Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)

1980-02-12 / 35. szám

Megkezdődött a LEMP kongresszusa (Folytatás az l. oldalról) a határozatmegszövegező bi- mokrata párt és az egyesült dig, és minden eszközzel meg- . . , ,, . , . zottságot, majd úgy döntött, parasztpárt elnöke. védelmezzük a békében élés hu a proletár mtemacionaliz- hogy a keddi plenáris ülés Miután a Központi Bizott- jogát”. F!“® zmeibez- Javaslatara a után szerdán 18 munkabizott- ság jelentését a két kong­küldöttek egyperces néma fel* ságban folytatják a munkát, resszus között végzett munka Rámutatott, hogy Len­allassal adóztak a part 1975. ezzel több száz küldöttnek ad- értékeléséről már korábban gyelország a szocialista or­ota elhunyt harcosai emleke- va lehetőséget a hozzászólás- írásban kapták meg a delegá- szágok közössegének szilárd ' —------ ra. tusok, a megnyitó beszéd és tagja es e közösség ideológiai A kongresszus elnökségének az ügyrendi kérdések tisztá- .nP^ soraiban foglaltak helvet a zása utón Edward Gierek kod®se mind erctóebb 0 szoro­soraiban toglalUk helyet a megkezdte á Poiitikai Bizott. sabb. testverpartok küldöttségeinek ság programbeszámolójának bágát, a mandátumvizsgáló és vezetői, valamint a lengyel de- ismertetését. Edward Gierek beszéde nek. Az első titkár melegen üdvözölte a kongresszus kül­földi vendégeit. Ezután a kongresszus meg­választotta elnökségét, titkár- testvérpártok A kongresszus ünnepélyes megnyitása után Edward Gie* rek. a LEMP KB első titkára terjesztette elő a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Poli­tikai Bizottságának „A szocia­lista Lengyelország továbbfej­lődéséért, a lengyel nemzet si­kereiért — az ország 1981— 1985-ös társadalmi-gazdasági fejlődésének megalapozása” című programbeszámolóját. Edward Gierek egyebek közt a következőket mondot­ta: — Mintegy 10 évvel ezelőtt pártunk nehéz helyzetben, a népi Lengyelország meglevő eredményeire támaszkodva, kidolgozta azt a társadalmi- gazdasági stratégiát, amely­nek középpontjában az ember és szükségletei állnak — mondotta Edward Gierek, ségeket. majd rámutatott: a VI. és Az ország VII. kongresszuson a Lengyel Egyesült Munkáspárt által felvázolt stratégia —, amely a társadalmi szükségleteknek a gazdaság dinamikus fejlődé­sén alapuló fokozott kielégí­tését tűzte ki célul — kiállta az élet próbáját. Ezt a stra­tégiát a jövőben is folytatjuk — mondotta. Emlékeztetett arra, hogy a békéért, az enyhülésért, a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok aktív párbeszédéért és együttműködéséért folyta­tott politikában kulcsszerepet játszottak és játszanak a Szov­jetunió, és személyesen Leo- lődéshez szükséges tartós nyid Brezsnyev kezdeménye- alapjai. Ezzel összefüggésben zései. Az enyhülési politiká- hangsúlyozta a szocialista or- nak egyik kezdeményezője szágokkal folytatott gazdasá- Lengyelország volt, és ezt az gi együttműködés intenzíveb- irányt változatlanul folytatni, bé tételében rejlő nagy lehető- tartósítani és elmélyíteni kí­vánja. Változás az életkörülményekben A továbbiakban az elmúlt tíz esztendőben elért eredmé­nyekről szólt. Mint hangsú­lyozta, 1971-hez képest a la­kosság reálbére több mint 50 százalékkal, reáljövedelme pedig csaknem 75 Százalékkal emelkedett. Ez az előző évti­zedhez képest két és félszeres emelkedést jelent. A tízéves időszakban az előző évtized­hez képest négyszer annyit fordították a társadalmi szük­ségletek kielégítésére, fel­emelték az öregségi és rok­kantsági nyugdíjakat, s e nyugdíjakat minden dolgozó­ra kiterjesztették, városon és falun egyaránt. A falusi la­kosságra is kiterjesztették az ingyenes orvosi ellátást. Lé­nyegesen meggyorsult a la­lékkal növekedett a mező- gazdasági termelés, ezen belül a növénytermesztés valamivel több mint 12, az állattenyész­tés pedig csaknem 36 száza­lékkal. A hetvenes évek második felében azonban a belső és a külső gazdasági körülmények lényeges rosszabbodása vált jellemzővé. Mint azt, a Központi Bi­zottságnak a VIII. kongresz- szusra kiadott tézisei is hang­súlyozzák, pártunk elhatáro­zott szándéka, hogy folytatja a hetvenes évéknek azt a stratégiáját, amelynek közép­pontjában a társadalmi szük­ségletek mindenoldalú kielé­gítése áll — mondotta az első fejlődését ki­egyensúlyozottabbá kell ten­nünk — hangsúlyozta a LEMP KB első titkára. Ennek megfelelően fokozni kell azo­kat a beruházásokat, amelyek az energia- és nyersanyagter­melés fejlesztését szolgálják, valamint a szállítás korszerű­sítését segítik elő. — Azt akarjuk, hogy az 1981—1985-ös időszakban a reálbér csaknem 9—11 száza­lékkal növekedjék, továbbra is növelni kívánjuk a szociá­lis juttatásokat. Mindenek­előtt a rokkantsági és az öregségi nyugdíjakat. — Azt akarjuk, hogy to­vább növekedjenek a pa­rasztság bevételei. • i — A nyolcvanas évek első felében 1,7 millió lakás átadá­sát tervezzük. Európa háború utáni törté­nelme egyik legfontosabb ese­ményeként értékelte Edward Gierek az európai biztonsági és együttműködési értekezle­tet, amelynek eredményessé­géhez Lengyelország is igye­kezett hozzájárulni. A továbbiakban kifejtette: az utóbbi időben rosszabbo­dott a nemzetközi kapcsolatok légköre, hidegháborús körök propagandakampányt foly­tatnak a szocialista országok ellen. Mindez annak ellenére tör­ténik, hogy a Varsói Szerződés szervezete többször is konkrét javaslatokkal kinyilvánította azt az őszinte óhaját, hogy reális, valódi leszerelést kí­ván. Meggyőződésünk, hogy Edward Gierek rámutatott: az emberiség nem engedheti a nyolcvanas évek első felé- meg a hidegháború visszaté- ben az életkörülmények javí- rését, nem hagyhatja aZ eu- tásának fontos előfeltételévé rópai béke fontos szerkezeti kell válnia annak, hogy érez- elemeinek megsemmisítését — Ünnepélyes olimpiai fogadalom tétel a Vígszínházban A XXII. nyári olimpiai já­tékok megnyitóünnepsége, a világ sportolóinak moszkvai versenysorozata előtt 160 nap­pal díszes eseményen talál­koztak a nagy erőpróbára ké­szülődő magyar sportolók, ed­zőik, és vezetőik, a magyar sport egykori kiválóságai és mesterei: a vasárnap délelőtti ünnepélyes olimpiai fogada­lomtételen, amelynek hagyo­mányosan a Vígszínház adott otthont. Elhangzott a Himnusz — bizonyára sokaknak már ek­kor megdobbant a szíve, hi­szen néhány hónap múlva ugyanezek a dallamok már a magyar olimpiai győzteseket köszönthetik — aztán Maróti János, a Magyar Olimpiai Bi­zottság elnökségének tagja kö­szöntötte a MOB és az OTSH nevében a fogadalomtételen megjelenteket, így . a díszel­nökségben helyet foglaló Ko­rom, Mihályt, az MSZMP KB titkárát, Borbándi Jánost, a Minisztertanács elnökhelyet­tesét, Rácz Sándort, az MSZMP KB osztályvezetőjét, Polinszky Károly oktatási minisztert, továbbá az olim­piai bajnokokat, olimpikono­kat, a MOB elnökségének tag­jait. Ezután következett az ün­nepi beszéd, amelyet Buda István államtitkár, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke tar­tott meg. Hosszan tartó taps köszön­tötte az ünnepi beszédet, He­gedűs D. Géza színművész előadásában elhangzott Pier­re de Coubertin „Oda a sporthoz” című ünnepi han­gulatú költeménye, amely utón Wichmann Tamás sok­szoros világbajnok olimpiai érmes lépett a mikrofonhoz, s felolvasta a fogadalomtétel szövegét, amelyet versenyző­társai .hangosan ismételtek. A fogadalomtctel után az egykori sportkiválóságok ne­vében dr. Kamuti Jenő inté­zett buzdító szavakat a moszkvai olimpiára készülő- dőkhöz. A több, korábbi ün­nepélyes fogadalom résztve­vője kifejezte azt a remé­nyét, hogy az olimpiai keret­tagok az önként vállalt fel­adatokat megfeszített erővel végzik majd el, s minden te­kintetben méltóak lesznek a kiküldetésre. Varga László, a KISZ köz­ponti bizottságának titkára szólalt fel utolsóként, s az if­júsági szövetség, valamint minden magyar fiatal nevé­ben köszöntötte a fogadalom­tevőket, hangsúlyozta, hogy az olimpiára készülődök fe­lelősségteljes kötelezettséget vállaltak, hiszen sportemberi tenniakarásuk és tudásuk leg­javát ígérték. A beszéd után a Szózat, az­tán ünnepi műsor követke­zett, a KISZ Központi Mű­vészegyüttesének részvételé­vel. kácínfté«!- a hetvenes évek titkár és hozzátette: az ország­Kasepites. a netvenes eves . Mi­alatt 9 millió lengyel állam­polgár költözhetett új lakás­ba. Javultak a munkafeltételek, tovább fejlődött a tudomány és az oktatás. A programnak az volt a reális alapja, hogy gyorsan és sokoldalúan gyarapodott a termelési potenciál az iparban és a mezőgazdaságban egy­aránt. Gierek emlékeztetett arra, hogy mintegy 450 nagy ipari beruházás valósult meg, s hogy lényegesen növekedett a közvetlenül lakossági igé­nyek kielégítését szolgáló ter­melés részaránya. — Mindennek eredménye­ként a hetvenes években csak­nem 85 százalékkal növeke­dett a nemzeti jövedelem, az ipar termelése 130 százalékkal emelkedett. Harminc százá­nak megvannak a további fej­hető haladás történjék a la­kossági jövedelmek, illetve az áruellátás kiegyensúlyozásá­ban. A kormánynak olyan ár­politikát kell folytatnia, amely biztosítja a dolgozók reáljövedelmének tervezett növekedését, mindenekelőtt a legalacsonyabb fizetésúeknél. mondotta Edward Gierek. — Az elmúlt évben szövet­ségeseinkkel együtt javasla­tot tettünk európai katonai enyhülési és leszerelési érte­kezlet összehívására. Len­gyelország kész arra, hogy fő­városában e tanácskozás házi­gazdája legyen. Véleményünk szerint a jelenlegi kedvezőt-j lertebb politikai légkör nem állhat e fontos konferencia — Agrárpolitikánkban — gyei népgazdaságnak fokozol- megrendezésének útjába. Átalakítjuk a mezőgazdaságot amelyet az egyesült paraszt- tabban kell bekpacsolódnia a párttal együtt dolgoztunk ki nemzetközi munkamegosztás- és hajtunk végre — alapvető ba, erősítve együttműködését irányvonal volt és marad az legfontosabb partnerével, a a törekvés, hogy a termelés Szovjetunióval, elmélyítve a állandó növekedését összekap- KGST tagországaival Való csoljuk a paraszti gazdaságok termelési szakosodást és fokozatos szocialista átalakí- együttműködést, fokozva az tásával. — Mondotta Edward exportot és csökkentve a gaz- Gierek, majd rámutatott: a daság importigényét. Számítunk az európai államok kormányainak politikai realiz­musára — emelte ki Edward Gierek. nyolcvanas években, mostani agrárpolitikai elveinket fenn­tartva olyan feltételeket te­remtünk, amelyek a mező- gazdaság valamennyi szekto­rában kedvezőek lesznek a termelés fejlesztésére. A továbbiakban Edward Gierek kiemelte, hogy a len­— Örömmel üdvözöltük Af­ganisztán visszatérését az áp­rilisi antifeudális és antiim- perialista forradalom eszméi­hez. Ez teljesen megfelel az afgán nép létérdekeinek. Szó- Ezután a LEMP KB első üdárisak vagyunk az afgán titkára méltatta a nemzet dolgozó nép, minden afganisz- egységének jelentőségét, táni haladó erő azon törek­amelynek erősítése a párt vésével, hogy véget vessen a egyik legfontosabb célja, ál- külső reakció beavatkozásá­lást foglalt a szocialista de­mokrácia intézményeinek megerősítése mellett. Emlékez­tetve arra, hogy a kongresz- szust követően kerül sor a parlamenti választásokra, “ szólt ° évtized megnovekedett nak. Végezetül a Lengyel Egye­lt,,- am sült Munkáspárt erejét és te­tetve arra, hogy a kongresz- kintélyét méUatta éi £elhívta a figyelmet arra, hogy az új fel­nagyrabecsüléssel szejm munkájáról. Jelentős teret szentelt elő­adói beszédében Edward Gie­rek a munkafegyelem kérdé­sének, majd hangoztatta: adatainak megfelelően a párt­munkát is még hatékonyab­bá, jobbá kell tenni. A mintegy három és fél órás beszámoló után az esti órákban a mandátumvizsgáió VII. pártkongresszus bizottság elnökének jelentésé- a szó- vel véget ért a Lengyel Egye­lj a sült Munkáspárt VIII. kong­resszusának első munkanapja. (MTI) — A óta tovább erősödött cialista törvényesség közrend hazánkban. Óvári Miklós, az MSZMP PB tagja, a KB titkára vezetésé­vel Varsóba érkezett a magyar pártküldöttség. A képen: Óvári Miklóst Jerzy Lukaszewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB titkára üdvözli. NÓGRAD — 1980. február 12., kedd A párt egyik legfontosabb feladata a szocialista hazaíi- ság és a proletár internacio­nalizmus elmélyítése, amelyek alapvető fontosságúak a fiatal nemzedék nevelésében — mondotta Edward Gierek majd hangsúlyozta az oktatás, áltudomány és a kultúra fej­lődésének átfogó jelentősé­gét. Békében élni Beszédének befejező részét elsősorban a külpolitikai kér­déseknek szentelte Edward Gierek. Rámutatott arra, hogy a lengyel külpolitika alapvető célja a nemzet biztonságának garantálása, a békés alkotó munka feltételeinek megóvá­sa. Emlékeztetett arra, hogy Lengyelország hatmillió ál­lampolgárát vesztette el a má­sodik világháborúban és e történelmi tapasztalat megha­tározza állásfoglalását: „min­Iskolapélda Nemcsak Űj-Delhiben előzi meg nagy várakozás Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kedden kezdődő indiai tár­gyalásait. A két ország lélekszáma, mérete, a világpolitiká­ban elfoglalt helyzete egyaránt logikussá teszi, hogy a szov­jet—indiai megbeszélések túlmutatnak a kétoldalú kapcso­latokon. A két ország viszonya egyértelműen jó és hosszú idő óta egyenletesen fejlődött. A Szovjetunió mindig is tiszte­lettel és rokonszenvvel figyelte az egykori „brit korona gyé­mántja”, vagyis India népének függetlenségi mozgalmát, el­ismeréssel adózott az első kiemelkedő vezetőknek, Mahatma Gandhinak, illetve Dasavaharlal Nehrunak. Ariikor Indiá­nak — nem utolsósorban a második világháborút követő nemzeti felszabadítási láncreakció nyomán — sikerült ön­álló állammá lennie, a szovjet segítség nemcsak erkölcsi- politikai-diplomáciai, hanem anyagi formában is megnyil­vánult. (Ez a támogatás tette lehetővé az indiai nehézipar viszonylag gyors fejlesztését; a térség legnagyobb ilyen lé­tesítménye, a bhilai acélkombinát például a szovjet nép ajándéka.) A most harminchárom esztendős diplomáciai kapcsolato­kat a két ország nemcsak önmaga számára, hanem világpo­litikai viszonylatban is fontos tartalommal tudta megtölteni — és ez a tartalom hosszabb távon jótékony, stabilizáló té­nyezőnek bizonyult egy zaklatott geopolitikai övezetben. Az T971 augusztusában Indira Gandhi, Nehru lánya és Gro­miko által — aláírt szovjet—indiai szerződést ma is a kü­lönböző berendezkedésű országok közötti együttműködés is­kolapéldájának minősítik. Ezt az immár történelmi mércé­vel mérhető okmányt két esztendő múlva a kapcsolatok csúcsszintre emelése követte: ekkor Leonyid Brezsnyev lá­togatott Üj-Delhibe, 1976 nyarán pedig India miniszterelnök­asszonya viszonozta a látogatást. Gromiko jelenlegi indiai útjának időpontja két szempont­ból is figyelemreméltó: 1. Három év szünet után visszakerült a hatalomba Indira Gandhi (bár az előző kabinetek alatt is bebizonyosodott, hogy a szovjet—indiai jó viszony nem személyekhez és pár­tokhoz kötött). 2. Az úgynevezett Cartér-doktrina jegyében Washington olyan két ország — Kína és Pakisztán — szupertámogatá­sába kezdett, amelyek hagyományosan veszélyeztetik India területi épségét és Űj-Delhi a szándékosan szított zűrzavar­ban is a józanság és a békevágy erődje marad. Harmat Endre Szovjet—kambodzsai nyilatkozat Minden beavatkozás kudarcra van ítélve A Kambodzsai Nemzeti erőfeszítéseit, amelyek arra A Szovjetunió és a Kam* Egységfront és a népi fórra- irányulnák, hogy felépítse a bodzsai Népköztársaság el- dalmi tanács Heng Samrin független Kambodzsát, s a ítélte azt a provokációs kam. által vezetett küldöttségének Szovjetunió kész a jövőben pányt, amelyet a kambodzsai látogatása a Szovjetunióban is segítséget nyújtani ehhez. néppel ellenséges erők indí­véget ért. A küldöttség látó- A Szovjetunió és Kambod- tottak azzal az ürüggyel, hogy gátasáról, a megtartott tár- zsa kifejezésre juttatta, hogy az általuk kitalált „kambod- gyalásokról még a múlt hé- komoly mértékbén aggaszt- zsai probléma” rendezését ten Moszkvában nyilatkoza- ja őket a Délkelet-Ázsiában kialakult feszültség. A fe­szültség kiváltó oka az, hogy Kína az amerikai imperializ­mussal összeesküdve új ka­tonai előkészületeket tesz, fenyegeti Kambodzsa, Viet­nam és Laosz függetlenségét két nép közötti testvéri ba- és szuverenitását — állapítja sült Nemzetek Szervezetét rátság megszilárdításában. A meg a többi között a nyilat- próbálják erre a célra fel­szovjet nép teljes mértékben kozat, amelyet Leonyid Brezs- használni — állapítja meg a támogatja a kambodzsai nép nyev és Heng Samrin írt alá. nyilatkozat. (MTI) tot írtak alá, amelynek szö­vegét hétfőn tették közzé. Mint a nyilatkozat megál­lapítja, a Kambodzsai Nép- köztársaság képviselőinek lá­togatása a Szovjetunióban fontos szakaszt' jelentett a akarják elérni. A Kambodzsá­ban bekövetkezett változások visszafordíthatatlanók, s ku­darcra van ítélve mindenfaj­ta mesterkedés, amely az or­szág belügyedibe akar beavat­kozni, beleértve azokat a kí­sérleteket is, amelyek az Egye-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom