Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)
1980-02-17 / 40. szám
Járási pártérfekezlot Pasztán Vállalják a megnövekedőit feladatokat A lakosság érdeklődésének a középpontjában vOll az a tanácskozás, amelyet szombaton Pásztón, a Lovász József Művelődési Központban Holló Imre elnökletével tartottak a pásztói járás aiapszefvezeteinek küldöttei. Megbeszélték az öt év alatt végzett munkát és megválasztották az elkövetkező öl esztendőre a járási párt vezető szervét. A pártértekezleten ott volt Skoda Ferenc, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, valamint meghívott vendégként az üzemek és intézmények képviselői. Gazdasági kérdések a figyelem középpontjában A pártértekézletet az írásbeli jelentésen túl szóbeli beszámoló is tájékoztatta a párt- bizottság öt esztendő alatt végzett munkájáról, amelyet Juhász Sándor, a járási párt- bizottság első titkára mondott el. A járási pártértekézletet megelőzően aktív pártcsoport- értékezletek, taggyűlések voltak, ahol a párttagok megvitatták az elmúlt ötesztendős munkát. Személy szerint értékelték a pártmegbízatások teljesítését és kialakították véleményüket a kongresszusi irányelvekről. A jelentés megállapította, hogy a kongresszusi készülés során lezajlott vita, az alapszervezetek tanácskozásai jól szolgálták a pártdemokrácia, aZ üzemi és munkahelyi demokrácia erőr sitését. a pártértekezlet előkészítését. A járási pártbizottság munkájában fontös helyet kapott a termelési feladatok jó megoldása. Az ipari üzemek gazdálkodása folyamatosan javult. Az ötödik ötéves terv időszakában a termelés értéke meghaladta a tervezettet, 4(10 millió forintról 850 millió forintra növekedett. Dinamikusan fejlődött az Üvegipari Művek szerszám- és készülékgyára, a Váci Kötöttáru- gyár, a ruhagyár, míg mérsékeltebben a Rákóczi Nyomda. ,A termelés növekedését elősegítette a jobb anyagellátás, a munkafegyelem megszilárdítása, a jó munkaszervezés. A termelési szerkézét változása is összhangban áll a piaci igényekkel. Bővült az exportálható termékek köre, és értéke meghaladja a 180 millió forintot. Nem hallgatta el a jelentés, hogy az ipari üzemek gyorsabb fejlődését hátráltatta aZ, hogy a gyáregységek és telephelyek irányítóinak nincs módjukban érzékelni a fejlesztés szükségességét. Nem tudják eléggé áttekinteni az előállított termékek jövedelmezőségét és csak néhány üzemben képesek mérni a termelés eredményét. S mindezt azért, mert a nagyvállalatok erre nem adnak elég lehetőséget. A ’ pártbizottság jelentése foglalkozott a járásra legjellemzőbb mezőgazdálkodással is. A pásztói járásban a közös gazdaságok árutermelése az elmúlt öt évben 28—29 százalékkal növekedett, az árbevétel meghaladja az 535 millió forintot. A nagyüzemek többsége eleget tesz annak a követelménynek, hogy az adottságoknak legjobban megfelelő termelési szerkezet kialakításával növeljék a gazdálkodás színvonalát. Az eredmények azonban nagyon differenciáltak, az üzemek gazdálkodási színvonalában nagyok az eltérések. Néhány termelőszövetkezetben — például az ecsegiben és a kálióiban — a gazdálkodás megtorpant. Alsótoldon és Bujákon alacsony a termelési átlag. Ezeket a körülményeket az időjáráson túl az is előidézte, hogy Kálién, Ecse- gen, Alsótoldon a vezetők nehezen értik meg az új követelményeket. Lassan igazodnak a megváltozott körülményekhez, későn ismerték fel a kiegészítő üzemágak jelentőségét a gazdálkodás fejlesztésében. Az elmúlt' években több szövetkezet is példával szolgált arra, amikor a kedvezőtlen időjárás a növénytermesztésben kiesést okozott, a melléküzemágból eredő jövedelemmel pótolták azt, Az állattenyésztésről megállapította a jelentés, hogy tovább fejődött. A szarvasmarha-állomány 24 százalékkal, a juhállomány 62 százalékkal gyarapodott. Az elmúlt években jelentős beruházások valósultak meg. Átadtak 820 szarvasmarha-férőhelyet, megépült 600 férőhelyet adó juhhodály, a Mátraaljai Állami Gazdaság kétezer férőhelyes sertéstelepe is üzemel. ■ A korábbi határozatoknak megfelelően a szarvasmarha- tenyésztésben fajtaátalakltó keresztezéseket kezdtek Pásztón, Palotáson, Szurdokpüspökiben, valamint a Mátraaljai Állami Gazdaságban. Ennek eredménye már érezhető, mert a járásban a tejtermelés megközelíti tehenenként az 1980. végére kitűzött 3200 litert. A tejtermelésben az állami gazdaság jár az élén a 4600 literes átlaggal. Ecsegen azonban visszaesett a termelés. A hőtermelés azonban 6 százalékkal emelkedett az elmúlt öt évben a járás mezőgazdasági üzemeiben. A jelentés úgy értékelte, hogy általában javult a gazdasági vezetők irányító munkája. Gondot okoz azonban, hogy csökkent a termelésben foglalkoztatott , szakemberek száma, Erre a kádermunkát, a kádernevelést irányító párt- alapszervezeteknek mindenképpen figyelniük kell. A mezőgazdasági üzemek gazdálkodását elemezve, a pártbizottság beszámolója végezetül megállapította, hogy a kedvező tendenciák ellenére a fejlődés még nem volt egyenletes, nem minden üzemben használják ki az adottságokat. A termelési és gazdálkodási különbségek sem a kívánt mértékben mérséklődtek és lassú a belső tartalékok feltárása is. Néhány üzemben nem tettek érdemleges intézkedéseket a költséggazdálkodás javítására sem. Nem megfelelő a talajerő-gazdálkodás és a meliorációs beruházások lelassultak. A takarmánytermesztés szintén nem fejlődött több üzembén. A kiegészítő tevékenység bővítésében jelentős tartalékok maradtak kihasználatlanul, így a mezőgazdasági Üzemek egy része tartós pénzügyi feszültség között gazdálkodik. A jelentés felvázolta a Ví. ötéves terv feladatait: A pásztói járásban minden feltétele biztosított a munka további javításénak, hiszen 3?0 szocialista brigád dolgozik és élenjáró szerepet töltenek be a munkában, a gazdálkodásban. A járás kommunistái tudatosabban vállalták a megnövekedett FefaHatolfaí,' Felkészültek a munkára és döntő többségük példamutatóan dolgozik a célkitűzések érdekében. Ez a magasabb szinten végzett pártmunka szélesítette a párt politikai befolyását a lakosság legszélesebb rétegében. Felhívta a figyelmet a jelentés arra is, hogy a járási pártbizottság, az alsóbb szintű pártszervek és az alapszervezetek egy része nem tudott minden vonatkozásban maradéktalanul felzárkózni a megváltozott feltételekhez. Az ellentmondások megszüntetésében nem voltak elég következetesek. Ebből ered, hogy a járásban a mezőgazdálkodást nem tudták a kívánt mf réllWien FeTTeszffenfi X termelésben és gazdálkodásban még sok a bizonytalankodás és nagyok a szélsőségek. A határozat végrehajtásában előforduló egyenetlenségek alapvetően a még fellelhető eszmei-politikai felkészültség hiányából, a nem kellő helyzetismeretből adódnak. Még mindig tapasztalható egyes alapszervezeteknél formalitás, a párttagok egy részénél passzivitás a munkában, ami csökkenti a cselekvőképességet. Ezért art“a kell törekedni, hogy a pártmunka, a tömegpolltikai tevékenység az eddiginél hatékonyabban segítse a termelési feladatok eredményesebb megoldását. A küldöttek vitája Mindkét jelentés fölött széles körű vita bontakozott ki. Harmincnégyen jelentkeztek felszólalásra, ebből tizennyolcán kaptak szót. Elsőnek dr. Beneze Barna, a pásztói termelőszövetkezet elnöke szólalt fel a mezőgazdasági üzemük munkáját ismertette. Pintér Ilona a ruhagyár jobbágyi telepének dolgozója a munka- szervezésről beszélt. Tóth László, a szerszám- és készülékgyár dolgozója a gyárukban végbemenő változást vázolta. Rondella László, az erdőkürti pártalapszervezet titkára a pártmunkáról szólt. Kovács Ferenc, a járási hivatal elnöke a tanácsok tevékenységéről adott számot. Fent Lajosné szurdokpüspöki iskolaigazgató az oktató-nevelő munkával foglalkozott. Ifjú Kelemen József, az ecse- gi tsz szerelője, a tsz- ben folyó munkát vázolta. Hugyecz Andrósné, a vanyarci tanácselnök a nemzetiségi dolgozók életéről. Simon Péter, a szurdokpüspöki tsz lakatosa pedig a pártde- mokrációról szólt. Délután Kovács Ferenc ^ elnökletével folytatta munkáját a pártértekezlet. Ifjú Holló Imre, a járási KISZ-biZottSég titkára a KISZ-szervezetek tevékenységét, Miczki József, az állami gazdaság sziráki üzemének traktorosa a korszerű gépparkkal végzett munkát ismertette. Mátrai Szilárd, a pásztói gimnázium igazgatója a felnőttoktatásról adott számot. Tóth Tibor, a palotási tsz műhelyvezetője az energiatakarékosság jelentőségét vázolta. Fintor Istvánná, a bujákl pártszervezet küldötte a község helyzetét, gondjait mondta el. Dr. Nagy Lajos járási ügyész a törvényességről szólt. Idősebb Holló Imre, a fegyelmi bizottság elnöke a fegyelmi helyzetet mutatta be. Ezt követően kért szót Skoda Ferenc, a megyei párt- bizottság titkára. Elismerését fejezte ki a járásban öt év alatt • végzett eredményes munkáért, ami dicséri a pártszervek tevékenységét. Jól gazdálkodtak, emelkedett az életszínvonal. Szólt az ipari üzemek fejlődéséről, majd a mezőgazdálkodásról elmondta, hogy ilyen szempontból * megyében a legjobb adottságokkal rendelkező járás a pásztói. Ezért jogos, ha nagyobb követelményeket állítanak a termelőgazdaságok elé. A település fejlesztéséről kifejtette, hogy kettős feladat áll a járás előtt. Felszámolni a régi, elavult körülményeket, majd újat, korszerűt, maradandót építeni. A pártszervezetek legyenek a munkában élenjárók, példamutatók. Állítsanak a vezetők elé is magas követelményeket és adjanak támogatást a feladatok megoldáséhoz, Megválasztották a párt- ée végrehajtó bizottságot. Ezután került sor a pártbizottság megválasztására. Tagjai lettek: Budai László, Budai L ászióné, Bagi Tibor. Bognár Lajos, Csépéné Lilit Judit, Csorba István, Fintor Istvánná, Oyőri Mátyás, idős Holló Imre, ifjú Holló Imre, Holecz Béla, Horváth Károly, Hugyecz Andrásáé, ári Ispán Károly, Juhász István. Juhász Sándor, KázAPczi János, Kovács István, Kondella László, Krátki János, ifjú Kelemen József, Kocsik Ervin, Kürti József né, Kovács Ferenc, Majer Jóesely Menus Tlborné, Menus Zol-j tón, Mezővári József, Mészáros László, dr. Molnár Ilona, Molnár Pál, Pádár Sándorj Pintér Ilona, Robotka Jánosi Robotka Miklós, Szabó Tibor1 Széles Imre, Szomszéd Jánosáé, Tarl Gyula. Tóth í#*-1 vánné, Tóth Mária, dr. Tótéi Ottó, Turopoll Lászióné, VúJ lóczi János, Vincéé István} Zeke Sándor, Zeke László. A végrehajtó bizottságba! választották: Juhász Sándortj Vincze Istvánt, Budai íjásziónét, Fintor Istvánnál, Győri Mátyást, ifjú Holló Imrét, Kovács Ferencet, Molnár Pált, Pádár Sándort, Robotka Jánost, dr. Tóth Ottót. A járási pártbizottság első titkárának Juhász Sándort, tiikárönak Vincze Istvánt választották. < Végezetül huszonhárom küldöttet választottak, akik a megyei pártértekezleten vésznek részt. ************************************************ A *************************************************** A A***AA**k**AA A*****************. Eredményes munka és erősödő bizalom (Folytatás az 1. oldalról.) A városépítő, a városfejlesztő társadalmi munkában, akárcsak a termelésben a munkás párttagok, a szocialista brigádok jártak élen. Az MSZMP XII. kongresszusa, valamint a felszabadulásunk évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaVerseny- bed, az igényesebb termelési feladatok teljesítése mellett a városfejlesztést segítő társadalmi munkaakcíókra is ígéretet tettek. A munkásság meghatározó szerepét a város életében, mindennapi tevékenységében és a jövőt formáló városfejlesztésben ma mái nem annyira száma — hatezerre tehető — alapozza. Sokkal inkább az a kedvező iráfiyú változás, amely szakmai és politikai képzettségében, gondolkodáséban, öntudata gyarapodásában bekövetkezett. A pártértekezlet résztvevői azt is megállapították, hogy szorosan kötődik a munkássághoz, s tevékeny részese a várospolitikai célkitűzések megvalósításának a város értelmisége. Számuk ma már meghaladja az ezret, s köztük egyre több a műszaki értelmiség, a közgazdász. Az előterjesztés és a vita többek között hangsúlyozta, hogy erősödött a bizalom az értelmiség munkája iránt, a legtöbb munkahelyen biztosított számukra a nyugodt, alkotó légkör. Eredményeként nőtt az értelmiség szakmai, tudományos érdeklődése, egyre nagyobb szerepet vállalnak a közéletben, s közülük mind többen jutnak el a párlalap- szervezetekhez. Szélei körű vita Az ötéves munkát elemző, széles körű Vitában a legtöbben a gazdaságpolitikai feladatok megvalósításáról, a fejlődést kísérő gondokról mondtak véleményt, jelezve a további teendőket. A nép- gazdasági egyensúly javításáról, a termelés, a gazdálkodás szigorúbb feltételeiről, a hatékonyabb, a jobb minőségű munkáról, a termékszerkezet korszerűsítéséről, az exportlehetőségek bővítéséről, a szocialista munkaversenyről és brigádmozgalomról, a munkások felkészültségének gyarapodásáról, a munka- és jövedelemviszonyok összefüggéseiről szóltak többek között Géczy Imre, Landesz Erzsébet, Dicse István és Szalai Géza, dr. Vass Miklós pedig a városépítő, városfejlesztő munka eredményeit, gondjait elemezte. A város munkásságának helyzetéről beszélt Szatmári Pál. Az értelmiség megváltozott helyzetéről, az alkotó munka szélesedő lehetőségeiről és fokozódó közéleti tevékenységéről adott képet dr. Hatvani László. Gubó. Erzsébet a nőpolitika! határozat végrehajtását értékelte, hangsúlyozva a nők társadalmi szerepét, közéleti munkáját. Klement Magdolna az Ifjúság-- politikai határozat végrehajtásáról, a KISZ nevelő tevékenységéről és a fiatal, pályakezdő értelmiségiek helyzetéről beszélt. Az ideológiai munka, az oktatás és a közművelődés kérdései ugyancsak élénk érdeklődést váltottak ki. Guth József a propagandamunka fejlődéséről szólt. Az iskolákban folyó oktató-, nevelőmunka korszerűsödéséről, s ebben a pedagógus-pártszervezetek, a kommunista pedagógusok szerepéről mondott véleményt Kovács Ferenc. Míg Bacsót Sándor a közművelődés, a munkásművelődés, a szocialista brigádok művelődési lehetőségeit elemezte. Dr. Ján Huba a város egészségügyi helyzetéről, az egészségügyi integráció eredményeiről és gondjairól, s az etikai helyzetről szólt. Az állampolgári fegyelemről, a jog- alkalmazás gyakorlatáról mondott véleményt dr. Márton János. A pártéletről, az alapszervezeti munkáról, az alapszervezetek irányító, ellenőrző tevékenységéről, a párt vezető szerepének egységes értelmezéséről, a pártfegyelem erő- sí léséről beszélt a pártértekezleten Szedték Sándor és Bogyó Sándorné. Mezei Pál az alapszervezetek tagnevelő munkáját, a munkások párttaggá nevelését elemezte, hangsúlyozva a KISZ és a pártcsoportok felelősségét ebben. Lombos Márton pedig a kommunisták példamutatására hívta fel a figyelmet. Felszólalt a pártértekezlet vitájában Szatmári Miklós is. Többek között elmondotta, hogy a nemzetközi körülmények, amelyek közepette dolgozunk, kedvezőtlenebbekké váltak. Szólt arról a támadásról, amelyet, a hidegháborús körök az enyhülés, a békés egymás mellett élés, a szocialista országok ellen indítottak. Hangsúlyozta, hogy ezekre a kísérletekre a legjobb válasz, ha még következetesebbén valósítjuk meg politikai, társadalmi, gazdasági célkitűzéseinket. Éhhez jó alapot biztosít a párt töretlen politikája. Ezután gazdasági helyzetünkről, gondjainkról adott tájékoztatót a Központi Bizottság alosztály- vezetője. Alapvető és tartós feladatként említette a hatékonyság, a minőség javítását, a fegyelmezett munkát, az öntudatos alkotó tevékenység kibontakoztatását. Mint mondotta, ebben nem kis szerepük van a pártaiap- szervezeteknek. Hangsúlyozta, hogy a továbbiakban javítani szükséges a pártmunka hatékonyságát. A pártszervek, az alapszervezetek munkastílusát is hozzá kell igazítani a növekvő követelményekhez, A vitát követően a pártértekezlet jóváhagyta a párt- bizottság beszámolóját az elmúlt öt évben végzett munkáról és aZ állásfoglalást a kongresszusi irányelvek vitájában, majd megválasztotta a városi pártbizottságot, amelynek tagjai a következők: Balázs Ferencné, Borbás Attila, Czunyi Sándor, Deák László. Dicse István, Egyed Lajos, Filyö Lászlöné, Forrni , Ferencné. Gazsö Jánosáé, Gáspár Antal, Géczy Imre, Gubó Erzsébet, Guth József, dr'. Hatvani László, Horváth Imrévé, Jaktts Jánosné, Kácsor Lajos, Kecskés Ernőné, Kis Istvánná, Landesz Erzsébet, Lévai Jánosné, Lombos Márton, Lunczner Károly, Lotharidesz Imre, Makai Géza, Makói Oszkár, dr. Márton János, Megyeri Tiborné, dr. Mótyán János, Nagy Erzsébet, Náton Zoltán, Rampasek Péter, Rith Lajosné, Somogyvári Lajos, Szatmári Pál, Szilágyi János, Szedlák Sándor, SzücS László,' Tihanyi Pálné, Tóth Lajos} Vastag Ferenc, dr. Vass Miklós, Váradi András, Vetró Teréz, Zaj Pétetné, Zenfai Csaba, Zerenszkí Zoltán. Az újonnan megválasztott pártbizottság megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta a végrehajtó bizottságot és a pártbizottság titkárait. A végrehajtó bizottság! tagjai: Borbás Attila, Deák László, Gubó Erzsébet, Guth József, Makai Géza, Nagy Erzsébet, Rith Lajosáé, Szilágyi János, Vastag Fééenc, ári Vass Miklós és Zentái Csabai A pártbizottság első titkárának Rith LajoSnét, titkárának pedig Zentai Csabát váJ lasztotta a testület. A balassagyarmati komá munlstákat huszonegy küldött képviseli a megyei párt- értekezleten. | NÓGRÁD - 1980. február 17., vasárnap 2
