Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)

1980-02-21 / 43. szám

Balesetmentesen végezték munkájukat Megkapták az Élenjáró szolgálati heiy kitüntetést Somoskőújfalu, Kisterenye és Pásztó vasútállomás dol­gozói, szocialista brigádok tagjai jó munkájukkal hoz­zájárultak, hogy az elmúlt év tervfeladatait balesetmente­sen túlteljesítették. Mindhá­rom állomás az előző év ki­magasló eredménye alapján az Élenjáró szolgálati hely kitüntetésben és a vele járó anyagi elismerésben része­sült. A Somoskőújfalui határál­lomáson négy szocialista bri­gád dolgozik. Valamennyiben túlteljesítették vállalásaikat, valamint a kongresszus és a felszabadulás évfordulója tiszteletére tett pótvállalást. Ha a sorrendet vesszük fi­gyelembe, első helyre a Há- mán Kató, a másodikra a Széchenyi ifjúsági, harma­dikra a November 7., negye­dikre pedig a Landler Jenő brigád sorolható. Az elmúlt évben az előző évhez viszo­nyítva a túlórák száma egy főnél 57 óráról 32 órára csök­kent. Mocsári Ferenc, állo­másfőnök elmondotta azt is, hogy kommunista műszakból 15 200 forinttal rendelkeztek, melyből 8720 forintot Salgó­tarján gyermekintézményei­nek, 2160 forintot pedig a vasúti jóléti számlára fizet­tek be. A kongresszusi válla­lásaik alapján ez évben is folytatói a munkaversenynek. Feltétele a határforgalmi verseny első félévi győzel­me is, melyet a szomszédos Fülek állomással folytatnak. Kisterenyén három szocia­lista brigád munkáját figye­lembe véve, az utóbbi két évben, két esetben lettek az Élenjáró szolgálati hely cím birtokosai. A felszabadulási évfordulóra tett, valamint kongresszusi vállalásaik tel­jesítése jegyében igyekeznek olyan munkát végezni, mely- lyel méltók lesznek a meg­szerzett cím megtartására. A pásztói vasútállomás dolgozói, ugyancsak az el­múlt két esztendőben végzett munkájuk alapján Élenjáró szolgálati hely címet kaptak. Itt három brigád dolgozik, s minden évben méltónak bi­zonyultak a cím megtartásá­ra. Az Április 4. brigád 1963- ban alakult, vezetője Nagy Mihályné. Igyekeznek rászol­gálni az elmúlt évben kapott magas elismerés további megtartására, és ennek szel­lemében cselekedni. Mindhárom vasútállomás dolgozói az elmúlt évben balesetmentesen végezték munkájukat, s e szempont az idei vállalásaikban is pontos helyet kapott. Szűcs Ferenc Folt — folt hátára? "" X salgótarjáni Csizmadia Üt gépkocsinyúzóvá vált, mi­után évekkel ezelőtt lefektet­ték a gázvezetéket. Hosszú várakozás után, megvárva a többszöri besüllyedést, mérni, jelölni kezdték az utat, ami mindannyiunk örömére elké­szült. Az örömbe azonban üröm vegyült. Az ÉMÁSZ előtt konstrukciós hiba miatt mintegy 30 méter hosszúság­ban új réteget (aszfalt) kel­lett teríteni az új úttestre. Ezt a foltot még kezdetben „elviseltük”, de napok múlva a folt kilyukadt, szétrepede­zett és most a foltot foltozni kellene. Ettől a helytől to­vábbra is a gépkocsivezetők ügyességére van szükség, mert az úttest ügyességi pá­lyaként hat, hiszen nem emelték ki a gázcsapokat, a lefolyókat, és félő, hogy a „beletévedő” gépkocsik ten­gelytörést szenvednek. És mi a járdák története? Ä páratlan számú oldal asz­faltozását még a júniusi me­legben befejezték. Jól sike­rült! A páros házszámú oldal azonban váratott magára. Am Jó volt a fél Az elmúlt esztendő első fe­lében a Salgótarján Főtér vasúti megállóhelyen az Utasellátó Vállalat 304. szá­mú üzemegysége személyzet hiányában hónapokon át zár­va volt, melyet több esetben is szóvá tettek, kifogásoltak az utasok. Július 14_től az üzemegy­ség folyamatosan üzemel Tarjáni Károlyné vezetésé­vel, választékos árufélesé­gekkel, amelyek azelőtt is­meretlenek voltak itt. Hogy jól megy az üzlet, az is bizo­nyítja, hogy féléves forgalma négyszázezer forint volt. egyszercsak megkezdték az aszfaltozást. De nem terv­szerűen, hanem hosszú szaka­szok kihagyásával. Egyes szakaszok megvárták a janu­ári hóesést és hideget, de aszfaltoztak. Igaz, hogy egyes szakaszokon csak tyúklépés­ben haladtak előre, azután el­vonultak. Végül is elkészült a járda, de sok helyen selejt minőségben, sőt számos ház előtt (Pl. 62., 36., 34., 30., 28., 16., 8., 6.) aszfaltdarabok vál­tak le, hevernek az úttesten, megrepedt a járda. A jó munka takarékosság. Népgazdaságunk nem enged­heti meg, hogy egy létesít­mény ilyen rendezetlenül, rossz minőségben készüljön el, mert ez csak kárba veszett idő, anyag és energia. Ezért kellett feltenni a címbeli kér­dést. Jó lenne, ha a foltokat időben megfoltoznák. Egyéb­ként nagyon üdvös lenne, ha meghirdetnék Salgótarjánban az „Arccal az utak és járdák felé!” mozgalmat, mert van mit tenni a város szívében is! (Gajzágó) év forgalma Mivel lapunk is több ízben foglalkozott elmarasztalólag az utasellátó-egységben fel­szerelt automaták állapotá­val, a vállalat felsőbb szer­ve változtatásra, intézkedésre tett ígéretet., Lám, ezt az ígéretüket sikerült valóra váltaniuk, mivel az elmúlt fél évben ilyen panaszok nem merültek fel. A vállala­ti érdek ezúttal is találkozott a fogyasztók érdekeivel, így a megyeszékhelyen átutazók sem szenvednek hiányt a gyors vendéglátásban. Üj ABC önkiszolgálóbolt épül Érsekvadkertcn az ellátás jobb kielégítésére. Levelezőink jelentik Szövetkezeti kollektívák a gyermekekért Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete Í979-et a gyermekek nemzetközi évének nyilvání­totta és felhívta a vi'ág köz­véleményének figyelmét arra, hogy járuljanak hozzá a gyer­mekek jogai védelmének tel­jes érvényre juttatásához. Ha­zánkban már természetessé vált, hogy a szocialista építés legfontosabb feladatai között szerepel a legifjabb nemzedék életkörülményeinek javítása, testi és szellemi fejlődésének magas színvonalú biztosítása.. Megyénkben a Hazafias Népfront és a MÉSZÖV nő­bizottsága felhívással fordu’t a megyében élő szövetkezeti nőtagokhoz és nődolgozókhoz, hogy vegyenek részt e nemes munkában. A szövetkezetek nőbizottságainak kezdemé­nyezésére a felhívásban kö­zölt kézimunkák készítésén túlmenően egyéb felajánlások is születtek. A Balassagyarmat és Vidéke ÁFÉSZ dolgozói a nemzetközi gyermekév tiszteletére a Szak- szervezetek Nógrád megyei Tanácsától átvett szolidaritá­si bélyegből 5200 forint érté­ket vásároltak meg. Ezen kí­vül munkabérükből 16 000 fo­rintot ajánlottak fel a szövet­kezet működési területén levő gyermekintézmények javára. Az őrhalmi és a szügyi óvoda támogatására három-három ezer forintot, az ipolyszögi óvodának nyolcezer forintot biztosítottak, valamint két­ezer forintot kapott a balassa­gyarmati Balassi Gimnázium. A Hazafias Népfront és a MÉSZÖV nőbizottsága által kezdeményezett kézimunka­készítésben az ÁFÉSZ-nél majdnem ötvenen vettek részt. Az általuk készített „reme­kek” értéke ötezer forint. A kézimunka-kiállítást a városi rendezvémyhez csatlakozva szervezték meg és ott történt az értékesítés is, melynek ősz- szegét a Hazafias Népfront utalta át a gyermekszolidari­tási alap számlájára. Az akció eredményes lebonyolításában remek munkát végzett dr. Fapp Lászlóné és Fábián Ro­zália, mint a nőbizottság tag­ja. Az érsekvadkerti Ipolyvidé- ki Egyesült ÁFÉSZ-nél a szo­cialista brigádok csatlakoztak a felhíváshoz és 2400 forinttal járultak hozzá a helybeli gyer­mekintézmények támogatásá­hoz. A kisterenyei Egyesült Zagy­vavölgye ÁFÉSZ nőbizottságá­nak munkája nyomán huszon- ketten készítettek kézimunkát, melynek értéke 2820 forint. A készített anyagot kiállításon mutatták be. Ezen kívül a szövetkezet dolgozói 9500 forin­tot ajánlottak fel munkabérük­ből. A magyarnándori Galga- menti ÁFÉSZ-nél a szövetke­zet dolgozói közül 85-en tettek felajánlást, melynek értékeként 4990 forintot utaltak át a szo­lidaritási alapra. A rétsági Börzsönyvidéki ÁFÉSZ-nél lezajlott szervezés során elsősorban a szocialis­ta brigádok tettek felajánlást, melynek összege 15 000 forint volt. Az akcióban társadalmi munkát végeztek az óvodánál, és a játszótér építésénél, az órák száma elérte a három­SZäZät A Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ- nél felhívással fordultak vala­mennyi szocialista brigádhoz és az egységek dolgozóihoz, hogy tegyenek felajánlást a nemzetközi gyermekév tiszte­letére. A felhíváshoz 64 egység dolgozója csatlakozott, és az általuk felajánlott összeg 10 915 forint.. A felajánlott összeg mellett az akció keretében 1500 társadalmi munkaórát végeztek a szövetkezet dolgo­zói. Mindezek mellett a gyer­mekintézmények támogatásá­ra az ÁFÉSZ igazgatósága a működési területén levő böl­csődének 3000 forintot, óvo­dáknak 36 000 forintot, isko­lának ezer forint támogatást biztosított. Kiemelkedő mun­kát végzett a szövetkezet asz­talosrészlegében dolgozó szo­cialista brigád. Az óvodai ba­baház építésénél és egyéb já­tékok készítésénél 70 óra tár­sadalmi munkát végeztek. Tár­sadalmi munka végzésében ki­emelkedő teljesítményt ért el a Hámán Kató Szocialista Bri­gád, a József Attila Szocialis­ta Brigád, a gépkönyvelés, a könyvelés és tablócsoport szo­cialista brigád. A szövetkezet a szolidaritási alapra 10 915 forintot utalt át. Lefler Mihályné (A Salgótarján, a Szécsény és a Szirák és Vidéke ÁFÉSZ- ek, valamint a takarékszövet­kezetek ez irányú tevékenysé­gére a jövő heti összeállítá­sunkban visszatérünk.) Mindennapi ismerősök Ellenőrök A salgótarjáni Volán helyi­járatain utazók már jó ideje ismerik a bordó egyenruhát viselő női ellenőröket. Ma­gam is elég gyakran utazom ezeken a vonalakon, s van szerencsém kellemesen ta­pasztalni, hogy az ellenőmők milyen udvariasan, szakmai­lag felkészülten látják el munkájukat. Nemcsak az el­lenőrzésre terjed ki a figyel­mük, hanem készségesen ad­nak tanácsokat, tájékoztatják a hozzájuk forduló utasokat a bérlettel kapcsolatos tudni­valókról. Persze mindezek a jó tulajdonságok elmondha­tók a férfiellenőrökről is, mégis ezúttal elsősorban an­nak az örömömnek adtam ki­fejezést, hogy a Volánnál a nők ezen a téren is bevált­ják a hozzájuk fűzött remé­nyeket. Segítsük őket mun­kájuk végzésében! — tné. — Zárszámadás Romhányban A napokban tartotta zár­számadó és tervtárgyaló köz­gyűlését a romhányi termelő- szövetkezet. Az eseményen jelen volt dr. Dósa Ferenc, a rétsági járási pártbizottság első titkára. A közös gazdaság elmúlt évi munkájáról Törnek Jenő, a termelőszövetkezet elnöke számolt be. Egyebek között hangsúlyozta, hogy az időjá­rás okozta gondok miatt az egyesülés óta az 1979-es év volt a legnehezebb. Igazolja, hogy a búza termésátlaga hek­táronként alig haladta meg a 29 mázsát. Az árbevételi ki­esést a cukorrépa termeszté­séből származó többletárbe­vétellel pótolták. Mivel a cu­korrépa tavaly jól fizetett, 1980-ban növelik a vetésterü­letét, és fokozni kívánják a hozamokat. Az idén újdonság lesz, hogy a romhányiak len­cse termesztésével próbálkoz­nak. Derekas munkát végeztek az állattenyésztők. A szako­sított tehenészeti telepen az egy tehénre jutó tejtermelés 4231, a tereskei telepen 3144 liter volt. Gondot okozott a takarmányozás és a trágya el­szállítása. A bajokon sokat enyhítet­tek a melléküzemágak. A Két- bodonyban működő cémázó- üzem 6,1 millió forinttal já­rult hozzá a bevételhez. A közgyűlés végén a ter­melőszövetkezet öt szocialista brigádja csatlakozott a Sziklai Sándor Szocialista Brigád fel­hívásához. — ságiné — Sok segítség Mátrakeresztesen az általános is­kola alsó tagozata és az óvoda egy épületben kapott helyet. Az iskolában Tóth Lászlóné tanító arról tájékoztatott, hogy a Pász­tói Szerszám- és Készülékgyár egyik szocialista brigádja segíti Őket. Az elmúlt esztendőben is számottevő társadalmi munkát vé­geztek. Az óvodában Illés Rudolf- né vezető óvónő örömmel mond­ta el, hogy az erdő és fafeldol­gozó vállalat helyi üzeme és a Váci Kötöttárugyár pásztói gyárá­nak egyik szocialista brigádja segíti nevelői tevékenységüket. Sokat tettek azért, hogy az is­kola és óvoda helyiségei szépek, tiszták tágasak. Jő a kapcsolat az iskola és óvoda dolgozói között. Erről tanúskodnak a közös ren­dezvények, melyeket mindkét ve­zetés ebben az évben növelni kí­ván. — sz — Összeállította: Tóth Jolán '"""""""""’"""i ..................................................................................................................................................iimuiiiiiiiiiiii..... Ä munkaügyi jogszabályok módosításáról (III.) A munkahelyen kívül A főálláson kívüli munka­végzés szabályai általában szi­gorodtak. A másodállást ál­talában csak meghatározott te­rületen, az egészségügyi, a tu­dományos, az oktatói, a mű­vészeti, a tömegkommuniká­ciós, valamint a sported'zői munka végzésére olyan mun­kakörben foglalkoztatott dol­gozó és olyan munkakörre létesíthet, ahol a munkahe­lyen való állandó jelenlét a jogszabály alapján nem köte­lező, illetve a munka termé­szete olyan, hogy egyik helyen sem kívánja meg a munka ter­mészete az állandó jelenlétet, illetőleg a dolgozó maga ha­tározza meg a munkaideje beosztását, felhasználását. Korlátozó jellegű az a ren­delkezés, hogy ha a dolgozó 3 hónapot meghaladó időre vállal munkát, egyéb jogvi­szony, például megbízás alap­ján. és ez a főállás munka­ideiét érinti, akkor a másod­állásra vonatkozó szigorúbb szabályok kerülnek alkalma­zásra. Ebben az esetben leg­feljebb a törvényes munkaidő egynegyedére szólhat a meg­állapodás, és a díjazás pedig nem haladhatja meg a főál­lásban kapott díjazás egyne­gyedét. Ha nem esik a főállás ide­jére a tartós foglalkoztatás, ak­kor aV. eddigi általános szabá­lyok kerülnek alkalmazásra, vagyis legfeljebb a törvényes munkaidő egyharmadára léte­síthető és a díjazás is ennek arányában jár. A dolgozók szakismeretének jobb kihasználása és a társa­dalmi szükséglet megfelelő ki­elégítése érdekében, bizonyos enyhítéseket is hozott az új szabály. Így a mellékfoglalko­zásban a foglalkoztatás idő­tartama fizikai tevékenység esetén meghosszabbodott. Most ez a főállású munkahely tör­vényes munkaidejének feléig terjedhet, az eddigi egyharmad helyett. Éz az időkeret irány­adó a mellékfoglalkozásban akkor is, ha a főállásban nem fizikai tevékenységet folytat, de a mellékállásban ilyen munkát végez. Ha például az ügyviteli dolgozó fizikai mun­ka végzésére vállal mellék- foglalkozást, akkor ezt a tör­vényes munkaidő feléig vállal­hatja, ha viszont a fizikai dolgozó nem fizikai munkára vállalkozik mellékfoglalkozás­ban, a foglalkozási keret meg­állapításánál nem az eredeti munkaköri beosztás, hanem mindig áz az irányadó, hogy a mellékfoglalkozásban mi­lyen munkát — fizikait, vagy mást — lát-e el a dolgozó. Ennek az enyhítő rendelke­zésnek a jelentősége különö­sen a lakosság ellátását se­gítő különféle javító-, szerelő- és szolgáltatójellegű tevé­kenység esetében észlelhető majd. mert az ilyen munkát végző dolgozók éppúgy, mint az egyéb fizikai munkát vál­lalók, 64 óra helyett, havi 94 órában vállalhatnak munkát, munkaidejük lejárta után. Te­hát a fizikai munkavégzést vállalókra nem vonatkozik az az általános rendelkezés, hogy másodállásban és mellékfog­lalkozásban a dolgozó munka­ideje nem Haladhatja meg a törvényes munkaidő egynegye­dét, illetve egyharmadát. A rendelkezés szerint, a fő­állású dolgozó más munkálta­tónál történő foglalkoztatásá­hoz szükséges engedély a fog­lalkoztatni kívánó munkáltató kérelme alapján, többek kö­zött csak abban az esetben adható meg, ha a dolgozó a fő munkahelyén legalább két éve áll munkaviszonyban. Itt is enyhített az új szabály, mert nem kívánja meg a két­éves munkaviszonyt, a mel­lékfoglalkozás vagy a főállás munkaidejét nem érintő, mun­kavégzésre irányuló egyéb jogviszony (például megbízás) engedélyezésénél, továbbá, ha a dolgozó a másodállását, és a főállás munkaidejét nem érintő egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyát a főál­lását megelőzően létesítette és akkor sem, ha a dolgozót la­kásszövetkezet választott tiszt­ségviselőjeként foglalkoztat­ják. Korlátozó jellegű rendelke­zés viszont az, ha a dolgozó 3 hónapot meghaladó időre lé­tesít munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, és ez a fő­állás munkaidejét érinti, ak­kor nála a másodállásra vo­natkozó szigorúbb szabályokat kell alkalmazni. Vagyis leg­feljebb csak a törvényes mun­kaidő egynegyedére szólhat a megbízás, és a díjazás sem haladhatja meg a főállásban kapott díjazás egynegyedét. Ha azonban nem esik a főállás idejére ez a tartós foglalkoz­tatás, akkor az eddigi általános szabályok kerülnek alkalma­zásra, vagyis legfeljebb a tör­vényes munkaidő egyharma­dára létesíthető a jogviszony, és a díjazás is ennek arányá­ban illeti meg. Munkáltatói feladat, hogy a főálláson kívüli foglalkozta­tást a felügyeleti és a belső ellenőrzés keretében rendsze­resen ellenőrizni kell, és lega­lább kétévenként kötelező a felülvizsgálat. Ennek indoka, hogy a törvényes munkaidő jobb kihasználásra kerüljön és a főállású munkavégzés ha­tékonysága ne csökkenjen az egyéb foglalkoztatás miatt, mert változatlanul alapvető elv, hogy tudását mindenki a főfoglalkozásában bontakoztas­sa ki, elsősorban ott kamatoz­tassa szakmai és egyéb ké­pességeit. (Folytatjuk) Dr. Molnár József NÓGRAD — 1980. február 21- csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom