Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-08 / 5. szám

Versenyfelhívás A Nógrád megyei Közlekedésbiztonsági Tanács és a Vo­lán 2. sz. Vállalat forgalombiztonsági tanácsa felhívással fordul a megye hivatásos gépjárművezetőket foglalkoztató vállalataihoz, szövetkezeteihez, intézményeihez, hogy az MSZMP XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére szervezzenek a közúti közleke­déshez kapcsolódó propagandaelőadásokat, oktatásokat, vetélkedőket. A cél legyen a biztonságos közúti közlekedés megte­remtése, amelynek alapvető személyi feltétele a közleke­dési szabályok ismerete, azok megtartása, az egymásért ér­zett felelősség fokozása és az előzékenységen, udvariassá­gon alapuló jópartneri viszony kialakítása. A közúti közlekedés veszélyes üzem. A figyelmetlenség, a későn felismert veszélyhelyzet könnyen vezethet bal- esethez, tragédiához. Éppen ezért a defenzív — védekező, veszélyt elhárító — vezetés elterjesztése a mai közúti közlekedési viszonyok mellett a gépjárművezetők körében egyre sürgetőbb fel­adat. A defenziv vezetés elmélete és gyakorlata képessé teszi mind a kezdő, mind a több éves gyakorlattal rendelkező gépjárművezetőt arra, hogyan lehet sajátos közlekedési fan­táziával és logikával jobban, könnyebben és biztonságo­sabban a mások hibája miatt létrejött veszélyhelyzetet el­kerülni, egymást segítve közlekedni. A vállalatok, szövetkezetek, intézmények, az oktatá­sok, vetélkedők szervezéséhez és megtartásához kérjék a területi közlekedésbiztonsági tanácsok és a Volán 2. sz. Vállalat forgalombiztonsági tanácsa aktív közreműködését, segítségét. A versenyeken legjobb eredményt elérő gépjárműveze­tőkből állítsanak ki 3-fős csapatokat. A csapatok részére a területi közlekedésbiztonsági tanácsok szervezzenek váro­si-járási, illetve járási szintű vetélkedőket. A legtöbb pon­tot elérő csapatokat 1980 június 30-ig nevezzék be a me­gyei döntőre, melyre 1980 júliusában a „Nyári közlekedés- biztonsági hetek” rendezvénysorozat idején kerül sor. Bízunk abban, hogy a felhíváshoz a megye valamennyi vállalata, szövetkezete, intézménye csatlakozik és így kö­zös ügyünket a közúti közlekedés biztonságának fokozását, az emberi élet és testi épség hatékonyabb védelmét ered­ményesebben szolgálhatjuk. Nógrád megyei Közlekedésbiztonsági Tanács Volán 2. sz. Vállalat forgalombiztonsági tanács Gyalogosok figyelmébe ADIR Megdicsérjük A megyében az utóbbi időben több gyalogoselütésből eredő ha­lálos kimenetelű közúti közlekedé­si baleset történt. Az elhaltak között volt olyan gyalogos, aki lakott területen be­lül az úttesten, a menetirány sze­rinti jobb oldalon közlekedett, nem pedig a gyalogjárdán. Gyalogjár­da híján nem a közlekedésre al­kalmas útpadkán haladt, hanem a szilárd burkolatú úttest szélén. Az úttesten való áthaladásnál nem az adott forgalmi helyzetben szük­séges figyelemmel és elővigyáza­tossággal közlekedett, illetve nem a közelben levő és biztonságot nyújtó kijelölt gyalogos-átkelőhe­lyet vette igénybe. Valamennyi ügyben folyik a viszgálat annak megállapítására, hogy a gyalogosok szabályszegő magatartása mellett mások részé­ről előfordult-e olyan szabálysér­tés, amely okozati összefüggésbe hozható a bekövetkezett tragikus eseménnyel. A hasonló jellegű balesetek el- kerü’ése végett indokolt foglalkoz­ni a gyalogosok közlekedésére vo­natkozó szabályokkal. A KRESZ 21. §-a előírja, hogy a gyalogosnak a járdán, ahol pe­dig járda nincs, a leálló sávon, az útpadkán kell közlekednie. (A fel­sorolásból kihagytam a kerékpár­utat, mert megyénkben ilyen nincs.) Ila 3z úton sem járda, sem le­állósáv, sem útpadka nincs (vagy az nem járható) a gyalogosoknak az úttest szélén egysorban — la­kott területen kívül az úttest me­netirány szerinti bal oldalán — kell közlekedniük. A gyalogos, ha az úttesten a közelben kijelölt gyalogos-átkelő­hely van, ott köteles áthaladni. Vannak, akik helytelenül értelme­zik a járdán való gyalogosközle­kedés kötelezettségét és azt saját menetirányukhoz igazítják. Ha csak egy oldalon van kiépített gyalogjárda (az ellenkező oldalon) úgy vélik, hogy az a szemközti forgalom lebonyolítására szolgál és emiatt nem veszik azt igénybe. P.dig alapszabály a járdán való közlekedés, függetlenül attól, hogy van-e mindkét oldalon gyalogjár­da vagy sem. A KRESZ csak lakott területen kívül írja elő gyalogosok részére az úttest menetirány szerinti bal oldalán való közlekedést. Ebből következik, hogy lakott területen belül egyéb feltételek híján —■ az úttest bármelyik oldala igény­be vehető. A további balesetek el­kerülése végett mégis az a ja­va latonk, hogy a biztonságosabb bal oldali, a forgalommal szemköz­ti közlekedést válasszuk. Előnye a jobb oldali közlekedéssel szem­ben, hogy nem érhet bennünket váratlan meglepetés, szemmel tud­juk tartani a szemben közlekedő jármüveket, ha szükséges ki tu­dunk térni, el tudjuk hárítani az esetleges veszélyhelyzetet. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyen ▼aló áthaladás biztonságosabb, mert a gyalogosnak itt elsőbbsége van. Járművel azt csak fokozott óvatossággal, mérsékelt sebesség­gel szabad megközelíteni. Ott, ahol a közelben gyalogos-átkelőhely van, a leírtakra tekintettel az út­testen való átkeléshez ezt vegyük igénybe, szabálytalan átkeléssel életünket, testi épségünket ne kockáztassuk. Befejezésül röviden szólni kell azokról, akik a gyalogosforga­lom irányítására szolgáló fényjel­ző készüléket figyelmen kívül hagyják. Akik tilos Jelzésen a zöld utat kapott járműforgalmat keresztezve kelnek át az úttesten, sokszor piciny gyermeket húzva maguk után, balesetveszélyes sza­bálysértést követnek el! Ne le­gyünk közömbösek ezek láttán, óvjuk egymást a bajtól. A látási, időjárási viszonyok — korai sötétedés, pára, köd, vizes felületű út — az észlelhetőséget erősen befolyásolják. Ezért a bal­esetek elkerülése végett még óva­tosabban, körültekintőbben közle­kedjünk, hiszen biztonságunkról van szó. Bízunk benne, hogy hasznos ta­nácsaink megértésre találnak és kevesebb lesz a gyalogosclülés, a tragédia. Győri József r. szds. KRESZ-állásfoglalások A KPM—BM együttes állás- foglalást adott ki a KRESZ egyes rendelkezéseinek hiva­talos értelmezéséről. Az Ügyészségi Közlöny 1979. évi 9. számában közölt állásfogla­lások — kivonatosan — az alábbiak: 1. Előzni tilos, illetve a Te­hergépkocsival előzni tilos jelzőtábla hatálya alá eső út­szakaszon az előzést nemcsak megkezdeni, de folytatni is ti­los. Az előzés csak akkor sza­bályos, ha azt a tilalmi táblá­ig befejezik. 2. Az Előzni tilos és a Te­hergépkocsival előzni tilos jel­zőtáblával elrendelt előzési tilalom vonatkozik a balra be- kanyarodási szándékot jelző és szabályosan besorolt jármű jobbról való előzésére is. A ki­kerülést azonban önmagában ezek a jelzőtáblák nem tiltják. 3. Az előzés akkor tekinthe­tő megkezdettnek, ha az elő­zésbe kezdő jármű már kihú­zódott a megelőzni kívánt jár­mű mögül az úttestnek arra a részére, amelyen az előzést végrehajtja és a megelőzni kí­vánt járművet annyira meg­közelítette, hogy annak Irány­változtatása az előzésbe kezdő járművet már zavarná. 4. Ha a forgalmi sávokat je­lölő útburkolati jelek nem láthatók (például hó fedi), úgy kell közlekedni, mintha az úttesten ilyen útburkolati je­lek nem lennének. Ilyen esetben személygépkocsival nem szabad a belső sávban folyamatosan haladni, kivéve ha a párhuzamos közlekedés már kialakult. 5. Autópályán személygépko­csival, autóbusszal és motor- kerékpárral szombaton (és munkaszüneti napot ihegelőző napon) 12 órától vasárnap (és munkaszüneti napon) 24 óráig abban az esetben is szabad közlekedni, ha a jármű pót­kocsit vontat. 6. A körforgalmat kereszte­ző villamosnak a körforga­lomban haladó járművekkel szemben akkor is elsőbbsége van, ha olyan útról érkezik, amelyen Elsőbbségadás köte­lező vagy Állj!, Elsőbbségadás kötelező jelzőtáblát helyeztek el. 7. A járdán való megállási, illetve várakozási tilalom nem vonatkozik az úttest és a jár­da közötti útrészre. 8. Aki túlméretes vagy kü­lönleges jármű egy vagy több hátsó tengelyét külön kormá­nyozza, vezetőnek tekintendő, és meg kell, hogy feleljen a KRESZ 4. §-ában foglaltak­nak. 9. Lakott területen levő, párhuzamos közlekedésre al­kalmas úttesten, ha a forgal­mi sávokat útburkolati jelek választják el egymástól, a bel­ső forgalmi sávban a megen­gedett sebességnél lassabban haladó jármű mellett a külső forgalmi sávban el szabad ha­ladni. Az elhaladás abban az esetben sem szabálytalan, ha annak megkezdése előtt és befejezése után a gyorsabban haladó jármű — a lassabban haladó jármű veszélyeztetése nélkül — forgalmi sávot vál­toztat 10. A gépjárművezetői en­gedély lassú jármű, segédmo­toros kerékpár és állati erő­vel vont jármű vezetésére ab­ban az esetben is jogosít, ha egyébként az engedély a ve­zető egészségi alkalmatlansá­ga miatt érvénytelen. Az ilyen vezetőt is kötelezik azonban a KRESZ 4. §-ának (1) bekez­désében foglaltak. Nem ve­zethet ennélfogva ilyen jár­művet sem, ha a jármű biz­tonságos vezetésére képes ál­lapotban nincs. A személy­nek tehát fokozott gondosság­gal — a saját felelősségére — kell mérlegelnie, hogy egész­ségi állapota nem teszi-e al­kalmatlanná ilyen jármű ve­zetésére is. Oláh István, az ACROF1L Építőipari Szövetkezeti Vál­lalat gépkocsivezetője. Jogo­sítványát 1952-ben szerezte meg A, B, C, D, E kategóri­ákra. Ez idő óta baleset- mentesen egymillió kilomé­tert vezetett. Kétszeres Ki­váló dolgozó, 1974-ben pedig a minisztériumi Kiváló dol­gozó kitüntetést kapta meg. Munkája mellett pártmun­káját is 1960 óta végzi rendszeresen. Szocialista bri­gád tagja, családi élete ren­dezett, munkatársai szeretik. Munkájával igen sokat tett a balesetmentes közleke­désért. Biztonságos hátramenet A Volán 2. sz. Vállalat közúti balesetei statisztikájá­ban az utóbbi időben egyre gyakrabban szerepelnek a figyelmetlen hátramenet miatti károk. Zömmel az úgynevezett koccanásos baleseteknél for­dulnak elő, melyek személyi sérüléssel és jelentősebb anyagi kárral nem járnak. Számos korábbi értékelés bizonyitotta már, hogy a közúti balesetek előzménye az esetek többségében a „majdnem, balesetek” soro­zata, ezért a csekély anyagi kárral járó eseményeket nem szabad kézlegyintéssel, vagy az Állami Biztosítóra való áthárítással elintézett- nek tekinteni. A járművezetés tanulása során a gyakorlatlan vezető túlzottan koncentrál az előt­te levő úttestre, gyalogosok­ra, jelzésekre. Figyelmének csak minimális része terjed ki a mögöttes forgalomra, ezért a járművezetés oktatá­sa során a hátrameneti ma­nőver gyakran nehezebben sikerül. Ennek, a koncentrá­láson túl, másik oka a sza­bad rálátás hiánya, az úgy­nevezett holt tér „érzése”. Az, hogy egy járművezető érezze az irányítása alatt ál­ló jármű szélességét, hosz- szát, több éves gyakorlat függvénye, s igen ritka eset­ben szinte „veleszületett” vezetési készség. Ugyancsak befolyásoló tényező a vissza­pillantó tükör torzítása, melynél az észlelt jármű sebessége és közelsége szin­tén gyakorlatot igényel. A közúti forgalomban sen­ki sem kíván úgy részt ven­ni, hogy útja során balese­tet okozzon. Ahhoz viszont, hogy a balesetet elkerüljük, szükséges a közlekedési sza­bályok megértése és helyes alkalmazása. A KRESZ 33. § (1. bek.) kimondja, hogy „Járművel megfordulni, ille­tőleg hátramenetet végezni, csak úgy szabad, hogy az a többi jármű, és az úttesten haladó gyalogosok közleke­dését ne akadályozza”. E meghatározásból kitűnik, hogy a veszélyeztetés min­den esetben tilos, az akadá­lyozás és a zavarás viszont, indokolt esetben megenge­dett — A három fogalom értelmezésével korábban már foglalkoztunk. Az indokolt akadályozás­nál is különbséget kell ten­nünk járművek és gyalogo­sok között. Köztudott, hogy az úttest széléhez várakozási célból beálló jármű, manő­veréit könnyebben tudja vég­rehajtani hátramenettel. Szűk úton, egyirányú és köz­forgalmú úton viszont ez forgalom esetén csak a mö­göttes járművek feltartásá­val hajtható végre. Ilyen esetben a gyalogosok akadá­lyozása tilos, tehát az úttes­ten a jármű mögött áthaladó gyalogost, vagy gyalogosokat el kell engedni, és csak elha­ladásuk után végezhető el a hátramenet. Tekintettel a szűk helyek­re, az egjre növekvő forga­lomra, és a várakozási ne­hézségekre, a nem körülte­kintően, fentiek figyelembe­vétele nélküli manőverezés koccanásos balesethez vezet­het, mely mind a kárt szen­vedőnek, mind a kárt okozó­nak felesleges utánjárást és bosszúságot okoz. A hátramenet tilalma az új szabályozás időpontjától több korlátozást megszüntet, így jelenleg tilos hátrame­netet végezni autópályán, autóúton, vasúti átjáróban, valamint tartós hátramene­tet egyirányú és közforgal­mú úton. Nem tilos tehát például a kijelölt gyalogos­átkelőhelyen, vagy hídon va­ló hátramenet, természetesen úgy és akkor, ha a többi járművet e művelettel nem akadályozzuk. Fokozott figyelemmel, a visszapillantó tükrök rend­szeres használatával, szük­ség esetén alkalmas személy irányításával végezzünk hát­ramenetet, vagy megfordu­lást. Ne restelljünk szükség ese­tén kiszállni a járműből — főleg a nagy felépítésű és egyszemélyes kiszolgálásé jár­művekből —, és személyesen győződjünk meg a hátramenet veszélytelenségéről. Az előzé­kenység és udvariasság írat­lan szabályainak betartásá­val segítsük is a hasonló helyzetben manőverező jár­művezetőket, megállással, fékezéssel, esetleg elsőbbsé­günkről, továbbhaladási jo­gunkról való lemondással. Gyarmati Győző, MKBT-tag Kazinczi István, az ACRO­FIL Építőipari Szövetkezeti Vállalat dolgozója, 1972-ben szerezte meg B, C kategóriá­ra a jogosítványt. Azóta a fenti vállalatnál dolgozik, mint gépkocsivezető. Ez idő alatt közel 500 ezer kilomé­tert tett meg balesetmente­sen. 1979-ben szakmunkás- vizsgát tett gépjárművezető és -karbantartó szakmából. Az itt szerzett tudását mun­kájában igen jól hasznosítja. Politikai és szakmai képzett­sége jó. Szocialista brigád tagja. Munkatársai szeretik, segítőkész. Megrójuk A Trabant Combi Etes-Rau-akna belterületén borult fel, mtasai közül ketten könnyű sérülést szenvedtek. Nemti és Nádújfalu között „tért le az útról” a Wartburg, melynek utasai közül ketten súlyosan, hárman könnyen sé­rültek. Antal Ferenc balassagyar­mati lakost, aki a Kétság— Diósjenő közötti útszakaszon a 40 km/óra megengedett se­bességet jelző közúti jelzőtáb­la hatálya alatt 77 km/óra sebességgel közlekedett a ZY 70—58 forgalmi rendszámú személygépkocsival. A sza­bálysértési hatóság 1000 fo­rint pénzbírsággal büntette és vezetői engedélyét 3 hónapi időtartamra visszavonta. * Vitéz Sándor érsekvadkerti lakost, aki pusztaberki lakott területén segédmotoros kerék­párral úgy vett részt a köz­úti forgalomban, hogy veze­tés előtt szeszes italt fogyasz­tott. A szabálysértési hatóság 800 forint pénzbírsággal bün­tette és vezetői engedélyét 3 hónapi időtartamra vissza­vonta. * Oravecz Nándor karancs- keszi lakost, aki Karancsalja belterületén az EL 52—02 for­galmi rendszámú motorkerék­párral a megengedett 50 km/ óra sebesség helyett 76 km/ ó sebességgel közlekedett. A szabálysértési hatóság 3000 fo­rint pénzbírsággal büntette és vezetői engedélyét 4 hónapi időtartamra visszavonta. Kemencéi László balassa­gyarmati lakost, aki Budapes­ten, lakott területen 91 km/ óra sebességgel közlekedett az AX 29—99 forgalmi rendszá­mú személygépkocsival. A szabálysértési hatóság 1800 fo­rint pénzbírsággal büntette és a személygépkocsi vezetésétől 5 hónapi időtartamra eltiltot­ta. * Czerovszki János rimóci la­kost, aki Budapesten lakott területen 93 km/óra sebesség­gel közlekedett a ZH 03—77 forgalmi rendszámú személy- gépkocsival. A szabálysértési hatóság 2200 forint pénzbír­sággal büntette és a személy- gépkocsi vezetésétől 5 hónapi időtartamra eltiltotta. Szabó Ferenc rétság-szen- dchelyi lakost, aki Rétság— Szendehely közötti útszaka­szon a 40 km/ó megengedett legnagyobb sebességet jelző tábla hatálya alatt 77 km'ó sebességgel közlekedett a VS 19—15 forgalmi rendszámú személygépkocsi val. A sza­bálysértési hatóság 1800 fo­rint pénzbírsággal büntette és a személygépkocsi vezetésétől 4 hónapi időtartamra eltiltotta. NÓGRÁD - 1980. január 8., kedd l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom