Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)
1980-02-24 / 46. szám
Kerámiakiállítás Vértesi Nándor kerámiáiból nyílt kiállítás a Kulturális Kapcsolatok Intézetének kiállító- termében. A művész, aki elvégezte ugyan a főiskolát, csak szabad idejében szobrászkodik. egyébként civil foglalkozású. Azokat az élményeket formázza '■«ryagba, amellyel munkája' során találkozik. Képeink a kiállításon készültek. 0 J iff A szólásokat sokszor hasz- fizetési eszközként is szere- térnek el a köznyelvitől, a Háljuk a beszédben, jelenté- pelt. Később, amikor a pénz szótár ezek közül azokat tar- sükkel, helyes és pontos mon- egyre inkább háttérbe szőri- talmazza, melyek eltérése datközi használatukkal több- tóttá más fizetési eszközök szembetűnő vagy kevésbé is* nyire minden magyar anya- használatát, a sóhivatalok je- mert; pl. bossó=borsó, kát=ki- nyelvű tisztában van, s álta- lentősége egyre csökkent, a ált. Minden szócikkben közük Iában csak aláhúzzák, nyoma- XVII. század végén jogkörű- az előfordulás földrajzi helyét, tékosítják előző kijelentései- két még jobban megnyirbál- az előforduló helynevek jegy- ket vagy éppen ezzel fejezzük ták, funkciójuk végül is csak a zékét külön is felsorolva, ki érzékletesen véleményünket. XIX. században szűnt meg. melyhez egy ritkán látható Léteztek, de intézkedési jog- részletes térkép is járul. Közkörük, szerepük nem volt. így napi nyelvünkből, elsősorban ban, eredeti jelentésüket nem alakult ki mai jelentése: olyan „városi nyelvünkből” egyre in- , tudjuk. O. Nagy Gábor a szó- hivatal, ahol az ember egyál- kább kiesnek, elvesznek olyan virágainak talán nem számíthat ügyei el- szavak, melyek olyan tárgya- intézésére- O. Nagy könyve kát, eszközöket vagy tevékenyEredetükkel azonban már sokkal kevésbé vagyunk tisztálásokat nyelvünk nevezi : „a szólások olyan egységes jelentésű, állandósult, 500 oldalon mutatja be a leg- ségeket jelölnek, melyeket közkeletű kifejezések, ame- gyakrabban használt szóláso- már nem ismerünk. A csanak lyek nem közvetlenül a tár- kát. Az új kiadás újdonsága, szó jelentését ma már bizo- gyi valóságra vonatkozó, vagy- hogy betűrendes szó- és szó- nyára vajmi kevés fiatal tud- is nem eredeti értelmükben lásmutatót is tartalmaz, mely ja, legjobb esetben egy falu* vett szavakkal fejeznek ki va- megkönnyíti a kötet használa- név Ménfőcsanak jut eszébe, lamely mondanivalót, hanem tát. holott sokáig használatos sza* ún. nyelvi kép közbeiktatá- 1901 óta nem jelent meg vünk volt a Rábaköztől Szásával”- O. Nagy Gábor egy Magyarországon az egész moshátig- Igaz a fából készült egész életet szentelt a magyar nyelvterületre kiterjedő Ma- vizmerítő bögrét vagy kanálszólások kutatásának, eredetük gyár Tájszótár. Noha szerkesz- szerű eszközt ma már szinte megfejtésének. O. Nagy Gá- tését már 1950-ben elhatároz- sehol sem használják. Eddigi bor Mi fán terem című nép- ta az Akadémia, megjelenésé- hasonló jellegű vállalkozások szerű művét most harmadik, re ez: idáig vámunk kellett. Az közül ez a legbővebb és leg- bővített kiadásban tette köz- új Magyar Tájszótár — az alaposabb szótára népi nyel- zé a Gondolat Kiadó. O. Nagy Akadémiai Kiadó lexikonvál- vünknek, annak a rendkívül több évtizedes kutatómunkája lalkozásainak egyik legjelen- gazdag és sokrétű kincsestársorán 20 ezer régi és a táj- tősebb teljesítménye, azok kö- nak, mely sajnos a nyelvi ki- kifeie- zé való, mely nem csupán egy egyenlítődés következtében ki- szűkebb kutatóréteget tölt el veszőben van. őszinte örömmel. A négy kő* nyelvben is előforduló kifejezésformát gyűjtött össze, gyű' tésének legérdekesebb és a köznyelvben leggyakrabban tetre tervezett Űj Magyar Tájhasznált darabjait e címen szótár mintegy 120 ezer szó- edita közre. Tudományos fel- cikket tartalmaz majd, feldolgozását pedig legutoljára ölelve a határainkon túl élő 1976-ban a Magyar szólások magyarság köz-, illetve irodalés közmondások című hatal- mi nyelvtől eltérő gazdag szó- mas kötetben kapta kézhez az kincsét is. A szótár tartalmaz- olvasó. Honnan is származik za Szinnyei klasszikus katego- ez a mondás: mehet a sóhi- rizálása szerinti tájszókat: az vatalba. Ä só, illetve annak alaki, jelentésbeli és a tulajtermelése és árulása a XII. donképpeni tájszókat is. Az századtól királyi jog volt, s alaki tájszók csak hangzásilag TIT és az értelmiség Váljon a tudomány műhelyévé a szervezet .Az értelmiség részvétele társulatunk tevékenységében” című, a TIT II' **■ országos elnökségi ülése kapcsán készült anyagban áll, többi között, ez a megállapítás: „A szocialista közművelődési intézményrendszer része a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat is. Értelmiségi társadalmi szervezet, amely az egész társadalom, annak minden osztálya és rétege között világnézeti, tudományos és kulturális nevelő munkát végez. Tevékenységének kulcskérdése, hogy mennyire tudja ehhez megnyerni és megszervezni az értelmiséget...” Innen vesz- szük azt az adatot is, amely szerint a szellemi dolgozók 1 millió 300 ezres tömege napjainkban a munkásosztály után a legnagyobb létszámú társadalmi csoport Magyarországon. Tudjuk, az értelmiségi lét meghatározásával kapcsolatban számos nézet alakult ki, az ezzel kapcsolatos elméleti kérdésekbe nem kívánunk ezúttal belebonyolódni, inkább gyakorlatibb dolgokról szólunk majd, ezekről sem a teljesség igényével. Annyit még ideírhatunk, hogy a közvélemény és a statisztika valamely felsőfokú diploma birtoklását az értelmiségi státusz (egyik) feltételének tekinti. A diplomások száma hazánkban 380— 400 ezer körül mozog. sebben a műszaki értelmiségnél változott kedvezően, a többinél a tagság folyamatos növekedésével az arányok többnyire maradtak. Amint as! a korábbi fórumokon is elhangzott, az értelmiség mindenekelőtt a munkahelyén, szakmai ismereteinek felhasználásával, szaktudása mozgósításával veszi ki részét a szocialista társadalomépítés munkájából. A társulati tevékenységben pedig igen lényeges az a munka, amelyet a tudományos ismeretterjesztésben végeznek. Nyilvánvaló azonban, hogy az értelmiségi lét nem merülhet — kedvező esetben nem is merül — ki e tevékenységekben, ennél jóval szélesebb körű életformát feltételez. Csupán témánknál maradva, kívánatos például — s erre törekvés is van —, hogy a TIT-en belül ne csak ismeretterjesztést vállaljanak mind többen, hanem ez a szervezet egyre inkább a tudományok műhelyévé is váljon. Alakuljanak ki a társadalom- és a természettudomány műhelyei, a különböző szakosztályoké fokozottan váljanak egy-egy tudományág központjává, ugyanakkor bizonyos tudományközi együttműködésre is törekedjenek, több alkalmat te- Lássuk ezek után a Nógrádban élő értei-« remtve a termékeny és termékenyítő eszmemiség részvételét a TIT megyei szervezetének munkájában, illetve ennek néhány jellemzőjét. Talán nem árt előrebocsátani, hogy Nógrád megyében — eltérően az ország más tájaitól — az értelmiség viszonylag nagy számát kellett letelepíteni, főként történelmi okokból. Egy sor még létező gond az értelmiség beilleszkedésével kapcsolatban éppen ebben gyökeredzik. • (Korábban itt nem volt hagyomány értelmiséginek lenni.) Az értelmiség egy részét a gyökeret eresztés szerteágazó gondja köti le még ma is, kevés (különösen Salgótarjánban) az informális közösség, a kapcsolataik leszűkülnek szakmai, vagy üzemi, munkahelyi szintre, és így tovább. Az értelmiség kapcsolatai alakitásának, aktivitása fejlesztésének lényeges szervezeti feltételei is vannak, egyebeken túl, ide tartozik a TIT. A múlt évek során a TIT-munkába való bekapcsolásuk érdekében számos erőfeszítést tettek. Folyamatosan növelni kívánták a taglétszámot, főként a nem pedagógus értelmiségiek arányát növelték, új tagokat szerveztek be a 35 éven aluli értelmiségiek köréből, cserékre. A cikk elején említett anyagban ezt így fogalmazták meg: „Társulatunk — az egyetlen olyan értelmiségi szervezet, amely valamennyi szakma képviselőit egyesíti soraiban — jó lehetőségekkel rendelkezik az interdiszciplinardtás érvényesítésére, a szakmai keretek átlépésére, az egyre bővülő tudományos ismeretek integrálására....”. Egyébként, hasonló szervezetek a Szovjetunióban, az USA-ban és más országokban fokozottan élnek is ezzel a lehetőséggel, amelyre hazai törekvés is van s a szervezet nemcsak az ismeretterjesztés szervezője, hanem ugyanakkor tudományos műhely. Az értelmiségi klubok a helyi értelmiség összegyűjtésének, a szakértelmiségiek közti kapcsolat megteremtésének ugyancsak fontos és sajátos keretét jelenthetik. Nógrádban hosz- szabb idő óta van törekvés — több kezdeményezés is történt — ennek megteremtésére. A TIT salgótarjáni székházában jelenleg is működik ilyen klub. A működés feltételeit igyekeznek mindinkább megteremteni annak jegyében, hogy a város értelmisége •erőfeszítést tettek - a nők -számának növelési, , eb'ÖSQrban itt éljen társadalmi életet s a KÚ-:. sére. Főként á két' utóbbi törekvés érvényesült a különböző szintű testületek kialakításában is. Nógrád megyében a TIT-tagok száma jelenleg csaknem ezer körül mozog, körülbelül egyharmaduk tart rendszeresen előadásokat. (A TIT-tagság a megyei értelmiségieknek mintegy öthatodát jelenti.) Az értelmiségi tagság szakmai összetételét tekintve 1979-ben a műszaki értelmiségiek aránya 12,8, a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban dolgozóké 7,8, az egészségügyieké 10,5, a közgazdászoké 7,6, a jogászoké 5,2, a pedagógusoké 51,5 volt. A szakmai összetétel jelentővétkezőkben hasznos eszmecserék, találkozási formák kialakulása után szellemi kisugárzó ereje is növekedjen. A értelmiségiek körében kifejtett Ű7 — cikkünkben csak néhány részletében érintett — társulati tevékenység, természetesen az említetteknél több irányú és több évre szóló, folyamatos programot jelent, annak jegyében, hogy mind többen vállalják a magas szintű ismeretterjesztéssel járó feladatokat, illetve közéleti, társadalmi szerepük mind teljesebb kibontakoztatását a TIT kereteiben is. T. E. A zenei élet hírei A lipcsei színház Andersen- egyben karmesterként is köz- mese alapján írt pop-musical reműködik, ősbemutatójával aratott az & / idei színházi évadban nagy sikert. „A katona és a tűz* Az újjáépülő drezdai Semszerszám” című zenés játék OPera elektronikus orgo- szövegét — a mese alapján naiat a geithaini hangszer* — Heinz-Martin Benecke ír- §yar készíti. Az elektronikus ta, a pergő ritmusú zenét pe- berendezésnek többféle előnye dig a lipcsei „Sta” port komponálta. rockcsoA „Sanzonnapok” megrendezésére immár ötödször került sor az Odera menti Frankfurtban. A dalok többsége ezúttal is jelenkori témákkal foglalkozott. A nagyobb sikert két van: terjedelmét tekintve ki sebb más orgonáknál, a hőmérséklet-ingadozások, időjárási behatások iránt csaknem teljesen érzéketlen és bármilyen hangmagasságot el lehet vele érni. * Dessau Paul Lepnce és Lena” című operáját vitte ifjú színre ebben az évadban a rostocki előadó aratta, át- Berlini Állami Opera, a nagy i-------------“ —<■ folklór* - - — h angszerelt alnémet dallamokkal. zeneszerző özvegyének, Ruth Berghausnak a rendezésében, ^ Eberhard Büchner és Carola Nossek főszereplésével. Zenei A kiváló akusztikájú bérli- vezető: Otmar Suitners. A ni Krisztus-templomban je- librettót Georg Büchner ha- lenieg érdekes lemezfelvétel sonló című vígjátéka alapján készül: Johann Sebastian Thomas Körner írta. Dessau Bach világi kantátáiból 12 az elmúlt év nyarán hunytéi, lemezre tervezett sorozatot 84 éves korában. Öt operája vesznek fel. Négy lemez már közül ez az utolsó. Az előző megjelent. A tenorszólam tol- négy ősbemutatója is itt, a mácsolója a világhírű kam a* Berlini raénekes, Peter Schreier, aki volt. Állami Operaházban S emmi mást nem tudott tenni, felvette a telefont és hívta a férjét, aki a síküvegben dolgozik, mérnök. Mondta neki, hogy iskolára javasolják és kérdezte jó. És ha már egyszer tőle mit tegyen. Még őt is tanulni, akkor Vizsga és a vegyész... leült a két szép gyerek, a kislány és nem hiányozhatott a politikai munkából. És Angyal Nándor volt olyan jó szemű párttitkár, hogy ezt észrevegye. Egyengette hát a lány útját. — Igen, valahogyan így kezvalóban ta- a fiú felcseperedett. És most dődött... — emlékezett. meglepte a határozott válasz, nuljon. Feltekintett, hogy a ismét a helyén a gyárban, a Aztán elérkezett a tagfelvéamely így hangzott: — Mi az, hogy mit tennél? Neki kell vágni és kész! így lett az egyéves pártiskola szemével is hangsúlyozzon: kollégákkal, a laboratórium tele. Azt talán senki sem fe_ Tanulni csak így érdé- csendjében, amíg az iskolára lejti el, hiszen rendkívüli ptlm es nem szólították. Azt mondta, lanat az ember életében. Odahogy szereti a munkáját, de állni emberek elé és várni, Elmerengett, a diákéveit az iskolára jelölése kicsit büsz- hogy elfogadják párttagnak. hallgatója Bagota Endréné, ‘dezte Debrecenből. Ott tanul- kévé tette Gondolkodott, hogy Emlékezik, hogy nagyon izgá- született Balázs Márta, az öt- ta a ’vegyeszetet. Mar csupán magyar£zat kell-e még ehhez, tott volt, de nem mutatta, vözetgyár vegyésze. Az elmúlt emiekeben el, nogy milyen és úgy döntött, igen. Ilyen a természete. És akkor hetekben tartották a féléves távolságnak tunt akkor _ Szóval a bizalom jólesik Angyal kérte, mondja meg a vizsgákat. Nagyon feszült han- Debrecentől Szecsenyfelfalu, az embernek taggyűlésnek, hogy miért akar gúlát uralkodott a Somlyó- ahonnét indult. Marta a hon- Amikor Miskolczi Lászlót, az párttag lenni. Váratlanul érdombon. Egy halk pisszentés v“.gy’ a gerendás kis iskolája- üzemi párttitkárt megkérdez- te a kérdés, de amíg gondol- is kiáltásnak tűnt olyan csend RRaJ«ízűt „ *L?Z ték> miért Bagota Endrénét kodott a válaszon, az izgalma javasolja az egyéves iskolára, is elszállt. Miért is? Hiszen volt az iskolán, amit csak a vizsgázók nehéz sóhaja zavart. Még Aranka, a büfés is beakarata került fölébe a honvágynak. Megragadta a gyészet és soha többé veérvei készen állottak. Mert a ide tartozom, mert ide tarto—= ----------, ------------- — , , , munkája mellett ott van a zik mindenki a családomból. z árt. Pedig kávén, meg üdí- engedte el. Ha megkérdezik közéletben is. A politikai mun- Nyugodt volt a hangja: tőn kívül ha innivalóról van ^elne^MmTiszi hogy"™!^^ ka kÖZel áU a természetéhez. - Mert ide tartozom, azért... szó, ott más nem kapható. Le- allot”",“ Mártát kérdezték egyszer, lgy volt ez valamikor húzta a rolot, hogy ez se za- ^Tre bonteni az anvaent' honnan a kaPcsolata a Politi- hetvenes évek közepe fel_ varja a vizsgázókat. Bagotane- bontam az anyagot. kával? Honnan is? Otthonról túl a féléves vizsgán Bagota val sem lehetett beszélni. Min- JJtot Aztfa“! tabSffi? 3 családbó1 és a nagyapától, Endréné egy újabb vizsgái a dent a vizsgára osszpontosi- ^gMdok halvánv ború mT a falujukat sokáiS vezető Bó' őszült. A gyáriak küldöttnél Tolnak arcára! am" t a% műn* Riasztották a városi pártérte. méire bontani ’ az anyagot. b?nnan a kapcsolata a politi- hetvenes évek közepe felé és ‘ kaval? Honnan is? Otthonról túl a féléves vizsgán Bagota a családból és a nagyapától, Endréné egy újabb vizsgára ml gondok halvány bort, raji bagónak TíS&m »ä sraÄ£,rss£ ember! Akkor eav halvánv terere, a néhai Tamas Gusz- —kívánkozott a eztott. Nézett a szemével, de a gondolatai messze jártak. Anember! Akkor egy halvány mosolyra sem tellett neki, most tavra; pedig derült az arca. A szemének tiszta a tekintete. Megfontoltan ejt ki minden szót. Egy könnyed mozdulat, finoman ejtett szó: — Túl vagyunk a vizsgán — gondolkodik, hogy folytas- sa-e? Döntött és kimondta. — Jeles. Könnyen tanul, mint aki megtalálta az érdeklődésének ... ., .. , , mondta. mn, n,MiatTa . anmaganak A hetvenes évek elején tu- mondana^ Nagy udasu ember lajdonképpen Angyal Nandoi.; Feleszmélt gondola- az akkori párttit^r figyeit taibo . Egy mozdulattal hatra fel az iskolából hazatértfia- vetette az arcaba csuszott ha- tal lá Élénk volt az ér_ zsLzTnbf Tordult az arca deklődése minden iránt Fel' zsaszinbe fordult az arca. • szólalt emberek érdekében, tanácskozásra. A „vizsga” úttal is jól sikerült... ☆ ☆ ☆ Tegnap Salgótarjánban, a városi pártértekezleten a párt- bizottság és a végrehajtó bi— Szeretem azt a környeze- amikor úgy érezte, méltatla- zottsóg tagjának választották tét, a munkámat, a kollegái- nul bánnak velük. Ott volt, ha Bagota Endrénét. mat és mindent, még a gyárra társadalmi munkára volt szükülepedett füstöt is. Szeretem. Négy hosszú éven keresztül való tantárgyat. Mi az ami ér- volt távol a gyártól Bagota dekli? Minden ami okos és Endréné, amíg a boldogságuk, ség. Balázs Márta a vegyész, Bobál Gyula NŰGRAD - 1980. február 24., vasárnap
