Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)
1980-02-24 / 46. szám
Novak László: — Tizenhat községre felügyelünk. Fu^ó László: — A falugyűlésen is megmutatkozott az egység... Hetven iskolanapközis kap ebédet az étkezdében. KÁRANCSKESZI O lyan ez a Karancs völgye, mint egy nagy folyó medre. A folyó anyagát az ezredéve itt élő, egymást váltó nemzedékek adják, és amióta Salgótarján felfedezte a szenet, s vele magának az ipart is meghonosította, valóságos áramlása is van ennek a karancs-völgyi folyónak. De csak a szénnél maradva: ipartörténeti érdekesség, hogy a keszi parasztember ezen a tájon mindenkinél előbb fedezte fel a szenet. A bányászkodás megkezdése előtt ismerte, s telente fűtésre használta is. A vízmosta keszi határban fel-felbukkant a furcsa színű kőzet, amelyről hamar megállapították, hogy mire való, ezért aztán szekérszámra hordták haza a parasztok. Aki nem hiszi, járjon utána: a keszthelyi Georgikon ásványgyűjteményében olyan szénmintát állítottak ki, amely 1823-ból (!) innen származik. Jellemző ez másként is a keszi emberre — üstökénél megragadni mindent, ami az életet szolgálja. Jó ideje itt működik a társulásos AGROFA-üzem (gesztora, a termelőszövetkezeti központ, .Karancslapujtő), tisztes nyereséggel zárta a múlt évet az építőipari szövetkezet is, jelentős a termelőszövetkezet helybeli tehenészeti telepe, s egy ideje a BRG salgótarjáni gyárának kihelyezett kis üzemegysége is működik a keszi asszonyok foglalkoztatása érdekében. Nagyon igényes exporthoz készítenek csatlakozó kábeleket. Sokan nem is hallottak még erről az üzemről. Milyen a keszi ember? AZ elszármazottak — jó néhány neves akad köztük — rajongó szeretettel beszélnek a „bölcsőről”, a szülőfaluról, amelyre az egészséges törekvés, s újabban a kulturá- lódás iránti igény is jellemző. A vízműtársulást néhány nap alatt tető\ alá hozták, igaz, valamennyi mozgósítható közéleti ember (beleértve a plébánost is) házról házra járt. És az előkészítés is jó lehetett. Karancskeszi vize közismerten nagyon rossz. Néhány nap alatt több mint nyolcvanszázalékos eredményt értek el a társulást szervezők. Alighanem megyei rekord. De a tanács pénzét hosszú időre „betáblázták” erre a közösségi célra. Erről meg azt mondja Futó László tanácselnök (csupa dinamizmus ember), hogy ha nagy a tanács érdekeltsége ebben a dologban, az egyben azt is kifejezi, hogy sok a tanácsi intézmény is a községben. Hát, nem kevés. Az iskola átalakításával kisebb termeket nyertek a régi hodályokból, most nincs több műszakos tanítás Kesziben. Az óvodába minden gyereket felvettek. A konyha az iskolai napközit is ellátja. A művelődési ház reggeltől-estig foglalt. Ott a tornaterem, de például a salgótarjáni zeneiskola kihelyezett tagozata is ott kapott helyet. Elmondják, hogy amikor megkezdődött a hangszeres oktatás Karancskeszi- ben mindössze néhány háznál volt zongora. Egy hónap elteltévei 15 házban csendültek fel az első akkordok. S, hogy mindez nem csupán valamiféle újkori nagyzolás, mutatja az is, hogy jelenleg nyolcvanas a létszám, néhány ötödéves pedig már a „B” kategóriájú vizsgára készül. Mert az újkori művelődési igény mellett bizonyíték a szép, helybeli hagyományok továbbépítése is akad. Itt van elsőnek a pávakor, amelynek évtizedes fennállását tegnap ünnepelték nagyszabású műsorral, a testvérkórus nézsaiak és a salgótarjáni pedagógus- meg bányászkórus, a zenepedagógusok részvételével. A falusi kul- turálódás szép ünnepe volt a tegnapi baráti találkozó. De zsúfolt ház volt — színházi kifejezéssel szólva — a nemrégiben lezajlott falugyűlésen is! „Romlanak az utak” — mondták többen is. A tanács pénze erre a célra arra sem elég, hogy itt-ott valamit javítsanak az ipari célú megterhelés miatt egyre töredező keszi utakon. Az új típusú háztartási szemét — urbanizációs gond. A sok műanyagot, dezodoros, ilyen-olyan dobozt elásni sem lehet, hiszen ez az újfajta szemét sem nem ég, sem nem szervesül a földben. A tanács mögötti szanált területen sok ezer köbméter földet megmozgattak már; ott tornapálya épül — nem csupán a gyerekeknek. A felnőttek is készülődnek, igény van az egészséget szolgáló mozgásra is, és ha nem elég — majd felkeltik. Évente 14—15 új házba költöznek az emberek; a takarékszámlájukon több mint tizennyolcmillió forintot tartanak nyilván; csuklós autóbusz jár a község és a megyeszékhely között. Híres Ifjú Gárda-szakaszát úgy ismerik, hogy minden helyzetben, minden körülmények között az elsők között végez, ha valamibe belefog. Kul- turálódásról: a járási átlag 14 százalék, már ami a tankötelezettségi előírások nem teljesítését illeti. Itt az arány 3,6 százalék. Kereskedelemről: a salgótarjáni AFÉSZ-nek nyolc (!) egysége működik helyben, egyedül az ABC havonta 6—700 ezer forint forgalmat bonyolít. A gazdálkodó egységekről: tízezrekben, százezrekben kifejezhető folytonos segítséget adnak a falunak szállításban, gépmunkában, anyagban. A tanácselnökkel, az örökké tevékenykedő Rusz György vb-titkárral és Keszi egyik leglelkesebb lokálpatriótájával, Novák László ÉMÁSZ-kirendeltség- vezető, tanácselnök-helyettessel összeszámoljuk: százon felül lehet a Kesziből elszármazott mérnök-technikusok száma. Jelenleg öten tanulnak innen szovjetunióbeli egyetemeken, Kijevben, Leningrádban. Moszkvában (Gordos József, Parádi Vilmos, Pintér Gyula, Kicsiny László, Tóth János), rájuk most is büszke a falu. A falu, amelynek minden négyzetméteréhez a karancs-völgyi ember története tapad. A húszas évek olimpiai bajnoka lovaglásban Plathy Elemér, keszi ember volt, sírja itt van a községben. Novák László amatőr régész bizánci aranypénzleletét a Nemzeti Múzeum levélben köszönte meg, ugyanő a környékről előkerült megkövesedett hüllőtojásokat is őriz a miocénkorból. Ä legnagyobb magyar versmondónak Ascher Oszkárnak ez^ a táj. a közeli Bánya-puszta adott megőrző rejthelyet, s szabad emberré is itt vált negyvennégy fordulóján, együtt a keszi emberekkel. T. Pataki László Kép: Kulcsár József Egyre fogynak a régi házak Karancskesziben. A Fő, út 6t- os számú háza egy a nagyon régiek közül. A BRG salgótarjáni gyárának helybeli üzeme megköveteli a keszi asszonyoktól a pontos munkát. Export lesz belőle! Kurucz Imréné salgótarjáni zenepedagógus és egyik tehetséges tanítványa, Lipták Kornélia a falusi zongoraórán. Kesziben mindig egy dologra koncentráltak; az óvoda hárommilliója négy évre kötötte Évente több mint nyolcmilliós forgalma van az ABC-üzIetnek, harminc százalékkal több le a tanács költségét. mint néhány évvel ezelőtt. *
