Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-06 / 4. szám

Washington és Peking összjátéka Az Akahata, a japán kom­munisták lapja szombaton éle­sen elítéli Brown amerikai hadügyminiszter kínai látoga­tását. Mint hírmagyarázatában megállapítja, a Pentagon fő­nökének pekingi utazása, az amerikai—kínai katonai kap­désre is”. Ennek első állomá­saként rendszeresítjük az in­formációcserét, a katonai sze­mélyek kölcsönös látogatása­it, megvitatják a bonyolult amerikai katonai technológia átadásának kérdését, valamint egy megfigyelőállomásnak a csolatok hivatalos felvétele szovjet—kínai határon való fel­jói mutatja, hogy a Carter- kormányzat világstratégiájá­ban milyen szerepet szán a Szovjetuniót fő ellenségnek tekintő Kínának., Washington és Peking összjátéka Brown tárgyalásaival veszélyesen túl­lépi a politikai-gazdasági kap­csolatok területét, s kiterjed majd „a globális jellegű ka­tonai-biztonsági együttműkö­építését és közös használatát. Ez utóbbi berendezéssel kap­csolatban az Akahata emlé­keztet: az iráni „lehallgatóál­lomások” kényszerű feladása után az Egyesült Államok kí­nai területről óhajt hasonló hírszerző-tevékenységet foly­tatni. Az Akahata’ értesülése sze­rint Brown, aki úton hazafe­lé megáll majd Tokióban, s pekingi tárgyalásairól tájé­koztatja a japán kormányt, a kínai vezetőkkel a nemzetkö­zi kérdések sorában eszme­cserét tart a kínai—vietnami viszony alakulásáról. Így meg­beszéléseinek napirendjén sze­repel a Peking által az utób­bi időben többször kilátásba helyezett „második büntető­hadjárat”, vagyis egy újabb esetleges agresszió, valamint a Vietnamnak nyújtott szovjet támogatás. Ezért kiváltképp figyelmet érdemel, hogy Kína most milyen újabb agressz'iós' fenyegetésekhez folyamodik — írja az Akahata. A hét három Mik az afganisztáni hely­zet fő jellemzői? Tollhegyen az arany Az arany ára újabb világ­csúcsot ért el a héten: átlép­te a 600 dolláros határt is. Hol vannak azok az idők, amikor 35 dollár volt egy uncia arany! Vagy hol van­nak azok az idők, amikor először lendült a 100 dollár fölé, utána pedig az újabb, meg újabb „álomhatárok” fö­lé! Mert hiszen mi sem ter­mészetesebb, hogy mindig álombelinek tűnt a követke­ző százas határ . . . A spekuláció a szó szoros értelmében — aranykorát éli! Képzeljük csak el: az a tő­kés, aki még az iráni válság kezdetén, a sah trónjának el­ső megingásakor nagy tétel aranyat vásárolt 200 dollá­ron jóval alul, az a múlt év őszén már 300 dollár fölötti áron adhatta el, minden egyes uncián legalább 100 dollár hasznot zsebelve be. Utána tovább lehetett játsza­nia: ha megneszelte, hogy novemberben az iráni esemé­nyek újabb izgalmas fordula­tot vehetnek, akkor 300 dol­lár körüli áron újra megve­hetett rúdaranyat, vagy Na­póleon-aranyakat. Csak rövid ideig kellett várnia: a túsz­história, nyomában a feszült­ség, majd az olajárak nagy­arányú megugrása, a dollár árfolyamzuhanása újfent fel­tornászta a nemesfém árfo­lyamát. Ha annak a bizonyos spekulánsnak volt mersze a múlt hétig várni az eladás­sal, akkor éppen dupla áron szabadult meg az aranyrudai- tól, vagy a Napóleonjaitól. Most, persze, az a kérdés, mikor száll alább az arany értéke valamelyik nagy aranytermelő ország eladásai folytán, vagy azért, mert az amerikai kincstár a maga aranytartalékának egy részét elárverezi- Ha olcsóbb lesz az arany, előfordulhat, hogy a spekulánsnak érdemes lesz is­mét vásárolnia. A kereslet nyomán megint emelkedhet az árfolyam, s ha a világban újra történik valami izgalmas esemény, akkor újabb „álom­határok” fölé szökken az arany ára. És így tovább. A Napóleon-aranyakkal va­ló tőzsdei hadműveletekben manapság sok spekuláns bí­zik a maga napóleoni tehet­ségében. De az a császár a végén száműzetésben, Szent Ilona szigetén fejezte be éle­tét! Céljuk az erőegyensúly megbontása Az SZKP és a Norvég KP sítését. Közösen aláhúzták, képviselőinek pénteki talál- hogy mindent meg kell ten- kozójáról kiadott közlemény ni e veszélyes NATO-teyvek szerint a tárgyaló felek egyön- megvalósításának megakadá- tetűen kijelentették, hogy a lyozására. Mindkét fél leszö- NATO tanácsának a decembe- gezte, hogy erősíteni kell az ri ülésszakon hozott döntése együttműködést a két párt kö- — az új amerikai nukleáris zött, elő kell mozdítani, hogy rakétafegyverek gyártásáról a szovjet—norvég kapcsola- és nyugat-európai telepítésé- tok a jószomszédság és a kői­ről — az erőegyensúly meg- csönös bizalom szellemében bontására irányuló kísérlet fejlődjenek, mert ez megfelel és a fegyverkezési hajsza a szovjet és norvég népnek és az észak-európai, az európai, újabb fordulóját jelenti, amely az egyetemes béke és bizton­gátolja az enyhülés kiszéle- ság érdekeinek. Amerikai lelkészek Iránban A karácsonyi ünnepek ide- tat kellene kérnie és megbá- jén Iránban járt hét amerikai nást tanúsítania a múltban lelkész egyike felszólította az Irán ellen elkövetett bűnei- Egyesült Államokat, hogy ta- ért”. A lelkész a továbbiak- núsítson nyilvános bűnbá- bah állást foglalt amellett, hatot az Irán ellen elkövetett hogy a megbuktatott iráni bűneiért. Pénteken New York- ura]kodót állítsák bíróság elé * T­goztatta: „Az Egyesült Álla- heranban tuszíként fogva far­mok kormányának bocsána- tett amerikaiakat.- rületén tucatnyi „menekülttá­borban” képezték ki az afgán ellenforradalmárokat, akiket aztán átdobtak Afganisztán területére. Most az amerikai— , pakisztáni kapcsolatok ismét A nyugati propaganda ezen szorosabbakká váInak; Car. a hét végén szinte a világé - ter elnök szívesen szállít so, számú problémájává szeret- fegyver€ket az is2lamabadi »az afgan kei- djktatúrának. (Persze, ez In- deSt ’ diában is nyugtalanságot zelhető el, hogy az amerikai honatyák mihamar elővegyék a SALT—II ügyét. Volt-e eredménye Kurt Waldheim iráni látogatás sának? t megszállásáról”, a világbékét fenyegető „szovjet beavatko­zásról” harsog. Még szilvesz­ter és újév napja sem Je­lentett szünetet az amerikai és a NATO-diplomáciában, amely a nyugati ellenintézke­dések összehangolására irá­nyult, természetesen a wa­shingtoni ötletek és igények szerint. ' Christopher Warren amerikai külügyi államtitkár, „a válságok örökös felelőse” előbb Londonban tárgyalt leg­főbb szövetségeseik képvise­lőivel, majd újév napján Brüsszelben a NATO állan­dó tanács ült össze rendkívü­li ülésre. A napirenden: Af­ganisztán. .. utána Luns, a NATO kelt...) Hogyan alakulnak a SALT—II amerikai ratifi­kálásának esélyei? Carter elnök 1979. júniusá­ban, amikor Bécsben aláírta a hadászati fegyverek korláto­zásáról szóló amerikai—szov­jet szerződést, a SALT—II rö­vidítésű megállapodást, meg- ... , . , ígérte, hogy mindent elkövet °& Az ENSZ főtitkára az új év első napjait Teheránban töl­tötte. A Biztonsági Tanács megbízásából kapcsolatot kel­lett felvennie az iráni veze­tőkkel, mindenekelőtt a tehe- ráni amerikai nagykövetsé­gen fogva tartott túszok ki­szabadítása végett. Kurt Waldheim (akinek nemrég jelent meg „Nehéz mesterség” című könyve magyarul is) alighanem „mesterségének” legnehezebb napjait élte meg. Gyakran kellett találkoznia szavakat kiáltoztak, hogy in­kább az elmenekült volt ural­tár­gyaljon... Aztán még me­rényletkísérletet is leleplez­tek, a merénylők az ENSZ- főtitkár életére törtek vol­na. .. Waldheimnek csupán Ghot- bzadeh külügyminiszterrel volt alkalma ismételten tár­gyalni. Khomeini ajatollah nem fogadta az ENSZ-főtit- kárt. Waldheimnek nem sike­rült eljutnia a teheráni ame­rikai nagykövetségre sem, lását politikai zsarolásra.) Amerikai diplomáciai szer­vezésre államok egy csoport­ja a Biztonsági Tanács össze­hívását követelte (és el is ér­te) „az afgán kérdés” meg­vitatására. Á „héják" étvágya szerint Az Egyesült Államok kül- szellemével, valamint a béke politikájának új tendenciáját ügyére igen veszélyes döntés jelzi a Fehér Ház döntése ar- az európai földrészen elhelye- ról, hogy meghatározatlan zett amerikai nukleáris arze- időre félreteszik a SALT—II nál kibővítéséről? A fegyver­szerződés szenátusi megvita- kezési verseny korlátozása he- tásának ügyét — írja Nyiko- lyett, figyelmen kívül hagyva laj Kurdjumov, a Pravda a népek érdekeit és vágyait, washingtoni tudósítója. valamint a Szovjetunió és a Ismeretes, hogy a ratifiká- Varsói Szerződés többi tagál- ció körüli huzavona régóta lama által tett reális javasla- tart az Egyesült Államokban, tokát, Washington a háborús Ennek az a fő oka, hogy el- készülődés fokozásának útjá- lenzői gyakorlatilag a katonai- ra lépett. Carter bejelentette ipari komplexum „túszává” a katonai költségvetés több változtatták az egyezményt. A éves nagyarányú növelését, és bejelentett döntés ^pen ezért a fegyverkezési verseny erői­nem okozott meglepetést az tetését. amerikai megfigyelők számá- A helyi sajtó tanúsága sze- ra, akik figyelemmel követték rint Carternek a SALT—II azt, hogy miként haladt egy- gyakorlati elodázására vonat- re nyíltabban az Egyesült Ál- kozó döntése a nemzetközi lamok kormánya a „héják” nö- légkör rosszabodása, a szov- vekvő étvágyának kielégítése jet—amerikai kapcsolatok be­felé. fagyasztása irányában tettag­Vajon nem erről tanúsko- gasztó lépés, ami komoly vál- dik-e az „MX” hadászati ra- tozásokat körvonalaz az or- kéták új rendszerének fejlesz- szág külpolitikájában — álla- tési programja, ami nyíltan pítja meg a Pravda tudósító­ellentétes a katonai enyhülés ja. (TASZSZ) Kuba harca az ENSZ-ben A Biztonsági Tanács füg- bia” manőverezés során Ko- gőben levő nem állandó tagja lumbia először kapott — megválasztására tartott sza- többségi szavazatot, 72:71 vazás változó eredményei ar- arányban. A Biztonsági Ta­ra utalnak, hogy egyes orszá- nács megüresedett helyének gok a megosztott mandátum betöltéséről eddig már 154 elfogadására szeretnék rá- szavazást tartottak, kényszeríteni a Kubai Köz- A szavazás ismétlődéseivel társaságot — állapította meg párhuzamosan —, ^amelyeken a legutóbbi szavazássorozat egyik jelölt sem kapta meg ismertetéséhez fűzött kom- a szükséges kétharmados mentárjában a kubai rádió többséget — kubai részről pénteken a BT-ben való kép- több ízben hangsúlyozták, viseletről folyó maratoni sza- hogy a Kubai Köztársaság vazás „Kuba kontra Kolum- nem lép vissza a jelöltségtől. 'JL NÓGRAD — 1980. január 6.. vasárnap Harchais Rómában Georges Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt főtit­kára szombaton délben Ró­mába érkezett, hogy Enrico Berlinguerrel, az OKP főtit­kárával nemzetközi kérdé­sekben egyeztesse a két párt álláspontját. Marchaist Berlin- guer fogadta a római repülő­téren. A két nyugat-európai kom­munista vezető megbeszélésé­nek fő témája a közép-ázsiái helyzet alakulása volt. Mar- chais szombat estére tervezte visszautazását Párizsba. (MTI) a szenátusi ratifikálás vé­gett. De éppen az elnök volt ... , kiadatásáról az, aki hol a kubai „szovjet holland főtitkára még harci brigád” ügyének, hol a azt is kilátásba helyezte, hogy kambodzsai kérdés'nek az az afgán események miatt a emlegetésével, hoi a NATO NATO-országok bojkottálják nyugat-európai rakétafegy- — a moszkvai olimpiát! (Lord verkezési terveinek szorgal- Killanin, a Nemzetközi Olim- magsával hozzájárult olyan piai Bizottság elnöke csak- washingtoni politikai légkör úgy, mint mondjuk, Willy kialakulásához, amelyben Daume, a nyugatnémet olim- egyre nyilvánvalóbb lett, piai szervezet vezetője egy- hogy a SALT—II nemszámít- formán visszautasította az hat a szenátusban a szüksé- ilyen próbálkozásokat sport és ges kétharmados többségre, politika összekeverésére, az Már az iráni eseményeket is , ,. , , , olimpiai gondolat felhaszná- arra használták fel az USA °fy politikai közvéleményének Az El^-főhtkar vusza­irányítói, hogy eltereljék a ^ nyt1.laAttk?zott’ figyelmet a SALT-II-ről. Most ^ teh«^ látogatót h^z- aztán áz afgán problémát nosn^k ítel1 meg, mert kol- vették elő... csonósen megismerhettek ­az iram külügyminiszter es Az elnök ezek után javasol- ő — egymás nézeteit, illetve ta a szenátusnak, hogy ha- a világszervezet álláspontját, lasszák el a ratifikálás vitá- Waldheim útja az előfelté- Ugyanakkor Kabulban épp- ját, amely egyébként már tele volt annak, hogy a Biz- úgy, mint Moszkvában hiva- most, január 22-én kezdődött tonsági Tanács ismét előve- talos nyilatkozatok hangzót- volna. Carter ugyan tovább- gye az iráni kérdést, s hogy tak el arról, hogy az Afganisz- ra is a SALT—II hívének vall- ezen a fórumon az USA most tannak nyújtott szovjet kato- ja magát, de úgy vélekedik, már konkrét formában elő- nai segítség csak addig tart, hogy „nem volna helyénvaló terjessze a túszok kiszahadi­amig a külföldről szervezett most erről vitát nyitni”. fására vonatkozó követelést, és irányított fegyveres be- illetve további fogva tartásuk avatkozás ezt szükségessé te- Az amerikai politikai élet esetére, vagy éppen perbe fo­só. A szovjet csapatokat tel- ismerői felhívják ama a fi- gásuk esetére a Biztonsági jes egészükben vissza fogják gyeimet, hogy februárban Tanácsot szankciók megsza- vonni, amint az akciót elke- már megkezdődnek az Egye- vazására késztesse. Itt kell rülhetetlenhé tevő okok meg- sült Államokban az elnökvá- megemlíteni, hogy a Bizton­szűnnek. Az új afgán kormány tisztás sajátos elemei, az sági Tanács még mindig nem nyilatkozata Pakisztánt je- előválasztások. Ilyenkor er- teljes létszámú, a latin-ame- lölte meg, mint a de- re összpontosul a politikusok rikai térséget képviselő or­mokra ti kus Afganisztán eile- tevékenysége —, a szenátorok szág kilétét még mindig nem ni amerikai fegyveres fel- egyharmada pedig a novambe- döntötték el a közgyűlésben, forgató akciók kiindulópont- szenátusi választásra gon- így hát formai kifogásokat is iái- a , . dől es a maga kampányát ke- lehet emelni a Biztonsági Tá­ját. A szovjet sajtó besza- szl'ti máris elő. Ilyen körül- hács esetleges döntése ellen, molt arról, hogy Pakisztán te- mények között nehezen kép- Pálfy József Kormánya nevében nyilatkozott a külügyminiszter Senki sem avatkozzék belső ügyeinkbe... Sah Muhammed Doszt, az az ilyen kitalálást. A vezetés- CIA ügynökeinek vezetésével Afganisztáni Demokratikus ' ............................... ----­K öztársaság külügyminiszte­re New Yorkban nyilatkozatot adott egy újságírócsoport­nak. A külügyminiszter azért utazott az ENSZ székhelyére, mert az Egyesült Államok és szövetségesei nyomására a Biztonsági Tanács napirendjé­re tűzték az úgynevezett af­gán kérdés megvitatását. Sah „ . .. , . , Muhammed Doszt hangsú- a se”úseget es támoga- lyozta: tast — .December 27-én Afga­nisztánban hatalomváltás tör­tént. Az ország élére új kor­mány - került, élén Babrak ben történt változást maguk folyik, hanem kínai területe- az afgánok, a lakosság szé- ken létesített támaszpontokon les rétegei által támogatott ' hadsereg hajtotta végre. — Az 1978-as áprilisi for­radalom után országunk kor­mánya több ízben fordult az­zal a kéréssel a Szovjetunió­hoz, hogy nyújtson segítséget, beleértve a katonai segítséget. nagyra értékeljük, és ís. A külső ellenség bőkezűen látja el pénzzel az ellenforra­dalmi táborokat. Katonáink több ízben foglaltak le nagy mennyiségű külföldi valutát, így amerikai dollárt és angol fontot. Az ország külpolitikájáról szólva Sah Muhammed Doszt kijelentette: „Kormányunk mélységes hálánkat fejezzük ®s barátságot akar va­ki érte a szovjet népnek és 'arnenn71 országgal, köztük a kormánynak. szomszédos országokkal. To­T. ’ ., _ . . vábbra is ragaszkodunk az el------- , Ugyanakkor szeretnem nem kötelezettségi politika el­K armal miniszterelnökkel. Az leszögezni: a segítség célja ki- veihez. Tekintettel viszont az zarolag az, hogy támogassa amerikai imperializmusnak népünk harcat Afganisztán arra az igényére, hogy a világ külső ellenségeinek probalko- csendőrének szerepét játssza, zasaival, a kívülről jovo egy- tekintettel azokra a Peking re erc«odo beavatkozasi ki- kísérletekre, hogy aláássák az serietekkel es provokációkkal önálló úton haladó fejlődő őr­szemben. szágok egységét, az afgán nép — Cáfolhatatlan bizonyító- követeli: senki se avatkozzék tarsasag külügyminisztereként kok vannak arra, hogy a ha- be a belső ügyeibe”, kategorikusan visszautasítom zaárulók kiképzése nemcsak a (TASZSZ) országban a helyzet normali­zálódik. Az imperialista or­szágok és Kína arra vonatko­zó állítása, hogy a Szovjet­unió áll a legutóbbi afganisz­táni események mögött, egy­szerűen hazugság. Az Afga­nisztáni Demokratikus Köz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom