Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-31 / 25. szám

Carter bejelentése Csökkennek a reálbérek, Elmozdul a túszügy ? a termelékenység Heltai András, az MTI tu­dósítója jelenti: A reálbérek és a termelé­kenység csökken, az infláció és a munkanélküliség emelke­dik az Egyesült Államokban — ez tűnik ki Carter elnök évi gazdasági jelentéséből, amelyet szerdán terjesztett a törvényhozás elé. A jelentés meglehetősen borús képet fest az amerikai gazdaság helyzetéről a választási esz­tendőben és a következő évek­re is számottevő nehézségek­kel számol. A washingtoni kormányzás a nehézségek fő okát az olajárak szinte szün­telen emelkedésének tulajdo­nítja. Az Egyesült Államok nem­zeti összterméke 1979-ben az előirányzott 2,2 százalék he­lyett mindössze 0,8 százalék­kal emelkedett, míg a terme­lékenység 2,2 százalékkal csökkent. Az infláció — ugyancsak a várakozásokkal ellentétben — évtizedek óta nem tapasztalt mértékben fel­gyorsult, aránya 13,3 százalék volt. Ugyanakkor a béreme­lések átlagban az 1978-as szinten, 7,5 százalékon ma­radtak, így a bérből és fize­tésből élők túlnyomó részé­nek jelentős mértékben csök­kent a reálkeresete. A kormány eredményként tünteti fel, hogy a munkanél­küliek aránya nem emelke­dett 6 százalék fölé, de elis­meri: az 1980. első felére várt „enyhe” gazdasági visz- szaesés tovább növeli ezt az arányt. (A közgazdászok becs­lései szerint az év végére 7,5 százalék körül lesz a munka- nélküliség). Az elhelyezkedé­si gondok változatlanul a fe­héreknél sokkalta nagyobb mértékben sújtják a színes bő­rűeket, különösen a nagyvá­rosi gettók fiataljait. Carter a takarékosságot, az állami kiadások visszafogását ajánlja a törvényhozásnak. Az első számú kivétel a had­ügyi költségvetés, amely idén rekordmagasságot, mintegy 160 milliárd dollárt ér el. A kormány legnagyobb szabású szociális programjára, a szí­nes fiatalok foglalkoztatására ennek az összegnek kevesebb, mint egy százalékát fordítják — tűnik ki a jelentésből. Az elnök szerint a tavalyi napi 8,5 millió hordóról idén 8,2 millió hordóra szorítják le az Egyesült Államok olajbe­hozatalát, sőt, amennyiben a vezető tőkés olajimportálók megállapodnak, az amerikai behozatal még ennél is ala­csonyabb lehet. A jelentés felhívja a figyelmet, hogy a dollár árfolyamának további esése miatt az amerikai kivi­tel az elmúlt évben gyorsab­ban nőtt, mint a behozatal, így kedvezőbben alakult az ország kereskedelmi mérlege. Washington egyébként válto­zatlanul a dollár megszilárdí­tására törekszik, s ebben to­vábbra is számít tőkéspartne­rei támogatására. Carter jelentése rámutat, hogy „az infláció évtizede utánN. . , nem várhatók gaz­dasági csodák” a kormány feladja korábbi célját, hogy 1983-ra 4 százalékra csök­kentse az inflációt és 3 szá­zalékra a munkanélküliséget. Japán cáfol „Tiltakozás" A japán parlament külpo­litikai vitájában az ellenzék élesén tiltakozott Harold Brown amerikai hadügymi­niszter washingtoni bejelen­tése miatt, amely szerint „a Perzsa-öböl védelme céljából” szükség esetén az Okinawa- szigeten állomásozó tenge­részgyalogságot is „átdobnák” a közel-keleti térségbe. A Pentagon főnökének sza­vai olyan időpontban hang­zottak el, amikor egy Oki'na- wából Dél-Koreába átszállí­tott tengerészgyalogos dan­dár provokatív, erőfitogtató hadgyakorlatot tart február közepéig „az afganisztánira emlékeztető éghajlati és te­repviszonyok kipróbálása vé­gett”. A Japán Kommunista Párt törvényhozói emlékeztettek, hogy a Brown által megpen­dített terv nem más, mint a távol-keleti amerikai—japán katonai szövetség földrajzi hatályának kiterjesztésére irányuló próbálkozás. (MTI) Bruno Kreisky osztrák kancellár Űj-Delhiben szerdán Red dy indiai elnökkel tanácskozott. San Salvadorban . a Febru­ár 28. Népi Liga nevű szervezet 50 tagja kedde'n el­foglalta a kereszténydemok­rata párt székházát és 17 személyt foglyul ejtett. A szervezet követeli a kormány­tól a baloldal elleni elnyo­más beszüntetését, továbbá azt, hogy bocsássák szabadon az elmúlt két hét során letar­tóztatott baloldali személye­ket. Számién kedden a Farabun- do Marti Népi Felszahadítá- si Erők nevű szervezet fegy­veresei néhány órára elfog­lalták Santa Clara városát és kivégezték az egyik jobbolda­li félkatonai szervezet helyi véítetőjét és a helyi fendőrfő- nökőt. %■ -L v; A Népi Forradalmi Tömb elnevezésű szervezet tagjai körülvették a fővárostól 40 kilométerre levő Sah Vicente város kormányzóhivatalát és bombákat robbantottak. Az épület megrongálódott, sze­mélyi sérülésről nem érkezett jelentés. A kormányellenes szerve­zetek egyik szóvivője szerint ezeknek az akcióknak az a célja, hogy tiltakozzanak a biztonsági erők elnyomó in­tézkedései ellen. (MTI) Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár kapcsolatba lép Ahol Hasszán Baniszadrral, Irán most megválasztott elnökével rögtön felesketése után — kö­zölte New Yorkban a világ- szervezet egyik szóvivője. A szóvivő hozzátette, hogy Wald­heim és az iráni ENSZ-kép- viselő eredetileg keddre ter­vezett megbeszéléseit a túsz­ügyről „a közeli napokban” tartják. A halasztás okát ne-m közölte. A szóvivő ismét hangsú­lyozta, hogy a világszervezet főtitkára továbbra is mindent megtesz a túszügy békés meg­oldása érdekében. A DPA je­lentése szériát New York-i ENSZ-körökben reménytkel- tőnek tekintik Baniszadr el­nökké választását a kérdés békés rendezése szempontjá­ból. ☆ Nureddin Kianuri, az Irá­ni Néppárt (Tudeh) KB első' titkára kedden nyilatkozatot adott az AFP hírügynökség­nek. Kianuri kijelentette: pártja abban az eset’oe'n támogatja az új államfő politikáját, ha az Khomeini ajatollah har­cos antiimperialista irányvo­nalát követi. Mint mondotta, az országban még túl nagy gazdasági és politikai sza­badságot élveznek az ellenfor­radalmi erők, a „khomeinis- ta vonalnak” pedig hiányoz­nak a káderei. A teheráni amerikai nagy- követség megszállásával kap­csolatban az első titkár kö­zölte, hogy pártja 'nem ért egyet ugyan a túszszedés módszerével, az amerikai nagykövetség azonban az irá­ni ellenforradalom főhadi­szállása volt. Az Afganisztán­nak nyújtott szovjet segít­séget illetően megállapította, hogy az szigorúan Afganisztán belügye, és bírálta Baniszadr kijelentéseit, amelyekkel eset­leges katonai támogatást irányzott, elő az afgán lázadók­énak, , .Vv. ■ tBF ‘ „Szó sem lehet kompro­misszumról. Amerikának visz- sza kell adnia a salhot, s ak­kor a túszok kí;zabadulnak” — jelentette ki kedden, az Isla­mabad i iszlám konferencia után újságíróknak Kama] Kharrazi iráni külügyminisz. tar-helyettes. Mint mondot­ta. az iráni küldöttség az ér­tekezlet kezdetétől fogva sür­gette, hogy a résztvevők ítél­jék el az Egyesült Államok beavatkozását a térség bel- üaveibe. (MTI) Egyesült Államok low a Az amerikai elnökválasztási küzdelem első, Iowa állam­ban megtartott fordulójában Carter elnök kétharmados többséggel győzött vetélytár- sa, Kennedy szenátor ellen. E párharc következő nagy erő­próbája február végén New Hamshíre-ban lesz. .Nyílt titok, hogy a Szovjet­unió ellen folytatott, mind­inkább hidegháborús hangú kampány egyik hajtóereje az Egyesült Államokban a vá­lasztási kampány nyomán ki­alakult kényszerhelyzet. Már jóval több mint egy esztendő­vel ezelőtt (amikor a jelen­leg ürügyként használt afga­nisztáni „érvék” még fel sem bukkanhattak) megfigyelhe­tő volt az agresszív áramla­tok erősödése az amerikai po­litikában. Carter elnök újra­választásán buzgólkodik, en­nek érdekében pedig vala­hogy feledtetnie kell a vá­lasztókkal az ország belső gondjait, mindenekelőtt a gazdaságiakat. BELSŐ NEHÉZSÉGEK A konjunktúra lelassulása, az infláció felgyorsulása és a munkanélküliség emelkedése a választási év küszöbén igen nagy nyugtalanságot keltett magában az amerikai politika vezető köreiben is. Ez a nyug­talanság nem csak a Fehér Házra és az adminisztrációra vonatkozott. Áthatotta az amerikai törvényhozást is, hi­szen az elnökválasztási évben kicserélődik az egész képvi­selőház, a szenátus egyharma- da és a helyi hatalmi appa­rátus jó része™ A tőkésvilag. legnagyobb gazdasági és katonai hatal­ma az utóbbi 20 esztendőben már többször birkózott válság- periódusokkal, a jelenlegi helyzet mégis különlegesnek mondható. Még nem fordult elő, hogy a hatalmas amerikai termelői aipparótus energiael. látásának biztonsága egy olyan terület (a Közel- és Kö­zép-Kelet) termelésétől függ­jön, amelynek társadalmi, politikai változásait az Egye­sült Államok mind kevésbé tudja ellenőrizni. így a gaz­dasági nehézségek és gondok belső, amerikai társadalmi okainak mély elemzése helyett kétségkívül az volt a köny- nyebb megoldás, hogy a prob_ lémákat és ezeken belül a vi­lágméretű amerikai befolyás csökkenését ne az egyes kör­zetek (például a Közép-Kelet, vagy éppen Latin-Amerika) belső társadalmi mozgásai­val, hanem külső erők vala­miféle „összeesküvésével” magyarázzák. Ezzé] voltaképpen már meg­teremtődött az alapja az Ame­rikán belüli hidegháborús kurzus újjáélesztésének. . A Fehér Ház és személyesen Carter elnök a SALT—II egyezmény aláírását követő­en egyre i'nkább a reakciós erők támadásának középpont­jába került. A demokrata párton belül Carterrel szem. ben fellépő egyetlen komoly rivális, Edward Kennedy sze­nátor amerikai viszonylatban éppen a párt liberális, túl­zással „baloldalinak” nevez­hető szárnyához tartozik, ami növelte a centrum és jobbol­dal aggodalmait. Attól fél­tek, hogy ha az amerikai bel­politikában az agresszív erők tért nyelnek, akkor egy kö­zépvonalon topogó Carterrel és az őt liberális oldalról tá­madó Kennedyvel szemben a, republikánusok lendülhetnek a nyeregbe. IRÁN, ÉS AFGANISZTÁN Ebből a szempontból a te- heráná túszügy, majd az afga­nisztáni események valósá­gos „ajándékot”, magyarán ürügyet jelentettek belpoliti­kai szempontból Carter szá­mára. Lehetősége nyílt arra, hogy igyekezzék elfeledtetni az amerikai közvéleménnyel azt, ami miatt korábban leg­hevesebben támadták: a ha­tározatlanságot, a vezetési szi­lárdság hiányát. Előbb Irán viszonylatában nyílt mód ar­ra,' hogy a túszüggyel fokozza az amerikai haderő — min­denekelőtt a flotta — felvo­nultatását a stratégiailag dön. tő olaj utak mentén. Az afga­nisztáni eseményeket pedig arra használhatta fel, hogy felfüggessze az általa már aláírt és mindmáig hasznos­nak elismert SALT-egyez- mény ratifikálási folyamatát. Ezzel egy csapásra semlegesí­tette az egyértelműen hideg- háborús politikai erők leg­fontosabb belpolitikai had­járatát: a ratifikálás szenátu­si megakadályozására irá­nyuló törekvést. PÁRTHARCOK Az eredmény belpolitikai- taktikai szempontból minde­nekelőtt a demokrata párton belül mutatkozott meg. A nyári hónapokban az akkori közvélemény-kutatások sze­rint Edward Kennedynek 30 százalékkal több esélye volt a párt elnökjelöltségének meg­szerzésére. mint Carternek. Jelenleg az arány szinte drá­maian megfordult. Pillanat­2 NÓGRAD - 1980. január 31., csütörtök ' Á „vas lady" vendége Ami a nagypolitikát illeti, Margaret Thatcher angol és Francesco Cossiga olasz miniszterelnök eszmecseréin aligha lehetett jelentősebb nézeteltérés. Mind Nagy-Britannia, mind pedig Olaszország helyesli az Egyesült Államok „kemény” irányvonalát az eurorakéták telepítésétől Carter közép-keleti álláspontjáig bezárólag. London és Rómafazonban mégsem ítéli meg azonosan a világhelyzetet. A tory-kormány fenntartás nélkül eleget tesz Carter elnök felhívásának, ellentétben nyugat-európai partnereinek józan, mérsékeltebb állásfoglalásaival, még meg is tetézi a hidegháborús hisztéria jegyében fogant ame­rikai döntéseket. A Tiberis partján higgadtan reagáltak a washingtoni ki­hívásra. Cossiga nemcsak ingatag helyzetét, kormányának tényleges hazai bázisát mérte föl, hanem bizonyára azt is elemezte: mit jelent Itália számára a hidak fölégetése, az enyhülés folyamatának megtorpanása, a kelet—nyugati vi­szony elhidegülése. Rómának mindig is fontos szerep jutott a két társadalmi és gazdasági rendszer együttműködésében, s bár földrajzi helyzete adott, NATO-érdekeltségel ellenére a kétoldalú kapcsolatok ápolása mellett tört lándzsát. Olasz­ország miniszterelnöke nem mulasztotta el ezt hangsúlyozni múlt heti washingtoni látogatása előtt, s ehhez tartotta ma­gát londoni tárgyalásain is. Ám ezúttal nemcsak Itália kor- mányfőjeként, hanem mint a Közös Piac soros elnöke is véleményt cserélt partnereivel. Londoni megbeszélésein eb­ben a minőségben aligha volt irigylésre méltó a helyzete. Thatcher asszony legfeljebb abban mutatott készséget, hogy a „kilencék” közös -stratégiáját — vagyis az amerikai diktátumot — helyeselje. London érdekei azonban az EGK- ban eltérnek partnereiétől. A legutóbbi, Dublinban tartott csúcsértekezleten heves vitát váltott ki Anglia elzárkózása az egyenlő teherviselés elől, s támadása a Közös Piac me­zőgazdasági politikája ellen. Cossiga azonban nemhiába olasz politikus: járatos a kompromisszumokbán. Londoni tárgyalásain is ezt a tehetségét. vetette latba. Mégpedig oly­képpen, hogy egyrészt Nagy-Britannirf részéről némi enged­ményt csikarjon ki a „kilencek” javára, másrészt, hogy az olasz érdekekkel is egybevágó nyugatnémet—francia állás­ponthoz közelítse a brit külpolitikai irányvonalat. A politikai bűvészmutatvány sikerét vagy kudarcát ma még korai lenne latolgatni. Mindenesetre kétségtelen, hogy Olaszország rendkívül nehéz és bonyolult világhelyzetben vette át a stafétabotot a Közös Piac élén. S az is bizonyos, hogy a római belső bizonytalanság — amelynek csak egyik megjelenési formája a küszöbönálló kormányválság — rá­nyomja bélyegét Itália közös piaci fellépésére is. Ismerve Thatcher asszonyt, ezt a politikai labdát aligha hagyta le­ütés nélkül vendégével szemben. Gyapay Dénes Kabuli jelentés Ellenőrzik Kabul lakossága nagy elé­gedettséggel fogadta a kor­mánynak. azt a határozatát, hogy előírják az alapvető közszükségleti cikkek — liszt, étolaj, tea és mások — árát és a hús esetében is ár- edle'nőrzést vezetnek be. Eb­ben főként a hazafias érzel­mű kereskedők jó szándéké-' ra számítanak — írja a BTA hírügynökség kiküldött tu­dósítója. Aszadollah Pajam, Kabul új, 30 éves polgármestere, aki nemrég szabadult a börtön­ből, a bolgár tudósítónak adott interjúban elmondta, hogy a 850 ezres lakosságú főváros­nak vannak ugyan nehézsé­gei, de elegendő fűtőanyaggal rendelkezik, megjavították a hús-, valamint a kenyérellátást és sok üzletet nyitottak meg. Az „áruhiányt” azok a nyu­gati tudósítók találták ki, akik kényelmes szállodai sző­tt yilag Carternek 51 százalék­kal nagyobb esélyt adnak a jelöltség elhódítására, mint Ken'nedynek. Ez az' irányzat óhatatlanul befolyásolta a másik párt, a republikánusok helyzetét is. Miután Carter a Fehér Ház birtokában meg tudta ját­szani a „kemény elnököt”, óhatatlanul csökkent az őt jobbról támadó republikánus politikai tüzérség „lövedékei­nek” hatása. Ez abban feje­ződött ki, hogy a republiká­nusok jelenlegi vezető jelölt­jével, a szélsőjobboldali Rea­gan kaliforniai exkormányzó- val szemben a közvélemény­kutatások szerint Carter 20 százalékos többséggel győzne, ha most tartanák az elnökvá­lasztást. (Nyáron még az volt a helyzet, hagy ugyanilyen számítások szerint Reagan verte volna meg körülbelül 10 százalékos többséggel Cartert. Iowában meglepetésre George Bush, a másik republikánus elnökjelölt már maga mögé utasította Reagant.) összefoglalva: az amerikai belpolitika fejleményei tehát igazolják azt a sajnálatos tényt, hogy a nemzetközi hely­zet éleződése és az elnökvá­lasztási küzdelem között ká­ros kölcsönhatás áll fenn. Sa­ját érdekeit szem előtt tartva erre még rá is játszik Carter elnök, nem törődve azzal, hogy nagy hévvel beharango­zott léoéseivel, az egész em­beriség békéiét és biztonságát sodorja veszélybe. ■ (-i -e) az árakat bájukat el sem hagyva „is­merkednek” Kabullal. Pajam beszámolt arról is, hogy a polgármesteri hivatal és a népi demokratikus párt városi bizottsága között haté­kony kapcsolat alakult ki és a tömegszeirvezetek aktivitá. sa is egyre erősödik. Kiemel­te, hogy már folyamatban van a városi és kerületi ta­nácstagok megválasztásának előkészítése. Ezt a demokra­tikus formát a készülőben le­vő új alkotmány is rögzíteni fogja. A polgármester arról is be­szélt, hogy a főváros nem csu­pán a jelén problémáival fog­lalkozik, hanem a jövőbe te­kint. Szovjet szakembereit segítségével kidolgoztak égy 25 éves városfejlesztési ter­vet, amelyet még Nur Mo­hammed Taraki hagyott jó­vá. Végezetül Pajam kitért ar­ra is, hogy a városban siker­rel folytatják a harcot a re­akció aknamunkája ellen) Meghiúsították azokat a kí­sérleteket. hogy a muzulmá­nok vallási érzelmeit kihasz­nálva a forradalom ellen han­golják és provokációs cselek­ményekre bírják rá őket. (MTI) Brzezinski Pakisztánba utazik Zbigniew Brzezinski, Car­ter elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója csütörtökön reggel küldöttség élén útnak indul Pakisztánba, de a láto­gatás hírét hivatalosan még kedden este sem hozták nyil­vánosságra. Amerikai kcw- mánykörötobeh azt mondották az MTI tudósítójának, hogy a tervek szerint a bejelentésre egyidejűleg kerül sor Wa­shingtonban és Islamabadban, ezért a késedelem. Megfigyelők szerint való* jában arról van szó, hogy a Fehér Ház meg akarta várni a pakisztáni fővárosban ren­dezett iszlám komieirencia ered­ményét. Az idézett amerikai forrás szerint egyébké’nt a Carter- kormány elutasította azt az izraeli javaslatot, hogy hív­janak össze újabb Camo Da- vid-i csúcstalálkozót. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom