Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)
1980-02-21 / 43. szám
f „NB I-es" óvoda után Alsósok neveléséről Palotáson Városokban az egyik óvo- ída ilyen bázis, a másik olyan — a fő nevelési kérdésekben az anyanyelvtől a matematikai gondolkodás alapjainak elsajátításáig, a játék, a környezetismeret szerepének kiemeléséig ki tudják cserélni a tapasztalatokat, közösen tudják mind magasabb szinten megvalósítani az óvodai nevelés új célkitűzéseit. Mindez alapokat teremt az alsós pedagógusoknak az iskola új nevelési dokumentumainak bevezetéséhez. Nehezebb a helyzet falun, ® kisebb helyeken. A palotá- si körzeti iskolába például három falu alsósai járnak — vajon itt miként sikerül a nevelő iskolát gyakorlattá tenni, hogyan váltották be a tervek a hozzájuk fűzött elképzeléseket, reményeket? Bár az igazgatónő, Tóth Bar- náné,felsőben tanít, matematika—kémia szakos, a nagyobb figyelmet, a több változás miatt az alsó tagozatos tapasztalatokra fordították a közelmúltban az értékelések során, így felkészülten, szívesen beszél a témáról. — Nagyon jó az új terv, különösen az anyanyelv. Egy „hátulütője” van ugyan a kollégák szerint: az első félév anyagát „időre” csak a jó képességűek tudják maradéktalanul elsajátítani — szerencsére a második félév „szellős”. Tavaly a héhalmi, kisbágyoni és palotási 54 elsős közül négynél iskola-előkészítésnek kellett tekinteni az évet.' Idén 69 elsősünk tanul — egyikük sem maradt le, a felmérések matekból, olvasásból, írásból 75 és 83,5 százalék között vannak. — Akkor bizonyára nem jrolt gond az iskola-előkészítéssel. .. — Azt mondhatom, „NB I-es” óvoda után kerülnek hozzánk a gyerekek. Mindent megcsináltak, megkaptak, ami a képességeik, készségeik feltárulásához, kibontakoztatásához, a tanuláshoz szükséges. Egy óvónő keze alatt voltak végig — ő képesítés nélküliként kezdett, de nemcsak lelkes volt, hozzáértő is. Kislányom szintén most lett iskolás, rajta jól le tudom mérni, mennyit jelent az óvoda —, a jó óvoda! Tartják a szintet másodikosaink is — náluk sok tapasztalatot gyűjtöttek a nevelők. — Ön matematikus — legtöbb vitát, ellenérzést pedagógusban és szülőben egyaránt e tárgy reformja váltotta ki. Palotáson is? — Sokaktól hallottunk mi is aggódó véleményeket. A numerikus számolás valóban gyengül, de a logikai készség erősödik. Ha valakinek például harmadikos korában nehézségei vannak a számolási műveletekkel, azt köny- nyebb „helyrehozni”, mivel a gyerekek gondolkodása fejlettebb, mint korábban, amikor fújták a szorzótáblát. Emellett a második félév már nem annyira feszített tervű matematikából — mi úgy mondjuk, van mód „talpalni” a tantervet; Ma már nem mumus ez a tárgy, különösen a kicsik szeretik —, ez megint részben visszavezethető az óvodai alapokra. Jelentősek a változások magyarból, környezetismeretből is — bővült az ismeret- anyag, jobban épül a gyermeki fantáziára, kíváncsiságra, felfedezőkedvre. Meghökkentem egy kicsit, amikor a kislányom beszámolt róla: az a feladatuk, hogy nevezzék meg egy hajó részeit. És tudták — „hozzáolvashattak” a Dörmögőből, megfigyelték mesekönyvekből. Vajon a szülők ismerik-e, értik-e az új dokumentumok lényegét, céljait — érdeklődnek-e egyáltalán iránta. Amiért kissé félve teszem fel a kérdést: körzetesített az iskola, a szülők között sok az eljáró. — Különös — és jó — helyzetben vagyunk, meglepően nagy az. érdeklődés. Nem egy eset volt, hogy amikor a szülő nem tudott részt venni a szülői értekezleten, utána bejött vagy még a pedagógusok lakására is elmentek, meg akarták tudni, mi az új. Évente 4—5 nyílt tanítási napot rendezünk — a szülők élnek ezzel a lehetőséggel. Még a délutáni foglalkozásokra is beülnek. Azután a szülői munkaközösségeket összehívjuk, hogy megvitathassák a látottakat, hallottakat, kérdezhessenek. Igyekeztünk korábban is nyitottá tenni az iskolánkat — talán éppen ennek köszönhető az egyre erősödő együttműködési készség a nevelési feladatok terén is. Élnek a körzetben cigány származásúak, van köztük néhány hátrányos helyzetű vagy éppen veszélyeztetett gyerek — de a cigány tanulók négyötödével nincs különösebb problémánk. — Visszatérve még egy kérdés erejéig az új dokumentumokra; az alsóban ho- gyon „vált be” az osztályfőnöki óra? —* A minap beszélgettünk erről a tantestületben. Nagyon jó lehetőségnek tartják — segít a gyermek megismerésében, a személyiség fej- v lesztésben. De mint a felsőben, itt is csökkenteni lehetne a kötött témák arányát — elegendő lenne témaköröket adni és a pedagógus —, élve az új dokumentumok által nyújtót és egyben meg is követelt módszertani szabadsággal —, az osztály sajátosságaihoz igazodva bontaná le. Ez is a nevelő iskolát erősítené! G. Kiss Magdolna Február 21., 20.00; Zsák a foltját. Magyarul beszélő angol film. Házaló amatőrök ICSILLAGO A „Táncszínház"esete a propagandával így járták Salgótarjánban a ,.becsalj csárdást"! GÁRDONYI GÉZA MÜVÉNEK KÉPREGÉNYVALTOZATA Feldolgozta: MARKUSZ LÁSZLÓ Rajzolta; ZÖRAD ERNŐ — ;:. .Elnézést kérünk a zavarásért, a salgótarjáni József Attila megyei Művelődési Központ Nógrád Táncegyüttesének tagjai vagyunk, és az intézmény egyik rendezvényére szeretnénk felhívni a figyelmüket ! Talán hallottak róla, hogy a napokban a Népszínház Táncegyüttese vendégszerepei nálunk. Ha szombat estére nincs más programjuk — tudjuk ajánlani ezt a műsort. Mi társadalmi munkában vállaltuk, hogy propagáljuk a rendezvényt... — ezekkel a szavakkal a múlt hét közepén lepte meg Salgótarján városközpontjának lakóit néhány fiatal lány és fiú. A szokatlan vállalkozás feltehetően sokakban ellenérzést váltott ki, s még talán azok is rosszallón csóválják fejüket, akik a fentiekből szereztek tudomást a dologról. A propagandának ezt a módját egyébként joggal fogadja gyanakvással az olvasó — feltéve ha gyanakvása nem az önkéntes szervezők ellen irányul. Mert, ha „gyanúnk nem csal”, akkor emögött az önkéntes házalás mögött súlyosabb problémák húzódnak. Lássuk tehát az előzményeket! Mint ismeretes (?), a salgótarjáni József Attila megyei Művelődési Központ első ízben szervezte meg — „Táncszínház” címen — azt a bemutatósorozatot, melynek keretében három országos hírű táncegyüttes látogat a me- _ gyeszékhelyre. A Népszínház’ Táncegyüttesének előadását március 29-én a szegedi ÉDOSZ, április 26-án a Bihari Táncegyüttes követiHinné az ember — és hitték a művelődési központ vezetői is —, hogy a több mint negyvenezer lelket' számláló megyeszékhely lakosai között, bizonyára akad legalább ötszáz érdeklődő ezekre az előadásokra. Hitték már csak azért is, mert a néptánc úgymond populáris műfaj — minden korosztályban akadnak kedvelői. Eleinte mégis úgy tűnt, hogy téveditek. Az időben meghirdetett műsorra — dacára a fokozott propagandának —, mindössze félszáz egyéni érdeklődő és egy szocialista brigád kollektívája váltott jegyet. Tudnivaló, hogy a város kulturális programjaira invitáló műsorfüzetet, és a különböző plakátokat, szórólapokat a művelődési központ megküldi minden vállalatnak, intézménynek, sőt a peremközségek tanácsainak is. Mintany- nyiszor máskor, ezúttal is úgy tűnt, feleslegesen. A rendezvénysorozat házigazdái — a Nógrád Tánc- együttes tagjai — mindenesetre meglepődtek, meglehet el is kedvetlenedtek a hír hallatán. Az együttes vezetői — Mlinár Pál és felesége — a biztonság kedvéért telefonon is felhívták az üzemek, intézmények propagandistáit, tudakozódni a távolmaradás okáról. Kiderült, hogy a megküldött propagandaanyagok többsége el sem jutott a dolgozókhoz. Még mindig a propagandisták fiókja mélyén lapult vagy már eleve szemétkosárba került — természetesen tévedésből. Konkrét példaként álljon itt négy lejegyzett telefonbeszélgetés „kivonata”, négy középiskolai szervező tanár „magyarázata”; 1. Három nappal a rendezvény előtt, a Bolyai Gimnázium hirdetőtáblájára még nem tették ki a plakátot. Állítólag nem volt rá hely. 2. A Madách Gimnázium tanulóinak heti két alkalommal van állandó esti elfoglaltsága, itt a be nem tervezett programra való szervezés gondolata fel sem merült. 3. A Stromfeld Aurél Gépipari Szakközépiskola tanulóinak többsége vidékről jár be. Szombat * estére lehetetlen szervezni — magyarázta egy pedagógus. Kár, hogy később hozzátette: a névelők, „kísérők” sem érnek rá ilyenkor.” 4. A legmeglepőbb indoklás az Egészségügyi Szakközépiskola tanárától származott. „Ök inkább nevelő hatású előadásra kémek jegyet, nem az ilyen szórakoztatóra.” Ilyen előzmények után pattant ki a mentő ötlet Rákos Csabától, a Nógrád Táncegyüttes egyik lelkes tagjától, aki a személyes agitációt javasolta társainak. A fiatalok nyakukba vették hát a várost, hogy a cikkünk elején idézett szöveggel próbáljanak híveket toborozni az előadásra. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy február 16-án este csaknem telt ház előtt léphetett színpadra a Népszínház Táncszínháza. A valóban színvo* nalas műsor után a megérdemelt vastaps sem maradt el. Na már most felmerül a kérdés; a személyes agitáció lenne az egyedül üdvözítő megoldás a kulturális rendezvények iránti érdeklődés felkeltésére? Ami azt illeti, a módszer egyáltalán nem új. Flosszú évezredeken át a szóbeli tájékoztatás volt az információcsere egyetlen lehetősége. A gyarló ember azonban megtanult írni és olvasni, mi több feltalált olyan készülékeket mint a rádió, a televízió stb... Tette mindezt abban a hitben, hogy így rövid idő alatt milliókhoz eljut egy-egy esemény híre. A technika csodái azonban úgy látszik mégsem töltik be maradéktalan feladatukat. Hiányzik aZ a műszer, amely a rádiót, televíziót magától bekapcsolja,' amely a sokszorosított plakátot a falra szegezi, amely esetleg el is olvassa, meg is hallgatja helyettünk a híreket. Netán el is megy helyettünk az esemény színhelyére. (pintér) Á Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar koncertsorozata Sűrű program előtt áll a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar. Ezekben a napokban — egy hét alatt — kilenc alkar lommal lép pódiumra. Ezek közül nyolcszor az ifjúságnak muzsikál. A középiskolás növendékeknek két teljes művet játszanak, Mendelssohn: e-moll hegedűversenyét, melynek szólistája Gyarmati Vera hegedűművésznő, valamint Schubert: V. szimfóniáját. Az általános iskolásoknak a fenti művek közül egyes tételeket játszanak, de szerepel a műsorukon Weber: A bűvös vadász című operájának nyitánya és Weiner Leo: Zongo- raconcertója, melynek szólistája Szelecsényi Norbert zorn goraművész lesz. A balassagyarmati, pásztói, rétsági és salgótarjáni hangversenyeket felváltva Róna Frigyes és Virág László vezényli. A sorozat utolsó előadására a február 25-én, a megyei művelődési központban tartandó filharmóniai hangversenyen kerül sor, s Weber: A bűvös vadász cíipű operanyitányán, Mendelssohn: e-moll hegedűversenyén, és Schubert: V. szimfónián kívül Smetana: Moldva című szimfonikus költeménye is szerepel a műsoron, melyen Róna Frigyes vezényel. A műsort Kuthy Tamás ismerteti. Lakásépítés A KNDK népgazdasági terve 200—300 ezer összkomfortos lakás építését írja elő a második hétéves tervben, 1978 és 1984 között. Ez fokozott követelményeket támaszt az építőanyag-iparral szemben. 1979- ben a cementgyártás például másfélszeresére bővült, a hétéves terv végére pedig évi 12—13 millió tonnára emelkedik. Ezt a szintet mindenekelőtt a korszerű technológia meghonosításával tudják elérni. A cementgyárak többek között új szárítási módszerre tértek át, amely az üzemi folyamat jelentős meggyorsítását teszi lehetővé.
