Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)
1980-02-24 / 46. szám
Segített a jó csapatjáték Salgótarjáni TCDVTK 3—1(0—1) Diósgyőr, 1000 néző, v.: Bodnár. a vendégek erejéből. Különö- lyezte az egyenlítő gólt Már sen Bíró volt elérőében, aki úgy tűnt, hogy döntetlen ered- bátran vállalkozott és rendre ménnyel ér véget a mérkőzés, STC: Szűcs — Cséki (Bab- megkeverte a bal oldali diós- de az utolsó öt perc váratlan csán), Kegye, Csiki, (Valluch), győri védelmet. Ahogy teltek fordulatot hozot. Előbb Val- Kovács J., — Juhász, Kiss (Be- a percek, úgy került egyre na- luch, majd pedig Fábri talált rindán), Varga, Fábri — Bíró, gyobb mezőnyfölénybe a ha- Szabó hálójába és így kiala- Kajdi. DVTK: Veréb (Szabó) zai gárda és a félidő hajrá- kult a kissé meglepő vég- — Szántó, Salamon, Váradi jában Teodoru II. révén a eredmény. (Kádár), Kutasi — Oláh, Ke- vezetést is megszerezték. A tarjániak elsősorban szerrekes, Teodoru I., (Osváth), — e7Ünet után sem változott a vezettebb és tudatosabb csa- Borostyán, Teodoru II, (Sza- iáték k- Eg ó elteltével Patíatekuknak köszönhetik lai), Fekete. azonban kiütközöttadiósgyő- győzelmüket. Hiába játszott a t. , . „ . . az°nDan Kiütközött a aiosgyo DVTK a mérkőzés nagy réAz előkészületi mérkőzést a neknel a faradsag. (A csapat szében fölénybeni a piros.fe- diosgyori stadionban rendeztek egyik fele pénteken este ei ke- hérek csatársora sok helyzetet meg. Mivel a talaj alkalmas zett haza romama. túrájáról ügyetlenkedett el. A másik ol- voU a jatekra a hazaiak tá- a hat válogatott pedig csak a dalon viszont a vendégcsa pat mado felfogasban kezdtek es hajnali orakban tért meg a szjnte valamennyi kínálkozó veszélyes akciókat vezettek romai edzőtáborból.) Ezután Ehetőséget gólra váltott. Jók: Szűcs kapujara. A tarjam ve- labra kapott a tarjam garda es s valluch Varéra Ríró delem azonban jól állta eze- egy jobb oldali akció végén . A . , . sálamon Kádár’ két a rohamokat és még el- Valluch a kimozduló Szabó- U1” bzanto> Salamon, Kadar. lenakció vezetésére is futotta mellett a rövid sarokba he- —doros— Olimpiai rejtvénypályázat II. forduló A Nógrád megyei Testnevelési és Sporthivatal agitá- ciós és propagandabizottságának, valamint a NÓGRÁD szerkesztőségének közös ötfordulós pályázata. A II. forduló kérdései: 1. Ki az újkori olimpiák legeredményesebb versenyzője? 2. Ki a magyar sport legeredményesebb olimpiai bajnoka? 3. Egyéni számokban ki nyerte a legtöbb olimpiai aranyérmet és mennyit? 4. Ki az a kimagasló alakja a világ vivósportjának, aki mindhárom fegyvernemben olimpiai bajnokságot tudott nyerni? 5. Az első magyar olimpiai helyezett nő ki volt, melyik olimpián és milyen versenyszámban indult? A válaszokat február 28-ig kell beküldeni a NÓGRÁD- szerkesztőség címére (Salgótarján, Palócz Imre tér 4. 3100). A megfejtésekhez mel- lékelni keli zárt borítékban, vagy postai levelezőlapra ragasztva az olimpiai emblészázötven forint értékű könyv- utalványt, valamint egy STC- pályabelépőt sorsolunk ki. Az V. forduló után 2000 forint értékű sportfelszerelési utalványt nyerhetnek a végig helyes megfejtést beküldők. Közülük a legjobb három képviseli a NÓGRÁD szerkesztőségét az áprilisi OLIMPIAI VETÉLKEDŐN a salgótarjáni sportcsarnokban, ahol a járások és városok válogatottjai lesznek az ellenfelek. Ezen a döntőn a győztes csapat egyhetes jutalomüdülést, a helyezettek utazási és étkezési utalványt kapnak. Az I. forduló helyes megfejtései : 1. 1894. június 23. Párizs. (Sorbonne egyetem). 2. Szokolyi Alajos, 100 méteres síkfutás. (III. lett). 3. Michel Bréal nyelvész, a francia akadémia tagja. 4. Melpoméne, maratoni fumát. A borítékra, vagy a le- tás (a távot mégis lefutotta velezőlapra kérjük ráírni: egyedül 4 óra 30 perc alatt). REJTVÉNYPÁ OLIMPIAI A helyes megfejtést küldők között hetente 5. Bulgária, Chile, ország. SvédA balassagyarmati járás életéből Erről-arról Ez év elején összevonták a Igaz, csak átmenetileg, de járási és a városi sportfelü- otthont kaptak Szécsénybena gyelőséget. A községekben te- súlyemelők. A volt játék- és vékenykedő sportkörök szak- papírboltba (amely az áruház mai irányítását, felügyeletét megnyitásával megszűnt) köl- a balassagyarmati városi ... , , _ T sportfelügyelőség látja el. toztek 32 ”eros emberek.” Jol- Pénteken délután Balassa- lehet, nem éppen kifogásta- gyarmaton tanácskozást tar- lan helyet kaptak, viszont tottak a sportköri elnökök- nyugodt körülmények között nek' készülhetnek a versenyekre. A járás. tomegsportbizott- A szécsényi mezőgazdasági sag modosüotta a járási spar- szakközépiskola KlSZ-bizott- takmd dontojenek es a „Ki a2 elmúlt napokban tud többet a sportmozgalom- megtá alta M aiapsz£rveze_ rol” járási vetelkedojenek k ^helyzetét MeeállaDÍ időpontját. Ezek szerint az spoi tneiyzetet. íviegauapi asztaliteniszezők március 8bek(;j_ Könyvutalványt nyertek: Fiikor Tamás Szécsény, Hajdú Csilla Nagylóc, Pohánka Magdolna Balassagyarmat, Pongor Sándorné Salgótarján, Révai József Szocialista Brigád Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat. STC-pályabe- lépőt nyert: Bóna István Baglyasalja. Átveheti személyesen a klubházban Szepesi Antal egyesületi elnöktől. A könyvutalványokat postán küldjük! tották, hogy a versenysport , , „ , , „ , mellett jelentős az osztályok f"- “ Ä tömegsport-tevékenysége. de ton, a sportcsarnokban mérik össze tudásukat. Ebben az időpontban, ugyancsak a sport- csarnokban kerül megrendezésre a szellemi vetélkedő járási döntője. A sakkozók egy a bejáró tanulókat jobban be kell vonni az iskola sportéletébe. szécsényi nagyközségi k^söbb, március 9-én sportkdr a szakmaközi bi délelőtt 9 órakor a járási hí- zottság ma déleiatt az Ed_ Va,?l-u1aMytermnzenu U e, zett ifjúságért” mozgalom je- sakktablak melle, hogy el- gy(sben tömegsportnapot rendöntsék; kik képviselik a já- dez a mezőgazdasági szakkö- rást a megyei döntőn. zépiskola tornatermében. NÓGRÁD - 1980. február 24., vasárnap Rablóból lett pandúr Kegye sorsa, avagy: a sors kegye Egy SfC-labdarúgó önvallomása „Szeptemberben leszek harminchárom éves — mondja Kegye Zoltán, az STC labdarúgója —, és úgy érzem, még alig játszottam. Holott tizenkét éve kezdtem focizni. .. Nyíregyházán születtem, a szó igazi értelmében; sportcsaládban. Édesapám labdarúgó, édesanyám tornász volt. Két nővérem röplabdázott; a bátyám a labdarúgást, öcsém a testnevelő tanári hivatást választotta. Ötven méterre laktunk a Vasutas-pályától, így nem csoda, hogy ott „nőttünk” fel: napestig rúgtuk a labdát, sokszor már a kaput sem láttuk... Később lehetőségem nyílt csapatban is játszani: a Nyíregyházi Vasutas ifigárdájában kaptam helyet. Dékány Pista bácsi — első edzőm — belénk plántálta a labdarúgás szere- tetét. Centert játszottam legszívesebben. Sikeresen szerepeltünk. Az egyik évben — az MTK, a Szeged és a Dorog mögött — negyedikek lettünk az ifjúsági csapatok országos tornáján. Amikor felvettek az újpesti faipari technikumba, nővéreim — akik budapesti elsőosztályú csapatokban röplab- dáztak — tanácsolták, hogy én is ezt a sportágat válasz- szam. A Budapesti Honvéd tagja lettem. Négy évig játLabdabűvölő: Kegye Zoltán. (Herbst Rudolf felvétele) előbbre rukkolt. Egy életre szóló élményben volt részem. Nemcsak azért, mert debütáltam, másért is: két perc volt hátra, a mérkőzés 1—1- re állt. És jött Bene Feri... Kísértem, „kiszorítottam” a tizenhatos oldalvonaláig. Ott egy Bene-csel, s a labda a túloldalon felfutó Dunai Anszottam együtt Tatárral, Fló- tál lábára szállt. Ö pedig eleriánnal és Bodó Gabival. Időközben ifjúsági válogatott is voltam. Miután megkaptam a technikusi oklevelet, hamarosan sorkatona lettem. Az egyik sportfoglalkozáson „elkoty- tyantottam”, hogy tudok focizni. Bilics alezredes beajánlott Endrész Pál edzőnek. Egy próbajáték után már az NB III-as Gáspár SE középcsatáraként játszottam. És nem vallottam szégyent: ontottam a gólokat. A hatvani nézők és katonák nagy-nagy örömére. Aztán jött a leszerelés... Visszakerültem anyaegyesületemhez. A nyíregyházi csapat ekkor esett ki az NB 1/ B-ből. A játékosok közül sokan elindultak... A bátyámat Nagybátonyba hívták, s engem is „megszólítottak” — igent mondtunk. (Innen való a „Testvér” becenév...) Arra gondoltam, hogy egy év múlva visszajövök. Nem így történt! Dávid Róbert csapatának állandó tagja lettem, noha sérüléssel: bokaszalagszakadással kezdtem. Középcsatárt játszottam. A szezon gánsas belőtte... Megkövültén álltam, majdnem sírva- fakadtam. Alig tudtak belém lelket verni a társak. Moór Ede bácsi nagyon „megbírált”. Jeck Feriék csillapították le... A Népsport ezt írta: Kegye „megkegyelmezett” Benőnek..., nem akarta felrúgni. .. Valóban nem is akartam. Egyáltalán nem! Mint, ahogyan azóta sem senkit. Más kérdés, hogy néha ez lenne a biztos megoldás. .. A mérkőzés után kicsit féltem, elsősorban a közönségtől. Ennek ellenére Csepelen — a következő meccsen —, szerepeltem. Közepesen. A Tatabánya elleni hazai mérkőzésen indiszponáltságom miatt lecseréltek... Az idény végéig húsz mérkőzést játszottam. Általában hátvédet, de voltam csatár is. A Videotonnak, majd a Vasasnak az emlékezetes budapesti 4—2- es győztes mérkőzésén gólt is lőttem... Később Kovács Imrénél — aki 1973—74-ben edzette a csapatot —, is „befértem” az együttesbe. Az igazsághoz végén kiestünk, következett a tartozik, hogy általában másodosztály. Szabó Csoszi bácsi és Laczkó Sándor irájobb-, vagy balhátvédet kellett játszanom. Kmetty Jóska nyitása alatt még két évet stabilan tartotta magát a kötöltöttem a bányavárosban. Mindkét alkalommal másodikok voltunk. És akkor már „söprögetőt” is játszattak velem. 1972 nyarán az SBTC játékosa lettem. A csapat elekor lett harmadik az NB I- ben. Nehéz volt a bekerülés, de sikerült! Méghozzá az első mérkőzésen, az Újpesti Dózsa ellen, középhátvédként.. Kmetty egy sorral zéphátvéd posztján. Támadó hátvédként „tartottak” nyilván. Az MTK, a Dorog és a Szeged ellen beadásaimból szerzett gólokat Kovács István. Dávid Róbert csapatában is játszottam, habár, többször sérült voltam, így nehezen „bizonyíthattam”. Az első évben — 1975—76-ban —, váltakozó sikerrel szerepeltünk. Végül is a nyolcadik helyen zártuk az idényt, én pedig 5,4-es átlaggal’ hetedik lettem a középhátvédek versenyében. A következő évre a csapat célja a hetedik hely megszerzése volt. Ezzel szemben — kiestünk! A gyengülés jeleit — és ezt nemcsak utólag mondom (!) —, már korábban észleltük... Atán jött dr. Lakat Károly. Jött, dolgozott, dolgoztatott — és győzött! Csapatot kovácsolt. Megnyertük az NB lies bajnokságot. Én — noha porcműtéten estem át —, élveztem az edző teljes bizalmát. Véglegesen enyém lett a középhátvéd helye, s azóta is „söprögetek”... Az 1979—80-as bajnoki évadban az edző dr. Varga László lett. Lelkesen, nagy szakértelemmel és következetesen vette kézbe a csapatot. Nem ijedt meg az átalakulásban levő gárda gondjaitól sem. Pedig nem volt és — gondolom — jelenleg sincs könnyű helyzetben: a kieséstől kell „megmenteni” az együttest... Az edzői bizalmat egyenletesen jó játékkal illik meghálálni. És többünk — mondhatni: mindenki (!) —, akarása, elszántsága, eredményessége révén nem lehet baj, bentmaradhatunk. Nem eshetünk ki! Nem és nem! A magánélet? Három fiam van. Zolika hat-, Viktor négy-, Csaba egyéves. A feleségem szinte házasságkötésünk óta gyesen van. Egyébként a szénbányák vállalat nagybá- tonyi anyagraktárában dolgozott. A bányavárosban lakunk. Tehát bejáró vágyók, méghozzá többszörös! Reggel fél kilencre már Salgótarjánban, a pályán vagyok. Edzés után hazajövök. Mintegy órányi otthoniét után újra beülök a Zsiguliba, edzésre vagy edzőmérkőzésre „megyek”. A gyerekek a mesét nézik a tv-ben, mire hazaérek. Ha előbb jövök, segítek fürdetni és vacsoráztatok És mire a három srác elalszik, már én is nagyon fáradt vagyok. Nagyritkán kirándulni megyünk, de mindenütt — lévén vasárnap —, csak nagy tömeggel találkozunk. Szeretek barkácsolni. Néha-néha összejövünk néhány baráttal: Répásékkal, Kmettyékkel és Palchuber Viliékkel. Jólesik szót váltani erről-arról. Természetes, hogy a foci is téma. Dr. Varga Lászlónak, az STC vezető edzőjének véleménye: „Kegye Zoltán végtelenül tisztességes és rendkívül jó szellemű játékos. Képességei alapján az ország egyik legjobb középhátvédje. A csapat erősségének tartom, jóllehet — különböző okok miatt —, nehezen találtuk meg a közös nyelvet. De megtaláltuk! És Zoli azóta nagy segítséget ad munkámhoz. .. Túl van ugyan a harmincon, de a jelenlegi hozzáállással és teljesítménnyel még évekig tagja lehet a csapatnak!” És ezt minden, labdarúgást szerető nógrádi szívből kívánja Kegye Zolinak. T. I. Vívás Ha gondolni a jövőre (2.) <? Ügy gondolom, nem szüksé- kialakulatlanok, vagy épp, megbecsülést és tiszteletet ér- ges tovább taglalni a ténye- hogy kezdenek kialakulni demlő munka ez. De a leg- ket ahhoz, hogy átérezzük, mindazok a tulajdonságok, odaadóbb, magas szintű, kimilyen feladatra vállalkozik melyek a vívás magas szintű tartó, türelmes munka is ku* az a vívóedző, aki a 9—10 űzéséhez szükségesek. Elég, darcot vall néha, a körülmé- éves vívócsemetéből 10—15 ha csak az idegi lakilitásra, a nyék, a tornyosuló problémák éves munkával csinál nem- kialakulatlan gondolatvilágra, miatt. Ebből adódik a más zetközi szintű versenyzőt! érzelmi tényezőkre, vagy a A 10—15 évből az első 5—6 mozgáskoordináció, a testmé- év talán a legnehezebb. Ek- rét arányainak kialakulatlankor van szüksége az edzőnek ságára gondolunk. A kiválasz- ,, ... ,. . 9 hallatlan pedagógiai érzékre, tás tudományos eszközeinek e e e V1®yen • nevelői vénára, kiváló 'em- fejlődése mellett meghatározó Nagy-nagy gondossággal, a béri tulajdonságokra. Csak a szakember intuíciója, meg- legjobb szakemberek bevonáazokra támaszkodhat a #jper- látása, megérzése. sával kel] kiválasztani a gyérnek megtanításában, tüskön a Ezután következik a szak- rekeket, akik alkalmasak vívás abban az időszakban ember, az edző számára a lesznek a vívás magas szintű nagyon kevés motivációt és munka oroszlánrésze. El kell űzésére. Meg kell teremteni még kevesebb örömélményt fogadtassa a gyerekkel, a né- a személyi, a tárgyi feltétele- nyújt a leendő „bajnokok” ha hosszú évekig tartó, mo- két, hogy a gyermek jól számára. Már a vívásta al- noton, fárasztó munkát úgy, érezze magát és szívesen jár- kalmas gyerekek kiválasztása hogy a sikerélményt,' a moti- jón a foglalkozásokra. Ezu- is szinte lehetetlen feladat elé vációt a továbblépéshez az tán a „kiválasztottak” neveállítja az edzőt, a szakembert, edzőnek magának, magából léséért, felkészítéséért felelős Hiszen az életkori sajátossá- kell nyújtania, a vívás he- edzőnek kell bizonyítania gokból következik, hogy még lyett. Nehéz, -fáradtságos, szakmai tudását, emberi-pesportágakhoz viszonyítva, magasfokú lemorzsolódás. Mit kell tenni, hogy az út dagógiai rátermettségét, e tökéit szándékát, hogy letét» ményese, folytatója a magye vívás hagyományainak. Mine ez csak akkor lesz valósá ha a sport területén felel» személyek — klubszinttől felső sportvezetésig — szí. ügyüknek tekintik a vív. fejlesztését, helyzetén« megszilárdítását, a hazai < nemzetközi sportéletben egy; ránt. Tudjuk és bízunk bér ne. hogy így van. Példánk csak egy a sok s keres magyar sportág közti de az alapkérdések, fejlőd» sünk gondjai, eretiményessi günk problémái, szint mine egyik sportágra egyaránt éi vényesek. Sportmozgalmun csak akkor fejlődik továbl élsportunk csak akkor lei képes a sók dicsőséget szer zett magyar sport tradícióina folytatására, ha ma gon.de lünk a jövőre, ha ma als pozzuk meg kiváló utánpól lás-nevelő munkával a jc vő élsportjának sikereit, ered ményességét. Csorba György •1
