Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-22 / 17. szám

Több új nagy teljesítményű gépet helyeztek üzembe az elmúlt évben a BRG salgótar­jáni gyáregységében. Ezek közül való a VON ARX típusú elektromos nyáklapvágő beren­dezés. amely nagyban megkönnyíti a dolgozók munkáját. A képen Kapás Mária az új berendezés mellett, munka közben. (báb—) Kisegítő tevékenységek A A munkaerő-gazdálkodás egyik tartaléka Évről évre visszatérő gond, hogy az ipari termelésben a kisegítő tevékenységeknél — elsősorban az anyagmozgatás­ban indokolatlanul sok mun­kaerőt foglalkoztatnak, s mégis éppen ezen a területen gyako­ri a munkáskéz hiánya. En­nek fő oka, hogy a kisegítő tevékenységek gépesítésében — az utóbbi évek valóban szá­mottevő fejlődése ellenére — még nem kielégítő a színvonal. A Központi Statisztikai Hi­vatal erre vonatkozó vizsgála­ta is azt igazolja, hogy az iparban a közvetlen termelőte­vékenység kiszolgálását indo­kolatlanul nagy létszámmal valósítják meg és ezen a terü­leten az elmúlt években sincs kedvező irányú változás. Ez részben abból fakad, hogy a beruházások sorá'n és a re­konstrukciók alkalmával ál­talában a termelőfolyamat gépesítése, korszerűsítése áll a középpontban, a járulékos tevékenységek gé­pesítését gyakran elhanyagol­ják, ezek „megtakarításával” kívánják a befektetések össze­gét mérsékelni. Ennek nyo­mán — 1972-höz képest — 1978-ban a kisegítő tevékeny­séget folytatók száma több mint 7 százalékkal nőtt, mi­közben az alaptevékenységet folytatók létszáma lényegében nem változott, sőt több terü­leten csökkent. A termőfolya­mat gépesítésének gyors nö­vekedése az elmúlt 5 évben jelentősen bővítette a karban­tartási szükségletet, s az ott foglalkoztatott munkaerő szá­mának mintegy 14 százalékos növelését tette szükségessé. A népgazdasági terv 1980- ra mérsékelt gazdasági növe­kedést irányoz elő, s a beru­házások bővítésének lehetősé­geit is szűkebben szabja meg, mint a korábbi évekbén. Ez azt jelenti, hogy a termelés minőségi oldalai kerülnek elő­térbe. Szorosan kapcsolódik ehhez, hogy a kisegítő tevé­kenységek a termelőfolyamat­hoz igazodva hatékonyabbak legyenek. Ennek egyik feltéte­le a kiszolgáló tevékenységek jobb megszervezése az anyag- mozgatásban, a raktározásban, a karbantartásban. Ebben fon­tos szerep hárul a termelés programozására, amely a tevé­kenységek ütemességének ja­vítását teszi lehetővé. A rendelkezésre álló szeré­nyebb beruházási lehetősé­gek is lehetőséget kínálnak a kisegítő, kiszolgáló és karban­tartó munka fokozott gépesí­tésére. E gépesítésnek szoro­san össze kell kapcsolódnia az alkalmazott szervezési mód­szerrel, illetve a hatékonynak ítélt és bevezetésre kerülő szervezési renddel. A gépesítés alacsony foka ugyanakkor azt is maga után vonja, hogy a vállalatok a termelési biztonságra való tö­rekvés jegyében gyakran az indokoltnál nagyobb kisegítői létszámot tartanak állomány­ban, mert a vállalatok közötti kooperáció fogyatékosságai ezen a területen is gondot okozhatnak a folyamatos ter­melésiben. De például ezért magas a tmk-lét&zám, mert attól tartanak, hogy a javítá­sokra szakosodott vállalat nem végzi el megrendelés szerinti időben a szükséges munkát, vagy nem vállalja a meghibá­sodások gyors kijavítását. S hasohló megfontolásból duz­zad fel a vállalatok tulajdo­nában levő szállítóeszköz-ál­lomány, és országos méretek­ben kihasználása alacsony szintűvé válik. Mindebből az következik, hogy javítani kell a vállalatok közötti kooperá­ciónak ez irányú tevékenysé­gét is. Az MSZMP XII. kongresz- szusának irányelvei a munka­helyek száma ég a rendelke­zésre álló munkaerő közötti jobb összhang megteremtését és énnek érdekében a munka­erő üzemen belüli és üzemek közötti szervezett átcsoportosí­tását és átképzését jelöli meg célul. Nem kétséges, hogy e fo­lyamatban fontos láncszem, a kisegítő tevékenységnek e ter­melési folyamattal való ösz- szehangolt gépesítése, s ezek­nek a tevékenységeknek jobb megszervezése számottevően munkaerő-tartalékot szabadít­hat fel. Ennek megoldása nemcsak vezetési, szervezési és pénz­kérdés, hanem szemléleti vál­tozást is igénylő feladat- A vállalati vezetésben — nem kis mértékbén az elmúlt év­tizedekben érvényesült gaz­daságirányítási követelmé­nyek miatt — a végtermék­centrikus gondolkodás vert gyökeret, ami a termelékeny­ségnövelő feladatokat is köz­vetlenül ehhez kötődően ala­kította ki. Kevesebb figyelem jutott a kiszolgáló tevékeny­ségek racionális megszervezé­sére, ezen a területen a műm katermelékenység tartalékai­nak feltárására. Nemcsak az irányításban és a vállalati vezetésiben kell megteremtőm a szükséges szemléleti változásokat, ha-- nem a dolgozók körében is. Az anyagmozgatásban például, ahol a dolgozók viszonylag kis; szakmai felkészültséggel, gyak­ran igen nehéz fizikai munká­val, magas bérekért dolgozhat­nak, a gépesítés 'nemcsak a létszám csökkentésével jár. A munka fizikai terheinek jelen­tős csökkentését hozó gépesítés a szakmai képzettséggel szem­ben is új követelményeket tá­maszt. A vállalat szakmai ve­zetésének és társadalmi akti­vistáinak nagy szerepe van abban, hogy mennyire válik zökkenő nélkülivé az átcsopor. tosítás és átképzés folyamata, milyen gyorsan szabadul fel e területen a más feladatok megvalósításához oly’ szüksé­ges és hatékonyabban alkal­mazható munkáskéz. W. I. Ha kétfelé lehetne sorolni a salgótarjáni öblösüveggyár brigadérosait, s egyik cso­portba az engedékenyebbek, másikba az erőskezűek, szi­gorúak kerülnének, akkor Horváth Istvánt minden bi­zonnyal ez utóbbiba állítanák. Tudja is, hogy ilyennek is­merik, de nincs különösebb mondanivalója róla: — Ha valamivel, akkor a csapatom tagjaival elégedett vagyok. S, hogy magasra tesz- szük a mércét? Ez igaz. De a munkával szembeni igé­nyesség még eddig mindig jó befektetésnek bizonyult, re­mélem, a jövőben még inkább az lesz. Ami az öblösüveggyár Nóg­rádi Sándor trak-s komplex­brigádját illeti, náluk nem babra megy a játék. Rajtuk áll, vagy bukik a gyár na­gyobbik része-lelke: az ösz- szes ventillátorok, hajtómű­vek, hűtőszalagok, vízvezeté­kek, s a kemencéknek is egy része. Ha ezek valamelyike is felmondja a szolgálatot, ki­esést, kárt okoz. A 22 tagú kollektíva a ta­valyi esztendő utolsó munka­napját jelentette: teljesítették pótvállalásukat, sőt, az ahhoz csatolt újabb felajánlást is. — Miért kellett még egy­szer újrázni? — Amikor értékeltük a fes­tő III. üzemrész mielőbbi el­készülését segítő munkánkat, rájöttünk, hogy az ugyan nem kevés, de tőlünk többet vár­nak — mondja Horváth Ist­ván. — Voltunk mi már vál* Tsz-elnök akart lenni... VITATKOZNI jó dolog. A minap arról esett szó, hogy egyik agrármérnök, szak­mérnök megfelelő politikai végzettséggel tsz- elnök akart lenni. Elmarasztalólag szóltak ró­la, önjelöltnek minősítették. Amivel egyet lehet érteni: nem az a baj, hogy az adott szakember tsz-elnök akart lenni, hanem az, ha nem rendelkezik e nehéz, felelősségtel­jes hivatás betöltéséhez szükséges kvalitá­sokkal, többek között szilárd politikai meg­győződéssel, az emberekkel való bánásmód művészetével, vagy a „jó gazda” szemléle­tével, tapasztalatával. Igaz viszont az is, amennyire nagy hiba, ha valaki túlértékeli képességeit, éppen olyan nagy, ha indoko­latlanul alábecsüli. Gyakorlati tény, a mai tsz-elnökök zöme nem azért dolgozott olyan odaadással, mert vezetői ambíciói voltak. Jól tudták, ha valaki magas szakképzettséget szerez, szorgalmas, példamutató magavisele­tű, eleve megteremti azt a légkört, hogy ki­emelkedjen, s a kollektíva vezetőjévé vá­lassza, előlegezve bizalmát. De jellemző a másik példa is. Friss szakközépiskolai érett­ségi bizonyítvánnyal a zsebében egyik fia­talember a termelőszövetkezet kertészeti ága­zatában helyezkedett el, s annak rehdje- módja szerint szakmunkásfeladatokkal bíz­ták meg. Vezesse a kis teljesítményű trak­tort, vegyen részt a növényápolási munká­ban. Néhány hónap sem telt el, a termelő- szövetkezet vezetőségét írásban kérte, hogy vezetői feladattal bízzák meg, végül is „nem azért tanult, hogy kapáljon”. A vezetőség a kérelmet elutasította, s arra biztatta a fia­talembert, szerezze meg felelősségteljes mun­kájához a szükséges gyakorlatot, így foko­zatosan vezetővé válhat. Nem a hely és a név a lényeg, hanem a példák, a tanulság. Ma, amikor a megyében 2,6 milliárd forint termelési értéket harminc­kilenc mezőgazdasági nagyüzem állít elő, egy-egy ágazatvezető nemegyszer több esz­közért és termékért felel, mint egy évtizede az első számú vezető. Tekintélyt, rangot je­lent középirányítónak lenni a termelőszövet­kezetekben. Különösen ott, ahol az elmúlt évben mostoha időjárás ide, kedvezőtlen fel­tételek oda — négy tonna búzánál is többet termeltek hektáronként jövedelmezően, s nem is a legjobb földeken. De nem kell szé­gyenkeznie annak a kedvezőtlen termőhelyi adottságú tsz-nek sem, amely egy hektár legelőről közel négy tonna fű", szénatermését takarította be. S van magyartarka-tehené- szetben is 4200 literes átlag, s olyan tsz is, ahol az egész évi borjúelhullás az egy szá­zalékot sem éri el. Jól ismert gondolat, hogy az egész több, mint a részek összege. A tsz-elnöke az egé­szért felel. Jelenleg már megyénkben a tsz- elnökök kétharmada felsőfokú szakmai, va­lamennyi politikai végzettséggel és többsé­gük nagy vezetői tapasztalatokkal rendelke­zik. Kipróbált vezetők, akik részesei az el ért eredményeknek, sikereknek. Élvezik tagság bizalmát, nagy erőfeszítéseket tes; nek a további előrehaladásért. Most. amikor a szövetkezetek több mir harmadában a választások időszaka követke zik, a tagság újra tanúbizonyságot tes: Számba veszik a lehetséges jelölteket. i közgyűlés már csak egy jelöltről dönt. ; szövetkezeti demokrácia mind szélesebb ki teljesedését . mi sem bizonyítja jobban. Aki ma tsz-elnökök. valamennyien akartak is az zá lenni. Biztatás vagy rábeszélés bizonyár kevés lett volna. Ezért tudnak a velük szem ben támasztott mind nagyobb követeimé nyéknek megfelelni, lépést tartani a bonyo lult gazdasági változásokkal, új körűimé nyekkel, miközben folyamatosan fejleszti!- szélesítik ismereteiket, megújítják „önmagu kát”. A vezető ^ megítélésének, minősítésénél egyik nagyon fontos szempontja, hogyan tud ja kinevelni saját utódját, szaknyelven szól va mit tesz a káderutánpótlásért. Így aztái a jó vezető körül szinte hemzsegnek a szak emberek, akik közül majd az utódja is meg lesz. E területen viszont még vannak hiá nyosságok. Helyenként és esetenként bizal matlanok a bátran kezdeményező, újat aka ró, friss szemléletű szakemberrel szemben előfordul, hogy munkatárs helyett vetélytár sat látnak bennük. A rivalizálásban pedig a; „erősebb” szokott győzni, ez is egyik oka í szakember-fluktuációnak. Ennél is nagyobt gond a felismerés hiánya: vezetők helyber is találhatók. Pusztán azért elítélni a szakembert, meri vezetői ambíciói is vannak, a dolgok túlzotl leegyszerűsítése féloldalas, ferde szemlélet Sokkal inkább arra kell biztatni, hogy pó­tolja a még hiányzó „láncszemeket”, hiszen vezetni, nagyon bonyolult, komplex dolog. A vezetővé válás pedig hosszabb folyamat. Nenn elhatározás kérdése. Senki sem születik vezetőnek. Ha nincse­nek meg egyes elemek, azok pótolhatók, s ezt a már vezetői pozícióban lévőknek kell pótolniuk. A legjobb gyakorlópálya pedig az, ha a saját munkáját, feladatát kiemelkedő­en végzi, emellett részt vállal a közélet kü­lönböző helyein: párt, tanács, KISZ, szakszer­vezet vezető testületéinek munkájában. Természetesen a fokozatosság úgy biztosít­ható, hogy a már kiválasztott fiatalokat he­lyileg bátrabban bízzák meg feladatokkal, s egyben az a „vizsgafeladatuk” a magasabb osztályba lépéshez. A VADHAJTÁSOK lenyesegetésével és az egészségesek szakszerű nevelésével tehetséges csak a jövő számára is alkotó, kezdeményező, sok jo vezetőt „kitermelni”. Dr. Gyöngyösi István Fiatalok nyári építőtáborai Számos nagyberuházás be­fejezését segítik idén az épí­tőtáborozó fiatalok, túl azon, hogy részt vesznek a mező- gazdaság és az élelmiszeripar nyári idénymunkáiban is. A KISZ központi szervezésű tá­boraiba 56 ezer középiskolást, illetve szakmunkástanulót várnak, a megyei szervezésű táborokban 9 ezren, az egye­temi és a főiskolai táborhelye­ken pedig 10 ezren dolgoznak majd. A szocialista országokból is várnak vendégeket az építő­táborokba. Többek között 400 lengyel középiskolás érkezik — s ugyancsak 400-an utaznak tőlünk Lengyelországba —, Szekszárdon és Kecskeméten pedig nemzetközi egyetemi építőtábor résztvevői ismer­kedhetnek majd a munka mel­lett az Alföld nevezetességei­vel. A tervek között szerepel jugoszláv és magyar tanulók cseretáborozása, valamint egy eszperantó nyelvű nemzetközi építőtábor is­ka után. De asz már köztük is rossz vért szül, ha az újon­nan felvett kollégának ugyan­annyi, ne adj isten még több fizetést is borítékolnak, mint az évtizedek óta a gyár­hoz hűséges munkásoknak. — Jó, jó, tudom, hogy nyi­tott kapudat döngetek, ami­kor erről beszélek — zárja le a témát a brigádvezető. — azért kikívánkozott belőlem. A Horváth-féle és a Kele­men-csapat fél szemmel egy­más eredményeit figyeli. Ri­válisok. Legújabban azon­ban Horváth István meg­Szembesítés Becsületről, bizalomról, bérről lalat kiváló brigádja, kap- ne tudnunk, előre, hogy mi­tunk vezérigazgatói dicsére* lyen díjazásért, mi munkát, tét is, most már alább nem meddig kell elvégeznünk. Így Ne™ ',es,z. ™a1r s°kaig Jgjd De adhatjuk. Ezért határoztunk gazdálkodhatna a brigád idő- ^ “ úgy, hogy a TKV 2/31-es vel-pénzzel, s ha gyorsabban, kompresszor társadalmi mun- jobban dolgozunk, az pénzün- kában végzett nagyjavítását kön is meglátszódna. még hozzátoidjuk. Amúgy „ , is lejárt a kompresszor üzem- 0 maS1^ m°d órája, de nagyjavítása a ren- — A mi tennivalóinknak pengette a másik brigád vé­dés munkaidőnkbe nem fért legalább a felét, s akkor még zetőjének: mi lenne, ha egye­volna bele. Így meg legalább nem is mondtam sokat, telje- sülne a két közösség? megcsináltuk. sítménybérben is ki lehetne — Nyomasztotta *-'* Ez a komplexbrigád el- adni- Itt van példának oká- konkurrencia? ismerten a legjobb csapatok ért a keverőházban az új ke- közé tartozik. '' J — Tükrözi azt a brigád ke- .. ., , , , , ., , , . resete is? vonatkozik a hutoszalagokra, a goztunk, meg társadalmi hajtóművekre is. Mindjárt munkázni is együtt men­~ a helyzet, hogy óra- jobban érzékelnénk a fizetési tünk. Jobban segíthetnénk Deresek vagyunk. Ez az óra- borítékban, ki mit tett le a így egymás dolgát. Mi minden­ber azonban más . brigádok- közös asztalra Nagyobb len- esetre életképes ötletnek egyáltalán nem te- ne a becsülete is a munka- tartjuk a közösködést, most kintheto kiemeltnek. Azt már rajtuk múlik, persze megértik az emberek, Bár. ami az erkölcsi be- — S ha valóban létrejönne hogy ha egyszer nehezseget csüietet ilIeti arra igazán ez az immár „szuperkomp- okoz a gyárnak a/ terv telje- nem panaszkodhat Horváth let” brigád, hogy egyeznek sitese akkor neJT ildomos a istván brigádja. Mi tagadás, meg a vezetői poszton? nagyobb bért hajtani. De le- jólesik az. ha egynémely — Abból már igazán nem hetne azért ezen más módón helyről kifejezetten őket ké- csinálunk ügyet. — legyint rá is segíteni... rik a javításhoz. A jó szót, Horváth István. — Az lesz a — Például? még ha érte nem is adnak brigadéros, természetesen, — Megmondom én. ha már semmit, a boltban, igénylik, akit megválasztanak. Tiszt* kérdezi. Kétféleképpen is. elvárják az emberek. Meg is sor, nem? Az egyösszegű utalvány alap- illeti őket a tisztességes mun- — szendi — ján végzett munka is a na­gyobb teljesítményre talán — Nem arról van szó —de­verőgépek beépítése, nyűgöd- rül a brigádvezető. — De ed- tan normázhatnák. Ugyanez dig is sok közös munkán dol­ösztö­nözne. ehhez azonban jó len­NÓGRÁD — 1980. január 22., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom