Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-05 / 3. szám

Eredménytelen küldetés után Waldheim New Yorkba utazott Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár nem egészen háromnapos Iráni látogatását befejezve pénteken visszaindult New Yorkba. Zürichben néhány órára megszakította útját és ott adott nyilatkozatában „hasznosnak, de veszélyesnek" nevezte teheráni látogatását — egyrészt tárgyalásaira, másrészt pedig az ellene ter­vezett, de a hatóságok által meghiúsított merényletkísér­letre utalva. Nyugati hírügynökségek ér­tékelése szerint az amerikai túszokat Illetően Waldheim út* ja még azokat a korlátozott eredményeket sem hozta meg, amelyeket korábban reméltek tőle. Megfigyelők kiemelik, hogy az iráni ügyekben döntő szóval rendelkező Khomeini ajatollah nemcsak hogy nem fogadta a világszervezet főtit­kárát, de még csak említést sem tett róla nyilvános meg­nyilatkozásaiban. Egy Zürich­ben elhangzott kérdésre vá­laszolva Waldheim egyébként kijelentette: nem bánja, hogy nem találkozott Khomeinlvel. Részletesebb magyarázatba nem bocsátkozott, A jelek szerint konkrét eredményekkel jártak az irá­ni hatóságoknak azok a törek­vései, hogy az ENSZ-főtitkár közvetítésével még Inkább fel­hívják a világ figyelmét a volt sah rendszerének ameri­kai támogatással elkövetett bűneire. Mint Szadegh Ghotbzadeh iráni külügymi­niszter csütörtökön bejelentet­te. Waldhelm ígéretet tett ar­ra, hogy az ENSZ emberi jo­gok bizottsága előtt tanúskod­ni fog ezekről a bűnökről. A főtitkár szóvivője szerint en­nek eredményeképpen esetleg ENSZ-vizsgálóbizottságot je­lölnek ki a téma tanulmányo­zására, úgy ahogyan az Chile és Uganda esetében történt. A teheráni rádió pénteken bejelentette, hogy az ameri­kai nagykövetséget megszállva tartó „iszlám diákok” felszó­lították az iráni külügymi­nisztériumot; adja ót nekik Bruce Laingen amerikai ügy­vivőt. A diplomata a nagy- követség megszállása óta két munkatársával együtt a kül- ügyminisztériuni épületében tartózkodik. Mint a diákok közölték, az ügyvivőt bizonyos — a nagykövetségen talált — amerikai dokumentumokkal kapcsolatban kívánják kihall­gatni. A külügyminisztérium még nem válaszolt a diákok követelésére. (MTI) Indiai választások Előzetes adatok szerint az 1977, évinél alacsonyabb volt az átlagos részvételi arány az indiai parlamenti választások első napján. Az északkeleti Assam ál­lamban volt a legalacsonyabb az érdeklődés, itt csupán a választók 30—35 százaléka ment el szavazni. Hariana és Kerala államokban ugyanak­kor hatvanszázalékos volt a részvétel. Az északi Uttar Pradesh állam Rae Barel-i körzetében, ahol Indira Gandhi, a kong­resszusi párt vezére áll szem­ben a Dzsanata párt jelöltjé­vel, a szavazók 45 százaléka járult az urnák elé. Megfigye­lők az alacsony részvételt hát­rányosnak tartják Gandhi asszony számára, de tovább­ra is azt jósolják, hogy meg­előzi két fő vetélytársát: a Dzsanata párti Dzsagzsivan Ramot és a Lók Dal pártot képviselő Csaran Szingh ügy­vezető kormányfőt. Carter veresége Heltai András, az MTI tu­dósítója jelenti: Az amerikai sajtó pénteken egybehangzóan úgy ítélte meg, hogy a SALT—II sze­nátusi vitájának elhalasztása a szerződés amerikai meg­torpedózásával egyértelmű. A lapok most azt latolgatják, hogy milyen új, további ■ fegy­verkezési lépéseket tesz majd az Egyesült Államok, miköz* ben nyilvánvaló: a SALT­szerződés nélkül sokkal veszé­lyesebbé, bizonytalanná vál­hat a nemzetközi légkör. Mindenesetre reményüket fe­jezik ki, hogy mindkét fél a jövőben is tiszteletben tartja majd a korábbi hadászati fegyverzetkorlátozási megálla­podásokat. „A döntés, hogy a SALT­szerződést egyelőre leveszik a szenátus napirendjéről, je­lentős vereség Carter elnök számára" — írta a The New York Tlmesr — A lap sze­rint a szakértők a kormány­ban és azon kívül egyaránt úgy látják, hogy az egyez­mény meghiúsult és az Egye­sült Államoknak újra kell értékelnie a következő évti­zedre szóló hadászati fegy­verzetkorlátozási terveit. Bár Washington szövetségesei szorgalmazzák az európai nukleáris és hagyományos erők korlátozásáról kötendő szerződéseket, a SALT ku­darca csaknem bizonyosan visszaveti majd ezeket a tö­rekvéseket is — állapította meg a lap. A The Wall Street Journal szerint amennyiben a Szov­jetunió továbbra is tisztelet­ben tartja az első SALT- szerződés 1977-ben lejárt elő­írásait, valószínűleg hasonló­an jár majd el az Egyesült Államok is. Az üzleti körök lapja ugyanakkor beszámol a Pentagon legújabb fegyver­kezési terveiről is-: olyan mozgó indítóállású (hadásza­ti) rakétarendszert szeretné­nek építeni, amelyik nem el­lenőrizhető, és ismét szóba került új hadászati bombázó gyártása is. A hadikiadások a Carter-kormány által bejelen­tett infláció nélküli évi öt százalék helyett nyolc száza­lékkal is emelkedhetnek. Nincs „afgán Az Egyesült Államok ösz­tönzésére az ENSZ tagállamai­nak egy csoportja a Biztonsá­gi Tanácshoz intézett levélben a BT sürgős összehívását kér­te az afganisztáni helyzet meg­vitatására. Mint a francia Jacques Leprette, a BT soros elnöke újságíróknak kijelen- tete, a kérésről előzetes kon­zultációkat kezd a Biztonsá­gi Tanács tagjaival. Afganisztán határozottan fellép a nyugat bizonyos kö­rei által szorgalmazott min­den, az „afgán kérdés” ENSZ- beii megvitatására irányuló kísérlet ellen — nyilatkozta Sah Muhammed Doszt afgán külügyminiszter elutazása előtt a TASZSZ tudósítóinak. Az afgán külügyminiszter csütörtök este az ENSZ szék­helyére indult, hogy — mint elmondta — a kormányától kapott megbízás alapján ki­fejtse országa álláspontját, és az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság» külpolitikájának alapelveit. „Afgán kérdés" nem létezik — nyilatkozta — csupán az Afganisztánról és az afgán politikáról nyugaton gyártott rágalmazó és megha­misító verziókról van szó. Azoknak az afgán néppel, az Afgánlsztáni Demokratikus Köztársasággal szemben álló imperialista köröknek a kita­lálásairól, amelyek minden eszközzel igyekeznek felszá­molni az áprilisi forradalom vívmányait. Az egész világ előtt ismere­tes, hogy az imperialista, ko- lonialista és rekciós erők hosszú ideje növekvő számú fegyveres provokációt' intéztek a független Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság ellen, veszélyeztetve az ország terü­leti épségét, szabadságát és függetlenségét. Ilyen körülmé­nyek között az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormánya az 1978-ban kötött szovjet—afgán szerződés ren­delkezéseinek megfelelően, az ENSZ-alapokmány betűjének és szellemének megfelelően el­járva, szükségesnek tartotta, hogy a baráti Szovjetunióhoz forduljon erkölcsi, politikai, így többek között katonai se­gítségért — mutatott rá a külügyminiszter. (MTI) A Somoza-diktatúra döntése óta eltelt alig fél esz­tendő mérlege a nehézségek ellenére figyelemre méltó. Az átmeneti szakasz után, ame­lyet a katonai és polgári sze­mélyekből létrehozott ideigle­nes kormány fémjelzett, a stabilizálódás jelei tapasztal­hatók. Ekként fogható fel, hogy 1979 utolsó napjaiban megalakult az új húsztagú ni­caraguai kormány, amelynek legfontosabb posztjain a for­radalom olyan vezető egyéni­ségei állnak, mint például To­mas Borge' Martinez belügy­miniszter, Humberto Ortega ezután hadügyminiszter és Miguel D. kppen Escoto külügyminiszter. De helyet kaptak a húsztagú ka­binetben olyan polgári sze­mélyiségek is, akik gazdasági szakértőnek számítanak, illet­ve a kormányba való bevoná­suk a nemzeti egység megte­remtésére irányuló törekvést jelképezik. A figyelem most a második frontra, a gazdaságra iránytű. A helyzet egyáltalán nem mondható rózsásnak. A hóna­pokig tartó polgárháború kö­vetkeztében a termelőegysé­gek egy része — hivatalos adatok szerint 30 százaléka — megrongálódott. Emiatt a ter­melés óvatos becslések sze­rint is egyharmadával csök­kent, a munkanélküliség a városokban eléri a 20, vidé­ken a 40 százalékot. A mező- gazdasági termelés tekinteté­ben sem jobb a helyzet. A múlt évben a gyapottermés alig egyharmada volt a szoká­sosnak, s a kávétermés sem érte el az előző évi ' szintet, noha az a körülményekhez képest kielégítőnek mondható. Mindezek következtében az infláció 1979 végére elérte a 100 százalékot. Az új kormány tervei kö­zött nem véletlenül, éppen az ,meg* Nicaragua l esz- 9 Sikerek és gondok a második fronton infláció megfékezése, a ter- an nyilatkoztak az első for­me! és fejlesztése és az áruéi- dulóról, amely során 409 mii- látás javítása szerepel az első lió dollár tartozás visszafize- helyen. A lakosság életszínvo- tésére kértek haladékot. Ered- nalának közeli javítására ményesnek bizonyultak az aligha lesz mód, hiszen az eh- újabb hitelekről tartott meg­hez szükséges gazdasági és pénzügyi feltételeket csak fogják megteremteni, ezért a forradalmi kormány határozottan szem­beszáll egyes szélsőbaloldali szakszervezeti vezetők dema­góg követeléseivel. Megfogal­mazói ábrándokat kergetnek, amikor fél esztendővel a for­radalom győzelme után a munkaidő csökkentését és a bérek emelését követelik at­tól a rendszertől, amely üres államkasszát, továbbá 1,8 mil­liárd dolláros államadósságot örökölt Somozától. Nem teljesen zökkenőmen­tes a mezőgazdasági termelés sem. A parasztok egy része nehezen érti meg, miért nem lehet felosztani a diktátor jól szervezett ültetvényeit és más mezőgazdasági üzemeit, miért korlátozott mértékű a földre­form. Pedig óriási a jelentő­sége annak, * hogy az egykori földbirtokok egy részén álla­mi gazdaságok és termelőszö­vetkezetek alakulnak. A gazdasági helyzet stabili­zálását szolgálják a külföldi adósságok csökkentésére, il­letve a törlesztés átütemezé­sére és újabb hitelek felvéte­lére tett lépések is. A nica- raguai kormány megbízottai a múlt év végén 72 külföldi bank képviselőivel tárgyaltak Mexikóvárosban és bizakodó­L NÓGRÁD — 1980. január 5., szombat beszélések is. A kormány 220 millió dollár új kölcsönt ka­pott, az Egyesült Államok ál­tal felajánlott — igaz, felté­telekhez kötött — 75 millió dolláros hitel mellett. Növek­vő érdeklődés tapasztalható a külföldi beruházók részéről is. Erről tanúskodik Offergeld nyugatnémet gazdasági és együttműködési miniszter ma- naguai látogatása és más nyu­gati országok tapogatózása Nicaragua irányába. Paradoxonnak tűnhet, mégis a konszolidáció jeleként érté­kelhető a politikai szférában tapasztalható polarizáció. A régiek mellett új pártok és csoportosulások jelennek meg, amelyek ilyen vagy olyan mó­don részt kémek a hatalom­ból. Ami a jelenlegi politikai struktúrát illeti, nagyjából a következő kép rajzolható fel. Az egyik oldalon áll a san­dinista nemzeti felszabadító mozgalom, amely időközben kiegészült a hozzá csatlakozó kommunistákkal és más hala­dó erőkkel, így a nicaraguai demokratikus mozgalommal. Alapítója és vezetője, Alfonzo Robelo gyáros Somoza ellen­zékéhez tartozott és a leg­utóbbi kormányátalakításig a legfelső vezetés tagja volt. A következetes, haladó tár­sadalmi és gazdasági változá­sokat sürgető sandinista moz­galommal szemben álló erők között van a liberális párt, Somoza politikai bábsaerveze­te; továbbá a keresztényszo­cialisták és a szociáldemokra­ták, valamint a Frente Obre- ro nevű munkásszervezet, amelynek vezetői szélsőbalol­dali nézeteket vallanak^ Ezek az ellenzéki csoportok a de­mokratizálódási folyamat fel- gyorsítását sürgetik, mert ab­ban reménykednek, hogy a parlamenti demokrácia kere­tei között politikai és gazda­sági befolyásra tehetnek szert. Aligha tévedünk, ha, feltéte­lezzük, hogy ezek a csoportok jelentős külföldi hatalmak tá­mogatását élvezik, mi több, lényegében azok érdekeit kép­viselik. A nicaraguai kormány meg­fontoltan cselekszik, amikor a csoportokat nem fosztja meg a kifejezési lehetőségtől. Vi­torláikból azzal is igyekszik kifogni a szelet, hogy teret enged a magánipar és -keres­kedelem működésének, sőt bá­torítja a tőkéseket a beruhá­zásra, üzemeik termelésének felfuttatására; másrészt a leg­nagyobb körültekintéssel, a törvényesség szem előtt tar­tásával jár el a nemzeti gár­da egykori vezető tisztjeinek és tagjainak, illetve más nép­ellenes bűnök elkövetőinek fe­lelősségre vonásakor. A legfontosabb feladat — hangsúlyozza a nicaraguai kormány — a belső rend helyreállítása, a gazdasági élet vérkeringésének biztosítása és más, a haladó társadalmi és gazdasági változásokat szol­gáló intézkedések következe­tes megvalósítása, egyszer­smind a forradalmi vívmá­nyok védelme a külső és a belső ellenforradalmi próbál­kozásokkal szemben. És való igaz: a demokratikus intéz­mények megteremtésére csak e folyamat sikeres előrehala­dásával párhuzamosan kerül­het sor Nicaraguában. Kanyó András ' A hét eseményei képekben Továbbra sem csökken a feszültség Irán nemzetiségek lak­ta területein. Képünkön: Shariat Madari ajatollah hívei­nek tüntetése Tabrizban. Nagy-Britanniában az üj évvel együtt megkezdődött az or­szágos acélipari sztrájk, amely a jelek szerint hosszúnak, küzdelmesnek Ígérkezik. Képünkön: sztrájkőrség egy york- shire-i acélmű előtt. Rhodesia angol főkormányzója nem volt hajlandó meg­hosszabbítani azt az időt, amely a hazafias front katonái­nak a kijelölt támaszpontokra való összevonására lett meg­szabva. A zimbabwei gerillák megkezdték a gyülekezést, de a megállapított idő rövidsége hátrányos számukra. A jobb belföldi . ellátásért (Folytatás az I. oldalról) melőinek létszámát, termelé­sük értékét, hogy megtudjuk, nem lenne-e érdemesebb a vidéki telephelyet az adott te­rületen működő szövetkezet­hez csatlakoztatni. Helyen­ként ugyanis ez kézenfekvő­nek látszik, de ennek a folya­matnak az önkéntesség alap­ján kell végbemennie. — Egyéb irányú csatlakozá­sokra is sor kerülhet, ame­lyeknek beruházásmegtakarító jelentőségük is lehet. A TOT- tal együttműködve és a MÉM közreműködéséve] várhatóan az év közepéig áttekintjük a tsz-melléküzemágak ipari te­vékenységét, különös tekintet­tel a gyenge adottságú tsz- ekre. A cél: új termékprofil, új telephely létesítésébe ne kezdjenek bele az ipari szövet­kezetek ott, ahol' az adott termelési vagy szolgáltatási tevékenységet a tsz-mellék- üzemág már jól megszervez­te. — Szeretnénk hatékonyab­bá tenni termelési kapcsola­tainkat az állami iparral is. A KGM-mel közösen készített felmérésünk szerint 1976—79 között csupán ebből az ága­zatból mintegy 2 milliárd fo­rint értékben vettek át ter­melési profilt az ipari szö­vetkezetek, vállalkozva olyan termé!:ek előállítására, ame­lyek a nagyvállalatnál már nem, de a szövetkezetekben még gazdaságosan gyárthatók. Az ilyen forrásból eredő szö­vetkezeti termelés korábban évi 10—12 százalékkal nőtt, de a folyamat 1979-ben lelassult, mivel a nagyvállalatok is új­ravizsgálták termékösszetéte­lüket. A mintegy 900 ipari szövetkezet jelenleg körülbe­lül 300 állami vállalatnál vé­gez termelést kiegészítő te­vékenységet. Előfordult már olyan furcsa eset is, hogy a tartós együttműködés nyomán az állami vállalat meg akar­ta venni, illetve megvette a szövetkezetét. ■ — Az említettek — termé­szetszerűleg — csupán kira­gadott példák az ipari szövet­kezeteket és az OKISZ-t fog­lalkoztató tervek, gondok so­rából. Az 1979-es esztendőben szövetkezeteink körülbelül 72—73 milliárd forint árbevé­telhez jutottak. 1980-ban — partnereikkel szoros együtt­működésben — még hatéko­nyabb gazdálkodásra, jobi* magasabb minőségű termi»* kekre lesz szükség. Ehhez sx* retnénk számukra a legsokoV* dalúbb segítséget nyújtani — fejezte be nyilatkozatát Rév Lajos, az OKISZ elnöke. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom