Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-18 / 14. szám

Afganisztáni jelentés Ellenforradalmá megtévesztett fiatalok teszik le a fegyvert Mind több és több félreve­zetett afgán állampolgár hagyja el az ellenforradal­márok táborait. Több fegyve­res csoport önként jelentke­zett a hatóságoknál és beszol­gáltatta fegyvereit — jelentik a Pravda Afganisztánba kül­dött munkatársai a lap csü­törtöki számában megjelent tudósításukban. Kunduz vá­rosában például' két — Pa­kisztánban felszerelt — diver- zánscsoport jelentkezett és beszolgáltatta fegyvereit, amelyek között géppisztolyok és gránátvetők is voltak. A város körzetében a biztonsági erők megsemmisítettek egy fegyveres csoportot. Mint az afgán hatóságok képviselői az újságíróknak elmondották, a Pakisztán területén levő , ki" képzőtáborokból az afganisz­táni változások hírére igen sók félrevezetett fiatal tért már haza. A Pravda tudósítói arról is beszámolnak, miként válnak semmivé a különböző rossz­Az Irán-ellenes tilalmakkal szemben foglalt állást szer­dán Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár, az osztrák rációnak adott nyilatkozatában. Meg­állapította, hogy az Egyesült Államok és Irán között tá­madt válságot nem szankci­ókkal, hanem tárgyalásokkal kell rendezni, A főtitkár kö­zölte, hogy a világszervezet olyan csomagterven dolgozik, amely „egyrészt vizsgáló bi­zottság létrehozását, másrészt a túszok szabadon bocsátását” előirányzó intézkedéseket tar­talmaz. New Yorkban az ENSZ szó­vivője is említést tett a cso­magtervről, hangsúlyozva, hogy a volt sah és az Egye­sült Államok ellen tett iráni panaszokat kivizsgáló bizott­ság létrehozása szigorúan kö­tődik az amerikai túszok el­engedéséhez. Waldheim szerdán telefonon tárgyalt Manszur Farhang indulatú hírek. A Kabulban tartózkodó nyugati tudósítók egy csoportja például — a hatóságok engedélye nélkül — gépkocsival Gazni városba utazott, mert olyan hírt hal­lott, hogy a városban láza­dás tört ki és a helyi lakos­ság lefegyverezte a helyőrsé­get. A tudósítók, akik között ott volt az angol Sunday Times munkatársa is, üres kézzel voltak kénytelenek visszatérni a fővárosba: Gaz­ni városában teljes volt a nyugalom és a helyi lakosok még csak nem is hallottak ar­ról, hogy bármiféle lázadás lett volna. Az ellenforradalmi erők pa­kisztáni táboraiból szerzett megbízható értesülésekre hi­vatkozva a Pravda tudósítói beszámolnak arról, hogy a pakisztáni, amerikai, kínai és brit támogatással szervező­dő ellenforradalmi csopor­tok Peshavarban tanácsko­zásra gyűltek össze és vala­miféle „egységfrontot” akar­iráni ENSZ-nagykövettel, Jacques Leprette-tel, a Bizton­sági Tanács francia elnökével és Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszterrel. Érintkezésbe lépett Porfirio Munoz Ledó- val, Mexikó állandó ENSZ- képviselőjével is­ENSZ-források szerint Mexikó konzultációkat foly­tat olyan megoldás keresése érdekében, amely lehetővé tenné egyidejűleg a bizottság létrehozását és a túszok sza­badon bocsátását. A mexikói ENSZ-nagykövet szerdán este tárgyalt a BT elnökével. Dip­lomáciai források szerint Mexikó — valószínűleg két másik el nem kötelezett or­szággal együtt — ismét a Biz­tonsági Tanács elé szándéko­zik vinni az iráni kérdést. * Több kurd városból kivon­ják az ott állomásozó iszlám gárdistákat — közölte az isz­lám forradalmi tanács szerda tak létrehozni a törvényes af­gán kormány elleni akciókra. „A Peshavarból Kabulba ér­kezett nyugati tudósítók, köz­tük amerikai újságírók is, leplezetlen keserűséggel mondták el nekünk, hogy a tanácskozás résztvevői túl­nyomórészt egyszerűen ma­gányos banditák, akiknek nincs semmiféle szervezetük, vagy pártjuk. Még az is két­séges, hogy valóban afgán állampolgárok-e” — írják a Pravda tudósítói. Mint Kabulban ismeretessé vált, az afganisztáni kor­mányhatóságok felkérték az amerikai sajtóorgánumok tu­dósítóit, hogy rövid határidőn belül hagyják el az országot. Közölték az amerikai újság­írókkal, hogy tá jékozta tásuk- bán súlyosan eltorzították a valóságot, s ezért további je­lenlétük nem kívánatos. Az amerikai sajtószerveket mint­egy húsz riporter képviselte Kabulban. Az amerikaiak tel­jes mozgásszabadságot él­veztek. esti ülése után a testület má­sodtitkára, Ali Akbar Moin- far. Hozzátette azonban, hogy a döntés csak olyan városok­ra vonatkozik, ahol a rendőr­ség fenn tudja tartani a ren­det. Az intézkedés mindenek­előtt Mahabadra és Szanan- dadzsra vonatkozik, ahol ösz- szeütközések voltak a lakos­ság és a gárdisták között. Ezzedin Hosszeini sejk, kurd vallási vezető ‘'•megerősítette, hogy megegyezés jött létre a kurdok és a kormány tár­gyaló küldöttsége között a Sza~ nandadzsban állomásozó gár­disták visszavonásáról. A szunnita vezető az Ettelaat cí­mű esti lapban közölt üzene­tében ugyanakkor arra kérte a kurd népet, hogy „a szabad és demokratikus Irán kereté­ben folytassa mozgalmát az »iszlám gárdisták azonnali tá­vozása érdekében-« ... a kur- disztáni önkormányzat meg­valósításáért”. (MTI) NSZK kormány- nyilatkozat Támogatás és párbeszéd Sándor István, az MTI tu­dósítója jelenti: Az NSZK támogatja az Egyesült Államok közel- és közép-keleti politikáját, „nem ássa alá” Carter szovjetellenes szankcióit és „csatlakozik” az Iránnal szembeni amerikai lé­pésekhez. Ugyanakkor a bon­ni kormány nem akarja meg­szakítani az európai ényhülés folyamatát, szorgalmazza a kelet- és nyugat-európai veze­tők párbeszédének folytatá­sát és továbbra is részt kíván venni az európai együttmű­ködés és. leszerelés fórumai­nak munkájában. Ezt fo­galmazta meg csütörtökön a bonni parlamentben felolva­sott külpolitikai kormány- nyilatkozatában Helmut Schmidt kancellár. A kormányfő jelezte, a terveknek megfelelőén még az idén találkozni kíván Leo- nyid Bresznyevvel és Erich Honeckerrel. Schmidt határozottan el­utasította a jobboldali ellen­zéknek azt a követelését, hogy a NATO hatáskörét terjesz- szék ki Európán túlra „a Nyugat energia- és nyers­anyagforrásainak védelmé­ben”. Ez bizalmatlanságot és ellenérzéseket szülne a har­madik világbán. A NATO jövőbeli szerepé­vel kapcsolatban a kormány- nyilatkozatot követő vitában felszólaló Genscher külügy­miniszter Schmidttől eltérő álláspontot fogalmazott meg. Szavai szerint elképzelhető lenne, hogy az atlanti tömbön belül fokozott mértékben „munkamegosztást” alakítsa­nak ki: a volt gyarmati ha­talmat „hagyományos kül- kapcsolataik” alapján a vi­lág számos pontján beavat­kozhatnának — „veszély” ese­tén. Az NSZK cserébe „foko­zott mértékben” átvállalhatná a közép-európai katonai fel­adatokat. Willy Brandt a kormányon levő szociáldemokrata párt elnöke arra figyelmeztetett: a nyugati világnak nem érdeke, hogy Európáival is gyarapítsa a nemzetközi válsággócokat. Brandt sík rászállt amellett, hogy — a Szovjetunió javas­lataira is támaszkodva aknáz­zanak ki minden kínálkozó le­hetőséget a 'nemzetközi fe­szültségek csökkentésére, a politikai és katonai enyhülés elmélyítésére. Az NSZK-nak folytatnia kell a párbeszédet a Szovjetunióval, az NDK-val és a többi szocialista ország­gal — mondotta Brandt. Kurt Waldhe!m: A túszkérdésben a tárgyalás jelenthet megoldást Kínai—amerikai kapcsolatok Tizenhét óra mérlege A világpolitika gyakorlatá­ban, de még a fölöttébb sok kacskaringót mutató kínai közéletben is különös lépés volt az, hogy egy politikai baklövés miatt a fordítót von-' ták felelősségre. Teng Hsziao- ping miniszterelnök-helyettes (aki egyúttal a kínai hadse­reg vezérkari főnöke is) Ha­rold Brown amerikai had­ügyminiszter pekingi látogatá­sa idején, a vendég jelenlété­ben a Szovjetunió elleni szö­vetségre szólította fel a világ országait — köztük az Egye­sült Államokat. A felszólítás rendkívüli visszhangot váltott ki. Olyannyira, hogy két nap­pal késűbb az Üj-Kína hír- ügynökség kénytelen volt kö­zölni: „a beszéd fordításában hibát követtek el”. Teng — a magyarázkodás szerint — nem szövetségre, hanem „egység­re” hívott fel a Szovjetunió ellen- A közlés és helyreiga­zítás különös közjátéka ter­mészetesen csak mellékes ügy- Az amerikai hadügymi­niszter első kínai látogatását már hónapokkal ezelőtt meg­tervezték és az International Herald Tribune még a múlt esztendőben megírta: „A kí­naiak nyilvánvalóan remény­kednek abban, hogy a látoga­tás nyomán az Egyesült Álla­mok valaminő közvetlen vagy közvetett katonai segítség- nyújtásban részesíti ' elmara­dott hadseregüket” Amikor aztán Brown repü­lőgépe elhagyta a pekingi re­pülőteret, a világsajtó azon­nal mérleget vont és megál­lapította: látogatással tulaj­donképpen már meg is tették az első lépést a kínai—ameri­kai katonai együttműködés fe­lé. Brown nem kevesebb, mint 17 órát tárgyalt vendéglátói­val és már csak a nyilvános­ságra hozott megállapodások is igen jelentősek az együtt­működés szempontjából. Ám szinte minden kommentátor azt állítja: akad több olyan téma is, amelyet szigorúan ti­tokban tartanak. Ha most nem is esett szó arról, hogy Pe- kingnek közvetlenül fegyve­reket adnak el, Brown maga is elismerte: „Kína folyamato­san hozzájut majd az ameri­kai technológiához, közte olyanhoz, amely alkalmazha­tó bizonyos katonai célokra is”- A látogatás idején beje­lentették: Washington meg­ígérte, hogy hamarosan földi megfigyelőállomást építenek Kínában a Landsat nevű ame­rikai mesterségeshold-rendszer adásainak vételére. (Az első Landsat mesterséges hold 1972 júliusa óta jelenleg 900 kilométeres magasságban ke­ring a föld körül. Egy-egy felvétele 135 négyzetkilométe­res területet mutat és a mind­össze 70 méteres egyoldalú ki­terjedésű tárgyakat is rögzíti. A később fellőtt Landsat- mesterséges holdak még érzé­kenyebb fényképezőgépekkel dolgoznak, s adataik nemcsak a mezőgazdasági, környezet­kutatási, óceanológiai és bá­nyászati kutatásokban haszno­síthatók, hanem katonai-stra­tégiai célokra is. Az újabb Landsat műholdakon már kor­szerű fedélzeti számítógép van.) A műholdállomás eladá­sa egyébként egy már meg­kezdett folyamat része: az amerikai kormány 1979 janu­árja és szeptembere között csaknem negyedmilliárd dol­lár értékű különleges berende­zés Pekingnek való eladására adott engedélyt; a magas tech­nológiájú felszerelések között számítógépek és olajkutatásra használt ultramodern műsze­rek voltak. Amikor a hadügyminiszter kínai látogatását Washington­ban elhatározták, még csupán az amerikai politikában újab­ban szokványos törekvések tükrözték jelentőségét. A Car- ter-adminisztráció enyhülés­ellenes irányzata még nem volt annyira nyilvánvaló, mint napjainkban. Az afganisztáni események ürügyén megindí­tott szovjetellenes kampány­nyal egyidejűleg zajló Brown- látogatás egyszeriben „felérté­kelődött”. Az Egyesült Álla­mok és Kína képviselői együtt jelentették be, hogy Peking és Washington messzemenően egyetért a „fenyegetett” Pa­kisztán támogatásában. Szá­mos adat bizonyítja, hogy már az elmúlt hónapokban is volt bizonyos együttműködés a kí­nai és az amerikai körök kö­zött az afgán kormány ellen harcoló ellenforradalmárok tá­mogatásában. Ezt az összehan- golódást még ki is hangsúlyoz­ta a Wall Street Journal Brownnal együtt Pekingbe ér­kező munkatársának egy so­katmondó tudósításrészlete: „Washingtonnak és Pekingnek a Pakisztánnak szóló fegyver- szállításokon \fúl más lehető­ségei is vannak — beleértve fegyverek juttatását a kor­mányzat ellen küzdő afgánok­nak”­Az amerikai hadügyminisz­ter látogatásának egyik beje­lentett folytatása az is, hogy hamarosan Amerikába utazik a kínai hadsereg katonai aka­démiájának küldöttsége. Ez lesz az első eset, hogy a tiszt­képző intézmény tanárai ame­rikai szakemberektől közvet­len tájékoztatást kapnak had­seregszervezési és -oktatási kérdésekről. Arról is van hír, hogy már megállapodtak ame­rikai katonai akadémiák kül­döttségeinek kínai útjáról. Hi­vatalosan közölték továbbá, hogy Peking tizenegy minisz­terelnök-helyettesének egyi­ke, Keng Piao (ő tölti be a KKP KB katonai bizottsága főtitkárának tisztét is), aki a hadseregért és a hadianyag- iparért felelős a kormányban, 2 NÓíjRÁD - 1980. január 18., péntek Találkozó az SZKP KB-ben Január 16-án és 17-én az SZKP KB-ben munkatalálkozót tartottak a Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kom­munista Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Komán Kommunista Párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Vietnami Kommunista Párt képviselői. A taláikozó részvevői véleménycserét folytattak a XXII. olimpiai játékok előkészületeiről, megvizsgálták a tájékozta­tási munkával összefüggő kérdéseket, s moszkvai olimpiai létesítményeket tekintették meg­* Robert Kane, az Egyesült Államok olimpiai bizottságának elnöke szerdán a NBC televíziós társaságnak adott nyilat­kozatában ellenezte a moszkvai olimpia bojkottálását és hangoztatta, hogy az efféle terv gyakorlatilag különben is megvalósíthatatlan. A nyugat-európai országok közvéleménye és a kormányok is amellett foglalnak állást, hogy az olimpiát Moszkvában kell megrendezni. Jean-Pierra Soisson, a francia kormány üdülési, sport- és ifjúsági ügyek minisztere hangoztatta, hogy a rendezés helyének eldöntése nem a kormányokra tartozik, hanem a Nemzetközi Olimpiai Bizottságra. Nagy-Britanniában közvélemény-kutatást rendeztek. A megkérdezettek hatvankét százaléka a moszkvai olimpia mellett foglalt állást. A brit kormány, amely eddig hajlott az amerikai felhívásra, kénytelen a közvélemény hatására alaposan megfontolni, hogy milyen döntést hoz a kérdéssel kapcsolatban. Az angol sportvezetők határozott kiállása a moszkvai olimpia mellett szintén hatással lehet a kormány döntésére — vélik megfigyelők. Edward Kennedy szenátor szerdán adott nyilatkozatában szintén elutasította a moszkvai olimpiai játékok bojkottálá­sát- (MTI) Befejeződtek a magyar— kambodzsai gazdasági tárgyalások Csütörtökön a Külkereske­delmi Minisztériumban gaz­dasági megállapodás aláírá­sával befejeződtek a Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter és a Tang Sárim kam­bodzsai kereskedelmi minisz­ter vezette kormányküldött­ségek budapesti tárgyalásai. A vendégek magyarországi látogatásának különös jelen­Carter Washington javítani szeret­né kapcsolatait Indiával és Carter elnök fegyverszállítá­sokat is felajánlott — jelen­tette csütörtökön a The New tőséget ad. hogy a népi erők 1979. január 7-i győzelme óta most tartózkodik először kambodzsai gazdasági kor­mánydelegáció hazánkban. A küldöttség vezetőjét és Men Chan mezőgazdasági minisz­tert fogadta Romány Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. (MTI) ígér... York Times. Az amerikai kormány hajlandó lenbe nuk­leáris fűtőanyagot is szállí­tani, amit India hosszú éjiek óta hiába kér. (MTI) Tanácsülés Balassagyarmaton (Folytatás az l. oldalról.) gazdálkodási feltételek figye­lembevétele mellett, hogy a város alapellátása minden te­kintetben biztosított — hang­súlyozta a megyei tanács osz­tályvezetője. a közeljövőben Washingtonba utazik. Harold Brown tizenhét órás tárgyalásainak teljes jegyző­könyvét egészen bizonyosan nem hozzák nyilvánosság­ra ; túlságosan sok lehe­tett a beszélgetésekben az olyan elem, ami nem egyszerűen csak a Pakisz­tánnak nyújtandó „közös” támogatásról, vagy az Egye­sült Államok által Peking szá­mára az indokínai félszigeten adott „szabad mozgási enge­délyről” szól. (A Brown-láto- gatással egyidőben újra fel­röppentek olyan találgatások, hogy Kína „hamarosan ismét hozzálát Vietnam megleckéz- tetéséhez”.) A kínai fővárosból érkező jelentések után amerikai kom­mentátorok megjegyzéseiből újra meg újra felbukkan a megállapítás: „Az USA még nem tart ott, hogy közvetle­nül felfegyverezze a kommu­nista Kínát, a Szovjetunió el­ső számú ellenségét, bár a kí­nai katonai vezetők szívesen vásárolnának amerikai katonai repülőgépeket..Ám — mintegy visszapillantva az el­múlt évtized kínai—amerikai kapcsolataira — a legtöbb amerikai lap fontosnak tartja megjegyezni ezt is: 1972 óta (akkor kezdődött a Washing­ton—Peking közeledés) a két kormány most először mondta ki, hogy „ha szükségesnek tartja, közösen hoz megfelelő intézkedéseket” — ahogy a pohárköszöntők és beszédek állítják, „harmadik országok védelmében” —, de ahogy a valóságban van: a Szovjetunió ellen. G. M­Rith Lajosné, a városi párt­bizottság első titkára felszóla­lásában rámutatott, hogy az 1980-as esztendő elsősorban abban különbözik a korábbi­aktól, hogy az idén kell az ötödik ötéves terv céljait vég­ső soron elérni, s ily módon egy fontos szakaszt befejezni. A város fejlődése, építése vál­tozó körülmények között megy végbe, fontos tehát a rangso­rok megállapítása a legfőbb feladatok elvégzésében, s az arra irányuló törekvés, hogy a befejezetlen állományok mi­nél nagyobb ütemben tovább csökkenjenek. A fejlesztési alap felhasz­nálása nyomán folytatódik a lakásépítés, ezen belül 150 la­kás átadása várható. Folyta­tódik a Dózsa György úti is­kola építése, üzembe kell he­lyezni a Patyolat-szalont, s az anyagi erőkhöz mérten szük­séges a kórházi rekonstrukció továbbfolytatása is. Tovább kell lépni a Balassi Bálint Gimnázium és a művelődési központ korszerűsítési mun­kálataiban, a szakmunkás­kollégium építésében. A fej­lesztési célkitűzések az idén is az ötödik ötéves tetv meg­valósítását, a város fejlődését szolgálják. A városi tanács a vitában elhangzott észrevételekkel és a kiegészítésekkel elfogadta a tanácsi fejlesztési terv és fenntartási költségvetés elő­terjesztését. Ezt követően jó­váhagyta a tanács és a vég­rehajtó bizottság 1980. évi munkatervét. A tanács sze­mélyi ügyben is döntött: Demus Istvánt a városi ta­nács pénzügyi osztályának ve­zetőjét február 15. hatállyal érdemei elismerésével, máj fontos munkaköribe helye­zése miatt felmentette és kiJ nevezte a városi tanács osz­tályvezetőjének Deák Sándort. a fémipari vállalat gazdasá­gi igazgatóját, aki február 26. hatállyal veszi át a városi tanács pénzügyi és munka­ügyi »sztáiyának vezetését. i f

Next

/
Oldalképek
Tartalom