Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-04 / 2. szám

T Kinek a pénzén? (1.) Százezrek talonban Gyalogolni jó! — mondotta volt Móricz és e szállóigévé lett megállapítást, hál' isten­nek ma is sokan vallják, mint többek között N, község ifjai is, akik őszi túrájukat e jel­szó jegyében hirdették meg, Meglepő módon sokan részt vettek a kiránduláson, amely bőséges lakomával, ha úgy tetszik dáridóval Zárult, s még hetek múltával is beszédté­ma volt. „Ilyen kellene tö­méntelen sok a KISZ-ben” — emlegették a fiatalok. „Akkor lenne tömegbefolyás”. És mé­gis: a folytatás elmaradt. Egyszerű oknál fogva. Ugya­nis a jól sikerült gyalogtúra költségei, az utolsó fillérig az ifjúsági alapból eredtek, ab­ból a pénzösszegből, amely a helyi Ifjúságpolitikát hiva­tott elősegíteni. Csakhogy az illetékesek „megfeledkeztek” néhány ezer forintról, s miu­tán közeledett az év végi számvetés. hirtelen „el kel­lett költeni”. Valamh’e, akár­mire, vöröshagymára, musko­tályra, futball-labdára. Ciga­rettára és rágógumira.., S ezek, őszintén szólva, a legjobb indulattal sem segí­tik közvetlenül az ifjúságpoli­tikai célok megvalósulását, s bármennyire meglepődtek is a község fiataljai: legközelebb ilyenféle kirándulásról lé kellett mondaniuk. — o — Mint ismeretes, az idestova tiz éve életbe lépő párthatá­rozat és az Ifjúsági törvény rendelkezett a végrehajtást segítő pénzügyi alapok kép­zéséről. Nézzük előbb, mit jelentett ez a tanácsoknál, milyen tapasztalatok jellem­zik az eddig eltelt Időszakét? A megyei tanács az V. öt­éves tervidőszakra mintegy 2n millió forintot irányzott elő, ami nagyságát tekintve ez országos középmezőnyt jelenti. örvendetes, hogy 1975-től valamennyi városi, községi tanács rendelkezik ifjúsági alappal, s a fejlesz­tés üteme a tervezettnél is eredményesebb volt. Tehát, némi iróniával azt is mond­hatnánk, „pénz, az van". Csak éppen a kérdés az: mire hasz­nálták föl? Valóba'n politizál­tak ezzel a nem kis összeg­gel, vagy pedig a „spontán felhasználás törvénye” sze­rint költötték el? Még mielőtt bármiről is sző esnék, megjegyzendő: nem költötték el. A megyei tanács ifjúsági alapjának kivételé­vel, jelentős összegek marad­tak talonban. Hogy csak né­hány példát említsünk az el­múlt évről: a megyeszékhe­lyen több mint egymillió, Ba­lassagyarmaton 92 ezer, a pásztói járásban 131 ezer, a salgótarjáni járásban 368 ezer forint pénzmaradványról ta­núskodtak a vizsgálatok. To­vább folytatva a példákat, a nagybátonyiak az Ifjúsági alap mindössze 44, a varsá­nyiak 31, a díjtártak 34, a homokterenyeiek 51, az ecse- giek 46, míg az alsótoldiak 48 százalékát használták fel. „Az ifjúsági alapok fejlesz­téséhek üteme jelentősen meghaladta a felhasználás ha­tékonyságának ütemét” — hangsúlyozta a közelmúltban az egyik tanácskozáson Varga György, megyei ifjúsági tit­kár, majd a hiányosságokról szólva megemlítette, hogy „a községi tanácsok egy része az ifjúságii alapot nem tekinti tanácsi pénzeszköznek, s nem vállal részt és felelősséget az alap megtervezésében, Vala­mint a felhasználás fő célját nem a hatékonyságban, hanem az ifjúsági alap elköltésében látja." Alapvető szemléleti gon­dok ezek, melyeknek a pénz­ügyi „kihatásuk” már eléggé tetemes, jóval több annál, mintsem jelentéktelen ügy­ként kezelhetnénk. — o — A megyei alap felhasználá­si területei hűen példázzák, megyei lehetőség kínálkozik a pénzeszközök ésszerű, hasz­nos, „politikus elköltésére”. Vegyük sorjában őket. Az 1970—79-es tanévben a központi és helyi adományok­ból Összesen 548 tanuló része­sült évi 2—4 ezer forint ösz­töndíjban, mintegy húsz szá­zalékuk volt kollégista. Éven­te 200 általános iskolai tanu­lót középiskolai, kilencven középiskolai diákot pedig fel­sőoktatási intézményben tör­ténő továbbtanulásra ösztö­nöztek, illetve annak felkészí­téséhez adtak támogatást, több százezer forint értékben. Úgynevezett kiemelt tá­mogatást élveztek az úttörő­váltótáborok, ennek köszön­hetően átadták a 180 férőhe­lyes salgótarjáni, a 60 szemé­lyes szorospataki táborokat és tovább bővültek a rárósi és a káptalanfüredi táborok. Ezek­re, a jelentős társadalmi mun­kálatokat nem számítva, csak­nem kétmillió fori'nt támoga­tás jutott. Az ifjúság művelődésére, a szabad idő hasznos eltöltésé­re szintén jelentős pénzössze­get fordítottak. Itt csupán az ifjúsági klubokról egyetlen megjegyzést: korábban a fel­szerelésre, a technikai eszkö­zök bővítésére kaptak támo­gatást, az idén csaknem kizá­rólag a tartalmi munka javí­tására. Ám, mint a turisztikai akciók esete is példázza, ko­rántsem éltek optimálisan az anyagi lehetőségekkel. Summázva az eddigieket: sem a lakóterületekén, sem a szűkebb közösségekben ál­talában nem mondható el, hogy az ifjúságpolitikai pénz­eszközök, mai slágerkifeje- zésael élve: hatékonyak, Megoldás remélhető a taná­csok következetesebb terve­zésétől és ellenőrzésétől, va­lamint a KISZ-szervezetek jóval felelősségteljesebb fel­használási módszereitől. S bár nem jellemző a bevezető­ben említett N. község ifjai- nak esete, de megnyugtatóbb lenne kizárni az efféle törté- hetek előfordulási lehetőségéi is. Tanka László Következik: Parlamentáris pazarlás. ideg idő Heti időjárás-előrejelzés az alföldi és a tiszántúli megyéknek Az elmúlt héten nedves, hű­vös léghullámok érték el a Kárpát-medence térségét. Túl­nyomóan borult idő volt, szin­te mindenhol esett hó. Elein­te a Duna—Tisza közén, ké­sőbb a keleti és északkeleti országrészben mértek na­gyobb mennyiségű csapadékot. Például 31-én Békéscsabán 11 mm hó hullott. Néhány hely­ről hófúvást is jelentettek. A hóvastagság az Alföldön álta­lában 6—15 cm között van. A hőmérséklet fokozatosan csök­kent. Az időszak első felépen —1, —3 fok közötti hőmér­sékleteket mértek, ez az idő­szak végére —4, —10 fokig süllyedt. A nappali legmaga­sabb hőmérsékletek —-1, plusz 3 fok között alakultak. Az év első napjaiban több helyen felszakadozott a felhőzet, né­hány órán keresztül sütött a nap. Az elkövetkező időszakban hideg időre számíthatunk. A hét végén változóan felhős idő lesz, kisebb havazással. A jövő hét elején túlnyomóan borult időre, ismétlődő hava­zásra lehet számítani. A haj­nali hőmérsékletek —5, —10 fok között várhatók, napköz­ben —1, —6 fok közötti hő­mérsékletekre számíthatunk. ELŐREJELZÉS A MEZŐGAZDASÁGNAK Az elmúlt időszakban a Kárpát-medencébe, beáramló nedves és hűvösebb lóghullá- mok következtében minden­hol havazott, a nappali leg­magasabb és legalaoEonyabb hőmérsékletek csökkentek. A kialakult hófelszín miatt az időszak végén megnövekedett a kisugárzás, és így az éjsza­kai legalacsonyabb hőmérsék­letek —11 fokot is elértek. A talaj mentén egyes helyeken —15 fokig csökkent a hőmé­rő higanyszála. Csapadék fő­leg hó formájában hullott. A hó vastagsága 15 cm körül alakult. A talaj nedvességtar­talma ebben az időszakban jelentősen nem változott. Továbbra is folytatódik a hideg idő. Kezdetben kisebb havazásra kell számítani, majd az időszak végén borult idő, ismétlődő havazás várható. Arcok a szociális otthonból Egyidős a századdal — Anyámat nem ismertem, olyan korán meghalt, aztán kilencéves koromban az édes­apám is. Egyik rokontól a má­sikhoz kerültem. Mikor a hat elemit kijártam, odaadtak egy paraszthoz szolgagyereknek. Tőle vittek katonának tizen­nyolc januárjában.., Balázs Ferenc egyidős a hu­szadik századdal. Kemény vo­násait mintha vésővel faragta volna ki az idő. — Tizenkilenc éves voltam. Amikor aztán asztalosként fel­szabadultam, szerencsémre kaptam munkát Salgótarján­ban a bányakolónián. Nyolc hónapot dolgoztam ott. To­vább nem, mert jött a mun­kanélküliség — mondja. Hosszú, csavargással teli évek következtek. Hol itt, hol ott sikerült valami munkát szereznie, vándorlásból állt az élete. — Így boronálódtam aztán össze az illegális kommunis­tákkal. Régi ismerősöm, egy tatabányai fiú szervezett be. Egy évig sejtszervező voltam Somoskőújfalu környékén, amíg le nem buktunk. Égy hé­tig vertek bennünket. Ütöttek ájulásig, másoknak csizma­szöggel rakták ki a talpát, úgy sétáltatták. Nem vallottam! Hogyne, mondom, én szerve­zem be az embereket, én ad­jam ki őket? Ha csak egyet megmondok, már kiverik be­lőlem a többit is. Családos em­berek voltak. Hogy tehettem volna... — A börtönből kiszabadul­va, ott folytattam, ahol ab­bahagytam. Még a pártba is beléptem 1932-ben. Nem bír­tam az igazságtalanságot, oda­mondtám én, még ha bajom származott is belőle. Nem fél­tem. .. Többször előfordult, hogy ez a „nem félés” a munka­helyébe került. Hamar kapun kívül találta magát akkoriban lázadó és lazító. Pedig már családjáról is gondoskodnia kellett. — A mozgalomban megis­merkedtem egy özvegyasz- szonnyal. Három kicsi gyer­meke volt. Havi ötven pen­gőért teljes ellátást adott. Ab­ból ettünk öten. Eljárt csip­két, málnát szedni, eljárt mos­ni, úgy tengette a családot. Engem is. ott munka nélkül a nyakukon. Elvettem felesé­gül. Mondták sokan, a roko­nok: háromgyerekes asszonyt minek veszek el? Nekem be­szélhettek. Felneveltük a po­rontyokat, még lett egy ne­gyedik is. Mikor mentem ha­zafele, .mint a fecskék, ott ül­tek sorban, úgy vártak. Saj­nos, meghalt az asszony, ta­valy temettük., A felszabadulás utáni évek­ben aztán minden másképp lett. Feri bácsi visszakerült ré­gi munkahelyére, s ott dolgo­zott egészen addig, amíg nyugdíjba nem vonult­— Szociálpolitikai felelős is voltam, párttitkár is. Falut jártam, agitáltam, tsz-t szer­veztem. Amit kellett. Még ara­tókat is verbuváltam. Gép nem volt akkoriban... Aggódtam azért, amit elértünk nagy ne­hezen. Nem azért kínlód­tunk. .. • Lapos bonbonosdoboz ke­rül elő a polc tetejéről, ben­ne a nagy becsben tartott ereklye, a Szocialista Hazáért kitüntetés. 1967-ben kapta Ba­lázs Ferenc. Azóta is egyfoly­tában szemmel tartja a moz­galmat, figyelemmel kíséri a politika alakulását. Érti. ami történik körülötte. — Bár mar átadtam a sta­fétabotot, hívnak engem ide- oda, gyűlésre, táborba. Most nyáron is a KISZ-esek. Men­nék, mesélnék nekik a mozga­lomról. Nagy izgalomban vol­tam. Nem vagyok szokva, hogy szónokolni kell... De* aztán csak megoldódott valahogy, könnyebbséget jelentett, hogy a gyerekek elkezdtek kérdez­ni, aztán válaszolni már csak nem volt olyan nehéz.., Két éve került Feri bácsi a balassagyarmati szociális otthonba. Miért, mikor ott a nagy család és a kapcsolat is jó? — Nem akartam senki ter­hére lenni. Egy öreg — úgy gondolom — akárhogy is nem mutatja az a fiatal, csak út­ban van. Itt enni adnak, tisz­tában tartanak, nyugodtan vagyok. Talán jó lenne, ha ki mennék valamelyik gyerek­hez. Hívnak is, különösen most, hogy meghalt az asz- szony, de én itt jól érzem ma­gam. Nem megyek. Megva­gyok jól, haverok vannak, dolgozgatom is. Hol ezt, hol azt, vagy a kerti padokat keli javítani, festeni. Most éppen az éjjeliszekrényeket mázol­tuk át, az összest. A nyugdíj jó, mi keli még? Hiszen be­írják már a nyolcvanat... Az ám! S mosolyog, huncutul. Hat­vanévesnek sem látszik... W. Sz. É. Mezőgazdasági készülünk Talajnedvesség % Megye 0— 50 cm 50— 100 cm Pest 90—95 30—40 Nógrád 90—95 55—60 Heves 90—95 30—35 Szabolcs-Sz. 60—65 30—40 Borsod-A-Z S3—90 20—25 Szolnok 75—80 15—80 Hajdú-Bihar 55—60 80—85 Bács-Kiskun 90—95 20—30 Békés 75—80 20—30 Csongrád 75—80 20—25 Több mint fél év telik még el, mire *-» augusztus 19-én megnyitja kapuit a sorrendben 69. országos me­zőgazdasági és élelmiszer- ipari kiállítás és vásár. Az éves tervek azonban most készülnek, nemcsak a gaz­daságokban, hanem a csa­ládokban is, nem árt tehát már most eldönteni, hogy akarunk-e menni, vagy sem. Annál Inkább, mert bizo­nyos határidők nincsenek is olyan messze. Ismeretes, hogy újabban csak ötévenként kerül sor erre a nagy rendezvényre. Viszont, ha már ilyen rit­kán, akkor a rendezők igye­keznek megadni a módját. Számíthatunk arra, hogy ezúttal számos tekintetben különb lesz az OMÉK, mint bármely eddigi. Dicső­ség tehát részt venni rajta; s tanulságos élmény, jó szó­rakozás meglátogatni. Elméletileg bárki ott le­het a szereplők között. En­nek két lehetősége van. Az egyik a jelentkezés az ered­ménybemutatók valamelyi­kére. Ez úgyszólván ingye­nes, csupán a jelentkezési lapért kell jelképes össze­get fizetni. Viszont szigorú zsűri bírálja él, hogy az a bizonyos eredmény valóban eléri-e az országos bemutat­kozásra jogosító szintet. Nem elég maga a termésho­zam, felülbírálják a gazda­ságosságot ia. Másik lehetőség az egyéni kiállítás. Március 1-ig a rendező HUNGEXPO-nál kell jelentkezni, de ez már korántsem ingyenes. Az igényelt kiállítási terület minden négyzetméterének költsége néhány száz forint­tól több ezer forintig terjed­het, attól függően, hogy a kiállító milyen szolgáltatá­sokat igényel. Természetesen a főszerep a termelésnek jut majd. Mindez azonban nem csök­kenti a szó jó értelmében vett „vásári" jelleget. Lesz rengeteg üzlet és vendéglő, lovasbemutató, halászléfőző­verseny. Érdekesnek ígér* kezik az odahaza „bütykölt” barkácstraktorok kiállítása és versenye. Ez nyilván nemcsak szórakoztató lesz, hanem alkalmat ad arra, hogy egy-egy jó ötletet oda­haza megvalósítson valaki. , A kistermelők egyébként a kiállításon a számukra szükséges dolgokat meg is vásárolhatják, sőt a tenyész­állatok jó részét szintén áruba bocsátják. A fővárosban régi hagyo­mány kilátogatni a „vásár­ra”, enni egy jó birkapör­költet és közben azért meg­nézni, hol is tart a magyar» mezőgazdaság. Hogy az or­szágból is minél többen lá­togathassanak fel, lesz vas­úti utazási kedvezmény és a MÉM erre a bő két hétre felszabadítja a mezőgazda- sági oktatási intézmények kollégiumait, hogy minél többen kaphassanak olcsó szállást. Igen sok szakmai rendezvényt tartanak a leg­jobb előadók vezetésével. Az előre jelentkezőknek az AGROINFORM biztosítja a helyet — személyenként százforintos részvételi díj ellenében —, sőt, ha sok a jelentkező, a rendezvénye­ket többször megismétlik. Érdemes tehát már most tervezni a látogatást és be­tartani a különböző jelent­kezési határidőket. F. B. Az ÉVI üzletházzal szemben, a Rákóczi út másik oldalán befejezéséhez közeledik a Mérleg utcai üzletház építése Salgótarjánban — kép: kulcsár Kényelmes, divatos cipők A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság cipőgyárai­ban évről évre több és jobb minőségű cipőt gyártanak. Az iparág fellendülése a régi üzemek rekonstruketójának és az új gyárak építésének köszönhető. Phenjanban néhány éve üzemel a köztársaság legna­gyobb cipőipari kombinátja, amely évente 3 millió pár lábbelit termel. Nagy cipő­gyárak működnek a KNDK más városaiban is, példázd Hezsuban, Hamhüngben itá. A növekvő kereslet kiele*»- tésére a tervezők és gyártrf* új, kényelmes, divatos fazo­nokat készítenek, és különfé­le korszerű alapanyagokat használnak fel termékeikhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom