Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)
1980-01-25 / 20. szám
I Könyvtári paradoxon Bővíteni az olvasókört! Interjú Kojnok Nándorral, a Balassi Bálint megyei Könyvtár igazgatójával Az 1980, évi munkatervek készítésénél — csakúgy mint a gazdasági egységek —, a közművelődési intézmények is az elmúlt esztendő eredményeire támaszkodtak. Figyelembe véve a megváltozott tárgyi és személyi feltételeket, a jól-rosszul végzett munka tapasztalatait. Mikor Kojnok Nándor igazgatót, a salgótarjáni Balassi Bálint megyei Könyvtár elmúlt évi tevékenységéről kérdeztük, valójában az idei tervekre, a „hogyan továbbra” is kíváncsiak voltunk. — A minap lapunkban is olvashattunk a megye tanácsi könyvtárainak ez éves terveiről. Megegyeznek-e a megyei tervek a központi könyvtár célkitűzéseivel? — Alapvetően igen, de a megyei könyvtárnak természetesen vannak sajátos, speciális feladatai is, melyeknek szintén szeretnénk magasabb színvonalon eleget tenni ebben az évben. — Az említett cikkben ön a könyvtárak hatókörének bővítésében, a könyvtárhasználat növelésében jelölte meg az 1980-as év fő feladatait. Mit jelent ez a megyei könyvtár esetében? — Nemcsak arra törekszünk, hogy emelkedjék a könyvtárunkba beiratkozó olvasók száma, hanem arra Is, hogy új és állandó olvasóink gyakrabban vegyék igénybe szolgáltatásainkat. Annál is inkább, mert az elmúlt években javultak tárgyi feltételeink, megerősödött személyi állományunk. Munkatársaink igényesebben végzik munkájukat, és mára az olvasók legszélesebb igényeit ki tudjuk elégíteni! — Mely területeken történtek az elmúlt évben (években) jelentős változások? — Munkánk javítását hatékonyan befolyásolta a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 1978 végén tartott ülése, mely sokoldalúan megvizsgálta a Balassi Bálint megyei Könyvtár akkori helyzetét és kijelölte a továbblépés irányát. Ugyancsak hasznos impulzust adott munkánkhoz a tanácsi és a szakszervezeti könyvtárak kapcsolatáról szóló jelentés, melyet — szintén 1978-ban — a megyei közművelődési bizottság fogadott el. Ezek szellemében 1979-es munkatervünk négy kiemelt feladat végrehajtását tűzte célul. A könyvtári ellátás és szolgáltatás javítása érdekében fejlesztettük a könyvtár- közi kölcsönzést. Olvasószolgálati csoportunk az elmúlt évben 119 irodalomkutatást végzett, elsősorban helyismereti, pedagógiai és társadalomtudományi témakörökben. Az elmúlt évben nyílt meg zenei részlegünk, mely jelenleg 2 600 hanglemezzel rendelkezik, de számos zenei szakkönyv, kotta és partitúra mellett, huszonkétféle magyar és külföldi folyóiratot is járat. A belső feltételeken javított az olvasótermi állomány bővülése. A helyismereti állománynak új, külön helyiséget biztosítottunk, így ez a sokakat érdeklő anyag hozzáférhetőbbé vált. Gondosabb beszerzéssel, rendszeres ellátással javítottunk 11 salgótarjáni fiók- könyvtárunk helyzetén. Ezeket a könyvtárakat főként a fiatalabb korosztály látogatja, ezért arra törekedtünk, hogy a gyermek- és ifjúsági könyvek, valamint a kötelező és ajánlott olvasmányok kellő példányszámban meglegyenek. Hálózati és módszertani munkánk pozitívan értékelhető. Felülvizsgáltuk a járási és báziskönyvtárak tevékenységét, javítottuk a nemzetiségi települések könyvellátását. Mint ismeretes ezt a feladatot 1979-ben vettük át Pest megyétől... A tervezettnek megfelelően sikerült megszerveznünk a továbbképzéseket, melyek elsősorban a függetlenített könyvtárosok számára nyújtottak segítséget. Megemlékeztünk a NOSZF és a Tanács- köztársaság évfordulójáról, a költészet napjáról. Számos rendezvényt szerveztünk a nemzetközi gyermekév jegyében, de eredményesen vettünk részt több más akcióban, így a különböző könyvhetek programjaiban is. A megyei kulturális szolgáltatási program keretében két egyértelműen sikeres komplex programot „vándo- roltattunk”. — Ha az előző év eredményeit összevetjük az idei munkaterv célkitűzéseivel, akkor kissé paradoxnak tűnik a megyei könyvtár helyzete. Magyarul; az elmúlt évben számos területen sikerült előrelépni, „csak” épp a könyvtár használóinak, az olvasók száma nem emelkedett.. ? — Ez többé-kevésbé valóban így van, de talán nem is lehetett volna másként. A belső feltételek, a munka szervezettségének javítása az elkövetkezendő években kell, hogy meghozza gyümölcsét! Bár az olvasók száma valóban nem emelkedett (tavaly 6 300 beiratkozott olvasója volt a könyvtárnak), a körülményeket figyelembe véve pozitív tendenciának tekinthetjük, hogy az olvasószámon belül — növekedett a szellemi dolgozók aránya. Emelkedett például a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanulók száma, ami azt is mutatja, hogy a megyei könyvtárat — profiljának megfelelően — a magasabb Igényű olvasók keresik fel. El kell azonban mondani, hogy olvasóink jelentős hányada nem ismeri és nem veszi igénybe eléggé szolgáltatásainkat (könyvtárközi kölcsönzés, irodalomkutatás stb.), így ezek propagálására a jövőben nagyobb gondot kell •fordítanunk! És még valami! Akkor, amikor a beiratkozott olvasók száma nem bővült, ugyanakkor emelkedett a látogatók és a kölcsönzött könyvek száma! Mind többen veszik igénybe az olvasóterem folyóirattárát is. Elmondhatjuk tehát, hogy a Balassi Bálint megyei Könyvtárnak kialakult egy állandó olvasóköre, melynek tagjai rendszeresen élnek a könyvtár nyújtotta lehetőségekkel. Ennek a „törzsgárdának” a létszámát szeretnénk a jövőben bővíteni! . Pintér Károly Közel háromezer kötetes könyvtár segíti a diákok fölkészülését és művelődését. Itt aztán mindenki megtalálja a ked- vérevaló olvasmányt. A könyvtári szolgálatot az óvónő- képzősök IáHék el. Fehér Edit és Balogh Bernadette harmadikos óvónőképzősök „lemezek közt válogatva”. Kollégista lányok között A balassagyarmati Geisler Eta középiskolás leánykollégium diákjainak életéből mutatunk be néhány pillanatot, melyet a tanulás utáni szabad időben készítettünk. Ügy látszik, a lányok igen hasznosan és kellemesen töltik ezeket a szabad órákat. De beszéljenek helyettünk a képek. .. G. Kiss Magdolna és Bábel László képriportja. Három végzősleány föd- rászkodlk. Hajdú Györgyi hosszú fekete hajából bizonyosan előbb formált volna frizurát Szita Magdi és Bangó Marika — a fényképezőgép jelenléte nélkül. Telik a levélpapír az elsős Szabó Éva keze alatt, szobatársa, évfolyamtársa és földije — Pasztáról — a „háttérben” olvas. ' Sakkviadal Szabó Csilla és Fülöp Ágnes között. Szondán, télen I A falu közepén áll a kultúr- | ház. A hetvenes évek elején I készült, kíviil-belül korszerű, ! mutatós. Ügy néz ki, olyan ; szépen, vonzón. hívogatóa'n, ; mintha nem is egy közel ezer lakosú településen lenne. A Petőfi Sándor Művelődési Ház élén az utóbbi esztendőkben többen megfordultak. Csupán az utolsó ét évben ketten. A jelenlegi kultúrház- igazgató a múlt év júliug elsejétől szervezi a termelőszövetkezeti központtal rendelkező falu kulturális életét. — Rövid ideje dolgozom a közművelődésben — mondja Kusnyár Zsuzsanna, aki négy esztendeje érettségizett a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumban —, mégsem idegen tőlem. Az iskolában fakultative tanultam a népművelést, aztán mint a pajtásklub, az ifjúsági- klub vezetője, segítettem az akkori kul- túrház-igazgatónak, Pohánka Erikának, Malomvlzi Zsoltnak. — Elődeiből könnyebb helyzetben érzi magát? A mosolygós arcú, barna leány elgondolkodik egy pillanatra. Látom vívódásán a tétovaságot, mit mondjon ahhoz, hogy ne tűnjön szerénytelennek, de kérkedónek sem. — Helybeli vagyok. Korábban az óvodában dolgoztam. Ismerem a szülőket, tele a falu rokonokkal. Ez mindenképpen könnyebbség. Egyszerűbb kifürkészni az emberek kívánságát óhaját, ennél fogva „egyszerűbb” — idézőjelben — teljesíteni is. A művelődési ház közös fenntartásban működik 1 már évek óta. A tanács 65 ezer forintot, a termelőszövetkezet 33 ezret ad a költségvetésbe. Az áralakulásokat figyelembe véve nem sok ez az összeg, hiszen egy valamirevaló beat- együttes 8—10 ezer forintot is elkér egyetle'n szereplésért, de beosztással mégis jól hasznosítható. Mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy a nagytermi műsoros rendezvények ráfizetés nélkül bonyolódjanak, s lehetőleg csináljanak olyan programokat is, amelyek anyagi haszonnal járnak. Persze, ez ritkán sikerül. Ilyén elzárt kis községben, mint Szanda, mely eléggé elszigetelt, még a diszkóműsorokra sem jön any- nyl érdeklődő össze, amennyi kifizetődő volna. Az általános ráfizetésekre a karácsony előtti humoros összeállítás, a So. I mogyi Pál-est cáfolt rá; énekesek és a humoristák telt házat vonzottak, s a szereplők nem vitték magukkal az ösz- szes bevételt. — Hasonlóra mikor számíthatnak a falubeliek? — Húsvétra kötöttem egy szerződést a Bodrogi—Voit- duóval. Remélem, hogy ez legalább olyan sikeres lesz, mint a Somogyi-est. Egyébként a műsoros rendezvények iránt az utóbbi hónapokban, nyilván a jó tapasztalatok alapján, nagyon megnőtt az érdeklődés. Igaz, egyik sem olcsó mulatság, de telt ház mellett még kifizetődő. Az intézményben számos kis" csoport tevékenykedik. Annyi amennyi ilyen helyén már igazán tiszteletre méltónak számít. Elsősorban a fiatalok élnek a kiscsoportos közösségi művelődés lehetőségéve]. Rendszeresen dolgozik a pajtásklub, az ifjúsági és a nyolcadikosok klubja, a színjátszó csoport. Mind az ifjúságé. Mint annyi más községben, a felnőttekkel itt is nehezebb boldogulni, ritkábban és rapszódi- kusan veszik igénybe a művelődési ház szolgáltatásait. Az idén azonban szeretnének tovább haladni ezen a területen. Tanácsnak, téesznek, népművelőnek ebben egy az akarata. Ha a terveik megvalósulnak, akkor még 1980-ban megalakul Szandán a bábszakkör; az agrárértelmiségiek klubja és újjászerveződik a Röpülj páva-kör. Kusnyár Zsuzsát az emberekkel való foglalkozás szeretet«, a változatos, rugalmas reagálást követelő munka vonzotta a népműveléshez. Köny- nyebb volt az óvodában dolgoznia, mint említi, de ezt annál jobban kedveli. — Elégedett eddigi eredményeivel ? — Egy népművelő sohasem lehet az — válaszolja. — Mindig többre vágyik. Ilyen a természete, ilyen a munka. Már csak azért is, mert egy-egy kezdeményezésének, intézkedésének igazi hatását csak hónapokkal, esetleg évekkel később lehet lemérni. ueiieK vagyunk — mondja Pelsőczy András, a szandai tanács elnöke. — Ha az Idősebb korosztályt aktivizálni tudjuk, akkor még teljesebb lesz az örömünk. Sulyok László Á magyar kultúra napjai a Szovjetunióban A szovjet kultúra napjai Magyarországon Április 2-től ll-ig lesznek mutatja be a „30 éves va- a magyar kultúra napjai a gyök” című musicalt, a HázSzovjetunióban, október 30- tól november 9-ig pedig a szovjet kultúra napjai Magyarországon. Harmadízben rendezzük meg kölcsönösen ezt az eseménysorozatot, amely 5 évenként jó alkalom arra. hogy megismertessük országaink kulturális, művészeti eredményeit, törekvéseit. | fejlesz- szük az alkotó művészek, a művelődési intézmények együttműködését, népeink barátságát — mondotta az MT1- nek adott nyilatkozatában Molnár Ferenc kulturális államtitkár, aki a napokban Moszkvában aláírta a magyar—szovjet kulturális együttműködési szerződés idei munkatervét. Április 2-án a Kreml kongresszusi palotájának nagytermében gálaesten nyitják meg a magyar kultúra napjait, amelyen hazánk fel- szabadulásának 35. évfordulóját is köszöntik. Ezután tíz napon át vendégszerepeinek a magyar művészeti élei képviselői a Szovjetunióban. A Magyar Állami Operaház művészei Erkel: Hunyadi László. Bellini; Norma és Verdi Lnmbardők, vagy Donizetti Szerelmi bájltal című operáját adják elő Le- ningrádban és Moszkvában. A Vígszínház társulata a szovjet fővárosban és Tallinnban mcstersi rátát, valamint Shakespeare Minden jó, ha a vége jó című művét. A Magyar Néphadsereg Művészegyüttese közreműködik az ünnepi nyitóelőadáson, majd Novo- szibirszkben, Kemerovóban, és Irkutszkban szerepel. Ebben az időszakban számos kiállítást is rendeznek a Szovjetunió városaiban. — A szovjet kultúra napjait hazánkban a Magyar— Szovjet Baráti Társasággal együtt október 30-án nyitjuk meg. Ez alkalommal Magyarországon vendégszerepei a Szovjet Állami Szimfonikus Zenekar Jevgenyfj Szvetla- nov vezetésével, az Ukrán Állami Táncegyüttes, és a le- ningrádi Gorkij Színház társulata, világhírű főrendezőjével, Tovsztogonovval. az élen. Szovjet festészeti és iparművészeti kiállítást és filmfesztivált Is rendezünk. A Szovjetunióban — miként ezt tapasztaltuk, s a szovjet barátaink megerősítették — szintén növekszik az érdeklődés a magyar kultúra értékei iránt. Ennek tudatában terveztük és irtuk alá Moszkvában az ez évi kulturális munkatervet, amelynek megvalósítása hozzájárul mindkét ország kultúrájának fejlesztéséhez — mondotta befejezésül az ál* lamtitkár. {
