Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)
1980-02-24 / 46. szám
Má/rámereszt esen jártunk Bolt a szikla alatt Lukácsáé: Megpróbálunk okosan kereskedni . . . Nagy József, a Pásztói nagyközségi Tanács elnöke gondolkodik, amikor megkérdezzük, hova látogassunk, miről írjunk, hogy valóban érdekes dolgokról számoljunk be olvasóinknak. — Mátrakeresztesen érdemes megnézni az új boltot. Az elmúlt év novemberében nyitották meg. Azóta is közkedveltségnek örvend, dicsérik az emberek. Hozzátenném még, hogy a község lakóit nem kellett sokat biztatni társadalmi munkára, ha erről a szép kis üzletről volt szó. Segítettek, ahol lehetett. Magukénak érzik a boltot. így jutottunk el a mátra- keresztesi, immár önkiszolgálóvá alakított élelmiszerboltba. Előtte három autóbusz is parkol. Egyik megy tovább a Mátrába, a másik indul visz- sza Pásztó felé. Aztán a harmadik is útrakél. Ez a bolt olyan egy kicsit, mint a régi csárdák. A Mátra kapujában, ezen az úton az utolsó „állomás”, ahol üdítőt lehet inni, szendvicset vásárolni. A régi épület a hagyományos rendszerű üzlettel sokáig szolgálta a keresztesieket. Jelenleg üresen áll, úgy tűnik lebontják. A mögötte levő hatalmas szikla „megnyomta”. Az új, szinte mellette épült fel. Korszerű, kényelmes, nagy a választék. Lukács Béláné boltvezető két munkatársával és egy tanuló kislánnyal végzi a teendőket. Lukácsné régi kereskedő, ahogy mondani szokták ,,kisujjában van a szakma”. — Szeretem összehasonlítani a mi üzletünket másokkal. Szétnézek itt is, ott is, hogyan rakják fel az árut, van-e nagyobb választék mint nálunk, mit keresnek a vevők. Amit rossznak találok, itthon is megváltoztatjuk. Ami jó, bevezetjük. Havonta háromszázezer forintot forgalmaznak. Az alapvető dolgokat bízvást megvásárolhatják a mátrakeresztesi háziasszonyok. Még paplanért, ágyneműért, abroszért, konyharuháért sem kell Pásztora utazni. Edényből egyelőre kevés van. Most tárgyalnak a nagyközségi vasbolttal, küldjenek többet, mert lenne keletje. A községben első, második osztályosok tanulnak. Ök is gyakran beszaladnak füzetért, radírért, ceruzáért. A sarokban hűtőszekrény. Abban tartják a mirelitcsirkét, kacsát. — Nem is hinné, mennyire szeretik és viszik az emberek. Megrendeltek már egy nagyobb hűtőpultot a számunkra. Ha megérkezik, ebben a mostaniban jégkrémet árulunk. Hadd örüljenek a kirándulók, az átutazók, és nem utolsósorban a gyerekek. A boltvezető az áruszállítást jónak tartja. Naponta étkezik a tejesautó, a kenyér. Tejterméket, sajtfélét kétszer egy héten hoznak, hentesárut nyáron ugyancsak kétszer. Ilyenkor télen, amikor a községben sok a disznóölés, egyszer. Szabad szombatokon, amikor van idő szétnézni, vásárolni, tizennyolc-húszezer forintot is otthagynak a keresztesiek a boltban. Lukácsné így vélekedik: — Ma már egyetlen falusi boltban sem elég csak cukrot, lisztet, zsírt árulni. Többre, jobbra, valóban választékra van szükség. Erre gondoltunk, és úgy tervezzük, hogy üveget, porcelánt is árulunk. Kávéspoharakat, egy-egy készletet, tányérokat. Ami gyakran törik a háztartásokban és pótolni kell. Tavasz- szal magvakat. Igaz, kicsik a kertek Mátrakeresztesen; de mégiscsak vannak a ház körül. Kell hát egy-két kapa, gereblye, kerti szerszám. Megpróbálunk okosan kereskedni. Közben egy apró öregasz- szony nyitotta az ajtót. Kezében kosár. — Melegednék lelkem cseppecskét. Aztán vásárolok ezt- azt, amit a múltkor nem vittem. — Húzódjon, Mari néni a kályha mellé! Bolt a nagyszikla alatt. Ügy tűnik, ez is, az is „szorosan” Mátrakereszteshez tartozik. — cse — Elkel a segítség a vásárlásnál Bábel László felvételei Nem csak az ügyrend betűit... (Pénzügyi gazdálkodás az ifjúsági szervezetekben) Általában kevés szó esik a KISZ-szervezetek pénzügyi dolgairól, sőt akiknek némi tájékozottsággal kellene rendelkezni ebben, gyakorta azok is felületesen ismerik a gazdálkodási ábécét. Holott nem kis pénzek forognak a különféle szervezetek „széfjeiben”; némelyek több tízezer forinttal gazdálkodhatnak. Győri Edével, a KISZ Nógrád megyei bizottságának gazdasági osztályvezetőjével az ifjúsági szervezetek gazdálkodásának rendjéről, az irányításról és az ellenőrzésről váltottunk szót. — Éppen egy esztendeje került jelenlegi beosztásába, pontosabban a megyei KISZ- bizottságra, ezekben a hónapokban zajlottak le gazdasági életünk szabályozásában a legfontosabb intézkedések. Miként változtatta ez a mozgalmi ügyrendet? — Mi a KISZ-kb által kiadott gazdasági ügyrend alapján dolgozunk, mely természetesen a szabályokkal, a törvényekkel összhangban. áll, ezekre épül. így az új rendelkezések ezen keresztül fejtik ki hatásukat. Másfelől viszont, az árváltozások, a takarékossági intézkedések és egyéb szabályok közvetlenül is hatnak ránk. Bizonyára érzékelteti ezt, hogy a fogyasztói árszínvonal változása ellenére ugyanúgy 18 millió forinttal kell gazdálkodnunk ez évben is, mint korábban. Elsősorban milyen területeket érint ez? — Mindenütt górcső alá vettük a lehetőségeket a reprezentációs kerettől a salgó- bányai KISZ-iskola tornatermi kihasználtságáig. természetesen az ésszerűség határán belül maradva. Tulajdonképpen azt tapasztaltuk, hogy a mindennapi lelkiismeretes odafigyeléssel, törődéssel ezreseket lehet megtakarítani. — Nem megy ez a politikai munka rovására? Arra gondolok, hogy esetleg olyan fontos területek szenvednek támogatási hiányt, amelyeknek még a jelenlegi pénzeszközei is szűkösek. — Vessünk egy pillantást a költségvetésre! Az elmúlt évihez képest többet fordítunk a politikai képzésre, a politikai létesítményeink fenntartására, közlekedésre, szállításra, ami jórészt az árszínvonal változásából adódik. Mindemellett csökken, egyebek között az adminisztrációs munkára, és mint említettem, a reprezentációra adandó pénzösszeg. Éppen azt szeretnénk elérni, hogy a meglevő és lehetséges támogatásainkkal . céljainknak megfelelően politizáljunk! De nemcsak a „tárcára” gondolok, hanem a már létező anyagi értékeink megbecsülésére, védelmére is. Mert mi sem egyszerűbb annál, hogy az alig használt klubberendezési tárgyakat, felszereléseket egyik napról a másikra, mondjuk egy jól támogatott vállalati KISZ-szervezet kicserélje. De kérdés, hogy nem lenne-e hasznosabb jobban vigyázni értékeinkre és a rendelkezésre álló pénzzel új ötletnek, netán egy kiránduVáltozó éghajlat I CSILLA GÁRDONYI GÉZA MÜVÉNEK KÉPREGÉNYVALTOZATA Feldolgozta: MARKUSZ LÁSZLÓ Rajzolta: ZOrAD ERNŐ A múlt század meteorológusai az éghajlatot állandó jellegű természeti adottságnak tekintették, amely legfeljebb csak igen lassan (évezredek folyamán) változik meg. Ma tudjuk, hogy az éghajlatváltozások ennél sokkal gyorsabb ütemben játszódnak le. éspedig kétféle irányban. Először is létezik egy természetes éghajlatingadozás, amely kb. 40 évenként felváltva lehűlést és melegedést idéz elő- Másodszor pedig folyik az éghajlatnak az ember okozta átalakulása, amelyet az emberiség ipari tevékenysége okoz. A természetes éghajlatingadozás már a század közepe óta a lehűlés irányába halad. Az emberi tevékenység ellenben széndioxidot és aeroszolokat juttat a levegőbe, és ezáltal a föld éghajlatának felmelegedését idézi elő. Tehát két ellentétes irányú folyamat megy végbe egyidejűleg, és így éghajlatunk jövője azon miilik, hogy a két hatás közül melyik lesz erősebb. A meteorológusok számításai szerint a legközelebbi évtizedekben az emberi tevékenységből származó melegítő hatás túlsúlyba kerül a természetes eredetű éghajlatingadozással szemben. A természetes lehűlés tehát csak mérsékli a mesterséges eredetű melegedésnek az ütemét. Századunk utolsó évtizedeiben a természetes ingadozás ellenkező irányba fordul, és így az évszázad végén mind a két hatás az éghajlat melegedését fogja támogatni. Az így előálló melegebb időszak azonban nem lehet hosszú életű, mert akkor már az emberiség elhasználja a megkövesedett tüzelőanyag nagy részét, az energiagazdálkodás alapja valószínűleg az atomenergia lesz, ez pedig nem termel sem széndioxidot, sem aeroszolokat, így az éghajlatot többé nem melegítheti. • lásnak utat nyitni. Sajnos, gyakorta tapasztalom, hogy a közösség tulajdonosi szemlélete még korántsem kielégítő. — Túl finoman fogalmazott. Szerintem némelyütt katasztrofális egy-egy klubhelyiség állapota. És nemcsak azért, mert a fiatalok nem érzik eléggé maguknak a közöst, hanem voltaképpen senki meg nem rója őket a felelőtlen törődésért, túlságosan ötletszerűen használják-költik el pénzüket . . . — Mondottam, hogy a KISZ-szervezetek saját ügyrend szerint gazdálkodnak. Az ellenőrzésre a felsőbb szervek, az ellenőrző- és felügyeleti szervek, illetve a pártszervek jogosultak. Pénzügyi ellenőrző bizottságaink rendszeresen vizsgálják a gazdálkodás helyzetét. Nemrégiben volt egy nagyobb ellenőrzés, melynek során nem találtak kirívó szabálytalanságot. De mi az ügyrend betartását ellenőrizzük! Hogy valóban ésszerűen költekeznek, minden kiadásuk indokolt, ennek eldöntésére már inkább az irányító KISZ- és pártszerv hivatott, tehát elsősorban ők az illetékesek. Ami adódik az önállóság „játék- szabályaiból” is, hiszen a megyei bizottság alkalmankénti ellenőrzése nem csorbíthatja a helyi koncepciókat, politikai célkitűzéseket. — E napokban zajlanak a beszámoló, értékelő taggyűlések, valamint sor kerül az új mozgalmi év költségvetésének elkészítésére is. Mit tanácsol a gazdasági felelősöknek? — Nem mondhatok újabbat annál, hogy az ésszerűség, a takarékosság domináljon a tervezésben. És hadd fűzzem hozzá: az ügyrendnek ne csak a betűit, hanem azok „szellemét” is következetesen tartsák be! T. L. Február 24. 20.05: A tűzüldözők. Magyarul beszélő angol tévéfilm. ...DE NEM FELEDJEK ÓT HÍVEI SEM. AZ ERDÉLYI HAVASOK FELÉ VÁGTATÓ KÉT LOVAS MERÉSZ ' TERVET FORGAT FEJÉBEN... DE ELŐBB MÉG SZÍVBÉLI ÜGYEKBEN AKAD s u* ,oa tcmmió... am}! ifxissi/f A IAGZ/T! I
