Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-09 / 6. szám

A balassagyarmati zeneiskola Hatással a város zenei életére A „NYITÁNY” azon lel­kes zeneszerető emberek ne­véhez fűződik, akik 1959-ben megteremtették annak a le­hetőségét, hogy Balassagyar­maton a muzikális érdeklő­désű fiatalok szervezett ke­lhetek között zenét tanulhas­sanak. Az akkori városi kul- túrházban a zeneoktatói mun­kaközösség vezetésével mű­ködött a tanfolyam. A ..kar­mesteri pálca”, ami a lelke­sedést, az ügybe vetett hi­tet jelentette. Réti Zoltán ze­netanár kezében volt, aki azóta is szervezője, irányító­ja a város zenei életének. A zeneiskola történetének „elő­játéka” egészen 1983-ig tar­tott, amikor is „felgördült a függöny”, megnyitotta ka­puját a salgótarjáni zeneis­kola balassagyarmati részle­ge, melynek vezetője Réti Zoltán lett. A lelkes zenepe­dagógus azóta is irányítja, „vezényli” az intézetben folyó zenei oktatást. A „karmester” kezében ma is a zene szere- tete, népszerűsítése, a fia­talok aktív zenei életre ne­velése jelenti a láthatatlan karmesteri pálcát, A változás csak annyi, hogy a „felvoná­sok” folyamán állandóan nö­vekedett. gyarapodott ennek a „különleges zenekarnak” a létszáma. A második felvonás 1966- ban az önálló zeneiskola lét­rehozásával kezdődött el. Az iskola igazgatója örömmel újságolta, hogy kollégái kö­zül nagyon sökan gyermek­korukban a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Állami Zeneiskolában jegyezték el magukat a zenével. Bura Sán- dorné, Ember Csaba, Ember Péter. Horváth János, Ka- nyóné Réti Emőke, Palánki Éva, Perneczky Zsolt, So- mogyvári Ildikó évekkel ez­előtt tanulói voltak, ma pe­dig tanárai az iskolának. A különböző szakokon 564 gyermek tanul. A legnépsze­rűbb a zongora, ezt a hang­szert 180-an választották. Ä népszerűségi listán a következik 104 tanulóval1, majd a furulya szak, ahol 64- en tanulnak. A többi hang­szeres szakon 20—30 között változik a gyermekek száma. Az intézel célkitűzései kö­zött szerepel: a tehetséges gyermekek felkészítése a kö­zépfokú zenei oktatásra; ak­tív zenei tevékenységen ke­resztül közelebb hozni a fia­talokat a zenei kultúrához-,' elhinteni, megszerettetni a növendékekkel az egyéni vagy kollektív hangszeres játék belső igényét; egy élet­re felkelteni az érdeklődést a muzsika szeretete iránt: a ze­nei oktatás során alakítani, formálni a gyermekek sze­mélyiségét, érzelmeiben gaz­dag, a szépre vágyó, a sza­bad időt hasznosan eltölteni tudó embereket nevelni. E szép és nemes célkitűzésen fáradozik az iskola 21 kine­vezett és 9 szerződéses ta­nára. AZ INTÉZET JELENTŐS hatással van a város zenei életére. Nyugodtan mond­hatjuk. hogy meghatározza a palóc város zenei érdeklődé­sének alapját, irányát. Igen magas azoknak a gyermekek­nek a száma, akik az intézet­ben évről évre zenei okta­tásban részesülnek, ök azok. akik akarva-akaratlanul is alakítják, formálják kis kö­zösségüket. Gondoljunk csak arra, hogy a növendékek hangversenyén, hány szülő, testvér, jóbarát, vesz részt. Lehet, hogy először csak a hozzátartozójuk kedvéért mennek el. Az ott ért zenei hatások kiválthatnak egy bel­ső reakciót, ami sok ember­ben felkeltheti az érdeklő­dést a hasonló jellegű ren­dezvények iránt. Balassagyarmat zenei éle­tének „vérkörében” minde­nütt megtaláljuk az iskola tanárait. A városi és szövet­kezeti énekkart 30 évig Réti Zoltán vezette, aki nemrégrt ben adta át a karmesteri pál­cát fiatal kollégájának, Ember Csabának, A Fogarasi—Ve- ,duóra építve megalakult á balassagyarmati "kamara­együttes. Veres István a fú­vósegyüttes vezetője. Nem­régiben alakult a fúvós-re­zes kamaraegyüttes. Az ifjú zenebarátok klubja az egész városra kiterjeszti tevékeny­ségét. Említhetjük az iskola ifjúsági vonószenekarát, a különböző duókat, triókat, kvartetteket, melyeket az in­tézet tanárai hoztak össze. Egyre emelkedik a tanulók, tanárok önálló hangversenye. Üjabb „felvonás’,’ kezdő­dött 1972-ben, amikor az in­tézet fokozatosan kiterjesz­tette működését a környező településekre. Elsőként Cser- hátsurányban jött létre fiók­iskola, melyet Koplányi Mi­hály vezet. Érsekvadkerten Antal Gusztávné, Rétságon Ferencsik János vezeti a ki­helyezett tagozatot. Szécsény- ben Leukó Józsefnek, az is­kola igazgatóhelyettesének irányításával működik a leg­nagyobb fiókiskola. A közsé­gekben létrehozott tagisko­lák nagy áldozatot követelnek a tanároktól. Ember Péter, Gerlei András, Krutsch Ka­talin, Mohay Klára. Móri Péter. Palánki Éva, Somogy- vári Ildikó jelentős missziót vállalnak a zenekúltúra ter­jesztésében. Évek óta utazó zenepedagógusok Balassa­gyarmat és az említett köz­ségek között. A fiókiskolák létrehozásával megélénkült az Intézet közreműködési moz­galma. Több községi műve­lődési házban, általános is­kolában hangszeres élő­zene-történeti előadást tar­tottak. MIKOR KEZDŐDIK és mit tartogat a következő „fel­vonás”? Az intézet rég kinőt­te az igényeket. A több mint 500 tanulónak szűknek és ki­csinyek bizonyul az épület. Még az igazgatói irodában is folyik az oktatás. Az iskola nevelői abban bíznak, hogy az újabb „felvonást” egy új iskola átadása jelenti majd számukra. Remélik, hogy en­nek a „felvonásnak” kezde­téig nem sokat kell várni. Sz. F. A TELEVÍZIÓBÓL JELENTJÜK Apám kicsi alakja Osztrák—magyar—NSZK koprodukcióban készült el a hazai tv-gyártás berkei­ben, egy nálunk még meg nem jelent regény nyomán Az apám kicsi alakja. A mű . az osztrák regényíró Peter Henisch műve. Az osztrák televízió mun­katársai keresték meg a Ma­gyar Televíziót és tettek ajánlatot a' közös forgatásra. A regény elolvasása után a hazai tévézés munkatársai örömmel vállalkoztak a kö­zös munkára, úgy érezték, rendkívül őszinte, becsületes szándékú, a fasizmus kor­szakáról készült írást filme- síthetnek meg. A regény szerzője a forga­tás . idejére Budapestre láto­gatott. — A regény önéletrajzi fogantatásé — mondta a szerző. — A fasizmus kor­szakát akartam megírni úgy, hogy az az én családom sorsát, életét is érintette, formálta. Pontosabban, az apám életét írtam meg a Wehrmacht fotóriporterének alakjában. A regény hőse egy fiatal író, akit Ludwig Horsch alakít —, az egykori Wehrmacht-ka- tona múltját kutatja. A tör­ténét persze, amely kikere­kedik végül is, mint vala­mennyi história a fasizmus korszakába, tragikus. — Egészében családi jelle­gű? — Nos igen, a saját szeny- nyesünk kiteregetésére vál­lalkoztam, ezt egyáltalán nem titkolom, és nem is tit­kolhatom. S, ha valaki netán arra gondol, hogy esetleg túllőttem a célon, mert így a saját csoládomat is sötét színekkel rajzolom, vagy még inkább befeketítem, an­nak meg kell mondanom, hogy emiatt nincs bennem semmi félelem. Szembe kell néznünk apáink múltjával, tetteivel, esetleges őszintesé­gével. Az írás vagy a készü­lő tv-film alapján megismer­hetik apám múltját! Ebben a regényben különben is mindenki a saját nevén sze­repel és ez nem véletlen, nagyon is szándékos. — Minden bizonnyal nem­csak a saját apja történetét szándékozott megírni? — Igen, ez a könyv való­jában nemcsak apámé, de a jelen, a mi nemzedékünk históriája is, két generáció szembesítésének története, amely mindig elkerülhetet­lenné válik, ha a jövő érde­kében kívánunk tenni. Ez a jövő ezúttal a múlt és a je­len nemzedékeinek megbéké­lését, egymáshoz való viszo­nyát jelenti. — Az író miként szerezte alapanyagát a könyvéhez? — Mindaz, amit a köny­vemben megírtam, nagyon hosszú két esztendő beszél­getéseinek feldolgozása, ered­ménye. Apám kertelcs nél­kül vallotta meg élete leg­rejtettebb titkait. Így ismer­tem meg apám kálváriáját, sorsának fájdalmas tévedé­seit, amely egész élete volt. A tv-filmet Wolfgang Glück rendezte, akit több kitűnő játékfilm és még több tv-film alkotójaként tarta­nak számon. Szcmann Béla NÓGRAD - 1980. január 9., szerda Milyen az ,átlagember"? A statisztikai átlagember Len­gyelországban 28 éves és többnyi­re városban él, mivel minden má­sodik állampolgár városi lakos. A lengyel lakosság Európa népei kö­zül a legifjabbak közé tartozik. Európán kívül pedig csak Mexikó, Kanada, Törökország és India la­kossága fiatalabb nála. Jelenleg az ország lakosságának csak 13,8 százaléka «0 éven felüli. Az új­szülötteknek megvan a lehetősé­gük, hogy nu gérjék vagy mégha, ladják a 70. életévüket. Ma még kevesebb a férfi, mint a nö. A statisztikai prognózis sze­rint azonban 10—20 éven belül ki­egyenlítettebb lesz a nemek közül- ti arány. A húszas és harmincas években a lakosság 33—33 százaléka volt részleges vagy teljes analfabéta. Jelenleg a 20 évvel ezelőttinél két­szer többen járnak iskolába. A 11—17 éves fiatalok 88 százaléka tanul. Minden nyolcadik lengyel rendelkezik középiskolai és min­den 24. főiskolai végzettséggel. Az átlagcsalád Jövedelmének 43,8 százalékát költi élelmezésre, de fokozatosan növekszik a tartós fo­gyasztási cikkek vásárlása is: 100 háztartásban 71 rádió, 73 televízió és 82 mosógép található. Á színes üveg útja Képünkön: A közép-lengyelországi Piotrkówban kézi munkával állítják szebb színes üvegtárgyakat. elő a szebbnél Az ember már több ezer éve rájött, hogy maga is ol­vaszthat egyszerű anyagok­ból — többek között szódá­ból, mészkőből és homokból — szép színű üvegeket, ame­lyek hasonlítanak a drágakö­vekhez. Az időszámításunk kezdetét megelőző évezred­ben Alexandriában olyan művészi üvegipar fejlődött ki, amely termékeivel az egész ókori világot ellátta. Ennek üveganyaga sokféle színben ragyogott, de át nem látszó volt. Kis méretű, kéz­zel formált, balzsamtartó edények, csiszolt ékkőután- zgtpk készültek belőle. Amikor kialakult az üveg­fúvás művészete, már állt a római birodalom. A római igények kifejlesztették a majdnem színtelen, majdnem átlátszó üveget, amelyből a kisebb használati tárgyak lé­giói készültek. De voltak a rómaiaknak már üvegtükre­ik és nagyítóüvegeik is. A római birodalom bukása után sok drágán szerzett ismeret feledésbe merült. Az üveg­készítéshez is újra meg kel­lett szerezni a tudást. Hosz- szú út vezetett a feledésből a középkori színes templo­mi ablaküvegekig. A góti­kus templomokban az ólom­keretezéssel összefogott kis üveglapok páratlan színhar­móniával ébresztettek áhí­tatot. Az üveg történeti útja és a színes műtárgyaktól a színtelen haszonüvegekig a próbálgatás, az empíria út­ja volt. Az üveg szerkezete ismeretlen maradt, mert meg­ismeréséhez nem volt elegen­dő az általános természetis­meret. A modem idők emberének érdeklődése a szép színű üveg iránt megmaradt ma is, aki azonban a megismerés ölömén túl a megismerés hasznára is törekszik. A ma embere a tapasztaláson ala­puló üvegismeretek helyébe természettudományos ismere­teket keres, hogy az üveg­készítés művészetét az üveg­készítés tudományával váltsa fel, abból az óhajból kiindul­va, hogy valamely meghatá­rozott célra szolgáló üve­get hosszadalmas próbálgatá­sok helyett az üveg szer­kezetére vonatkozó ismeretek segítségével biztosan és gyor­san készíthessen el. És a ma embere éppolyan szívesen használja otthoná­ban a színes, metszett üveg­eszközöket — tányérokat, po­harakat dísztárgyakat —, mint elődei. Ezek választéka azon­ban a tudatos tervezés ered­ményeként jóval nagyobb és áruk természetesen olcsóbb. Negyedszázados jubileum Csehszlovákia egyik legna­gyobb ipari központjában, Ostravában 25 évvel ezelőtt alakult meg a filharmóniai zenekar. Az élénk kulturális életéről is jól ismert város­ban 1954-ben adta első hang­versenyét az akkor Ostravai Szimfonikus Zenekar nevű együttes. Azóta a hazai és külföldi hangversenypódiu- mok ünnepelt együttesévé vált. Sok kitüntetés birto­kosa, és ma méltán viseli a világhírű csehszlovák ze­neszerző, Leo Janácek ne­vét. A 100 tagú együttes vezető karmestere dr. Otakar Trhlik. A Janácek zenekart fenn­állásának negyedszázada alatt azonban számos ven­dégkarmester is dirigálta, így többek között Václav Sme- tácek, Stanislav Macura, Serge Bauöo. Sok kiváló kül­földi szólista működött közre hangversenyeiken: a szovjet zongoraművész, Szvjatosz- lav Rihter, a japán hegedű- művésznő, Sizuka Isikava, és sokan mások. A reperto­ár Igen széles körű. A világ zeneirodalmának klassziku­sain kívül csehszlovák ze- neszerzők, köztük a jelenkor alkotóművészeinek műveit is gyakran szólaltatják meg. A zenekar elsősorban saját váro­sa zenei életének a fellendí­tését, gazdagítását tűzte ki célul, de rendszeresen fel­lép a prágai tavasz rendez­vényein és eleget tesz kül­földi meghívásoknak is. Ven­dégszerepeitek már a Német Demokratikus Köztársaság­ban, Lengyelországban, Ro­mániában, a Szovjetunióban, Olaszországban, Spanyolor­szágban, az NSZK-ban, Svéd­országban. A zenekar egyes tagjai e sokrétű munka mellett még arra is találnak módot és időt, hogy a város amatőr zenei együtteseinek a mun­káját támogassák. Közülük többen szaktanácsadóként, vendégkarmesterként segítik a helyi üzemek kultúrottho- nainak zenei rendezvényeit. A helyi lemezhengermű ama­tőr szimfonikus zenekara például az ő segítségükkel fejlődött az ország egyik legjobb műkedvelő együt­tesévé. Bergmanok együtt Őszi szonáta Ingrid és Ingmar Bergman. Két svéd híresség az egyete­mes filmművészet egén —, akik nem testvérek, nem roko­nok, akiknek pályafutása több mint három évtized után végül is egy közös munkában találkozott. Az Őszi szonáta ,j Ingmar Bergman rendező egyik legutóbbi filmje, január 10-én kerül a salgótarjáni No­vember 7 Filmszínházban be­mutatásra, s ezt követően I még két napig játsszák itt. Ba­lassagyarmaton január 14— 16-a között vetítik a Madách Filmszínházban. Az Őszi szonátát a legtöbb kritika — nemzetközileg — elismeréssel fogadta. Az Ob­server kritikusa szerint a ren­dező egyik legjobb filmje. Eb­ben nyilván nem kis része van a kitűnő szereplőgárdának, melyben ott találjuk a híres zongoraművésznőt alakító Ing­rid Bergmant és a lányát meg­formáló Liv Ullmannt. A két Bergman és Liv Ullmann szá­mos filmjét bemutatták a mo­ziban és a televízióban Mu- gyarországon, s jelenleg is több alkotásukat vetítik. A rendezőtől például a Szemben önmagunkkalt, Ingrid Berg- mantól a Gyilkosság az Orient expresszent, a norvég Livtől összesen hetet, többek közt a Kivándorlókat, A farmer fele­ségét. Képünkön: Két világ­sztár egymás mellett: Ingrid Bergman és Liv UUmaaa. T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom