Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)

1980-02-12 / 35. szám

Pártértekezlet Pásztori Erősödött a párt és d§Sf®zók közötti kapcsolat MEGTARTOTTA pártérte­kezletét Pásztón a' nagyközsé­gi pártbizottság, amelyre szombaton a Lovász József Művelődési Központban ke* rült sor. Jelen volt Juhász Sándor, a járási pártbizottság első titkára, valamint a me­gyei pártbizottság képviseleté­ben Plachi Péter politikai munkatárs. A pártértekezlet elnöke, ifjú Holló Imre meg­nyitója után Zeke László, a nagyközségi pártbizottság tit­kára terjesztette elő a pártbi­zottság jelentését. amely megállapította, hogy Pásztó dolgozói magukévá teszik a párt politikáját és annak megvalósításában részt vesz­nek. ' A pártalapszervezetek erősödtek, színvonalas mun­kát végeznek és ezzel növelik a párt tekintélyét, erősítik a párt és a dolgozók közötti kapcsolatot. A pártmunka révén — ál­lapította meg a jelentés — az elmúlt öt esztendő alatt a nagyközség politikai, gazdasá­gi, kulturális, társadalmi éle­te eredményesen fejlődött. Tovább erősödtek a szocialis­ta társadalmi viszonyok, fej­lődött a szocialista közgondol­kodás. Számot adott arról is a jelentés, hogy Pásztón erő­södött a munkásság, javul a munkához való viszony, a szocialista közgondolkodás, a szocialista életmód­A munkásosztály szövetsé­gesének, a parasztságnak az életében is nagy változás ment végbe — folytatta a je­lentés. Növekedett a szövetke­zeti parasztság öntudatá,' megváltozott a munkája és az életkörülményei is, amit az egyesülést követő 7600 hektá­ros nagyüzem tett lehetővé. A munkások, parasztok, ér­telmiségiek mindennapi fel­adatuk ellátása mellett sokol­dalú társadalmi segítséget nyújtanak a nagyközség éle­tének alakításához. A jelentés ezt követően ar­ról szólt, hogy a pártszervek hogyan látták el kötelességü­ket a gazdaságszervező, irá­nyító és ellenőrző munka során. Az ipari üzemek ter­melése az ötéves terv első há­rom évét alapul véve tizenöt százalékkal emelkedett a ter­vezett hét-nyolc százalékkal szemben, ami azt jelenti, hogy a termelési érték meg­haladta a 850 millió forintot az 1975. évi 480 millió fo­rinttal szemben- A nagyköz­ség ipari szerkezetén belül növekedett a könnyűipari üzemek aránya. Emelkedett az exporttermelés. — A termelés hatékonysá­gának, a gazdálkodás színvo­nalának fokozása érdekében ésszerű kezdeményezések szü­lettek. Javult a munkaerő ha­tékonyabb foglalkoztatása. Jobb a munkaszervezés, jól hasznosítják a rendelkezésre álló munkaerőt. A termelés- növekedés közel két százalék munkaerő-csökkenés mellett valósult meg. Az anyag-, energia- és készletgazdálko­dás az Ötéves terv során tuda­tos tevékenység alapján bon­takozott ki. A jelentés ezt követően a munkában fellel­hető fogyatékosságokról szólt, majd a mezőgazdaságban végbement fejlődést részletez­te­— Az egyesülést követő években kialakult gondok fo­kozatos felszámolása mellett a mezőgazdaság teljesíti az ötéves terv során kitűzött legfontosabb feladatait. A szövetkezet termelése öt év alatt 30 millió forinttal emel­kedett. Növekedett a közös gazdaság anyagi, műszaki bá­zisa, a termelőeszközök értéke 146 millió forintra emelke­dett. Javult a növénytermesz­tés, amit bizonyít, hogy a búza a tervezetthez viszo­nyítva 3, a cukorrépa 27, a silókukorica pedig 108 száza­lékos termésnövekedést ért el. Emelkedett a tejtermelés az 1975. évi 1859 literről 3200 literre. A jelentés a további­akban így folytatódott: — Az ötéves terv fejlesztési célkitűzéseinek megvalósítása eredményesen folyik. Ilyen feladatokat, mint ezen idő­szakban, a község életében még nem valósítottak meg- Számot adott arról, hogy mi- ként alakult a lakások építé­se. hogyan állnak a közintéz­mények — óvoda; Iskola — építésével, a nagyközség út­viszonyainak javításával, lamint más kommunális cél­kitűzések valóra váltásával. Szólt a kereskedelmi hálózat korszerűsítéséről, majd a leg­fontosabb feladatokat jelölte meg. Ezek közül a tervezett lakások megépítését, az álta­lános iskola előkészítését, az utak korszerűsítését és a villanyhálózat rekonstrukció­ját jelölte meg. A pártszerve­zetek számára pedig azt tűzte célul, hogy tovább kell javí­tani a tömegekkel való kap­csolatot, a társadalmi össze­fogást, a lakosság legszéle­sebb rétegeinek bevonásával valóra váltani az ötéves terv feladatait. A beszámolót élénk vita követte. Tizenhárom jelentke­ző kapott szót. Bognár Lajos, az ÉLGÉP művezetője a szo­cialista brigádok munkájának fontosságáról szólt. Fekete József, az ÁFÉSZ párttitkára a kereskédelmi hálózat kor­szerűsítéséről és kereskede­lem javításáról beszélt- Faze­kas Érzsóbet, a kórház képvi­selője az egészségügyi ellátás­ról szólt. Kovács István, a tsz párttitkára a mezőgazdasági munka jelentőségét elemezte. Szabó Tibomé a pedagógusok képviseletében az oktatási és nevelési munkát ismertette. Szlobodnyik Sándor, az ÉL­GÉP párttitkára a gyár mun­kájáról szólt. Kovács Sándor- né, a kézműipari vállalat kép­viselője a női munkaerővel va­ló gazdálkodásról, annak meg­becsüléséről szólt. Tan József, a KISZ képviselője az ifjúság munkáját mutatta be Kubi- nyik István, a pártbizottság fegyelmi bizottságának elnöke a fegyelmi ügyeket ismertet­te. Nagy József, a nagyközsé­gi tanács elnöke a köaségfej- lesztés jövőjéről beszélt. Ve­res Mátyás, a szerszám- és készülékgyár párttitkára az ütemükben folyó alapszer­vezeti munkát ismertette a termelési munkával összefüg­gésben. Széles Imréné, a Vá­ci Kötöttárugyár pásztói tele­pének párttitkára a munká­jukat ismertette­A pártértekezlet vitájában részt vett Juhász Sándór, a járási pártbizottság első tit­kára: Pásztón a pártmunka jelentősen fejlődött az el­múlt öt esztendőben — álla­pította meg többek között. Kiemelte, hogy ebben a mun­kában milyen szerepet töltött be a nagyközségi pártbizott­ság: a végrehajtó bizottság és a pártalapszervezetek. Utób­biak munkájának javulását állapította meg. Nagy jelentő­séget tulajdonított a munkás­ságnak, amelynek vezető sze­repe, szövetségben a paraszt­sággal, biztosítéka a további fejlődésnek. Ehhez azonban továbbra is szükséges a cse­lekvési egység erősítése — mondotta. : A VITÁT Zeke László fog­lalta össze, majd megválasz­tották a 33 tagú pártbizottsá­got, a 11 tagú végrehajtó bi­zottságot,' valamint a fegyel­mi és egyéb bizottságokat. A végrehajtó bizottság titká­ra Zeke László lett. Pártbizottságot választottak Középpontban a végrehajtás segítése, ellenőrzése A Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyáregy- ge küldöttértekezletének L - számolójában jól visszatükrö­ződtek azok a sajátosságok, amelyekké! az itt dolgozó párttagoknak munkájuk során számolniuk kellett, azok a gondok, amelyeknek megoldá­sában, a külső és belső okok miatt nem sikerült úgy előre­haladni, ahogy a fejlődés min­den tekintetben megkövetelte, illetve ahogy a lehetőségek azt megengedték. Mindenesetre a 175 kommu­nista példamutató munkájá­val, kezdeményezőkészségé­vel, segítségével, közreműkö­désével, a gyár dolgozói sike­res öt esztendőt hagytak ma­guk mögött. FEJLŐDÖTT A PÁRTMUNKA A pártvezetőség beszámoló­jából _ amelyet Bata István, a pártvezetőség titkára mon­dott el — jól lehetett érzékel­ni, milyen meghatározó sze­repe van a város gazdasági, politikai, társadalmi életében az itt dolgozó kollektívának, milyen sajátosságokat kell fi­gyelembe venni a kommunis­táknak, pártmunkájuk végzé- Folytatódik se 6orán. A pártvezetőség és a párt­alapszervezetek kommunis­táinak felelőssége és szerepe fokozódott a konkrét felada­tok megvalósításához szüksé­ges politikai feltételek megte­remtésében, melynek során tovább erősödött a párt veze­tő szerepe. A pártvezetőség, a munkaverseny a B udapesti Rádiótechnikai Gyár sál-, gótarjáni gyáregységének szociali sta és munkabrigádjai között. A 15 szocialista címet elért brigádnak több mint a fele tett pótfei- ajánlást pártunk XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére. A képen Uramecz József technikus a nagy teljesítményű lyukszalagvezérlésű NC 3000 típusú fúró­gépnél, amely a nyomtatott ára mköri lapok gyors és pontos gyártását végzi — bábel-felv. — re, néhány területen az ered­mények elmaradtak a lehető­ségektől és a szükségestől. SEBEZHETŐ PONTOK Az elmúlt öt évben a Ier" melés az 1975. évi 368 millió­ról 1979-ben 638 milíióra nö­vekedett. Utóbbi hatmillióval kevesebb a tervezettnél. A le­hetőségek többet kínáltak. A magas készletszint ellenére alapvető gondok voltak a fo­lyamatos anyagellátással, a gyakori programmódosítások pedig zavarták a termelés fo­lyamatosságát. Ugyanakkor a minőség sem javult .kellően. A jelentős tartalékok haszno­sítása érdekében elmaradtak a szükséges vezetői intézkedé­sek. Emiatt vannak alkatrész- gyártási, szerelési hibák. Nem hajtják végre a szériaelszá* ' moltatásokat, nem kielégítő a munkaintenzitás, a mérés és szerelés közötti összhang. a termelőterületek koordinálá­sát nehezen tudja elvégezni a diszpécserközpont. A létszám tervezése helyett inkább az értelmes munka­erő-átcsoportosításra, illetve a -megtartásra kellett volna irányítani a vezetők figyel­mét, mivel a dolgozói létszám 61-el csökkent, ami 70 ezer normaórát jelent. A bérezésben nem sikerült megvalósítani a differenciá­lást, Sok a túlóra, a jogtalan pótidő-utalványozás, s bizony tökéletesítésre vár a becsüle­tes, többre, jobbra törekvő dolgozók, vezetők erkölftsi és elfogadtatásán túl a munka középpontjába a végrehajtás segítését, ellenőrzését állítot­ta. Ez előbbiek érdekében a pártvezetőség nagy gondot voltak a beszámoló taggyűlé- fordított a pártalapszervezeti seket megelőző eszmecserék. HELYBEN KELL MEGOLDANI A pártvezetőség céltudatos, titkári értekezletek, ahol következetes, körültekintő kölcsönös tájékoztatás és fel- anyagi megbecsülése, párthatározatok megértetésén, munkájának eredményeként adatmeghatározáson tú], fő­javult a partcsoportok mun- ... kája. Hatására megnövelte- a továbbképző jelleg: kon- dett az aktivitás, ami jobb, zultáció, vita, tapasztalatát­mint a taggyűléseken. Külö- adás, ellenőrzés — volt a nősen jók és színvonalasak meghatározó. Termékenyen hatott az önállóságra, hogy a pártvezetőség tovább csök­munka továbbfejlesztésére. A pártcsoportvezetők döntő előírt kentette a kötelezően Gazdagították a pártirányítás többsége alkalmas tisztségé- napirendek számát. \ "Äff11* na^' "e,k eUát!fárw.+ 301 Ö6azefog" A pártmunka javulásához gyeimet fordítottak a titka- jak csoportjukat. hozzájárult A .tervezés demok­rok, vezetőségi Ingok kepzé- Az alapstórvézetek munka- ratizmusa,' VHEóboldalú vita. sere, a helyi titkán értekez- jában növekedett az öntevé- a konzultációk a párttagság letek színvonalának emelésé- kenység, differenciáltan hatá- eiVi; politikai ’ és cselekvési satette!í ne^any v°natkozas­rozzák meg feladataikat, ja- egysége. vult politikai irányító, szerve- A °kéteégtelen tiszteletre ző, ellenőrző munkájuk. Eb- méltó eredmények mellett, a ben segítettek azok a helyi jelentős erőfeszítések ellené­A pártértekezleten felszó­laltak: Alb Ferenc, Nádasdi- Gyula, Molnár Béla, Szendi István, Hajas Vilmos, Kiss Endre, Brezovszki Istvánná, Juhász András, Bartus Sán­dor, Kovács László, Molnár János, Ferenci János. A közreadott vélemények] gondolatok, javaslatok kiegé­re, a pártcsoportok munkájá­nak javítására, a konkrét pártmegbízatásokra, a terület- felélősök, koordinációs tevé­kenységére. Áz eredményesebb oktató-nevelő munka érdekében Pedagógus-pártbizottság alakult Salgótarjánban Vasárnap Salgótarjánban, a gőgus-páribizottsátgot — utóto- sét kell szolgálnia. Mindeze- Pénzügyi és Számviteli Főisko- bit a felettes páirtszervek tá- ken kívül — természetesen mogatása, az MSZMP Polirti- feladatainak Ián megalakult a pedagógus- pántbizabtség. A pártértekez- kai Bizottságának december let 72 küldöttje közel három- ll-d döntése alapján. megalafcu- vőü tojáso­kat is végrehajtották, s ősz­száz salgótarjáni kommunis- nántbiznttsáe ta pedagógus nejben válasz- tóttá meg a tisztségviselőkét, a pártbizottság titkárát, a 29 tagú pártbizottságot, a 7 tagú végrehajtó bizottságot és a 9—9 tagot számláló párt- építési, valamint agitácios és propagandabizottságot. valamennyi kö­rét nem sorolhatjuk fel — a politikai, oktatási feladatok megvalósítása érdekéiben együttműködik a közművelő­dési intézményekkel, a pálya- választási tanácsadó initózet­elnöiki tisztét Bihary Lajos, a Táncsics Mihály Közgazdasá­gi Szakközépiskola igazgató­ja látta él. Megnyitó szavait követően a Jurij Gagari'n Ál­talános Iskola úttörője és kisdobosa köszöntötte — a megyeszékhely több mint öt­ezer pajtása nevében — a résztvevőket, szesen tizenkét pártszervezet ^ pedagógusrtovábbkép- került a pedagógus-pártbi- , . . , . ,. , & _T.. .. . H. 21681 kabinettel, a Vöröskereszt zottsag irányítása ala. A part- . HNF zl j szprve2ek.i- bizottság elsőrendű feladata, ^ városi szervezetei A beszámolót követő vitá­ban', öten kértek szót: Herold László, a Bolyai János Gim­názium igazgatója, Gortva Mária,. a Petőfi Sándor Álta­hogy működési területén kö- . , , i. . , . . , . , vetkezetesen érvényesítse a ^*£52? Párt politikáját, a pártélet le­nini normáit, iránymutatást és rnódfizerbeni segítséget adjon az alapszervezeteknek a párt politikájának helyes ér- lános Iskola úttörőcsapat-ve* vényesítéséhez, munkájuk zetője, Payer Mária, a Mártí- megszervezéséihez és végzésé- rok úti iskola tanára, a pe- hez. A pedagógus-pártbizott- dagógus KISZ-bizottság tiit— ság feladatát képezi továb- kára, valamint Berki Mihály, . , H bá a párttagok marxista—le­■»vá». ,S iKZM? saístar- l5SÍ megy« pártbizolKfe as *—««»■ lóját a pedagógus-pártbizott­ság megalakulásának előz­ményeiről, jövőbeni teendői­ül. A városi pártbizottság titkára — többek között — kiserese, emlékeztetett a megyeszékhely folyamatos és dinamikus ipa­ri fejlődésére, a nyomában ködési feltótelein^tertalnti a megyei .tanács elnökhelyet­tese és dr. Gondos János a titká- amnak munkájának segítése, ellenőr- a reményüknek adtak hangot, zése, a közoktatás-politikai ha- hogy a pedagóigus-pártbizott- tározat megyei és városi tér- ság hatékony segítséget nyújt vei végrehajtásának ' íigye- a jövőben a közoktatás-politi­kai párthatározat minél ered­ményesebb végrehajtásához. ... . . , ... » Dr. Gordos János különösen a valója az iskolák, óvodák mu- «yvHulistii demokrácia az is- +qt»iq1 mí szocialista oemoKracia, az is Egyik legfontosabb tenlni­•’járó szellemi és kulturális munkájának fejlesztésében pezsdülésre, az iskolahálózat a városi tanács művelődés­bővülésére. Mindezek együt- ügyi osztályával való együtt- tes hatására ugyanis nőtt a az is­kolai rend és fegyelem erősí­tését, a tankötelezettségi tör­pártalapszervezertek és a párt- bizottság a megyei tanács mű működés A oedaeóais~í>árt veny megvalósítását és az muKoaes. A pedagógus-part- oktató-nevelő munka színvo­tagok száma. A számszerű gyarapodás, az iskolai párt­alapszervezetek megfelelő velődésügyi osztályával is egyeztet és véleményt cserél; a városi KISZ-biizattsággal és nalának ki. fejlesztését emelte A 29 tagú pártbizottság élé­szOrwonaJú szükségessége aztán arra ösz­tönözte a városi pártbizottsá­inányításának úttörőelnökséggel kialakuló re Ruzsányi Jánost választat­kapcsolatának pedig az okta- ták meg. tási intézményekben folyó ban pedig teljesebbé tették a munka értékelését. Sajnos a felszólalások jó részéből hiány­zott, hogy a meglevő gondok megoldása érdekében mit akarnak tenni, milyen ered­ményt várnak az intézkedé­seiktől. Csaknem mindegyik felszólaló másutt és másban kereste a hibák okait, más­nak írta elő a tennivalókat. A tanácskozáson felszólalt Medved Károly, a városi pártbizottság titkára. Elöljá­róban méltatta, elismerte a gyár kommunistáinak, dolgo­zóinak elmúlt öt évben vég­zett eredményes munkáját, majd rátérve a jövő sikerei­nek megalapozására, a követ­kezőket hangsúlyozta: mind a vezetőket, mind pedig a dol­gozókat végzett munkájuk eredménye és minősége alap­ján kell megítélni. Ebből adó­dik, hogy mindenkinek, első­sorban saját munkáját kell kritikusan vizsgálni, jobbá tenni. Nem hozhat sikert az a felfogás és gyakorlat, mely mindig a másikban keresi a hibát. Ez jó lehetőséget te­remt a saját mulasztások ta- kargatására. Mint mondotta, a beszámoló igen helyesen utált arra, hogy a hiányossá­gok döntő töhbségét az üzem­ben kell megoldani. Foglalko­zott még a szakmai, politikai képzés fontosságával, a szocia­lista brigádmozgalom terme­lést, gazdálkodást segítő sze­repével. Peterle Feienc, a BRG vezérigazgató-helyettese válaszolt a központot ért kri­tikai megjegyzésekre, majd a gyárak közötti és az üzemen belüli kooperáció javítását szorgalmazta. Bata István válasza után a pártértekezlet elfogadta a be­számolót és a titkári választ, majd soraiból megválasztotta a 25 tagú pártbizottságot és nyolc küldöttet a városi párt- értekezletre. A pártbizottság döntött, kik képviseljék a héttagú végrehajtó bizottsá­got. A pártbizottság titkárá­vá Vinc2se Józsefet választot­ták. T. K. got, hogy létrehozzák a párt- politikai nevelő munka, moz- vezetőségeket, majd a peda- galmi tevékenység erősítés NŐGRÁD - 1980. február 12., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom