Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-28 / 74. szám

VTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AD MEGYEI BIZ OTT S A G A ES A MEGYEI TA N A CS LA PJ A XXXVI ÉVF„ 74. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1980. MÁRCIUS 28., PÉNTEK Befejeződött az MSZMP XII. kongresszusa Mai számunkban: SEGÍTIK A KISTERMELŐKET A RADIO ÉS A TV MŰSORA EREDMÉNYEK. TÁBLÁZATOK ___ \ I lire* egységben a magyar nép boldogulásáért! Megválasztották a párt vezető szerveit és tisztségviselőit Ismét Kádár János a Központi Bizottság első Negyedik munkanapját kezdte meg csü­törtökön reggel kilenc órakor az Építők Ró; zsa Ferenc Művelődési Házában a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. Az elnöklő Losonczi Pál, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a küldötteket, hogy to­vábbra is nagy számban érkeznek a kong­resszust köszöntő táviratok, itthon és hatá­rainkon túl is nagy figyelemmel kísérik a magyar kommunisták küldötteinek tanács­kozását. Tegnap reggelig — mondotta — csaknem hétszáz távirat, levél érkezett. Köszöntik ta­nácskozásunkat a többi között a Május 1. Ruhagyár nyolcszoros aranykoszorús Aszta­los Sándor Szocialista Brigádjának tagjai, a Csepel Autógyár, a Magyar Villamos Művek Tröszt, a Szerszámgépipari Művek marógép­gyára, a Dunai Vasmű, a Bátaszéki Fémipari Szövetkezet és az Egri Finomsgerelvény- gyár dolgozói. Eredményes tanácskozást kí­vánnak a kongresszusnak a polgárdi Egyet­értés Tsz, a makói József Attila Tsz, és a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát szocialis­ta brigádjai. Nagy figyelemmel kísérik a kongresszus munkáját és sok sikert kíván­nak a János Kórház dolgozói, a Vízgazdálko­dási Tudományos Kutatóközpont munkatár­sai, valamint a szolnoki I. számú postahiva­tal szocialista brigádjának tagjai. Űjabb üdvözletek érkeztek a külföldi test­vérpártoktól és más haladó szervezetektől is, többek között az angolai MPLA Munkapárt­tól, a Bolíviai Kommunista Párttól,' a Gua­temalái Munkapárttól, az Indiai Kommunis­ta Párttól, a Japán Kommunista Párttól, á Jordániái Kommunista Párttól, a Mozambi­ki Felszabadítási Fronttól, a Panamai Nép­párttól, a Guinea-Bissau és a Zöld-foki-szige- tek Afrikai Függetlenségi Pártjától. Losonczi Pál bejelentette, hogy összesen 156-an jelentkeztek felszólalásra, s az első három napon 55-en kaptak szót. A tanácsko­zás résztvevői ezután — a kongresszus el­nökségének javaslatára — egyhangúlag úgy döntöttek, hogy még két küldött-társukat hallgatják meg. A többiek írásban nyújthat­ják be felszólalásukat a kongresszus titkár­ságához, mert a vitát lezárják. Az első hozzászóló LENDVAI MIKLÓS, az MSZMP Zalaegerszegi járási Bizottságának első titkára, Zala megye küldötte volt. dául időnként hisztéria tör ki, ha egy nehéz technoló­giában túl közel kerülünk hozzájuk. Az Akadémia szá­mítástechnikai és automati­zálási kutatóintézete a Cse­pel Művekkel együttműköd­ve például kifejlesztett egy olyan numerikus vezérlésű szerszámgépet, amelynek li- cencét nem adták el nekünk. Ez a magyar gép megjelent a chicagói kiállításon és a pia­con is. — Az általános pozitív ér­tékelés természetesen nem je­lenti azt, hogy a színvonal az eredményesség a kutatási te­vékenység teljes egészére ér­vényes. A tudomány termelőerővé