Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)
1980-01-22 / 17. szám
Á világ közepe örökzöld, sikertémát válasz- :ott magának Bárány Tamás, »mikor A világ közepe című ^elevíziós-mesejátékát (?) megírta. Mátyás király ugyanis /itán felül a legnépszerűbb nagyar király függetlenül attól, miként vélekedik erről a játék szerzője, aki úgy vélheti: itt az idő, hogy újra bemutassuk alakját az ifjabb nemzedéknek. Ha meggondoljuk, egyetlen királyunkról nem készült annyi feldolgozás, irodalmi, színházi, filmbeli, vagy akárcsak televíziós alkotás, mint éppen Mátyásról, az igazságosról. Így — idézőjel nélkül. Megfaggatva a mai legifjabb nemzedéket, a nyolc-tíz évesek képviselőit, alighanem arra az eredményre jutunk — róla tudnak a legtöbbet. Hogy is lehetne másként, amikor valóságos és mesebeli, történelmi és mesevilági hős egyszemélyben. Namármost, ennek ellenére lehet célja egy mai televíziós játéknak Mátyás be- vagy inkább megmutatása, hiszen egyrészt az ismétlés a tudás szülője, másrészt, miért kellene elkerülnie szántszándékkal a sikerrel kecsegtető örökzöld témákat a televíziónak? így van ez rendjé'n. Ismerkedjünk csak újra meg azzal, amit egyszer már tudtunk, sokféle formában láttunk, hallottunk, ha meg nem ismerjük eléggé, éppenhogy itt az ideje a tudás megszerzésének. A világ közepe az ifjú Mátyás király egy napját mutatja be, természetesen egy álruhás igazi Mátyás-kaland, igazságot osztó Mátyás-gesztus kíséretében. A király (megint) elkóborol az udvarából, ahol ugyanakkor több arajelölt is a színe elé kéredzkedik, mialatt ő az erdőt járja pap cimborájával, s képtelenebbnél képtelenebb kalándokba keveredik. A népnyúzó gyevi bíró hatalmába kerülve tömlöcbe zárják, a később oly nagy hírű Kinizsi Pál molnárlegény- nyel egyetemben; közben Mátyás meggyőződik arról, milyen is a gyevi bíró; milyen a gyevi törvény (azonos a bíró érdekeivel), látja a vérlázító igazságtalanságokat. Elhatározza, hogy igazságot oszt, ha megérkeznek a keresésére kivezényelt csapatok. Ez megtörténik; éljen Mátyás király, győzött az igazság! Jól választott színész, a fiatal Helyei László alakítja a királyt, Koncz Gábor a kalandozásban együttérző társat, Gyenge Árpád a gyevi bírót, a történetben kulcsszerepet alakító Pirost — Szerencsi Éva, Kinizsi Pált pedig Bujtor István. Bent az udvarban Harsányt Gábor, Zách János és még néhányan ügyeskednek azon, hogy a királyi udvar vendégei semmit ne vegyenek észre a királyhiányból. Bizonyos egyéb hiányokait azonban a néző kénytelen észrevenni. Erre kényszeríti Fejér Tamás rendezése, és a dramaturgia egynémely logikátlansága, a játék folytonosságának hiánya. Való igaz, a mesejátéknak szá'nt alkotásban értelmetlen lenne a történelmi hűséget keresni, amely csupáncsak a részletekben érvényesülhet. De éppen, mert mesejátékról van szó, felnőtteknek is szánt magvas vidámságról, a felvállalt téma, a cselekmény hűsége, folytonossága, a feszültségteremtő erő és a mesét „hitelesítő” valóság- elemek igazsága 'nem szenvedhet csorbát! És hát a fantáziátlan megoldások sehol máshol nem olyan bántók, mint éppen egy mesejátékban. Eny- nyi rossz után a bizonyítás: az egyidejű, kétszálú cselekmény (királyi udvar és a gyevi bíró „udvara”) ahelyett, hogy erősítené egymást, elveszi a játék erejét, lendületét. Hitele is veszendőben, hiszen, ha egy uralkodói családból származó hölgy kijelenti; egy óra múlva itthagyja az udvart, visszatér hazájába, mert megsértették, akkor a királyt váró nehéz nap éjszakáján nem búcsúzik illuminált állapotban a király benső híveitől szobája ajtajában. A mesét, hiába mese — komolyan kell venni. Különben mit ér? A királyi környezetben keletkezett zűrzavar bemutatásában meg kellett elégednünk azzal, hogy a véndégiek ide-oda költözését néztük. S ha valaminek nincs ellenpontja, önmaga is súlyát veszti. A lázas keresés két életunt katona esti imbolygásában „merült” ki, az viszont végig nem volt elég világos: miért kellett szegény jó, nagyerejű Kinizsi Pálnak lefeszíteni a tömlöc ajtaját azért, hogy később a szökevényeket vezető király velük együtt visszaszökjön a börtönbe?! Fölségsértés persze így sem történt. Elfogadható volt ez a mese, legfeljebb arról lehet szó — volt már jobb is. Mesében, mesejátékban, Mátyás- kalandiban. És ha már ez felmerült; nem volt megtévesztésig azonos című zenés színházi játék is a közeli múltban? Azt Cserhalmi Imre írta és a győri színház mutatta be néhány esztendeje — nagy sikertelenséggel. Az igényesség alighanem mér a címnél, a „cégétnél” kezdődik. (T. Pataki) Ásszonyi Tamás éremkiállítása Szécsényben Fémek a múzeumban Díszített réztárgyak. A múzeumokban őrzött régészeti tárgyak jelentős része fémből, mégpedig hat alapfémből készült. Évezredekig tartott, amíg az ember megismerte a hat alapfémet. Alkalmazásuk kezdete: i. e. kb. 5000 év arany, 4200 év réz (olvasztás), 4000 év ezüst, 3500 év ólom, 1750 év ón, 1500 év vas, (olvasztás). Közben kialakultak a rézalapú ötvözetek is, amelyek közül leggyakoribb a bronz (vörösréz és ón különböző arányú keveréke). Ezekből készültek szerszámok, díszítőtárgyak, használati eszközök és kultikus tárgyak. A fémek azonban az idők folyamán állandóan változtak. Az átalakulás legtöbbször a tárgy felületén kezdődik és hosszabb idő elteltével azt teljesen elpusztíthatja. A fémek felületét egyenletes korróziós réteg, vagy helyi, azaz pontkorrózió borítjh. Ez utóbbi főleg érmeken gyakori és kizárólag elektrokémiai folyamat eredménye. Vastárgyaknál gyakori a kristályközi korrózió is, ami a szerkezet bomlását okozza. A múzeumok restauráciős műhelyeiben a fémtárgyakat anyagfajtánként szétválogatják, ebben egyrészt a korrózió minősége segít, de más vizsgálati módszereket is alkalmaznak. Fémmag meghatározása történhet pl. vastárgyaknál a fajsúly meghatározása alapján, illetve jelentős kémiai reakciók segítségével. Erősen korrodálódott tárgyakról röntgenfelvételeket is készítenek. A fémek kémiai tisztítása csak akkor alkalmazható, ha jó magtartású és nem díszített. Óvatosan savakkal, lúgokkal oldják a fém átalakulási termékeit. A savakat azonban olyan vegyületek jelenlétében használják, amelyek megakadályozzák a színesfém oldódását. Jó vasmaggal rendelkező tárgyak eredményesen tisztíthatok elektrokémiai eljárással: külső • áramforrás esetén a tárgyat kátédként kapcsolják. A fémtárgyak tisztítása után a konzerválás következik, ami a jó magtartású, fémig tisztítható tárgyaknál könnyű feladat. Erősen korrodálódott tárgyak konzerválása nagy szakismeretet és figyelmet igényel. X szécsényi II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ vezetői, amikor évekkel ezelőtt megnyitották a kisgalériát, többek között azt a szép és nemes feladatot tűzték célul, hogy a nagyközség lakóinak bemutassák megyénk és az ország más területén dolgozó művészek alkotásait. Az eltelt időszakban számos nógrádi képzőművész munkásságát ismerhette meg a szécsényi közönség. Egy-egy önálló kiállításon keresztmetszetet adtak munkásságukról megyénk határain kívül élő és alkotó festők, grafikusok. Bemutatkozott a galériában fazekasművész. Az idei év első kiállításán újabb műfajt ismerhetett meg az igen népes törzsgárdaközönség. Asszo- nyi Tamás szobrászművész éremkiállításán keresztül közelebb kerülhetnek a képző- művészetnek ehhez az ágához, bepillantást nyerhetnek az országosan is elismert művész munkásságába. Ásszonyi Tamás 1965-ben végezte el a képzőművészeti főiskolát. A főiskola elvégzése után az első évek szárny- próbálgatásait; az első önálló kiállítást maga mögött tudva, egyre inkább felismerté, hogy igazi énje, erőssége a kisplasz-' tika és az érem. Az utóbbiban rövid idő alatt országos, sőt nemzetközi elismerést vívott kiFerenczy Béni és Borsos Miklós érmei keltették fel benne az érdeklődést a műfaj iránt. Ma már a műfaj legjelentősebb képviselői közé sorolja a szakma és a közönség egyaránt. Dr. Hann Ferenc mondta Ásszonyi munkásságáról, alkotásairól a kiállítás megnyitásán: „Munkáinak esztétikai minőségét két szerencsésen egyensúlyban levő komponens adja. A magas fokú manuális képességhez mély intellektus, tág ismeretekkel rendelkező személyiség társul. Így tudja kikerülni az érzelmesség, a melo- dramatikus lehetőségek veszélyes útvesztőit. Érmein mindig az történik, amiről szólni akar, amit fontosnak, elmondani érdemesnek tart.” A kiállításon tíz év termését mutatja be Ásszonyi Tamás a szécsényi közönségnek. Abból a tíz évből ad keresztmetszetet munkásságáról, amely európai értékűvé emelte. Az Üj-Delhi, Havanna és számos európai nagyváros lakói által megcsodált érméket most a szécsényi közönség láthatja. Sz. FAz oktatás hírei Az NDK megalakulása óta 4,8 millió fiatal kapott szakmunkás-képesítést az országban. Jelenleg több mint 500 000 fiatalt tanítanak meg a legmodernebb és a hagyományos szakmák fortélyaira. E fiatalok elméleti oktatásában több mint 16 000-ren vesznek részt, gyakorlati szakoktatásukat pedig 31 000 szaktanár irányítja. Korszerű tanulóotthonokban laknak, ahol jól képzett nevelők ezrei kísérik figyelemmel a jövő szakmunkásainak emberi fejlődését és jó szakmunkássá formálódását. 1976. és 1980. között az erdészeti, faipari és élelmiszer- ipari felsőoktatási intézményekben évente több mint 4300 fiatal kezdi meg tanulmányait. A szak- és főiskolai bizonyítvánnyal rendelkező szakemberek aránya így a szocialista mezőgazdaságban az 1976. évi 6,8" százalékról már 1978-ban 7,5 százalékra emelkedett. 25 millió öntevékeny művész 1980. jaúuár 22., kedd: 20.00: Gyökerek. Tévcfilmsorozat 9. rész. NÓGRAD - 1980. januái 22., kedd A Szovjetunió minden tizedik állampolgára szabad idejének egy jelentős részét valamilyen öntevékeny művészeti együttesnek szenteli. Az országban több mint 135 ezer klub található, 90 százalékuk mezőgazdasági területen van. Az állam fizeti a szakszervezetekkel együtt az öntevékeny művészeti együttesek vezetőit, a korhű kosztümöket, a hangszereket, színpadi kellékeket. Újabb kultúrházak épülnek. Az országban 16 kulturális egyetem működik, ezek kifejezetten szakköri öntevékeny művé- szeticsoport-vezetőket képeznek ki. A művészeti és pedagógiai főiskolákon 11 tanszék foglalkozik az említett szakemberek képzésével. 139 szakközépiskola készít fel kulturális-ismeretterjesztő tevékenységre. Az öntevékeny körök színészei évente 3 millió koncertet adnak, össz-szövetségi fesztiválokat rendeznek. Több mint kétszáz mű 1980-ban Új sorozatok a Kossuth Kiadónál Az idén 200 mu megjelentetését tervezi — csaknem 4000 ív terjedelemben — a Kossuth Könyvkiadó. Ez a pártoktatás tankönyveit és a folyóiratokat is figyelembe véve — gyakorlatilag azt jelenti, hogy az évnek majd minden napjára jut egy-egy Kossuth-kiadvány. Kiemelt helyen szerepelnek azok a könyvek, amelyek az MSZMP XII. kongresszusához kapcsolódnak. Kiadják a kongresszus teljes és rövidített jegyzőkönyvét több mint félmillió példányban. Számos mű pedig témája révén — kapcsolódik majd a kongresz- szuson meghatározott feladatokhoz. A bel- és gazdaság- politikai, a külgazdasági, a kultúrpolitikai könyvek gazdag választékát ígéri tehát a kiadó. A „Közgazdasági ismeretek” sorozatban egy-egy mű elemzi népgazdaságunk fejlettségét, nemzetközi összehasonlításban, illetve a világ- gazdaság helyzetét és kilátásait. A gazdasági partnerünk címmel új- sorozatot indít a kiadó, s az első kötetek a Szovjetunióval, az NDK-val, Csehszlovákiával, és Lengyel- országgal foglalkoznak majd. A gazdaságpolitikai kérdések iránt érdeklődő olvasók több tanulmányt kapnak majd az A feleségek é idei nepgazdasagi tervről, a nyitott szerkezetű gazdaság sajátosságairól, hazánknak a szocialista integrációban elfoglalt helyéről, a tőkés-energiaválságról • és következményeiről, az új világgazdasági rendről, a szocialista jövedelempolitikáról. és munkaerőgazdálkodásról. Kiadványok sorát jelentetik meg hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára. Könyv jelenik meg a magyar ellenállási és partizánharcokról, közreadják szovjet szerzők „Magyar napló” című munkáját, s új kiadásban — az Üj világ sorozatban — Illés Béla Honfoglalás című művét. Egy kötet 35 év magyar humorából ad majd ízelítőt Az idén ünnepli a haladó emberiség Lenin születésének 110. és Engels születésének 160. évfordulóját. A párt kiadója a Lenin-évforduló tiszteletére jelenteti meg a Lenin összes művei sorozat még hiányzó befejező köteteit, s így az 55 kötetes könyvfüzér hiánytalanul a magyar olvasók rendelkezésére áll majd. Engels születésének évfordulójára jelenik meg Manfred Kliem NDK-beli kutató Engels élete dokumentumokban című, gazdagon illusztrált könyve. a statisztika A brit szigetek minden la- lök gyakran elrejtik a fel* kója hetente 5 pint (1 pint = mérők elől a valóságos meny- 0.55 liter) sört fogyaszt. A nyiséget. Különösen nem meg- Financial Times című lap bízhatóak azok az adatok, szerint azonban ezek a hiva- amelyet a felmérők a söro- talos adatok egyáltalán nem zők ajtajában, vagy otthon a pontosak, mivel a sörkedve- feleség jelenlétében kapnak
