Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)

1980-02-29 / 50. szám

Véget ért a magyar-olasz fórum Közös közlemény a tárgyalásokról Csütörtökön befejeződött csának titkára, az Országos a magyar—olasz fórum Bu- Béketanács főtitkára, Darva- dapesten megtartott VIII. si István, az országgyűlés kül- ülése, amelyen az enyhülés, ügyi bizottságának titkára és az európai biztonság és Nagy János külügyminiszter­együttműködés, a leszerelés, helyettes. Az enyhülés, az európai a kelet—nyugati kapcsolatok idő- biztonság' és együttműködés roiytattaK kérdéseit elemezve mindkét fél állást foglalt a békés egy- ^ ■ k megtételéhez Mindkét mellett élés fenntartása valamint gazdasági szerű kérdéseiről véleménycserét. A tárgyalá­sokról közös közleményt ad­tak ki. Az ülésen az európai és földközi-tengeri biztonság és együttműködés olasz bizott­ságát küldöttség képviselte: Angelo Maria Sanza keresz­ténydemokrata párti menti képviselő, lásához vezettek. Nagy hang­súllyal szóltak azokról az eu­rópai lehetőségekről, ame­lyek az enyhülés fenntartá­sát elősegíthetik. Reményü­ket fejezték ki: a legkülönbö­zőbb szinteken tovább foly­tatódnak a tárgyalások azért, hogy hozzákezdhessenek a konkrét leszerelési intézke­Achilli, szocialista _ párti par- párbesz^(j folytatódjék más mellett — hangsúlyozza a kö­zös közlemény. Szükséges­nek tartották, hogy a szocia­lista és a tőkésországok kö­zött a legutóbbi években ki­alakult kiegyensúlyozott, viszony, az együtt­működés fennmaradjon, a a két- és sokoldalú kapcsolatok továbbra is intenzívek, rend­parla- dldKU“. Michele normális lamenti képviselő és Vittorio Orilia, az Olasz Kommunis­ta Párt külügyi osztályának szeresek legyenek. Egyetér- munkatárea^ Az^eimoi»i bi^- tettek abban, hogy az enyhü­eredmények a hidegháborús visszaszorításáért meg kell rendezni a madridi európai biztonsági és együtt­működési értekezletet. A fórum résztvevői sokol­dalúan elemezték azokat a okokat, feszült tonság és együttműködés ma- .. . elért gyár nemzeti bizottságának meCYéd°sére küldöttségét Gyovai Gyula, az .f;,,,, . EBEMNB elnökségének tag- ä ja, a Magyar Külügyi Inté­zet igazgatója vezette, s a de­legáció munkájában a magyar nemzeti bizottság több tagja részt vett. Az olasz küldöttséget fo- körülményeket és gadta Kovács Béla, a Haza- amelyek a jelenlegi fias Népfront Országos Taná- nemzetközi helyzet kialaku­fél hangsúlyozta, hogy a fegyverkezési verseny ellen­tétes a népek érdekeivel, s újabb hulláma olyan veszé­lyes folyamatot indít el, amely fokozza a feszültsé­geket és háttérbe szoríthatja a kölcsönös gazdasági érdeke­ket A résztvevők megvitatták a két ország politikai, gazda­sági és kulturális kapcsolatai­nak kérdéseit. Örömmel ál­lapították meg, hogy a kétol­dalú kapcsolatok nem rom­lottak, s továbbra is a helsin­ki záróokmány szellemében fejlődnek. A fórum résztvevői meg­állapodtak abban, hogy a kö­vetkező tanácskozást 1981-ben Olaszországban tartják meg — fejeződik be a dokumen­tum. (MTI) KOREA A párbeszéd folytatódik r Elénk forgalom Kabul utcáin Kabulban tanácskozást tar- mó része nyitva van, arányu- tottak az Afganisztáni Egyse- kát nyugati hírügynökségi és ges Népi Demokratikus Párt sajtójeleníések 70—90 száza- tartományi, városi, kerületi és lék körülire becsülik. A bolt­járási bizottságainak titkárai. Megvitatták, hogyan kellene megerősíteni a párt szervező- és politikai munkáját a tö­megek körében. A tanácsko­zás résztvevőit fogadta Bab­rak Karmai, a párt központi bizottságának főtitkára, a for­radalmi tanács elnöke, mi­niszterelnök. Kabul utcáin, újra élénk a jukaí még zárva tartó keres­kedőket a főváros utcáin cir­káló hangszórós kocsik felhí­vásaival igyekeznek meggyőz­ni, hogy csatlakozzanak a többséghez. Az afganisztáni helyzet to­vábbra is a nemzetközi ér­deklődés homlokterében áll. A kérdés körül szított hábo­kár a nyugatnémet Bild • Zeitungnak adott csütörtöki interjújában. Kijelentette, hogy nem tartja reálisnak a nagyhatalmak katonai kon­frontációját. Hozzátette azon­ban : „Természetesen fennáll az a veszély, hogy regionális konfliktuöokog keresztül a nagyhatalmak közvetlenül' is szembekerülnek egymással”. Szerdán Hodding Carta: amerikai külügyi szóvivő nem volt hajlandó megjegyzést fűzni azokhoz az informáci­_ rús hisztériára figyelmeztetett forgalom. Az üzletek túlnyo-gjKurt Waldheim ENSZ-főtit- ókhoz, amelyek szerint az Egyesült Államok segítséget nyújt az afgán ellenforradal­mároknak. * A háromnapos látogatást» Teheránban tartózkodó Romes Bíiandari indiai külügymi­niszter-helyettes Abol Hasz- szan Baniszadr iráni elnökkel folytatott megbeszélései után kijelentette: Afganisztán ügyé­ben „tartózkodni kell minden elsietett akciótól és megfon­toltan kell cselekedni”. Egy­úttal rámutatott, hogy a Pa­kisztánnak adott katonai se­gítség csupán a feszültség sú lyosbodását idézheti elő. Kis magántalálkozó Figyelembe véve a Hágában szerdán kezdődött hármas (egyiptomi—izraeli—amerikai) megbeszélés résztvevőit, elég­gé furcsának tűnik a washingtoni külügyminisztérium szó­vivőjének a tárgyalásokról adott minősítése, miszerint nem többről van szó, mint egy „kis magán találkozóról”. A palesztin autonómiáról folyó tárgyalásokon ugyanis Egyip­tomot Musztafa Khalil miniszterelnök, Izraelt Josef Burg belügyminiszter, az Egyesült Államokat pedig Carter elnök közel-keleti különmegbízottja, Sol Linowitz képviseli. Kétségtelen, hogy figyelemelterelő célja is van a hágai tanácskozásnak. Az arab világban ugyanis magasra csapott a felháborodás hulláma amiatt, hogy Egyiptom diplomá­ciai kapcsolatra lépett Izraellel, s ezzel teljessé tette az agresszor és amerikai pártfogója előtti behódolását. Szadat elnök éppen ezt akarja tagadni azzal, hogy a hágai tárgya­lásokon „kiáll a palesztinok jogaiért”. Legalábbis ennek a látszatát szeretné kelteni, mert valójában Kairó maga is jól tudja: a palesztin önkormányzat kérdésében semmilyen érdemi engedményre nem számíthat Izraeltől. Tel Aviv á maga számláját már behajtotta Egyiptomon, a palesztin arabok sorsát pedig saját belügyének tekinti. A tavaly ősz óta kisebb szünetekkel folyó tárgyalások újabb menetétől nem várnak sokat a helyzet ismerői. Pe­dig nincs már messze május 10-e, amikorra — a Camp Da- vid-i megállapodás értelmében — tető alá kellene hozni a palesztin autonómiát. A nagy kérdés azonban az, hogy mi­lyet? Erre a két közvetlenül érdekeltnek távolról sincs kö­zös válasza. Kairó olyan széles körű autonómiára gondol, amely akár egy önálló palesztin állam csírája is lehetne. Izrael viszont erről hallani sem akar, s csupán egy erősen korlátozott, izraeli katonai jelenlét melletti közigazgatási önkormányzatba hajlandó belemenni. Az álláspontok közeledését nemigen szolgálja az, hogy Izrael közben folytatja telepítési programját a megszállt arab területeken. E gyarmatosító politikáját az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa jelenleg folyó rendkívüli ülésén tárgyal­ja, s a felszólalók döntő többsége élesen elítéli. Ugyanak­kor azonban Tel Aviv bátorítást is kap: Carter elnök leg­utóbbi nyilatkozatában határozottan elvetette egy önálló palesztin állam gondolatát. Ilyen körülmények között pedig aligha várható engedékenység Izrael részéről a mostani tár­gyalásokon. Pálfi Viktor A bolgár külügyminiszter­helyettes látogatása Rácz Pál külügyminiszteri- fejlődéséről, valamint idő- umi államtitkár meghívásá- szerű nemzetközi kérdésekről, ra látogatást tett hazánkban Marija Zaharievát fogad- Marija Zaharieva bolgár kül- ta Molnár Ferenc kulturális ügyminiszter-helyettes. A Kül- minisztériumi államtitkár és ügyminisztérium vezetőivel Demeter sánd a Kulturális tarsvalasokat folytatott a „ kó'^Malú kapcsolatokról, Kapcsolatok Intezetenek el­kr’t'irális együttműködésünk nökhelyettese. (MTI) NóGRAD - 1980. február 29., péntek Majd huszonhét éve hall­gattak el a fegyverek a Ko­reai-félszigeten. Azóta a key reai nemzet két külön állam­ban él: a 38. szélességi fok, mint demarkációs vonal oszt­ja ketté az országot. A fél­sziget mind a mai napig a világ egyik potenciális fe­szültségforrása. A népi Korea és az ország amerikaiak ellenőrizte déli fe. le 1953 júliusa óta egymástól hermetikus elszigeteltségben él. Tízmillióra becsülik azok­nak a számát, akiknek hoz­zátartozói a másik államban maradtak, s akiknek mind­eddig jottányi reményük sem volt arra. hogy valaha is vi­szontlátják rokonaikat. Amint az Észaik- és Dél-Korea kö­zött újból megindult párbe­széd is tanúsítja, ez az álla­pot korántsem szükségszerű. JAVASLATOK ÉS GESZTUSOK Phenjan a fegyvernyugvás létrejötte óta „bombázza” a kapcsolatok újrafelvételére vonatkozó javaslataival a déli rendszert. Már 1954. októbe­rében felvetette egy közös ta­nácskozás gondolatát, ame­lyen az északi és déli ország­rész politikai pártjai, társa­dalmi szervezetei vettek vol­na részt. Kereken két eszten­dővel később, a Koreai Mun­káspárt III. kongresszusán felhívást fogadtak el: vonják ki az összes külföldi csapa­tot Korea földjéről és a két kormány, a politikai pártok képviselőiből alakítsanak ál­landó bizottságot az újra­egyesülés útjának-módjának kimunkálására. Észak-Korea indítványozta azt is, hogy át­meneti megoldásként hozza­nak létre egy észak—déli konföderációt, 1964-ben pedig a közeledés folyamatának meggyorsítására felajánlotta, hogy 100 000 tonna acélt, nagy mennyiségű cementet, műtrágyát, elektromos ára­mot küld a nyersanyagsze­gény déli országrész megse­gítésére. Javaslatoknak és gesztusok­nak ez a hosszú sora a het­venes évek kezdetéig süket fülekre talált Szöulban. Az enyhülés első jelei 1971 őszén, a két főváros közti érintkezés újraíelvétedekor mutatkoztak. A párbeszéd lét­rejötte elválaszthatatlanul kötődött a kelet—nyugati kapcsolatok lassú normalizá­lódásának folyamatához, Ni­xon akkori amerikai elnök moszkvai és pekingi látoga­tásaim«. Az enyhülőiéiben le­vő világpolitikai légkör oldot- tabbá tette a koreai dialógus Példátlan túszakció Elfoglalták Dominika bogotai nagykövetségét Tizenhat nagykövetet és a pápai nunciust, valamint to­vábbi mintegy hatvan sze­mélyt tartanak túszul Domi­nika bogotai nagykövetségén szélsőbaloldali gerillák, akik az „Április 19. mozgalom” (M—19) és a „Pedro Leon Arboleda osztag” vegyes cso­portjának mondják magukat. A gerillák sportmelegítőkbe öltözve közelítették meg szer­dán este az épületet, s sport­zsákokból elővett fegyvereik­kel behatoltak a követségre, ahol a nagykövet éppen fo­gadást adott Dominika nem­zeti ünnepe alkalmából. A mintegy harminc támadó többször tűzharcba keveredett az épületet körülvevő kato­nasággal. Egy gerilla meg­halt, s öt személy megsebe­sült, közülük a paraguayi ügy­vivő súlyosan. A túszszedő csoport vezetője telefonon közölte az AP hír­ügynökséggel, hogy ötvenmil­lió dollárt követelnek, ezenkí­vül az összes politikai fogoly szabadon bocsátását és sza­bad távozást az. országból. Követelik azt is, hogy közle­ményük jelenjen meg a csü­törtöki lapokban. A rádióval ugyancsak telefonon közölte, hogy hajlandók tárgyalásokat kezdeni a kormánnyal. A tú­szokat „szükség esetén egy­két hónapig is” fogva tarthat­ják — fűzte hozzá — és „nem felelnek életükért, ha a fegy­veres erők valamilyen hibát követnének el”. Mint mondták, az akciót egy társuk, Marcos Zambrano emlékének szentelik, aki a múlt héten belehalt a rend­őri kínzásokba. A csoport elfogadta Alfre­do Vasquez Carrizosa volt kolumbiai külügyminiszter közvetítését. Az exminiszter egy orvos társaságában a nagykövetségre ment, s tár­gyalt a kommandó vezetőjé­vel, valamint a gerillák által kijelölt „tárgyaló bizottság­gal”, amely az Egyesült Ál­lamok; Venezuela és Mexikó nagykövetéből és az apostoli nunciusból áll. Az említetteken kívül az UPI szerint Ausztria, Olaszor­szág, Svájc, Egyiptom, Izrael, Bolívia, Brazília, Costa Rica, Guatemala, Haiti, Paraguay, Dominika és Urugay nagykö­vete és sok más személy tar­tózkodik az épületben. : Kurt Waldheim ENSZ-fő­titkár mélységes aggodalmát hangoztatta az újabb túszsze­dés hallatán, és a fogva tar­tottak haladéktalan elengedé­sére szólította föl a támadó­kat. (MTI) Az északi és a déli fegyverszüneti vonal találkozási pontja Panmindzsonnál. Az előtérben álló két ház a nemzetközi ellenőrző bizottság épülete, hátul az amerikai megfigyelő- poszt a dél-koreai sáv első méterein. légkörét is, s ennek eredmé­nyeként 1972 júliusában megszületett Észak- és Dél- Korea közös nyilatkozata az ország békés egyesítésének alapelveiről. EGYESÍTÉS ALAPELVEI A felek megállapodtak ab­ban, hogy 1. az egyesítést kül­ső beavatkozás, külső erőkre való támaszkodás nélkül, ön­állóan kell megoldani; -2. az újraegyesítést békés úton kell elérni, a fegyveres erők al­kalmazásának kizárásával; 3. az ideológiai, az eszmei és a rendszerbeli különbségektől függetlenül arra van szükség, hogy egységes nemzetként tö­rekedjenek a konszolidáció megteremtésére. Az egyesülési remények azonban hamarabb szerte­foszlottak, mintsem bárki gondolta volna: 1973-ban megszakadt a párbeszéd, s a 38. szélességi foktól délre tör­vénysértésnek minősült, ha valaki szót emelt a kettéosz- tottság megszüntetéséért. Ek­kor ütközött ki a legéleseb­ben, hogy mennyire másként ítélik meg Phenjanban és Szöulban az egység kérdését. Észak célja mindenkor az volt, hogy a lehető legszéle­sebb fórumon, a legdinami­kusabban tárgyaljanak, s old­ják meg az ország újraegye­sítését. Phenjanban természe­tesnek tartották és tartják, hogy a nemzeti párbeszéd folyamatában részt kell ven­nie minden lényeges társa­dalmi-politikai erőnek, ide­értve Dél-Korea ellenzéki pártjait. Szöul kormányzata erről hallani sem akart, s 'gyakorlatilag az Északkal va­ló párbeszédet megkísérelte „monopolista” jogaként kezel­ni. Maga az egyesítés ténye nem volt sürgető a déli re­zsim diktátorápak, Pák Csöng Hinek, aminek hátterében mindenekelőtt az országrész ekkortájt rendkívül súlyos belpolitikai feszültsége állt. PANMINDZSON: ZÖLD­ASZTAL így aztán újabb fél évtize­den át ismét Panmindzson, a fegyverszüneti vonalon fekvő határfalu maradt az egyetlen pont, amely — a maga sze­rény, nagyon korlátozott mód­ján — lehetőséget adott a két fél képviselőinek találko­zóira. Fordulatra első ízben akkor lehetett gondolni, ami­kor tavaly októberében eldör­dültek a lövések a dél-koreai hadsereg főhadiszállásán. Minden, megfigyelő úgy vél­te: a húsz esztendőn át ural­kodó Pák Csöng Hi, a konok, megszállottan antikommunis- ta diktátor halála egy kor­szak végét és egy újnak a kezdetét jelenti a 38. széles­ségi foktól délre, s éppígy a Korea-közi kapcsolatokban is. Eleinte mégis úgy tűnt, a Pák Csöng Hit követő garni­túra sem tartja elsőrendű fontosságúnak a huszonhét év óta fennálló kettéosztottság békés úton való felszámolá­sát. Múlt decemberben Phen­jan javasolta: indítsanak kö­zös csapatot a moszkvai olimpián. Szöul elutasította, mondván: nincs elég idő az alapos szervezésre. Phenjan egyidejűleg felve­tette a párbeszéd felújítását.’ Február elején Panmidzsón­ban zöldasztalhoz ültek Észak- .és .Dél-Korea megbí­zottai, hogy újkori történel­mükben először tárgyaljanak a két kormányfő esetleges ta­lálkozójáról. A KNDK kép­viselője hétpontos javaslatot terjesztett déli partnere elé, amely a miniszterelnöki ta­lálkozó színhelyéül Phenjant vagy Szöult indítványozta. A KNDK javaslata a felekre bízza, hogy a tárgyalás nyílt, vagy zárt legyen. Az első két panmindzsoni előkészítő tár­gyaláson nem sikerült egyet­értésre jutni sem a kormány­fői értekezlet helyében, sem a menetrendjében. Szöul Gén­iét tartja lehetséges helyszín­nek, továbbá azt igényli, hogy jó előre dolgozzák ki részlete­sen, miről tanácskoznak majd a miniszterelnökök. Hiba lenne azonban zsákut­cáról beszélni. Az évtizede­ken át fagyos légkör nem engedhet fel egyik napról a másikra. Mindez azon múlik, a dél-koreai vezetés rá mer-e lépni a Korea-közi enyhülés ösvényére. Kedvező,’ habár ez sem túlbecsülendő előjel: a második tárgyalási forduló so­rán megállapodtak a Phenjan és Szöul között 1976 óta léte­ző telefonösszeköttetés, a ko­reai „forró drót” helyreállí­tásában, s a párbeszéd foly­tatásában. Győri Sándor Röviden Többszöri halasztás után csütörtök délben ült ősszé ismét Hágában Egyiptom, Iz­rael és az Egyesült Államok küldöttsége, hogy a paleszti­noknak szánt korlátozott ön- kormányzatról tárgyaljon. ☆ Magyar bélyegkiállítás nyílt csütörtökön Prágában, a Ma­gyar Kulturális Központ épü­letében. A három hétig nyit­va tartó tárlat 9 jeles ma­gyar filatellsta értékes egyé­ni tematikus gyűjteményeit mutatja be. Ezek többek kö­zött magyar népviseletekről, történelmi és más nagy sze­mélyiségekről, képzőművé­szeti alkotásokról, valamint Magyarország felszabadulás utáni fejlődésének különféle mozzanatairól készült bélye­geket tartalmaznak, s első­sorban az utóbbi évtizedek magyar bélyegalkotásának színvonalát érzékeltetik. A hagyományos postai forJ galom, valamint a távközlés területein hosszú évek óta meglevő magyar—osztrák együttműködés bővítéséről és korszerűsítéséről kezdődtek hivatalos megbeszélések szer­dán Bécsben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom