Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)
1980-01-05 / 3. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ? XXXVI. ÉVF., 3. SZÁM ______________ARA: 1,20 FORINT 1980. JANUAR 5., SZOMBAT M egyei NEB-ülés Utóvizsgálat a kelsó tartalékokról Kirukkolnak az olimpiára A Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésén a megye tizenegy jelentős üzemében és ipari szövetkezeténél készült vizsgálat alapján azt elemezte, hogy a vállalati belső tartalékok feltárására a legutóbbi NEB- vizsgálat óta milyen intézkedéseket tettek, és azokat hogyan hajtották végreMivel igen eltérő önállósággal rendelkező gyárakról, üzemekről, gyáregységekről, telephelyekről van szó, így hát a tapasztalatok is az azonosságok mellett sok tekintetben különbözőek. Általában ott van előbb- relépés, ahol a gyárak, gyáregységek önállósága nagy. megvan a gazdálkodás figyelemmel kíséréséhez szükséges megfelelő számviteli szervezet, technikai ellátottság, alkalmazni lehet a korszerű költséggazdálkodási módszereket. Az előbbiek megbízható alapot adnak a tervezéshez, elemzéshez, illetve az elszámoláshoz. Ami a vállalatok önállóságát illeti, itt a korábban tett vizsgálati megállapítások ma is érvényesek. Ezért a hatékony gazdálkodást igen sok tényező korlátozza. Az önállóság növelésében egyes gyáregységeknél, telephelyeknél nincs kellő előrelépés. Ez tükröződik a belső tartalékok feltárását célzó munkaprogramokban, bár az intézkedések jobban kapcsolódnak a gazdaságpolitikai célokhoz, — Az új esztendőben a szövetkezetek egyik legfontosabb feladata, hogy szorosabbra fűzzék egymás közötti, illetve más ágazatok termelőivel fennálló kapcsolataikat és ragadjanak meg minden kínálkozó alkalmat a gazdasági hatékonyság növelése érdekében — mondotta Rév Lajos, az OKISZ elnöke az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. — A belföldi ellátás javítása, az exportválaszték bővítése, a termékstruktúra korszerűsítése további erőfeszítéseket követel, s nem nélkülözheti a kooperációkat sem. Az új évben már nem engedhetők meg párhuzamos fejlesztések, s még kevésbé az, hogy keresett cikkek gyártásával — mert az nem gazdaságos — a szövetkezeti és az állami ipar egyidejűleg leálljon, s a hiányt még gazdaságtalanabb importból kelljen pótolni. Így volt ez pedig az élőállatexporthoz nélkülözhetetlen mezőgazdasági láncgyártással, amivel korábban állami vállalat és szövetkezet is foglalkozott. Miután eltűnt a piacról, Japánból szerezték be, de mire ideért, kilogrammonkénti ára olyan magasra szökött, hogy kiderült; a hazai gyártású lánc mindössze egynegyedébe került volna. Közelebbi importtal is kísérleteztek, de végül is a hazai gyártást kellett újraszervezni, s ez a „műhiba” a népgazdaságnak 10 millió forintjába került. — az a példa is jelzi,-hogy a gazdaságtalan termelés mint az előző vizsgálati időszakban. A FIM Kőbányai Porcelán- gyár balassagyarmati telepe kivételével minden vizsgált termelő- és gazdálkodóegységben megtalálható a belső tartalékok feltárására irányuló intézkedési terv, illetve cselekvési program. Ilyen értelmű középtávú komplex terve csupán hat vállalatnak van. Az intézkedési • és cselekvési programok tartalma és színvonala igen eltérő- Dicséretre méltó, hogy a kitűzött célok konkrétabbak, ellenőrizhetőbbek, az elért eredményeket számszerűsíteni is lehet. A legkonkrétabb elképzelések az anyag- és energiatakarékosságra vonatkoznak. Ezeknek végrehajtását ellenőrizni is lehet. A sok jó tapasztalat mellett a népi ellenőrök néhány helyen kifogásolják az elképzelések realitását. Ugyanis a vállalások és a teljesítések a tervezés lazaságára utalnak. Másutt meg olyan sok témát jelöltek meg a ten- niyalókból, amelyek nélkülözik a megalapozottságot. Továbbra is gondot jelent a készletgazdálkodás. Ennek üteme a termelést meghaladó mértékben növekedett. A ZIM salgótarjáni gyárában például 2i millió forint értékű importkészletet állapítottak meg. Az intézkedési tervek másik nagy csoportja a hatékonyság növelésére irányul- E témegszüntetése körültekintést kíván. Számos szövetkezetnél vizsgáltuk s a termelői árrendezés után most újra megvizsgáljuk a gyártmánystruktúrát, felmérjük, mely termékek gazdaságtalanok, melyeket lehet még egy ideig nyereséggel előállítani, meghatározzuk azoknak a termékeknek a körét is, amelyek bár gazdaságtalanok, de mégis gyártani kell, mert hiányuk az importkiadások növekedéséhez vezetne. — Ugyancsak egész országra kiterjedően felmértük az ipari szövetkezetek és telephelyeik elhelyezkedését, ter- (Folytatás a 2. oldalon). A mezőgazdaságban az idén életbe lépett új beruházási szabályozó rendszer a korábbiból jobban ösztönöz a helyi módszerek alkalmazására, a folyamatos fejlesztésre és a költségek csökkentésére. Az új létesítmények kialakításánál tágabb lehetőség nyílik a helyi szakemberek tapasztalatainak hasznosítására is. Mindez azonban nem csökkenti a központi tervezéssel és a beruházások lebonyolításával megbízott intézmény, az AGROBER munkájának rangját. Az intézet mérnökei folyamatosan átvizsgálják a típusterveket, esetenként mindenekelőtt a költséges megoldásoknál, szelekcióra kerül sor, s a műszaki dokumentámakörben foglalkoztak a — munkaidő ésszerű kihasználásával. Tapasztalataink szerint a munkaidőn belüli veszteségek csökkentése érdekében több helyütt bevezették a 3 M-es munkarendszert. A munkanap-fényképezések után intézkednek, rendszeresen elemzik a veszteségidőket. Anyaghiány esetén átcsoportosítják a dolgozókat, a termelési programokkal egyeztetik a tmk-javítási tervet, s a javítási idő mérséklésére fordítanak megfelelő gondot. Több intézkedés szolgálja a gépek és berendezések jobb kihasználását. A vállalati belső tartalékok feltárását és hasznosítását segítik még a gyártmányfejlesztésre és korszerűsítésre tett intézkedések. Az Ipoly Bútorgyárban például a veszteséges termékek előállítását abbahagyták, újabb nyereséges termékek gyártását kezdték el. Nem történt jelentős előrelépés viszont a munkaerőtartalékok feltárásában, a minőségi bérezés alkalmazásában, nem kapja meg a fontosságának megfelelő helyet az üzem- és munkaszervezés. A készletgazdálkodást esetenként a kampányszerűség jellemzi, az ütemes szállításra vonatkozó jogszabályokat pedig úgyszólván seholsem tartják be a termelővállalatok. Mivel a korábbi javaslatok csak részben valósultak meg, a megyei népi ellenőrzési bizottság úgy látja, hogy a belső tartalékok jobb feltárása és hasznosítása érdekében minden területen szemlélet- változásra van szükség- Olyan színvonalas, megalapozott terveket kell összeállítani, amelyek nagyobb erőfeszítésre ösztönöznek. A feladatok megvalósítása érdekében javítani kell a munka- és üzem- szervezést, előírni a beszámoltatási kötelezettséget, biztosítani a bizonylati fegyelmet, a gyors, pontos számvitelt, műszaki adatszolgáltatást, az anyagi, erkölcsi ösztönzést. Végül ■ megfelelően propagálni kell az eléTt kiváló módszereket, eredményeket. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság felé javasolta, hogy a vizsgált gyárakat, gyáregységeket, telepeket irányító nagyvállalatok tegyenek az eddiginél hathatósabb intézkedéseket a hatáskörök decentralizálására, az önálló elszámolás megvalósítására. Az előterjesztést a bizottság elfogadta. ciók egy részét új tartalommal töltik meg. Ha a jelenleg rendelkezésre álló típustervek számát nem is növeli, mégis újabb lehetőséget ad a mezőgazda- sági beruházóknak egy rendelkezés, amely módot ad a már egyszer felhasznált tervek ismételt alkalmazására. Az egyedi terveket — egyes tervezőkollektívák, üzemi szakemberek alkotásait — viszonylag egyszerű ügyintézéssel, „rövid úton” lehet újból felhasználni, kiindulva abból: a dokumentációk ismételt „szerepeltetését” minden bizonnyal a gyakorlat messzemenően igazolta. Viszont továbbra is engedélyezési eljárást kell kérni akkor, ha az egyedi tervek alapján kialaAz elmúlt tíz esztendő legkiemelkedőbb éve volt az 1979-es a Salgótarjáni Ruhagyárban, ahol soha ilyen nagy arányban, közel 30 százalékkal emelkedett a bázisidőszakhoz képest az árbevételi terv, melyet maradéktalanul teljesítettek. A dinamikus fejlődéshez az idén is adottak a feltételek: még több diSalgótarján. komolyzenei élete az elmúlt évtizedben folyamatosan fejlődött, s megfelelő művelődéspolitikai koncepció szerint kialakult a generációk széles körének igényeit kielégíteni szándékozó hangversenysorozat. A megyeszékhelyen már évek óta rendeznek koncerteket az általános iskolásoknak éppen úgy, mint a középiskolásoknak, vagy az aktiv dolgozóknak és nyugdíjasoknak. Legsikeresebbnek — a Salgótarjánnál jóval nagyobb városok egyhémelyike is megirigyelhetné a három előadást — a középiskolai hangversenyek mutatkoznak. A megyeszékhely középfokú iskolái — a Stromfeld Szakközépiskola és a szakmunkás- képző intézet kivételével — rendszeresen elküldik diákjaikat az előadásokra, s a Bolyai Gimnázium és a Táncsics Mihály Közgazdasági kítandó létesítmény teljesítménynormái valamilyen oknál fogva túllépik az előirányzottakat, amelyeket már korábban, a mezőgazdasági termelés teljesítőképességének ismeretében alakítottak ki. A beruházások megalapozásánál „testre szabottabb” lehetőséget ad a technológiákkal kapcsolatos szemlélet és felfogás gazdagítása. Azzal, hogy az idén életbe lépett szabályozó rendszer megszüntette az állattartó telepek kötelező tartástechnológiái irányelveit, tágabb lehetőségeket kapott a helyi kivitelezés, továbbá az olyan istállórendszerek megvalósítása, amelyek viszonylag ■ egyszerűbb környezetet biztosítanak az divatos, kedvelt ruhát kívánnak szállítani a hazai és határainkon túli vásárlókhoz. Ezekben a napokban már elkezdődött a tavaszi, nyári kollekciók gyártása. A belföldi piacon túl messzemenően, határidőre kívánják kielégíteni az olimpiai megrendeléseket, így a sportruházati cikkek Szakközépiskola egyedül, a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola és az egészségügyi szakiskola közösen „állít ki” a József Attila megyei Művelődési Központ koncertjeire telt házat. Egy- egy előadás alkalmával 645 középiskolás foglal helyet a nézőtéren, szerez meghatározó élményt. Ebben az esztendőben — fél évig — három hangversenyt hallgathatnak meg. A hónap második felében, január 22-én és 23-án a Budapest táncegyüttes műsorát, február 19—20-án a salgótarjáni szimfonikus zenekar Mendelssohn- és Schu- bert-hángversenyét, április 16—17-én a Magyar barokk trió kamarazenei programját hallhatják az élményre, ismeretekre fogékony fiatalok. Az Országos Filharmónia és a salgótarjáni József Attila megyei Művelődési Központ általános iskolások számára latállománynak, anélkül, hogy a hozamok csökkennének. Az állattartó telepek korábban rendelettel meghatározott kötelezően * megvalósítandó létesítményeinek köre — ezekhez kötötték például az állami beruházási támogatás engedélyezését — lényegesen szűkült. Ez elősegíti, hogy az üzemek az alapvető termelőlétesítmények megvalósítását követően, anyagi lehetőségeikhez igazodva esetleg hosz- szabb idő alatt teremtsék meg az üzemeltetés teljes körű feltételeit. Ily módon lehetővé válik, hogy a legfontosabb létesítmények folyamatosan árut adjanak, miközben fokról fokra kiegészül a gazdálkodóegység. nak megfelelő termékek mielőbb eljutnak a Szovjetunióba. A salgótarjáni üzemben az exportteljesítés a tőkésországokba is megkezdődött. Képünkön Balogh Gábomé szakmunkás már azokat a ruhákat varrja, melyekben nyáron Moszkvában sétálhatnak szervezett koncertjeit 478-an élvezhetik alkalmanként, ami azt jelenti, hogy az előző évihez képest a bérletesek száma megduplázódott. Jelentős fejlődés ez, noha nem hallgathatjuk el, hogy — különösen, ha a középiskolák három előadására tekintünk — vannak még fejleszthető lehetőségek. Salgótarján általános iskoláiba a koncerthallgató gyerekek többszöröse jár — ,s csak egyedül a zeneiskolának több a növendéke. Az alsófokú iskolák tanulói egy koncerten az alábbi együtteseket hallgathatják meg az évad hátralevő idején: a Ca- merata Hungaricát január 29-én, a salgótarjáni szimfonikus zenekart február 21-én, a Magyar Rádió gyermekkarát április 24-én. A felnőttek körében az elmúlt évihez képest nem sikerült 'növelni a bérletesek számát. Az idén is 222-en váltottak bérletet; vagyis például a József Attila megyei Művelődési Központban — mivel e kategóriában a zeneiskola termében is tartanak előadást — több mint 400 ülőhely marad üresen. A zeneiskolában február 4-én az Éder-vonósnégy es, március 10-én Perényi Eszter (hegedű) és Szűcs Lóránt (zo'n-* gora) koncertezik, a József Attila megyei Művelődési Központban február 25-én a salgótarjáni szimfonikus zenekar, március 24-én a budapesti MÁV Szimfonikusok együttese lép közönség elé. A megyeszékhely komolyzenei élete —, melynek részét képezik a hangversenyek — jelentősét fejlődött tehát az elmúlt években, jelenleg a zo'n,ban mintha lelassult' volna a fejlődés üteme. Ezt bizonyítja a hangversenyek fentebb említett néhány ac*t ta is. Az OKISZ elnökének nyilatkozata A jobb belföldi ellátásért r Uj beruházási szabályozó rendszer a mezőgazdaságban a lányok, asszonyok, mellett az új divatirányzatok- — kulcsár — Telt ház háromszor Komoly zenét kedvelők a megyeszékhelyen
