Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-11 / 8. szám

GOTa?JS> A télidő sem hátráltatja a szőlőmetszés fontos munkáját a pásztói Béke Termelőszövetke­zetben, ahol a Rózsás-dűlőben 32 hektárnyi területen a Tyereskova brigád végzi a teen­dőket. Munkájukat a téli fagyszabadságon levő hasznosiak is segítik. -kép: kulcsár — A brigádok erejével is Idei cél: egymillió-tízezer tonna szén A Nógrádi Szénbányák dolgozóira és a szocialista brigádokra ebben az évben is nagy feladatok várnak. Az V. ötéves terv utolsó esztendejében egymillió ton­na szenet kell adni a nép* gazdaságnak, s ezt még tíz­ezer tonnával akarják túltel* jesíteni. Számítva a dolgo­zók és a szocialista brigádok aktivitására, a hatékonyabb szervező és irányító munka* ra. kívánnak előbbre lépni a gazdasági élet szinte minden területén. Másik nagy fel­adatként, a fejtésre kész szénvagyon biztosítása érde­kében tizennégy ezer-har­mincnyolc méternyi vágatot kell kihajtani, amit még leg­alább kétszázötven méterrel kívánnak növelni. Legmagasabb tonnaterve a szorospataki aknaüzemnek van — 285 ezer tonna —, majd Ménkes, Kányás, Tiribes és a külfejtés a sorrend. A tervek teljesítésének egyik feltétele a fronthomlo- ki és vágathajtásí teljesítmé­nyeknek az eddigieknél na­gyobb arányú növelése, kü­lönösen fontos, hogy a komplexen gépesített front­fejtéseken dolgozó brigádok a 6zéntelepek vastagságától függően, érjék el, vagy köze­lítsék meg az országos át­lagteljesítményeket- A cél, hogy ez 1,6 méteres telep­vastagság esetében 9,5 tonna legyen műszakonként, 1,6— 2,2 méter között pedig érje el a 17 tonnát. Különösen fontos célkitű­zés az, hogy az F—6-os típu­sú gépekkel szénéi őváj ásón dolgozó brigádok havonta legalább száz métert halad­janak előre, az EIMCO és az EHOR-gépes brigádok pedig hetvenet. Mindehhez persze szükséges a nagy teljesítmé­nyű gépek gondos kezelése és karbantartás«, az üzemza­varok gyors elhárítása. További fontos feladat a minőség javítása, a lakosság igényeinek maradéktalan ki­elégítése — kifogástalan szénnel. Az eddigieknél még nagyobb figyelmet kell for­dítani az anyaggal és ener- [ giával történő takarékosko- ’ dásra, az importból szárma­zó anyagok megtakarítására. Itt a cél legalább kétmilliós eredmény elérése. A bányászbrigádok a párt XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfor­dulója tiszteletére indított munkaversenyben újabb si­kereket kívánnak elérni. Mag proletariat egyesüljetek! NOGlRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVI. ÉVF„ 8. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1980. JANUAR 11., PÉNTEK Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. A külügyminiszter beszá­molt az afganisztáni esemé­nyekről, amelyekkel kapcso­latban a kormány állásfogla­lást fogadott el. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese je­lentést tett a Német Szövet­ségi Köztársaságban tett lá­togatásáról'. A kormány jó­váhagyólag tudomásul vette a jelentést. Az igazságügyminiszter elő­terjesztése alapján a Minisz­tertanács határozatot ho­zott a jogszabályrendezési és jogalkotási feladatokkal kap­csolatos további teendőikről. A határozat egyebek között előírja, hogy a miniszterek és az országos hatáskörű szer­vek vezetői jogalkotásukban fokozottan törekedjenek a túlszabályozás elkerülésére. A Minisztertanács titkár­sága vezetőjének előterjeszté. se alapján a kormány fel­hívta a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés decemberi ülésszakán elhangzott kép­viselői javaslatok megvalósí­tásának lehetőségét, s tá­jékoztassák erről az ország- gyűlés elnökét, valamint az érdekelt képviselőket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának állásfoglalása A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa üdvözli az Afganisztáni Demokratikus Köz­társaság új kormányát, amelynek politikai programja és intézkedései biztosítják az 1978 áprilisi forradalom céljainak következetes megvalósítását és a törvényes rendet. Üd­vözli és támogatja Afganisztán törekvéseit, hogy szomszédaival és valamennyi állammal jó kapcsolatokat teremtsen és tartson fenn. A belső haladó erők által megdöntött afga­nisztáni kormá'ny bel- és külpolitikája súlyos károkat okozott az afgán nép'nek és utat nyi­tott az imperialista agressziós körök beavatko­zási törekvései előtt. A Szovjetunió az Afga­nisztáni Demokratikus Köztársaság törvényes kormányának kérésére — a szovjet—afgán barátsági szerződés értelmében, az ENSZ alapokmányával összhangban — jogosan nyújtott segítséget a kívülről szervezett, egyre erősödő reakciós és imperialista támadásokkal szemben, az ország békéjének és biztonságát nak helyreállítása érdekében. A Minisztertánács elítéli az afgán belügyek- be való újabb keletű imperialista beavatkozási kísérleteket is. Meggyőződése, hogy a szél­sőséges imperialista körök általános enyhü­lés- és szovjetellenes kampánya ellentétes az emberiség alapvető érdékeivel, károsan be­folyásolja a nemzetközi viszonyokat, s ezért a felelősség e kampány kezdeményezőit és támogatóit terheli. A Magyar Népköztársaság továbbra is min­dent megtesz az enyhülés eredményeinek! megvédéséért és folyamatosságának elősegíté­séért, tovább küzd — fő külpolitikai céljai­nak megfelelően — a béke megőrzéséért. Szilárd meggyőződése, hogy a_ világ népeinek hatalmas erőt jelentő küzdelmét siker koro­názza. Mai számunkban: Korszakváltás * Kismamák dilemmája * Indul a munkahelyi olimpia Fokozottabb földhasznosítás és -védelem 1980-ban a földek még jobb hasznosítását, védelmét újabb jogszabályok és az ezekhez kapcsolódó intézkedések segítik. Az eddigi eredményekről és a tennivalókról Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár csütörtö­kön tájékoztatta az újságírókat. A, nemzeti vagyon 18 szá­zalékát adják a termőföldek, értékük kétszerese az egyéb természeti erőforrásokénak. Az elmúlt 30 évben 120 000 hektárral csökkent a termő- terület —, ez egy nagy mező- gazdasági megye teljes mű­velt földfelületét teszi ki —, ennélfogva az elmúlt évek­ben jogszabályokkal, külön­böző rendelkezésekkel igye­keztek fékezni a kedvezőtlen jelenségeket. A cél az, hogy a földet maradéktalanul és ha­tékonyan használják ki a ter­melők, a tulajdonosok és a bérlők. Az intézkedések nyomán eddig mintegy hetvenezer hektár kitevő kihasználatlan területet újra a mezőgazda­sági termelés körébe von­tak. A nagyüzemek földcse­rékkel mintegy 100 000 hek­táron javították meg a gaz­dálkodás helyi feltételét, 1500 hektáron pedig az el­aprózott területeket magán­személyekkel cserélték ki és így tették egységessé. Hiva­talos, hatósági földrendezés volt 35 ezer hektáron; a szét­szórt kisebb földrészeket nagyüzemi táblákba rendez­ték. Javított a helyzeten, hogy a nagyüzemi műve­lésre nem alkalmas részek­ből mintegy 1100 hektárt tar­tós használatba adtak ma­gánszemélyeknek. Szigorúan elbírálták a művelési köte­lezettség teljesítését is. Fi­gyelemre méltó, hogy négy év alatt 44 ezer hektárnyi par­lagterületet vontak művelés­be. A „még kinitlevő” 9—10 ezer hektárt is folyamatosan kapcsolják be a mezőgazda­ság vérkeringésébe. Mér­séklődött a műveléséből va­ló földkivonás üteme, a korábbi erőteljes folyamat az elmúlt két évben negyedére ..fékeződött”. Folyamatosan visszafoglalja a mezőgazda­ság a művelésből korábban kivont és azóta nem rendel­tetésszerűen használt terüle­teket is. Például 30 000 hek­táron az elhagyott régi bá­nyák, beruházási felvonulá­si területek, elhagyott útré­szek helyén már ismét gaz­dálkodnak. \ Az idén életbe lépett újabb rendelkezések várhatóan to­vábbi lendületet adnak a földhasznosításnak és -véde­lemnek. Az új jogszabály sze­rint a feladatszerűen mező- gazdasági termeléssel fog­lalkozó állami szervezetek, mezőgazdasági nagyüzemek, továbbra is térítést kötelesek fizetni, ha földjüket felró­ható okból nem művelik meg, de ezentúl a mezőgaz­dasági termeléssel alapve­tően nem foglalkozó szerve­ket (vízügyi, közlekedési) szintén bírságolni lehet, amennyiben hibájukból nem élnek a földek adta lehető­séggel. A magánszemélyeket, akik többszöri figyelmeztetés ellenére sem művelték meg földjeiket, már eddig is szankciókkal sújtották. Az új rendelet szerint azonban ezentúl tekintettel lesznek azokra a földhasználókra — gyakran idős emberekre —, akik nem saját hibájukból nem tettek eleget a művelé­si követelménynek, s csak­is akkor alkalmaznak velük szemben eljárást, ha felróha­tó okból mulasztottak. A vét­lenek területein azonban igyekeznek más eszközökkel biztosítani a föld rendeltetés- szerű használatát. Az új jogszabály megszigo­rította a mezőgazdasági mű­velésből való földkivonás felételeit. A rendelkezés ar­ra ösztönzi a különböző ága­zatok beruházóit, hogy min­denekelőtt a gyengébb mi­nőségű földeket vegyék igény­be, és kitűnő minőségű terü­leteket csak valóban a leg­szükségesebb esetben igényel­jenek. A mezőgazdasági téeszek nagyüzemileg nem hasznosít­ható földeket a téesztagok- nak és alkalmazottaknak, to­vábbá nem téesztagoknak is (kívülállóknak) haszonbérbe adhatják, legfeljebb 15 évre. A korábbi jogszabály ezt nem tette lehetővé. Változott azaz előőírás, amely a föld tartós 50 éves használatbavéte­lét tette lehetővé az igény­lőknek. A gyakorlati tapasz­talatok azt mutatták, hogy ez túlságosan hosszú idő. ezért a minimumot 30 évre leszál­lították. Lényeges úi elem: a tartós használatba vehető földterületnek, amely eddig 1500 négyzetméter (417 négy­szögöl) volt, alsó hatáxát 500 négyzetméterre (222 négyszö­gölre) csökkentették. Ezzel teszik lehetővé, hogy a la­kosság az eddiginél nagyobb számba vegyen tanácsi ke­zelésben levő állami földet tartós használatba. A jogszabály a földhaszno­sítás egyéb lehetőségeit is tartalmazza. Például lehető­vé teszi, hogy a külterületi földeket magánszemélyek kö­zött is forgalmazhassák — szűk körben és hatósági en­gedéllyel —, amire korábban nem volt lehetőség. (MTI) Számvetés és programtervezés Milyen volt és lesz az akciáév? Az elkövetkező hetek ese­ménysorozatai az ifjúsági mozgalom legizgalmasabb idő­szakának ígérkeznek, azon egyszerű oknál fogva, hogy ekkor kerülnek sorra az el­múlt évi akcióprogramok eredményeinek, hiányosságai­nak elemzései, majd nem sok­kal később pedig az új moz­galmi év teendőit határozzák meg a KISZ-esek'. Az előké­szítés, az irányítás tennivalói­ról tanácskozott a napokban a megyeszékhely KlSZ-bizott- sága, mely azon dokumentu­mokat tűzte napirendre, me­lyek mintegy iránytűként szolgálnak az időszerű felada­tokhoz. Ezek közül az az in­tézkedési terv érdemel külö­nösen nagy figyelmet, amely a mozgalmi év zárásához, il­letve indításához szükséges te­endőket fogalmazza meg. A KISZ-szervezetek az első taggyűlésen — január 15-től kezdődően — értékelik a leg­utóbbi választás óta végzett munkát, az akcióprogram tel­jesítését, s számvetést készí­tenek a KISZ IX. kongresszu­sa határozatainak helyi végre­hajtásáról is. Mindezek mel­lett, a szükebb kollektíva megvitatja az egyéni vállalá­sokat, megbízatásokat, s közö­sen mondanak véleményt a mozgalmi munkáról. Lényeges szerepe a taggyű­lésnek, hogy döntenek az új KISZ-vezetőség összetételéről. A salgótarjáni KISZ-bizottság által kiadott dokumentum kü­lönösen tág teret szentel e kérdésnek, egyebek között hangsúlyozza, hogy olyan if­júsági vezetőket kel] választa­ni, akik aktívan dolgoznak, képesek kommunista szellem­ben nevelni a fiatalokat, vé­deni és képviselni azok érde­keit, valamint erkölcsi és po­litikai magatartásukkal kiér­demlik a bizalmat. Hogy való­ban a legalkalmasabb fiatalok kerüljenek az említett posz­tokra, az elsősorban a taggyű­lés választó-résztvevőin, azok véleménynyilvánításain mú­lik, következésképpen ettől függ az elkövetkező időszak mozgalmi munkájának minő­sége. Tehát a választás nem kis felelősség. Ugyancsak alapvető jelentő­ségű az is, milyen programot állít össze a taggyűlés? Jóllehet a tervkészítés a szervezett mun­ka alapvető eszköze, mégsem lehet figyelmen kívül hagyni az évközben! esetleges válto­zásokat, módosításokat. Ép­pen ezért „messzire látva” kell tervezni, s a végrehajtás során igazodni a megváltozott feltételekhez, körülményekhez. Minden taggyűlés önálló na­pirendi pontja lesz az ez évi népgazdasági és helyi gazda­sági tervek ismertetése, meg­vitatása, illetve az ebből adó­dó KISZ-es feladatok megha­tározása. Nos, nem titok, hogy az új mozgalmi esztendő leg­fontosabb területe ismét a gazdasági építömunka lesz, s a sajátos ifjúsági mozgalmi eszközök, lehetőségek is fő­ként ezt segítik majd. Bár az elmúlt évben eredményes volt ez a tevékenység, de jócskán akadnak még kihasználatlan lehetőségek. Köztük olyanok is előfordulnak, melyeket egy-két helyen már bevált módszerként alkalmaztak, de tágabb elterjedésük korántsem kielégítő. Ez azt sejteti, hogy nemcsak az üzemeken belüli, hanem a különböző vállala­toknál működő KlSZ-szerve- zetek közötti kapcsolatterem­tésnek is bőven vannak még „feltáratlan” területei. Remélhetően az új akció- programok majd — egyéb mással együtt — ezen felada­tok megvalósításában is ke?" deményezőbbek le&aoak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom