Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)
1980-01-11 / 8. szám
A Parlamentben kongresszusi irányelvekről tárgyalt a Magyar Nők Országos Tanácsa. Afganisztán Babrak Karmai sajtóértekezlete A JOGSZABÁLY- RENDEZÉSRŐL Tóth Ferenc, az MTI hírmagyarázója írja: A Minisztertanács 1974-ben előírta, hogy a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői — az igazságügy-miniszterrel egyetértésben — folyamatosan, de legalább kétévenként vizsgálják felül az általuk kibocsátott jogszabályokat és végezzék el a rendezésüket összhangjuk és áttekinthetőségük érdekében. E feladatok elvégzéséről az igazságügy-miniszter először 1977-ben számolt be; az utóbbi két év jogszabályrendezési munkálatairól szólt az a jelentés, amelyet a Minisztertanács most tárgyalt meg. Jogalkotásunk dinamikusan fejlődő szakasza volt ez az időszak. A társadalmi-gazdasági fejlődés a jogrendszer to* vábbfejlesztését, viszonylag nagyszámú ú} jogszabály megalkotását tette szükségessé. Lényegében megvalósultak az MSZMP X. kongresszusa után elhatározott jogrendszeri reform céljai, és ezzel megteremtődtek a fejlett szocialista társadalom építésének megfelelő jogi keretei. Az újonnan megalkotott vagy korszerűsített, nagyobb jelentőségű jogszabályok várhatóan hosszabb ideig hatályban maradnak. Ez lehetővé teszi, hogy fokozott figyelmet fordítsanak az alacsonyabb szintű jogszabályokra (miniszteri rendeletek, utasítások, szabályzatok stb.). Az utóbbiaknál is törekedni kell a stabilitásra, a túlszabályozás visszaszorítására, a társadalmi igények és árszabályozás nagyobb összhangjára, a jogalkotás társadalmi, gazdasági és tudományos megalapozottságának erősítésére. Összességében: a jogrendszer egyszerűsítésére, áttekinthetőségének és közérthetőségének fokozására. Ezek a törekvések szorosan kapcsolódnak az állami szervezet és tevékenység korszerűsítéséhez, az államigazgatás egyszerűsítéséhez, hatékonyságának fokozásához. A minisztériumok és országos hatáskörű szervek eddig felülvizsgálták szakterületük joganyagát, hatályon kívül helyezték a gyakorlatban nem élő jogszabályokat, a többször módosított rendelkezéseket pedig általában egységes szerkezetben tették közzé. E rendezés közben törekedtek az átfogó, komplex szabályozásra, a párhuzamos rendelkezések kiküszöbölésére, a jogszabályok számának csökkentésére is. Mindez azonban csak a teljes rendezés előmunkálatainak tekinthető. Jogalkotásunkat az utóbbi években sok szó érte a túlszabályozás miatt. A bírálat középpontjában nem a jogrendszer egésze állt, hanem — többnyire jogosan — a nagyszámú, alacsonyabb szintű jogszabály. Erre azért is nagy figyelmet kell fordítani, mivel ez a túlszabályozás fékezi az igazgatási és gazdálkodó szervezetek kezdeményezését, sokszor sérti önállóságukat, bürokratizálja az ügyintézést, gátolja a demokratizmus további kibontakozását. így végső soron akadályozhatja a társadalmi fejlődést. Számolni kell azonban azzal is, hogy korunkban fokozódik a társadalom „szabályozottsága”. Ennek közismert okai közé tartozik a tudományos-technikai fejlődés, az urbanizáció, a nemzetközi kapcsolatok bővülése. A szocialista országokban a gazdaságirányítás fejlesztése széles körű, esetenként dinamikusan változó jogi szabályozást igényel. A jogszabályok nagy száma és gyakori módosulása tehát önmagában még nem jelent túlszabályozást. Az alacsonyabb szintű jogszabályoknál viszont indokolatlan túlszabályozás észlelhető. Gyakran jogi eszközöket alkalmaznak akkor is, amikor a kívánt eredményeket társadalmi, gazdasági eszközökkel, politikai vezetési módszerekkel is el lehetne érni. Nem ritka a fölöslegesen részletekbe menő szabályozás, és előfordulnak olyan végrehajtási rendelkezések, amelyek csupán megismételik a magasabb szintű előírásokat E jelenségek ellen — összhangban az államigazgatás korszerűsítésére irányuló törekvésekkel — a jövőben még határozottabban fel kell lépni. Nagy gondot jelent az is, hogy a jogalkalmazókra ajánlások, iránymutatások tömege zúdul, a legkülönbözőbb elnevezésekkel. (Közlemény, körlevél, elvi állásfoglalás, irányelv, leirat, körrendelkezés, tájékoztatés stb.). Sok az értelmező, magyarázó rendelkezés is. Így helyenként áttekinthetetlenné válik az alkalmazandó jogi anyag. Indokolt esetben természetesen megfelelő iránymutatásokra is szükség lehet. Ezek az irányítás fontos eszközei, ezért — egységes szempontok szerint — pontosan ki kell dolgozni alaki és tártairól követelményeiket. Ilyen alapon a későbbiekben a jogi és egyéb iránymutatások teljes körét is rendezni kell. Terrorizmus — közrend, az olasz vezetők fő gondja Patak Károly, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: „A korlátozott létszámú szovjet csapatkontingens, amely az afgán—szovjet barátsági szerződés értelmében segítséget nyújt Afganisztán fegyveres erőinek a külső beavatkozás elleni harcban, haladéktalanul elhagyja az ország területét, mihelyt ez a beavatkozás megszűnik” — jelentette ki csütörtökön Babrak Karmai. Karmai, az Afganisztáni Forradalmi Tanács elnöke, az Egységes Népi Demokratikus Párt főtitkára és miniszterelnök, külföldi újságírókat fogadott Kabul mellett. A Csi- hil Szotun nevű kormányrezi- dencián. Babrak Karmai sajtó- értekezletén mintegy kétszázötven riporter vett részt, köRácz Pál külügyminisztériumi államtitkár hivatalában fogadta a Palesztinái Felszabadítási Szervezet küldöttségét, élén Faruk Kaddumival, a PFSZ végrehajtó bizottságának tagjával, A politikai osztály vezetőjéA hadsereg szerdán kinevez« a Salvadort irányító junta három új tagját. Emlékezetes. hogy a katonai ve- ze.éi jobbratolódása miatta junta három polgári tagja még az elmúlt héten benyújtotta lemondását A helyükre Január elején lemondtak a tényleges hatalommal egyébként sem rendelkező, tétlenségre kárhoztatott salvadori kormány polgári tagjai. A kabinet eddigi intézkedései — például a kávé- és a cukorkereskedelem államosítása, az agrárreform bejelentése, az el nem kötelezett külpolitikai irányvonal hangoztatása — dühödt ellenállást váltottak ki az oligarchiából és a hadsereg vele szövetséges tisztjeiből. E körök változatlanul mindent elkövetnek, hogy jobbra kormányozhassák az ország szekerét. Az ötmilliós közép-amerikai országban a múlt i év őszéig ugyanúgy Amerika-barát diktátorok követték egymást, mint a szomszédos Nicaraguában. Az egyre erősödő USA- és diktatúraellenes tömegmozgalmak hatására azonban Washington latin-amerikai politikájának újraértékelésére kényszerült, A nicaraguaihoz hasonló forradalmi változásoktól tartva hajtották végre —amerikai segítséggel — 1979 okzöttük sok nyugati lap, rádió- és televízióállomás tudósítója. Karmai elnök hozzátette, hogy a nyugati sajtó a múltban tendenciózusan hallgatott Afganisztánról. A jelenlevő nyugati újságírókhoz fordult: „hol voltak önök — amikor törvényes vezérünket, Taraki elnököt, meggyilkolták külföldi megbízatásból? Hol voltak, amidőn népünket öldösték és gyötörték? Hol védelmezték akkor önök az emberi jogokat?” A Szovjetunió fegyveres erőinek az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságban való jelenlétéről Karmai elnök ismételten leszögezte; az ország forradalmi tanácsa már a december 27.-i fordulatnál már korábban kérte, hogy az amerikai—kínai ösztönzéssel és támogatással, pakisztáni, vei. A találkozón eszmecserét folytattak időszerű nemzetközi kérdésekről, különös tekintettel a Közel-Kelet térségében előtérbe került politikai, diplomáciai feladatokra. (MTI) most kinevezett polgári személyek — két kereszténydemokrata párti és egy független politikus — letették a hivatali esküt. A juntának mellettük két katonai tagja van, így az ország élén változatlanul polgári—katonai junta áll. tóberében a „megelőző hatalomátvételt” Salvadorban. A hatalmat Adolfo Arnol- do Majano és Jaime Abdul Guiterrez ezredes kétszemélyes juntája ragadta kézbe. A demokratikus pártok és szervezetek azonban hamar rájöttek, hogy becsapták őket; az országban nem demokratikus fordulat, hanem palotaforradalom játszódott le. Az amerikai forgatókönyv legfőbb célja világos volt: kifogni a szelet a haladó erők vitorláiból, megelőzni a forradalmi folyamatot. Salvador latin-amerikai mércével mérve is a földrész egyik legelmaradottabb állama: monokultúrás mezőgazdasága a kávén, a cukron és a gyapot- termelésen alapszik. A lakosság döntő többségét alkotó parasztok földéhségén aligha csodálkozhatunk: a népesség 91 egyiptomi és szaúd-arábiai segédlettel folyó külföldi intervenció visszaverésére a két ország egyezménye, és azENSZ- alapokmány vonatkozó előírásai értelmében a Szovjetunió nyújtson fegyveres segítséget Afganisztánnak. Szovjet részről ezt egy ideig — mondotta — nem tartották időszerűnek, a korlátozott létszámú csapatkontingens felhasználása azonban később már halaszthatatlanná vált. A Süddeutsche Zeitung tudósítója megkérdezte: hogyan egyeztethető össze Afganisztán el nem kötelezett státusa külföldi katonai egységeknek az ország területén való jelenlétével? Babrak Kannal válaszul kijelentette: „annak az objektív elvnek az alapján állunk, hogy nemzeti szuverenitásunk, függetlenségünk és területünk épsége érdekében, forradalmunknak ebben az új szakaszában; valós el nem kötelezettségünk megőrzése érdekében, anyagi és morális támogatást kérünk a Szovjetunió- tőr, Egy másik kérdésre válaszolva Karmai a december 27- vel kezdődött új szakaszt világította meg. Több mint tízezerben jelölte meg azoknak a politikai foglyoknak a számát, akik a meghirdetett közkegyelem jóvoltából a fővárosban és vidéken szabadultak. A Pravda tudósítója megkérdezte Karmai elnököt, hogyan vélekedik Afganisztán és bizonyos szomszédainak jövendő kapcsolatáról, nevezetesen az afganisztáni—iráni, illetve az afganisztáni—pakisztáni viszony alakulásáról. „Határozottan kijelentem — mondotta Karmai —, hogy maradéktalanul derűlátó vagyok ebben a tekintetben. százaléka a megművelhető földterületnek mindössze 23 százalékával rendelkezik. A többin alig kétezer földbirtokos család osztozik. A tömegek demokratizálási követelésére alakították meg a 22 tagú kormányt. A kabinet azonban lényegében semmilyen intézkedést nem hozhatott önállóan: elképzeléseit a tényleges hatalmat kezében tartó öttagú juntával kellett jóváhagyatnia. Így a kormány elveszítette azt a csekély tömegbázist is, amelyet hivatalba lépésekor még magáénak mondhatott. Ezért érthető, hogy egyes szervezetek [mint például a 60—70 ezer követővel rendelkező Népi Forradalmi Tömb (BPR) , és annak fegyveres szárnya] a junta által alkalmazott erőszakra erőszakkal válaszoltak. Támogatták a parasztok földfoglaló akcióit, laktanyákat támadtak meg és rádióállomásokat foglaltak el. (Az ő számlájukra írható a m m Összehívták az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakát A Biztonsági Tanács szerda éjjel 12 szavazattal két ellenszavazat és egy tartózkodás mellett úgy határozott, hogy összehívja az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakát az Afganisztánban kialakult helyzet miatt. Az indítványt Mexikó és a Fü* löp-szigetek képviselője terjesztette be; a javaslat ellen szavazott a Szovjetunió és az NDK, míg Zambia képviselője tartózkodott a szavazástól. Mivel ügyrendi kérdésről van szó, a döntés a szovjet ellenszavazat dacára hatályos, így az ENSZ-közgyűlés csütörtökön, New York-i idő szerint délután 3 órakor rendkívüli ülésszakot kezdett. Oleg Trojanovszkij, a Szovjetunió állandó ENSZ- képviselője felszólalásában erélyesen állást foglalt a rendkívüli ülésszak összehívása ellen. Mint mondotta, az úgynevezett afganisztáni helyzet csupán ürügyként szolgál bizonyos államok számára, hogy igazolni próbálják a Közel-Keleten és más térségekben uralkodó feszültség további élezését. (MTI) FKP küldöttsége az Atommas- üzemben A Szovjetunió egyik legjelentősebb ipari létesítményébe, a nukleáris- erőművi berendezéseket, atomreaktorokat és turbinákat gyártó és még épülő gyáróriásba, az Atommas-üzembe látogatott el csütörtökön a Francia Kommunista Pánt küldöttsége, amely Georges Marchais- nak, a párt főtitkárának vezetésével az SZKP Központi Bizottsága meghívására tesz látogatást a ’ Szovjetunióban. A francia, delegációt a látogatáson Vagyim Zaglagym, a Központi Bizottság tagja, a KB nemzetközi osztálya- vezetőjének első helyettese is elkísérte. A francia vendégek megismerkedtek az Atommas feladataival, az építkezéssel, a már működő gyáregységekkel, az új várossal: Vol- go-Donszkkal, találkoztak a gyár vezetőivel, akiktől tájékoztatást kaptak a munkáról, beszélgettek a munkásokkal, a párt- és szakszervezeti szervek képviselőivel. Megbeszéléseiken a többi között arról is tájékozódtak, hogy miként vesznek részt az Atommas dolgozói a gyár feladatainak meghatározásában, munkájának irányításában. Az Atommas-üzemben nagygyűlést tartottak a francia küldöttség tiszteletére. dél-afrikai nagykövet elrablása is.) A kommunista párt és a hozzá közel álló demokratikus erők nem értenek egyet a gerillaszervezetek erőszakos akcióival, de azokat úgy ítélik meg, mint a tömegek jogos felháborodásának megnyilvánulását. Egyetértenek azzal az értékeléssel, hogy a tömegek követelését ma már nem lehet ígéretekkel kielégíteni. A közhangulatot egyébként jól érzékelteti, hogy Romero san salvadori érsek (csak névrokona a megbuktatott elnöknek) legutóbbi prédikációjában ismertette a hatalmat kézben tartó katonatisztek bűnlajstromát, s követelte a bűnösök felelősségre vonását. A katonák ezt kategorikusan visszautasították. Ekkor mondtak le a kormány polgári tagjai, a Népi Felszabadító Hadsereg — Farabundo Marti (FPL) elnevezésű baloldali mozgalom gerillái pedig elfoglalták a főváros hat rádió- állomását. Nyilatkozataikban nemzeti felkelésre, „hosszú népi háborúra” szólították fel Salvador lakn-iságát. Kanyó András Az olasz köztársasági elnökség hivatalos közleménye szerint Pertini államfő elnökletével szerdán késő este ülést tartott. A közrend legfőbb politikai felelősei: Cos- siga kormányfő, Rognoni belügy- és Ruffini hadügyminiszter és a fellángoló terrorizmus elleni harcról tanácskoztak a Guirinale-pa- lotában. A szűkszavú közlemény nem részletezte az elhangzottakat. Sajtóértesülések szerint a tanácskozás a legutóbbi merényletekkel állt összefüggésben: a szicíliai tartományi miniszterelnöknek és Az Egyesült Államok adott esetben élni fog az egyiptomi támaszpontok használatának lehetőségével, ameny- nyiben a jövőben a közel- keleti katonai manővereihez erre szüksége lesz — közölték szerdán amerikai kormánytisztviselők. Hozzátették ugyanakkor, hogy „nem vették tervbe" állandó amerikai támaszpontok létrehozását sem Egyiptomban, sem Izraelben. Az e heti közös egyiptomi—amerikai hadgyakorlatokról érkezett jelentések kapcsán Hodding Carter, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője leszögezte: a kormánv „megvizsgálta és elvetette” Egyiptom és három milánói rendőrnek a meggyilkolásával. Ügy tudják, az olasz kormány siettetni akarja decemberben hor zott „sürgős intézkedéseinek” parlamenti jóváhagyását, A közrendről tárgyalt a kormánykoalícióban részt vevő pártok vezetőivel az olasz miniszterelnök. Zaccagnjni, Pietro Longo és Zanone, a kereszténydemokraták, a szociáldemokraták és a liberálisok főtitkára egyetértett Cossigával abban, hogy fokozni kell a terrorizmus elleni harcot. (MTI) Izrael arra vonatkozó felajánlását, hogy országaik területén létre lehetne hozni állandó jellegű amerikai támaszpontokat. Izraelnek mindent meg kellene tennie a palesztin autonómiáért, hogy ily mór dón csökkentse ellentéteit a mohamedán világgal — jelentette ki szerdán Tel Aviv- ban Mose Dajan volt izraeli külügyminiszter. Az októberben lemondott miniszter az izraeli televíziónak adott nyilatkozatában az iráni és afganisztáni fejlemények miatt mondotta indokoltnak azt, hogy Izraelnek enyhíteni kellene konfliktusait ellenségeivel, elkerülendő az esetleges összecsapást. (MTI) NÓGRAD — 1980. január 11., péntek Ráoz Pál fogadta a PFSZ küldöttségét Katonai—polgári junta Salvadorban IIIHHIII Itt III Ilit Hill lilt III IUI Hl 11111111111111111 IIIIIH8lfllMflllllllllllltfllllllllllllllllllltllllllHIIIIIIIIIIII«IHIIIIIffllNltNllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllltlllllllfllllllllllllllllllllllll|||||||||lll||||||||||||||||||||||||||||||| Salvador Hosszú népi háború ? Washington és a támaszpontok
