Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-04 / 2. szám

Jánossy Ferenc gyűjteményes kiállítása A balassagyarmati Horváth Endre Galériában december 20-tól 1080. január 10-ig is­mét nógrádi képzőművész al­kotásai kerülnek bemuta­tásra. Jánossy Ferenc festő­művész kiállítása életműigé­finpm figurává lényegül át. utáld vágyát. A festmények A mélyzöld háttérből a rózsa­szín, a fehér és a sárgák lá­gyán emelik ki a felemelt kardú alakot, növelve valősá- gon túli jelentését. Drámaibb a Féltékenység című fest­nyű teljességre törekszik: fel- mény; a férfialak zaklatott- feszültségek elemi erővel tör- vonultatja néhány mű ere- sága, belső ziláltsága kiveti- nek elő a képeken, mentbe jéig a művész valamennyi te- tődik a nőalak ábrázolására, matikai és stíluskísérletét. A háttér fegyelmezett zárt- A művészi kifejezésmód sok- sága előtt a szaggatott ecset­félesége, állandó formanyel- kezeléssel megjelenített fi­vi kísérletezés jellemzi Já- gurák szürarealisztikus ele- élet, mely nossy pólyáját. Főiskolásévei meik révén képesek kifejezni mesterek alatt az európai iskolához a féltékenység esztelen, ádáz kapcsolható sötét, de nyugodt kapcsolódó absztrakt expresz- állapotát: a férfi robbanását, színeivel, zárt, kiegyensúlyo- szionizmus nyelvén szólalt a nő bárgyú közönyét, meg: Vészjel című festmé- Formanyelv és tematikasze- nye a háború tragikus fe- rengsés találkozásai az 1963­nyegetéseire figyelmeztet a ban készített alkotások. A színvilága a tartalomhoz illő­en zaklatott, a meghatározó sötét zöldek és kékek várat­lanul és feszültségkeltően üt­köznek erős vörösekkel, su- sárzó sárgákkal. Az elfojtott. tétlenül • hatásuk alá vonva a szemlélőt, A megtalált har­mónia és átmeneti nyugalom műve a Fácános című csend- a németalföldi hagyományaihoz sötét, d t, kiég zott kompozíciójával A kiállításon sajnos csu­pán néhány rajz látható, me­hideg kékek és szorítáan zárt Kártyakirály, a Magányos lo- ^et S^iázban kitett formák kifejező erejére épít- vas, a Boszorká'nyszombat ké- 2? , laeggornazoan Készített. ve. Későbbi útja során két- pezik Jánossy Ferenc eddigi SíLf’JLS*?’ felé ágazik az itt felvetett munkásságának csúcspontját. <>rma tragikus ellentetet ke- művészi alkotómódszer adta Magával ragad szabad, csu- pf.f alakok tetDomio lei- lehetőség. A nonfiguratív áb- pán a fantáziából táplálkozó kLjk rcuk * ® rázolási mód csupán rövid meseszövésük, mely álmaink, svájci korszakában bukkan képzelgéseink sejtelmekkel fel például a Kertváros, a Svájci havasok és a Mese eí- erős kifejezést sugallnak, mű akvarelleken. Egész pá- sokszor egyetlen fintor jel- _ lyáját meghatározó motí- képei, össze nem illő elemek vurnmá az expresszív meg- kerülnek egymás mellé, szó­közei it és vált. Kisszámú reá- katlan képzettársításukkal a lisztikus alkotásán (például művész felbomló gondolat- Sónyi Anna, Gergely) is át- világát tükrözik: boldog me- Üt a belső feszültség; a fe- rengésekre,' őrületbe kacsén ­gyelmezett megfogalmazás tó mámorokra emlékeztetve, kássága kísérletek sora. A zaklatott zöldekre építő szín- Nem kapcsolja ezeket a ké- hiteles művészek közé tartó világgal párosul. Jánossy Fe- pékét semmi a külső valóság renc pályájának jelentős al- hoz: irreális, nem kotásai azonban kivétel né)- végtelenné tágított jelentésével. Figurái önma- kanyarodnak vissza, teli világát idézi. A figurák yjl®SUk elMigetelődik, zárt­tá, csupán belső, irreális ese­mények sorává szűkül. Já- rajzai a megélt pokol dokumentumai, fegyelmezett­ségük azonban a gyógyuitság, a kívülről szemlélés, a túlélés tanúja, Jánossy Ferenc eddigi mun­zik: gondjait, belső zaklatott- létező, ságát, átmeneti harmóniáit, térben a divat ihlette megszédülésejt kül az expresszív szürrealiz- mozognak, tombolnak, lebeg- őszintén rögzítette vásznain. Igazán egyéni hangon, mű­vészileg is kvalitásosán az elemként tér expresszivitással kevert gzür­a lebegő, vagy realizmus formanyelvén si­rous jegyében születtek. Ki- nek az alakok, valami ktilö- tórökkel szabdalt művészi fej- nős víziószerű időtlenségben, lődésének e szempontból első Szimbolikus jelentős korszaka az 1950-es vissza képein évek eleje. A Hadakozó cí- táncoló meztelen nőalak, kenil eddig kifejelnie ünma­mű kisméretű olajképén mes- mely meleg rózsaszínjével gát. ígéretesek jövőbeni mű térién ötvöződik valóság és szinte kirepül a képek sötét vészi fejlődése szempontjából álom: a festő valóságos kato- tónusából, jelképezve- János- —1—' waélete meseszerű, líraian sy rejtett életszeretetét, derű rajzai. K. E. Él meny és haszon marad Szakkör az üzemben ÜVEGTÁRGYAK — SAJAT CSISZOLÁSSAL Ami a konvenciókon és a sokan alig akarnak hazament­családi példán kívül komoly ni, amikor vége van... szerepet játszhat egy serdü- — Az itt folyó munka nem üő pályaválasztásában, az el- könnyű és nem veszélytelen. Csekje Ferenc mondja el ■«sorban a gyakorlat - pozi- Ez nem okoz problémát 13- hogyan ismerVLedtek meg az ■öv es negatív élményekkel a 14 éveseknek szervezett üve- üzemtn£]> mlórt u örültek meg megélt, megismert munkák- geseaakkoroknel ? ennek a szakkörnek kai. IVlindez már-már köz- - Ugyanazok a szakokta- _ Először végigvittek ben- helykent csengő megallapt- tók működnek közre akik nünket a ár minden résaé_ tas. Mégis, napjainkban sem egyébkent is tanulókkal fog- ben Korábban hatodikos ko- eiegéndő még azoknak az lalkoznak, így tudnak vigyáz- runtban már voltunk itt gyár- üzemeknek munkahelyeknek ni rájuk. látogatáson, de az nem adott a szama, ahol a pa yavaiasr- mf.cvAT rr>7Tatott olyan sokat, most alaposan tast segítő orientáló tava- MEGVÁLTOZTATOTT végigkísérhetjük a gyártani fo­kenyseget hatékonyan ehhez SZÁNDÉKOK lyamatot sÄf*' bonillÄl , Zn'm W““?- ?ar Németh György arról be­n^heínek a hetedt nvolM- lezaJlott-., Kaptak-e visszájái- szél, hogy mi mindént cgi. nyerhetnek a ftetedut-nyotca zest arról, milyen hatékony- -.„utak már saiátkezöw /«, kák ÄSbad ahof S f 8ú ez a 1f-thfenh1^nti szak' elWs^tett sikeresebb dolio­St£riSgarit01 eS s^et^Ta Skelr g* JÖSSZ* el et közel bol láthatna^ _ Habottam olyanról, aki üveglapod készítetek min­Ezen ritka példák köze tar- mar döntött: ide jön, korab. tákat. to zik, a salgótarjáni öblös- bi szándékát fólretolva. De üveggyár kezdeményezése érdemes rója szólni. ALIG AKARNAK HAZAMENNI... mindenképpen sok ismeretet Két kislány vélekedik úgy, összegyűjtenek az év végéig, csiszoló szeretne lenni: So- nem lesz idegen számukra mQgyi Valéria és Bazsalya egyik üvegesszakma sem. Mariann. Megtudom, hogy Nagy érték az is. hogy meg- nem most alakult ki ez az el­tanulják tisztelni a munkát képzelés, már a korábbi lá- Az üzem személyzeti és ok- *—, a szaktudást, a fizikai toSátás során. Lényeg az, tatási osztályán évek óta Ka- megterhelést, figyelmet, ügyes- bpgy a gyakorlattal való ta- locsay Jenő tartja kézben a séget kívánó szakmákat. lalkozás nem téritette el őket pályaválasztás ügyeit. Nem A két érintett iskola közül az elhatározástól, kullogtak a sor vegén eddig azt kerestem me& ahonnan A t«nárt>ő még azt is ei­sern, számos formával éltek többen járnak, a Rákóczi útit, rnondia- nem ez az eeveden — tartottak Nyitott kapuk A gyerekek kissé félszegek az pa|vaválasztási ielloeű szak­napjait, fogadják folyamato- igazgatóhelyettesi irodába’n, körük — hetedikes tanulóik san a megyéből érkező isko- de hamarosan feltalálják ma- közül 10 __12 fő jár a ruha­l ai csoportokat, melyek az gukat, elmondják vélemé- evárha Szívesen szerveztek üveggyártás iránt érdeklőd- nyűket. Tanárnőjük —, aki volna vas asszak kört is _ ta­n ek’., Ä°ak !zz, iíHolá^ * kÖZÖlt^z^m ? Ián majd jövőre lesz hozzá osztályfőnöki óraiéra, szülői lehetőséget, engedélyüket partner ügy tűnik ez nem értekezletekre. Amikor ősz- kérve, — Molnár Istvánná- csunán az iskolának fontos ~- szel a megyei pályaválasztó- — Negyvenkét főből hú- sőt, talán nem is itt döntő si tanácsadó intézet tartott szán tagjai a pályaválasztási jelentőségű —, hanem az üze- itt egy rendezvényt üzemi szakkörnek.' A többség az meknekl Megéri a törődés pályaválasztási felelősöknek, üvpgcsiszoló-szakma ' iránt szóba kerültek az üzemi diák- érdeklődött (elsősorban a lé­szakkörök, elmondták elő- nyok,- de fiúk is vannak kön­nyeit, lehetőségeit. tűk) — és mondták, üvegfes­— Ügy gondoltuk, megpró- tőnek is lehet menni —, ami báljuk. Két iskolára alapoz- ugyan ma még nem szak-' tűk nz üvegfúvó- és csiszoló- munka, szakköröket — 14—14 fővel a A gyerekektől először azt zagyvapálfalval Budapesti úti kérdezem, van-e a rokonság­iskola és a Rákóczi úti iskola ban, ismerősök között valaki, tanulói járnak hozzánk. Mind- aki az üvegesszakmában dói­két intézmény vezetője kész- gozik. A fiúk — Oláh Sándor, seggel segített a pályaválasz- Takács Sándor, Oláh István, tási szakkör létrehozásában, Széli László —. mondják, hogy elmentem osztályfőnöki órák- szüleik, unokabátyjuk ott ra, A gyerekek annyira meg- dolgozik. De ők még nem kedvelték a szakkört, hogy döntöttek véglegesen. N0GRAD - 1980. január 4., pántók így sikerül igazából meg­ismertetni magukat, az el­sajátítható szakmákat. G, Kiss Magdolna Prométheusz ellopta Áz ember és a tűz harca A tűz ősidők óta végigkí­séri az emberiség sorsát, Az ókorban az Iskolák az iste­nek tulajdonaként tisztelték, ezért járt pórul Prométheusz a vakmerő titán, aki ellopta tőlük a lángot. A tűz tud melengető lenni, amikor a kandallóban lobog, tud sze­lídfényű és hangulatos lenni, de hirtelen lobbanó csóvája tragédiákat is okozhat, pusztu­lást és veszedelmet, amikor üszkös falak maradnak csak a családi otthonokból, bányák válnak égő pokollá, vagy gyárak, középületek dőlnek romba. Az emberiség — miközben még áldozati lángokat gyúj­tott a tűz forrásaként ünne­pelt napisten oltárán — rá­döbbent, hogy a tüzet nem elég imádni. Meg is kell sze­lídíteni. Először a rómaiak védekeztek szervezetten a tűz ellen. Ezt bizonyítja az aquincumi feltárások során talált fogadalmi oltár is, me­lyet a centonariusok — kéz­műves tűzoltók — készítettek 250 körül, s az orgonatöredék, melyet 228-ban a tűzoltóegy­let kapott ajándékba. Az aquincumi fogadalmi oltártól a mai, modern tűzvédelmi technika megvalósításáig el­telt korszakokban az embe­rek különböző módokon és lehetőségek szerint igyekeztek úrrá lenni a tűz hatalmán. Ho­gyan és milyen eszközökkel? Ezt mutatja be a „Tűzvédelem fejlődése” című állandó ki­állítás, mely Budapesten a tizedik kerületi tűzoltópa- rancsnokság Martinovics téri épületében talált otthont. Hazánkban már I. István király felismerte a tűzvéde­lem fontosságát, és így ren­delkezett: „ . . .vasárnapon­ként minden ember templom­ba menjen, kivéve azokat, akik a tűzvészeket vigyáz­zák”. te ennek az óvintézke­désnek megvolt az alapos oka, mivel Ottó freisingi püs­pök — német történetíró — 1147-ben azt tapasztalta, hogy a magyarok csak nádból, rit­kán fából, legritkábban kő- ből emelt silány házakban laknak; nyáron sátrakban éjszakáznak; téli szállásukat (kunyhójukat) a karámok, ólak veszik körül. Ilyen épít­kezési mód mellett pedig gyakorta pusztíthat tűz. De később sem volt jobb a hely­zet. Egy 1099-es összeírás sze­rint Debrecen 729 hám közül például csak 32 épült kőből. S szomorú törvényszerűség, hogy 1564. és 1811. között ez­ért nyolcszor pusztíthatott tűzvész a városban. Ha azonban katasztrófák emlékét akarjuk idézni, nem szükséges ilyen messzi múlt­ba kalandozni. A húszadik század például egy szörnyű tűzesettel köszöntött be. Porig égett a budapesti Párizsi Nagyáruház. A lángok között tizennégyen lelték halálukat. Szólt a zene, táncoltak a pá­rok 1810. március tizedikén azon emlékezetes szatmár- ökörirtói bálon, amikor ki­gyulladt a bálteremnek kine­vezett dohánypajta, s a gyor­san egymásba fonódó lángok elzárták a menekülés útját. Hajnalban már csak pernye szállt a falu felett és 337 fia­tal temetésére készültek. S elevenen kísért még a gyön­gyösi tűzvész emléke is. 1917. május huszonegyedikén a vá­ros egyharmada leégett, 662 ház dőlt romba, a lángok át­csaptak a szomszédos közsé­gekbe is, ahol egész házsorok omlottak össze. A tűz veszedelme tehát minden korban közöttünk ólálkodik és a megfékezése közérdek volt és ma is az. Rendkívül szemléletesen mutatja be a kiállítás, ho­gyan alakultak, szerveződtek évszázadokon át azok a kö* zöeségek, melyek szembe­szálltak az alattomos lángok* Drezda pompája Több mint 1,3 millió láto­gatója volt az USA-ban a „Drezda pompája — 5 év­század műremekei” című ki­állításnak, amely most zárta kapuit San Franciscóban, Az értékes gyűjteményt Wa­shingtonba1* és New Yorkban is megtekinthették a# érdek­lődők. A San FrancisetH „Ka­liforniai Becsületrend Palo­tában” tartott kiállítás alkal­mával mintegy 30 ezer ember állt órákon keresztül sorba, hogy még egy búcsúpillantást vethessen a drezdai gyűjte­mény too éves remek műkin­cseire. A budapesti tűzoltóság első gőzfecskendője, amelyet 1872- ben szereztek be. A gőzfecs­kendőt Szabó Pál és fiai sza. badalmaztatták 1824-ben. de Angliában gyártották először 1820-ben. kai. A tűz elleni szervezett védekezés már a városi kéz­műves polgárság kialakulásá­val megkezdődött, az oltási munkákban elsősorban a kü­lönböző céhek tagjai vettek részt, de a nagyobb iskola­városokban — a debreceni kollégiumban például már 1650-ben — diáktűzoltóságok is alakultak. Az eredménye­sebb tűzvédelem, illetve meg­előzés érdekében rendelete­ket is hoztak. Esztergomban már 1736-ban is határozat­ban írták elő, hogy minden céh a sajáit pénztárából sür­gősen szerezzen be 1—1 bőr- vedret, a céhbe újonnan fel­veendő mesterek is tartoznak l—l bőrvedret a céhnek és a köznek ajándékozni. Debre­cen város tanácsa 1673-ban pedig úgy döntött, hogy az éjjel-nappal cirkáló őrök fi­zetésének felét adójukba tud­ják be, a másik felét pedig az utca lakói fedezzék. 1753- ban Pest városa minden elő­városi háztulajdonost kötele­zett, hogy téglából építsenek kéményt; karókból tilos a rakásuk; a gyúlékony anyag­ból készült kémények lebon­tandók, S egyre-másra alakultak az önkéntes tűzoltóegyesületek is. Az első 1835-ben Aradon, majd I860, Sopronban és 1867-ben Körmenden, Az ön­kéntes tűzoltók az állandó készenlét állapotában, fele­lősségük tudatában gyarapí­tották tűzvédelmi ismeretei­ket és ügyességüket versenye­ken mérték össze. Az első or­szágos tűzoltóversenyen — 1893 augusztusában — a szege­di önkéntes tűzoltók nyerték el a szaruból készült díszserle­get. De nemzetközi versenye­ken sem vallottak szégyent önkéntes tűzoltóink, 1000-ban Párizsban a budapesti csapat ugyan még csak a harmadik helyen végzett, de az 1006-os milánói versenyen a nyíregy­házi egyesület már aranyér­met nyert, Az összegyűjtött és megőr­zött sok becses emlék közül látható többek között ezen a kiállításon a középkori váro­sok jellegzetes góiyanyakú fecskendője, az első magyar soproni tűzoltószergyér moz­donyfecskendője, a budapesti tűzoltók első gőzfecskendő’ je, a gróf Széchenyi Ödön tűzoltóparancsnok tervezte tűzjelző 1874- ből, a Magyarországon elő­ször 1926-ban használt kis- motorfeeskendő, régi korok egyenruhái és sisakjai, kü­lönböző tárgyi és írásos anya­gok, melyek a tűzvédelem múltjáról tanúskodnak, és azok a modern és korszerű eszközök és felszerelések, me­lyekkel ma az állami tűzoltó­ság őrködik a tűzbiztonság felett. Ágh Tihamér Jubilál a könyvbusz ötven éve működik Drez­dában az autós könyvtári szolgálat. Ennél korábban csak néhány skandináv vá­méban működtek hasonló könyvkölcsönzők. Az első kőnyvbusz Drezdában az egyik kiszolgált régi autó­buszban, két és fél ezer köte­tes állománnyal kezdte meg körútját, és 16 megállója volt. Ma három — egyenként 14 méter hosszú tárolótérrel rendelkező — mozgó könyv­tár szállítja a szó szoros ér­telmében házhoz az olvasni­valót a drezdaiaknak, hiszen a járat 38 megállóval rendel­kezik már. Főleg az új lakó­telepeken várják a könyvbu­szokat. Az állandó olvasók száma tfzezer. A napi könyv­tári forgalom pedig megha­ladja az L300 kötetet. Utoljára láthatják I Lieenclejárat előtti filmek utolsó vetítése a salgótarjáni JÓZSEF ATTILA MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN. Januári program: 6-án GYILKOSSÁGOK PÉNTEK ESTE Színes angol bűnügyi film R.: Ken Hughes Fsz.s James Coburn és Lee Grant 13-án MI VAN DOKI? Színes amerikai filmvígjáték R,: Peter Bogdanovich Fsz.: Barbra Streisand és Ryan O'Neal 20-án EGY KALAND UTÓÉLETE Színes francia filmdráma R.: Francois Letterier Fsz.: Jean Luc Bideau, Francoise Fabian és June Birkin 27-én ELŐKELŐ ALVILÁG Színes olasz bűnügyi film. R.: Romol» Guerrini Fsz.: Enrico Maria Salerno és Francoise Fabian Az előadások kezdete minden vasárnap 17 órakor. Pénztár: 16 órától.

Next

/
Oldalképek
Tartalom