál élve: iparengedélyt az _ Egy kényes témáról: ta- kap Magyarországon, aki azt Un sehol nem olyan erős a és ott csinál, ahol, amire presztízshierarchia, mint az szükség van. Nem teszek kü- orvostársadalomban. Ez bt* lönbséget ebből a szempont- zony nem mindig szolgálja a ríwt illetően ‘ Viszont a’ bó1 a suszter és az orvos kö* beteg érdekeit. . . agy zöitt: ha suszterre van szűk- — Az „én klinikám”, „én’ ség, kapjon magánipari jogo- megyém” szemléletről ma sítványt. Ha szemészre van már nem beszélhetünk. Egy* szükség valahol, adjunk neki szerűen lehetetlen autonómi* magángyakorlati engedélyt —, ára berendezkedni 19 megyés szívesen letelepszik. Két nek és égy fővárosnak. Köz* esztendeje az ellátási érdé- pontilag sem engedjük, de keket szem előtt tartva sza- maguk a megyék, az egészbályozzuk a magánpraxist. ségügyi intézmények sem tö* De van más közvetett mód- rekszenek erre — pénzügyileg szer is az egységes ellátás sem megy. A nagy értékű bemegteremtéséhez. Például a rendezéseket, műszereket nem pályázati rendszer „megfe- megyékhez, hanem régiókhoz gyelroezése”. Nem engedünk kötjük. Nagy az együttműkö* annyi „sztár”-szakmát kiírni, dési készség a megyékben, amennyi medikus erre pá- Hajdu-Bihar például ellátja lyázna, így rákényszerülnek Borsodot, Szolnok megye egy a hiányszakmákra is . . . részét radiológiában, onkoló— Az orvosképzés területi giáb-an; _ Baranya a fél Délarányain nem kíván változ- Dunántúlt; Vas együtt számít* tatni a tárca? A vidéken vég. ható Győr-Sopronnal; Csong* zett diplomás szívesebben rád a szomszédos megyékkel. marad hazai tájon ... A betegeket hozzák-viszik — — Az általános karon jók Magyarország kitűnően meg* a jelenlegi arányok, a fogor- szervezett mentőhálózattal vosképzésben kívánjuk erősí- büszkélkedhet; 20 kilométeren tenia vidéket. Debrecen mel* belül^ mindenütt elérhető a lett Szegeden is beindítjuk a mentőállomás, fogorvosi kart. Az általános Ami pedig a presztízshie- karon az oktatási reform ke- rarchia ' személyi részét illeti rétében a korábbitól eltérően a kinevezések 4 évenként kö* képezzük a jövő orvosait, telező felülvizsgálata mindenkit arra késztet, hogy igyez- zék alkalmas, még alkalmasabb lenni; egy kinevezés ma már nem a nyugdíjig tartó örök státus. Ha nem váltja be valaki a hozzá fűzött re* billenti a mérleget. Vidéken több a betöltetlen orvosi ál. lás, mint Budapesten; ott az orvosi munkahelyek 7,9 szá. zaléka üres. Abszolút számban is kevés az orvos Ma. gyarországon? — Nemcsak, hogy elegendő orvosunk van, hanem világ- viszonylatban is az előkelő 3. helyen áll hazánk a népességhez viszonyított orvoslétszáterületi aránytalanság, s van1 nak hiányszakmák, utóbbi az egyik oka az üres orvosi munkahelyeknek, másik oka az, hogy fiktív állásokat szerveztek éveken keresztül. Miután az egészségügyben bértömeg-gazdálkodás van, tartották a betöltetlen munkaköröket, s ennek béralapját szétosztották a meglevők között. Az intézeti vezető ugyan nem részesülhet ebből, de a „jó igazgató bácsi” szerepéért sokan vállalták ezt. A jövőben — gondunk lesz rá —, kevésbé nyílik mód ilyen manipulációkra. Nagyobb baj, hogy bizonyos országrészekben nem szívesen telepszenek le az orvosok. Hazánkban eluralkodott az a szemlélet, hogy 40 kilométerre a várostól már „istenhátamegett” van . . . — Ügy érzem, ez etikai kérdés is. A medikus a gyó- gyításra tesz esküt, s ném a fővárosi állásra . . . — Nem ilyen egyszerű ez. Ahhoz, hogy az orvos orvosi vos-beteg viszonyt kell néznie. Ö nemcsak a betegre esküdött fel, hanem a medicinára is. Az ifjú orvosok nagy része szeretne nagy intézeti hátteret érezni maga mögött. Az olajfák védőimében életét élje, nemcsak az or- Nem az a célunk^ hogy tudó- * ’ ' sokat neveljünk, hanem — szakmai zsargonnal élve — bázisdoktorokat. Aki 6 év alatt elvégezte az egyetemet, az még nem alkalmas arra, ............ h ogy a medicinát egészében menyeket, megköszönjük ed* Ez természetes szakmai igény, gyakorolja, jóllehet erre szól digi szolgálatait és keresünk csakhogy nem lehet mindig a jogosítványa a diploma el- számára egy olyan — nem __________________________ nyerésével. Arra ellenben alka lmas, hogy néhány évi gyakorlat után igazi orvossá váljék. A 6 év csak alap, amelyre ráépíthető az általános or- “Vef a Julul *» Ma már szabadulni. Aki megfelel Az olajfák megmentéséért akció indult Jugoszláviában, a FAO égisze alatt. Esőnek a Zadar környéki Ugljan-sziget ötezer öreg olajfájának a védelmét tűzték ki célul, amelyek a megfelelő regenerálás, metszés, kezelés után százötven tonna olívaolajat adnak majd évente. Az olajtermelés növelését célzó közös FAO—jugoszláv tervek nemcsak az olajfaállomány regenerálását foglalják magukba, hanem új olajfinomító üzemek létesítését és a régiek korszerűsítését is, többek között Murterben, Ma- karskában, Dubrovnikb'an, Splitben, Porecben és Zágrábbal. vosi szakképesítés. Ma már ez rendkívül fontos — éppen a vidék jobb orvosellátása érdekében. S nemcsak azért, mert a szakorvosnak magasabb fi- j~j zetés adható, hanem mert nagyobb a tekintélye. S ez sokat jelent az orvos számára ■— nem kevesebbet a betegnek. Szükségből esztendőkön át az volt a gyakorlat, hogy vezetői — munkakört, amelyben szakmailag kitűnően helyt állhat. Ez a négyéves mandátum azonban nem azt jelenti, hogy a jótól is meg kell esi* nálja tovább. A kirívó ano* máliákat már felszámoltuk. Optimista vagyok: ez a tisztító folyamat néhány éven beeredményezi, hogy mindenütt a legrátermettebbeket helyezik vezető posztokra. S ez mindenképpen a hatékonyabb egészségügyi ellátást szolgálja. Antal Anikó f.
