Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)
1980-03-30 / 76. szám
\ 1 Szabó Lőrinc emlékezete Szabó Lőrinc egyidős volt a századdal. 80 évvel ezelőtt, 1900. március 31-én született, Miskolcon. Élete végén így határozta meg életműve értékét a költőtárs és barát Illyés Gyula: „Aki rááldozza azt a két hetet, amely Szabó Lőrinc . teljes munkásságának — valamennyi versén kívül fordításainak s tanulmányainak — megismeréséhez szükséges, az felmerülve ebből a még feltérképezetlen világból, ezt mondja: Hogy első-e, nem tudom. De hogy versenytársait fél kézen meg lehet számolni, az bizonyos.” Halála tízéves fordulóján pedig az akkori fiatal költőnemzedék vezető alakja. Juhász Ferenc a legmodernebb magyar költőnek nevezte Szabó Lőrin- cet. Arról a népszerűségről pedig, amelynek olvasóink körében örvend, azt hiszem, nem is kell szóljak. Nincs olyan év, hogy valamely kötete újabb és újabb kiadást meg ne érne, pályájáról dokumentumkötetek, tanulmányok és monográfiák adnak képet itthon és határainkon túl is. Széles körű népszerűség és legjobb kortársainak, utódainak értő elismerése — kevés költő utókora alakult szerencsésebb csillagállás mellett. Szabó Lőrinc költészetében önmagunkkal találkozhatunk: mindennapi életünk keserveivel és örömeivel, mindazzal, amellyel századunk- embere saját otthonában is, naponta újra meg újra szembekerül. Költészetében bemutatta, hpgy korunkban a mindennapi élet menynyi drámával telített, a megmozdult világban összetorlódott sorsok hányféleképpen metszik egymást, mekkora poklot és micsoda feloldódást tud szervezni körénk az élet. A század első felében, két világégéstől és kiábrándító, embertelen helyzetektől meghatározott években, egy nagyváros forgatagában kereste az emberi kapcsolatok jellegzetes meghatározóit. A hajsza az ember fölé nőtt, a hírközlés és a technika emberközelbe hozta a legtávolabbi világokat — csak az ember maradt mindinkább távol önmagától, veszítette el lehetőségeit, kiszolgáltatottan és hökkenten kezdte önmagát keresni a körülötte kitágult és megürült világban. A modern város nagysága, az emberi szellem csodái, és az ember Szabó Lőrinc:* kényelmét szolgáló fényűzés láttán érzett alkotó-emberi büszkeség ihlette a fiatal Szabó Lőrinc leírásait és kozmikus eksztázisát; ugyanakkor kora embertelensége undorral tölti el, kicsinynek érzi az embert be nem teljesíthető igényeivel szembesítve: minden idegen nagyságként áll szemben a pénztelen, kiszolgáltatott emberrel. Ebből a kétségbeesésből születik meg a húszas években a költői lázadás: a Kalibán és A sátán műremekei kötetek víziósora. Kalibában az értelemei lenesség hősét, a vi- lágratörő embertelen hatalmat mintázza, a sátán „műremekeiként” pedig a pénz uralmának társadalmi freskóit rajzolja meg. És szemben mindezzel az értelmetlen, az egyéniségétől megfosztott tömeget vonultatja fel. A mindenütt és mindennek kiszolgáltatott embert, köztük önmagát is, már csak e szörnyvilág produktumának látja. De elfordulva a kinti világtól, önmagában, a belső végtelenben is e szörny világ tükörképétől undorodik: a társadalmi tragédiától indulva a személyiség tragédiáinak szenvedéséhez jut el, végigkinlódva bomlásának pokoljárását. Ez lesz következő évtizedének, a harmincas éveknek a költői témája. Szabó Lőrinc 1929-től 1944- ig alakuló pályaszakasza a magyar líratörténet legnagyobb ellentmondásait sűríti magába. Lázadóként, a körülvevő ellenséges világ kiszolgáltatottjaként érkezik előző évtizedéből, hogy azután — örökké elégedetlenül — mégis egyfajta keserű különbékét kössön a továbbra is tagadott világgal, sőt egyes hatalmi tényezőiben illúziói megvalósításának: eszközét keresse. Hatalmas, kiemelkedő költői eredményeivel századunk lírájának legnagyobbjai között is helyet találhat, nem egy emberi gesztusával barátságra kötelezte vitatkozó ellenfeleit is, ugyanakkor tévedéseivel épp oly következetesen kétségbe is ejtette, ítéletre kényszerítette legjobb barátait is. A Te meg a világ kötettel induló korszakában a költő Szabó Lőrinc az „egyes” embernek a személyi és tárgyi környezetéhez fűződő kapcsolatait vizsgálja. Ezek a kapcsolatok számára két formában realizálódnak: a megfigyelések objektív lényeiben, és a társadalomtól magát elkülönítő ember szubjektív vágyaiban. Magára vállalt személyes különállásé költészetét mégsem választja el, hanem összeköti százada humánumával: a belső végtelenben olyan általános emberi törvényeket talált, amelynek esztétikai megformálásával maradandó költői értékeket teremtett. Pályája felszabadulás utáni betetőzése ennek a költői programnak mérlegelése, ösz- szeg^—se és kiteljesítése. A Tücsökzene életmeditációjában az életrajz felidézése során gondolja végig az ember lételméleti helyzetét a természet rendjében és jut el a magányos ember vívódásaitól a társas létezés értékeinek vállalásához. A huszonhatodik év a kedvest sirató gyászszonettjeiben a mindennapi életben egymást keresztező szerepekre kényszerülő emberi kötöttségekkel szemben két ember ideális kapcsolatának lehetőségeit mérlegeli „képzelt képzelettel”. Utolsó verseiben, a Valami szép ciklus darabjaiban egy sok megpróbáltatáson, szenvedés«! edződött ember veszi számba az élet adta pillanatokat: a fájdalom és öröm egymást kiegészítő, ellenpontozó helyzeteiben a derű lehetőségét keresi és mutatja fel búcsúzóul számunkra. Szabó Lőrinc saját- életét tette rá költői kísérletére, verseiben saját magán végzett megfigyelései során gondolta végig századunk emberének sorsát. Ebből az egyetlen, személyes véletlenekből szövődő életből kereste ki azokat a mozzanatokat, amelyekben általánosan fontos tényekre, viszonyítási pontokra tudott rámutatni. Egy több mint két évtizede halott költő idegrezdülései így kapcsolódhatnak közvetlenül a miénkbe, azza] a természetességgel, mintha Szabó Lőrinc bennünk élne, a mi természetünket, a mi legszemélyesebb problémáinkat írta volna meg. A Szabó Lőrinc- költészet így minden találkozáskor sajátos „lélekvándorlásba” kezd, már nem is a valaha élt ember néhai ellentmondásait, örömeit és szenvedéseit halljuk ki szavából, de egyéni életünk vívódásai visszhangzanak ben ne. Kabdebó Lóránt A földvári mólón Partra dong a tó: nagyítóüveghúsa alatt ingó terméskövek dagadnak-fogynak, ahogy éleik szöge a híg kristályban megtörik, 'szűkül vagy tágul: a dirib-darab roncsok együtt emelik hátukat, torz teknősbékák, a vízzel, amely szabályosan lüktetve futja el homos lapjukat, aztán lecsorog a fél, vagy negyed ütemkésés konok játékával kontrázgatja saját lélegzetének nyugodt ritmusát. Nyíló récék kereszthálózata borzong egymáson át ide-oda, s lent, a napsütötte fenékhomokon, •Szabó Lőrinc 80 éve, 1900. március 31-én született. hol halak húznak, lehelletfinom árnyuk együtt fut s együtt tűnik el a fénytörés színörvényeivel, mert máris új hullám nő és üveghúsa alatt a torz terméskövek megint dagadnak-fogynak: tizenöt másodperc telt el, s két hullám között, mely jött, s elomlott, most megint csorog a sok kis csurgó, fecseg és locsog, s megint árnyat húz a fenékre a felszín futó receláhózata, — s mindez folyton így ismétli magát, így, e játék, az örökléten át, így, e léhaság, s túlél minket is, és túléli ellenségünket is, túl, ez a semmi, ez a tünde kép, túl a királyok, hősök és a nép minden jövőjét: jelentéktelen, mégis másod, rettentő Végtelen! A salgóbányai fogaskerekű iparvasút A Nógrád megyei éa így a salgói szénelöfordulások irodalmának, a bányászat megindulásának története közismert. Salgó és a vele szomszédos Vecseklő szenének kitermelését — eddigi ismereteink szerint — a Szilárdy- és Koch-féle vállalkozás kezdte meg 1867-ben. Ennek a szénterületnek a kiaknázási jogát, az 1868-ban alapított Salgótarjáni Vasfinomító Társulat vette meg, s a gyár építésével egyidőben a bányák művelését is megkezdték. A Sándor-bánya és An- tal-táró szenét egy körülbelül hat kilométeres hosszúságú, lóvontatású keskeny nyomtávú pályán, s a közbeiktatott három siklón szállították a vasgyárba. A Salgótarjáni Vasfinomító gyártmányai hamarosan keresettek lettek a monarchia tartományaiban, így a gyár kapacitásának állandó növekedése megkövetelte a szén- termelés fokozását, amit az elavult, korszerűtlen lóvasút- tal történő szállítás már nem tudott fedezni. Ezért a gyár műszaki igazgatója, Borbély Lajos 1880. május 30-án tartott társulati közgyűlésen javaslatot tett arra, hogy a széntermelés növekedésével korszerűbb, vagyis gőzüzemű szállításra térjenek át. A fejlesztés fontosságát aláhúzza az a tény is, hogy már tárgyalások folytak a Rimamu- rányvölgyi Vasmű Egyesülettel, egy esetleges fúzió tárgyában, amj végül is 1881- ben létrejött. A korszerűsítés tehát a vasfinomító érdeke is volt. A társulat a javaslat elfogadása után Gömöry Sándor bányaigazgatót küldte ki tanulmányútra. Az osztrák és svájci iparvasutak tapasztalatainak felhasználásával láttak' hozzá 1880 végén egy keskeny nyomtávú, gőzüzemű és részben fogaskerekű vasút megépítéséhez, amely egyben az ország első fogaskerekű iparvasútja lett. Az a tény, hogy a salgóbányai fogaskerekű iparvasút az ország első ilyen jellegű vasútja volt, késztetett arra, hogy foglalkozzak ipar- történeti jelentőségével. A fogaskerekű Iparvasút a salgótarjáni gyárat kötötte ősz. sze a tőle északkeletre, légvonalban 3,5 kilométerre fekvő salgói bányateleppel. Salgóról lefelé szenet, felfelé bányafát, s a bányaüzem egyéb szükségleteit, élelmet szállított. A rossz utak miatt pedig majdnem kizárólagos közlekedési eszköze volt a telepi lakosságnak. De szívesen vették igénybe — engedély birtokában — a környékre kirándulók is, hiszen a Kútháztól fogaskerekű vasútié alakult bányavasút erős kapaszkodóval kanyargóit az erdőben, a homokkőbe vájt romantikus „Sipka-szoros”- ban. A vasút felső szakaszán a táj panorámája kitárult az utazó előtt, s láthatóvá váltak a Karancs, Medves és távolabb a Mátra nyúlványai. A vasút északkeleti irányt követve indult ki a gyár kazánházától a salgóbányai I. számú rakodóig, és az 58.30 méter hosszú úton 222,6 méter szintkülönbséget győzött le, míg a rakodóig eljutott. A kiindulópont és a végállomás közötti nagy szintkülönbség miatt kellett egyes helyeken a vasutat fogaspályává kiépíteni. A vasút megtervezésénél, Irányának, nyomvonalának kitűzésénél az a cél lebegett az építtetők szeme előtt, hogy könnyebben és olcsóbban lehessen kiépíteni. Így esett a választás a keskeny nyomközű vonalra, melynek építése során a legkevesebb földmunkát kellett elvégezni. Így is közel 24 ezer köbméter fölt, det mozgattak meg, míg a szeszélyes terep természetes alakulatait — amennyire lehetséges volt — követni tudták ezzel a pályatípussal. 1881 tavaszán a Florisdorf- ban készült fogaskerekű mozdonnyal indult meg a rendszeres közlekedés. 1883-ban a mozdony meghajtóművében az áttételnél a bronz fogaskerekekről letöredeztek a fogak, és a szerelvény a „Sip- ka-szoros”-tól visszafutott a Kútházig, ahol kisiklott. A halálos kimenetelű vasúti katasztrófa után a svájci Win- terthurból hoztak új, nagyobb teljesítményű mozdonyokat, amelyek még háromnegyed évszázadon keresztül közlekedtek. A pályán a vontatás szerkocsis gőzmozdonyokkal történt. Az 1930-as évek leltára szerint egy 3 tengelyes „Karl- sruhei” adhéziós mozdony, egy * kéttengelyes adhéziós mozdony, három háromtengelyes „Winterthuri” fogasmozdony, egy „Florisdorfi” fogasmozdony, hat személykocsi és 195 darab kéttengelyes, negyven mázsa teherbírású fa-, illetve vasvázas kocsi közlekedett a gyár és Salgóbánya között. A mozdonyok átlagos menetsebessége a fogaspályán 8 kilométer, az adhéziós pályán 12 kilométer volt óránként. ' A vasút történetében nagy változást hoztak az 1950-es évek. Ekkor a Saigon. Rónán üzemelő bányákat összevonták. A salgói részről már nem a fogaskerekű mozdony szállította le a szenet, hanem a két bányát összekötő szállítóvágaton keresztül végtelen kötélszállítás segítségével vitték Rónára. Innen már drótkötélpálya szállította le a Vízválasztói Erőműhöz. Ipari szempontból a kisvasút' elvesztette jelentőségét. 1952- től már csak anyag- és személyszállításra szolgált, de a rendszeres karbantartás hiánnyá miatt az elhanyagolt pálya állapota leromlott, a gépek lefutottak. A kisvasút sorsa 1957-ben pecsételődött meg véglegesen, decemberre már a fogaskerekű pályát is felszedték. A kisvasutat életrehívó salgói bányászkodás 1959-ben szintén megszűnt. Ebben az évben lesz száa esztendeje, hogy • felvetődött a vasút építésének a gondolata, valamint megkezdődött as építése. Közel negyedszázada pedig, miután teljesítetik feladatát a megye első iparvasútja, a salgóbányai fogaskerekű iparvasút az ipartörténet jelentős tényévé; régi utasai számára pedig nosztalgikus emlékké vált. Dr. Szvircsek Ferenc «Hllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll)lllll|||||||||l||i|||||||||||||||||||||||||iii||||||||||||||||||||i|||||||||||||||||||||n||||!||||||||||||||i||||||||||,n,|||||(]|in||||||j|||||||||||||||||||||| tamui in iiimiiii mit in iitiiiii ifiiiiiiiiiiimiitiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiitfliiiliimmiiiiiiuutiiiiiiiiiimiiiiiiiiinmiituii. Mátraverebélyi beszélgetések A park fái alatt „rande- vúzgató” kislány 14—15 éves volt, de még csak ötödikes — ahogy tanárnőinek elmondta, tudja, milyen veszélyekkel jár ez a dolog, de nem tud ellenállni... Ma már nem a mátraverebélyi iskola tanulója — édesanyja elvitte őt magával új lakóhelyére. Nem lehet könnyű dolga ' azoknak az osztályfőnököknek, akik keze alatt ilyen túlkoros, a társainál korábban érő lányok, fiúk tanulnak — a családi életre nevelés az általános iskolában megszokott feladatoknál komolyabb kérdés lehet, több feladattal jár. Ez vezetett arra, hogy éppen itt kérdezősködjek a témáról, ami több, mint a szexuális felvilágosítás: életmódot átfogó nevelési terület. Közeledik az ebédidő, akicsöngetés — az iskolában egyetlen nevelő nincs órán, csupán (a helyettesítések miatt betáblázott mindenki, az igazgatónő egy szakfelügyelővel órát látogat éppen) — az első tanévet itt töltő Horváth Istvánnéval futok össze a folyosón. Komoly munkát, egy ötödikes osztály vezetését bízták rá — a témával járó gondokkal ő is találkozott, már. — Az osztályomban 11 cigány tanuló van — felükkel nincs különösebb probléma, a többiek túlkorosok, veszélyeztetett családi környezetből kerülnek ki. Van olyan diákom, akit az iskolában töltött időn túl, a szó szóról értelmében az utca nevel — sejteni lehet, hogyan... Nincs könnyű feladatunk a sok évvel túlkoros fiúkkal sem, gyakran fordulunk a tapasztaltabb kollégákhoz tanácsért. hogyan szereljük le kirívó, a kicsiket megbotránkoztató magatartásukat. A családi életre nevelés már fontos téma az osztályfőnöki órákon — szerepel például a tematikában a család, mint a szülők és gyermekek közössége, a család, mint gazdálkodó közösség. Az utóbbival kapcsolatban nagyon pozitív élményem volt egy cigánykislány hozzászólása a pénz- gazdálkodásról — felnőttesen, okosan mondta el véleményét; a többiek még alig-alig találkoztak ezzel a kérdéssel. Nem akarok kitérni a beszélgetés elől, de azt hiszem, erről a nevelési területről mások többet tudnak nálam ... Verebélyi Zsuzsanna igazgatóhelyettes érkezik meg — ő már több év távlatából tud erről szólni. — Iskolánk tanulóinak 30 százaléka cigány származású, de elmondhatjuk, ez nem fedi már olyan komoly arányban a veszélyeztetettek, a túlkorosok arányát, mint korábban. Vannak közösségek, ahol egyáltalán nem jelentkezik problémaként. A témával kapcsolatban legtöbbször a korai férjhez menést, az „elhalást” emlegetik — a fölsőbb osztályokba járó nagylányok most nem túlérettek, az osztálytársnőikhez hasonló kérdések, foglalkoztatják őket, nem a fiúzás. Korábban több fejtörést, nevelési göndot hozott a korai házasodási kedv. Tavaly egy nyolcadikos kislányunk ment férjhez, a mostani hetediknyolcadikban nem hallottunk ilyen szándékról. — Az egészségügyben dolgozók mennyiben segítik a felvilágosító munkát? — Ezen a téren rosszabb a helyzet, mint régebben: orvosa nincs-a falunak, a védőnő szülési szabadságon van, az ápolónő túlságosan leterhelt. Így az osztályfőnökök, a vöröskeresztes tanárelnök, a biológia szakos feladata a higiéniai ismeretek nyújtása, a szexuális felvilágosítás. Ami viszont nagy pozitívum: kisebb lett azoknak a családoknak a száma, akiknél súlyos életmódbeli elmaradás gátolja a normális, kiegyensúlyozott családi életre nevelést. A szülők munkába álltak, többségükben a mi tanítványaink voltak maguk is. — Kevesebbet kell már vitatkozni félmentést kérő szülőkkel, akik arra hivatkoznak: én is ennyi idős voltam,' amikor férjhez mentem, miért nem engedik a lányomat — de azért a családi életre nevelésben az iskolának sok feladata van és nem csupán a cigány tanulóknál — mondja Kaszás Istvánné igazgatónő. Valóban, kényes téma, nehéz terület ez — sok szülő fél a komolyabb, nyíltabb beszélgetéstől, Örül, hogy az iskola, a pedagógus „átvállalja”. Erre számítani kell, készülni az osztályfőnököknek. Mátraverebélyben a testületi értekezleteken, a munkaközösségekben az elmúlt időkben gyakori téma volt, miként lehetne jobban csinálni ezt, tartalmassá, hasznossá tenni a témakörrel foglalkozó osztályfőnöki órákat. Már a harmadik-negyedik osztályban szó esik a családi közösségről, a felnőttek és gyerekek kapcsolatáról, később az életkor változásával a ser* dülés problémáiról, a barátság, szerelem kérdéseiről, a férfi és nő egészségtanáról, a nemi kapcsolatról, a párválasztásról, családformálásról. Tavasszal az iskolatelevízió fiúknak,, lányoknak külön adást szentel ennek, amit meg fognak nézni. Verebélyben sok a fiatal osztályfőnök — az osztályfőnöki munkakö„zösségben a tapasztaltabb kollégákkal ezért is vitatták meg a nevelési terület lehetőségeit. Az igazgatónő óra- látogatási tapasztalata: a tanár egyéniségén múlik a legtöbb; a gyerekek általában az életkoruknak megfelelő kérdéseket felteszik. Azt a tudatos törekvést szeretnék a jövőben is erősíteni, hogy ne maradjanak tisztázatlan kérdések, a gyerekek segítséget kapjanak problémáikban. A le-. kor a bevezetésben felidézés! esetről tényleg nyugodt szták vei mondhatják el: sajnálat tos kivétel!... CL Kiss Magdolna 4