válásának három fő tényező­je van: a kutatás, a gyakor­lat és az irányítás. Mind a három szférában vannak ered­ményeink, de van bőven ja­vítanivalónk is. — Sok kutató jelentkezett konkrét gazdasági célokat szolgáló kutatási feladatra. Nyugodtan mondhatom, hogy választásuk motivációjú az el­kötelezettség, a tenniakarás. Most azt kérik, hogy az értel­mes munka kibontakoztatá­sához kapjanak nagyobb le­hetőséget. Azt kérjük a kong­resszustól, határozataival se­gítse elő, hogy még hatéko­nyabban működjenek azok a szép emberi energiák, ame­lyek a szocialista Magyaror­szág szolgálatára készen áll­nak. Ezután — az elfogadott ügyrendnek megfelelően — ÓVARI MIKLÓS, a szer­kesztő bizottság vezetője ter­jesztette elő a bizottság je­lentését A szerkesztő bizottság jelentése Elmondta, hogy a párt ve- aető szerepe érvényesítésé­nek nagyon fontos színtere a járási pártbizottság. A já­rások területén történt vál­tozások azonban — a fejlő­déssel együtt — egy sor el­lentmondást is felszínre hoz­tak. Ilyen például, hogy a közigazgatási és a termelőszö­vetkezeti egység nem minde­nütt esik egybe, ezért a párt­szervek és -szervezetek nehe­zen tudják a község- és gaz­daságpolitikai feladatokat irányítani,“ összehangolni. A fejlődés szükségszerű változásai — mindenekelőtt a jelentős gazdasági, közigaz­gatási és kulturális koncent­ráció — fokozottan érintették a társközségek pártszerveze­teit is. A koncentráció magá­val vitte a székhelyközségek­be azt a szellemi bázist is, amely a kisközségekben ko­rábban eleven befolyásoló té­nyező volt. Ahol a «zékhely- községek hatása még nem megfelelő a kisközségek irá­nyába, ott joggal vetik fel, hogy számukra kedvezőtle­nebbek lettek a feltételek, ne­hezebb lett a politikai munka. A továbbiakban kifejtette, hogy a pártalapszervezetek munkájának további fejlesz­tése nem képzelhető el az őket irányító pártszervek mun­kájának egyidejű fejlesztése nélkül. Ez pedig megkövete­li a pártirányítás, a politikai tevékenység kultúrájának a fejlesztését. Meggyőződésem — mondta —, hogy a munka­stílusunk. munkamódszerünk minőségében van a legna­gyobb tartalékunk. SZABÓ FERENC, a Köz­ponti Fizikai Kutató Intézet főigazgatója, budapesti kül­dött rámutatott, hogy a ma­gyar tudomány elismerésre méltó eredményeket ért el a nemzetközi tudományos ver­senyben. Sikereit megbecsü­lik külföldön is, barátaink és ellenfeleink egvaránt, persze ki-ki a maga módján. Büsz­— A vitában felszólaló elv­társak kivétel nélkül kifejez­ték egyetértésüket a beter­jesztett határozati javaslattal — mondotta a többi között. kék lehetünk arra, hogy a mintájára rendeznék, akkor KGST országaival, elsősor- magyar kutatókat is láthat- ban a Szovjetunióval jelen- nánk dobogón és néha a ma­tős tudományos egy#üttmű- gyár himnuszt is hallhatnánk _ a felszólalásokkal teljes ködösünk van. A nemzetközi az eredményhirdetéskor, s az összhangban a szerkesztő bi- tudományos közvélemény a eredmények láttán érzett magyar kutatókról több öröm fontos dolog, hiszen az egyenletet, modellt nevezett önbecsülés lényeges tényező­éi, s „budapesti iskola” név- je további előrehaladásunk- vel illetik elméleti magfizi- nak. zottság is arra az egységes következtetésre jutott, hogy a határozati javaslat tükrözi a kongresszus állásfoglalását: megfelel marxista—leninista — A határozati javaslat összhangban van a párt XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozattal, és bíz­vást mondhatjuk, hogy a ja­vaslat határozattá emelésével, és még inkább a határozat következetes végrehajtásával újabb jelentős lépéseket te­szünk a fejlett szocialista tár­sadalom építésének útján. A határozati javaslat megfelel kusaink eredményeit. Ha a A maguk módján reagál- elveinknek, jól szolgálja szó- annak a lenini követelmény­tudományos élet nemzetközi nak sikereinkre ellenfeleink eseményeit a sportversenyek is. Az amerikai sajtóban pél­cialista céljainkat, népünk és hazánk érdekeit. nek is, hogy a konkrét hely­zet konkrét elemzése alapján jelölje ki soron levő feladata­inkat. A határozati javaslat nem légvárakat épít, hanem reális, elérhető. célokat tűz ki. — A határozat, amit elfo­gadásra ajánlunk, kongresz- szusunk állásfoglalásának megfelelően és a magyar kommunistáknak, egész né­pünknek óhajával egyezően megerősíti a párt több mint két évtizede folytatott, be­felelős, tapasztalt párt politi­káját tükrözi. Az elvi szi­lárdság és a helyzet követel­te változtatások nem zárják ki egymást. — A szerkesztő bizottság áttekintette a fővárosi, a me­gyei és megyei jogú pártérte­kezleteken elfogadott ajánlá­vált politikai irányvonalát. sokat ig_ Megállapítottaf hog; Az eddigi POhtikm irányvo- ezej^ túlnyomó többsége össz­Kádár János a XII. kongresszust köszöntő úttörők és kisdobosok között nal folytatását támogató szá­mos felszólalás közül most csak Veszprémi István elv­társnak, Komárom megye küldöttének felszólalására szeretnék hivatkozni, aki hangsúlyozta: a határozati javaslat biztosíték arra, hogy csaknem negyedszázados, kö­vetkezetes politikánk folyta­tódni fog. A szerkesztő bi­zottság egyetért azzal is, amit Veszprémi elvtárs hozzáfű­zött ehhez: a kongresszus után legyen gyorsabb a foly­tatás, fordítsunk nagyobb gondot a végrehajtásra. — A kongresszus előtt le­vő javaslat bizonvítja azt is, hogy politikai irányvonalunk töretlen folytatása nem je­lent változatlanságot, kon­zervativizmust. Kádár János elvtárs éppen a kongresszusi előkészületek idején, a buda­pesti pártaktíva értekezletén mutatott rá. hogy a saját ko­rábbi nézeteinket sem tekint­hetjük dogmának. A határozati javaslat elvi alapokra épül, ugyanakkor gyakorlatiasan és mindenféle álmodozástól mentesen egy hangban van a határozati ja­vaslat szövegével. A bizott­ság mégis szükségesnek tar­totta, hogy ezek figyelembe­vételével néhány — a mon­danivaló politikai lényegét nem érintő — módosítást hajtson végre. Óvári Miklós azután ismer­tette azokat a módosításokat, amelyekhez a szerkesztő bi­zottság a kongresszus hozzá­járulását kérte, majd beje­lentette: a szervezeti szabály­zat módosítására nem kaptak újabb javaslatokat. A szer­kesztő bizottság ajánlja a beterjesztett szöveg változta­tás nélküli elfogadását. Ez­után így folytatta: * — A kongresszusi felké­szülés időszakában és itt a kongresszusi vitában is szá­mos fontos más javaslat is elhangzott. Ezek egy * része nem kerül be a határozatba, mert nem igényli a kongresz- szus döntését. Az elmúlt hó­napokban sok levél is érke­zett a Központi Bizottsághoz és a területi pártszervekhez, (Folytatás a 2. oldalon4

Next

/
Oldalképek
Tartalom