Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-23 / 300. szám

Uj lehetőségek a tudományos együttműködésben Beszélgetés Bandur Károllyal, a Miskolci Akadémiai Bizottság aieinökéve* Mint hírül adtuk, megalakult november 30-án Miskolcon a Miskolci Akadémiai Bizottság (továbbiakban MAB). Mű­ködési területe Észak-Magyarország, Borsod-Abaúj-Zemplén. Hevés és Nógrád megye. Székhelye Miskolc. A Magyar Tu­dományos Akadémia több, mint másfél évtizeddel ezelőtt döntötte el, hogy az egyes országrészekben élő és dolgozó tudósok, a tudományos műhelyek összehangolására, elmélyí­tésére létrehozza a vidéki akadémiai bizottságokat. A sort 1961-ben Szeged kezdte s idén Miskolc fejezte be. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége határozata alapján a MAB elnöke Zámbó János akadémikus, a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem (NME) tanszékvezető egyetemi ta­nára. Alelnökei Szűcs László, a műszaki tudományok kan­didátusa, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola igazga­tója és Bandur Károly, a történelemtudományok kandidá­tusa, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Oktatási Igaz­gatóságának igazgatója. A MAB tudományos titkára Terplán Zénó, a műszaki tudományok doktora, tanszékvezető egye­temi tanár. A bizottság huszonöt taggal alakult meg. Tagjai minősített, vagyis tudományos fokozattal rendelkező, illetve tudományos igényű tevékenységet folytató szakemberek. Bandur Károlyon túl Nógrád megyét hárman képviselik a bizottságban: Balogh Péter, az orvostudományok kandidá­tusa, a megyei kórház belgyógyász főorvosa, Ürmössy László, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezérigazgatója és Hor­váth István, a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatója. Az alakuló' ülésen a MAB döntött nyolc szakbizottság lét­rehozásáról. A társadalomtudományi szakbizottság elnöke Bandur Károly lett, a közgazdaságtudományié Nagy Aladár, a közgazdaságtudományok kandidátusa, egyetemi docens a Nehézipari Műszaki Egyetemen, a bányászatié Szilas A. Pál, a műszaki tudományok doktora, az MNE tanszékvezető egye­temi tanára, a kohászatié Simon Sándor akadémikus, az MNE tanszékvezető egyetemi tanára, a gépészetié Cziber Tibor akadémikus, az MNE rektora, tan­székvezető egyetemi tanára, a vegyészetié Alait- ner István, a kémiai tudományok kandidátusa, a Tiszai Vegyi Kombinát műszaki-gazdasági tanácsadója, az egész­ségügyié Prónay Gábor, az orvostudományok kandidátusa, kórházi osztályvezető főorvos, a mezőgazdasági szakbizott­ság elnökének pedig 'Szalai Györgyöt, a mezőgazdasági tu­dományok kandidátusát, a Gödöllői Agrártudományi Egye­tem kutatóintézetének igazgatóját választották meg. Bandur Károllyal, a MAB delnőkével beszélgetünk. — Kérem, vázolja rövi­den a Miskolci Akadémiai Bizottság célját, feladatait. — A célok, feladatok a MAB működési szabályzatá­ban megfogalmazásra kerül­tek. A bizottság alapvető cél­ja — egyezően a már koráb­ban megalakult bizottságoké­val —, hogy az Észak-Ma- gyarországon folyó tudomá­nyos tevékenység ösztönzését, támogatását, koordinálását el­lássa, társadalmi alapon és te­rületi erőkkel. Céljai között szerepel a régióban működő tudományos dolgozók összefo­gása, a hatékonyabb tudomá­nyos tevékenység érdekében. Mindezt a párt tudománypo­litikai elveinek szolgálatában teszi, együttműködve a párt­ós állami, valamint a tudomá­nyos szervekkel, mint például a MTESZ, a TIT stb. A helyi és területi tudományos tevé­kenységet nemcsak a kutatás­ban, hanem a tudomány ered­ményeinek felhasználásában is ösztönzi. A MAB-nak ku­tatótevékenységét úgy kell folytatnia, hogy a terület gaz­dasági és szellemi lehetősége­it figyelembe véve, legyen •összhangban az országos szer­vekkel. Tevékenysége során a MAB segíti az alap- és alkal­mazott, valamint a fejlesztő kutatások egymásraépülését. Törekednie kell továbbá a kutatóhelyek eredményeinek népszerűsítésére. Az összhang és a reális igények szolgálata céljából, miközben számba vesszük a kutatási célok meg­határozásánál az országos ku­tatási tő irányokat, messze­menően számolni kell a helyi párt- és állami szervek által meghatározott igényekkel is. E szervekkel folyamatosan kapcsolatban kell lennie a bi­zottságnak. Továbbá, fokozot­tan segítenie kell a területek közötti koordinációt, a sokirá­nyú kapcsolatrendszeren be­lül. Egyébként a MAB, mint testület, konkrét kutatási fel­adatot nem vállal. Rendelke­zik azonban bizonyos anyagi eszközökkel, ezeket igénybe vehetik fiatal kutatók, illetve a más forrásból nem támoga­tott kutatási feladatokon dol­gozók. A MAB fő feladata azonban, ismétlem, a koordi­náció, a munkakapcsolat meg­teremtése és erősítése a terü­let kutatói között, együttmű­ködés a párt- és állami szer­vekkel, tudományos társasá­gokkal, a tudományos tevé­kenység hatékonyságának to­vábbi emelése céljából. — Mit jelent Nógrád szá­mára a bizottság munkájá­ba való bekapcsolódás és részvétel V — Nógrád megye számára különösen jelentős a MAB munkájában való részvétel, hiszen megyénk tudományos élete viszonylag elmaradott. Még akkor ,is így van, ha tud­juk, különösen a párt 1969-es tudománypolitikai határozata megjelenését követően nagyon sok minden történt és törté­nik, hogy kialakuljanak, illet­ve megerősödjenek a tudomá­nyos tevékenység gyakorlati formái. Borsod-Abaúj-Zemp- lén és Heves megyékkel szem­ben Nógrád bizonyos hátrány­nyal indul, bár tíz év alatt e hátrányból sokat behozott. December 33., vasárnap: 30.05: Nem olyan, mint este — NSZK tévéjáték. többi Mindazonáltal valamennyi te­rületen nagyobbak a lehető­ségeink, mint ahogyan éltünk, eddig azokkal, tgy például az iparnak hagyományai és tar­talékai vannak a műszaki el­járások, technológiák gyor­sabb adaptálására és beveze­tésére a gyakorlatban. A me­zőgazdaságban a tudományos kutatás eredményeinek ugyan­csak gyorsabb beépítésére van szükség a gyakorlatban. A jö­vőben jobban a gazdasági szférára orientálva kellene e tudományos tevékenységet folytatni, mint mondottam, el­sősorban a felhasználásra és alkalmazásra fokozottan ügyelve. Amiben már van je­lentősebb előzményünk, az a helytörténeti kutatásban és az egészségügyben van, bizo­nyos részterületek kutatásá­ban. Mivel kedvezőbbek a le­hetőségek, a legnagyobb elő­relépésre itt nyílik lehetősé­günk. Ügyelni kell, a tudomá­nyos eredmények felhasználá­sa, alkalmazása úgy történjen, hogy egyik területet se ha­nyagoljuk el. A jövőben az eddig ki nem használt tarta­lékok felhasználására a MAB révén minden bizonnyal na­gyobb lehetőség nyílik. Hiszen ahol erre elkerülhetetlenül szükség volt — például az iparban — ott eddig is volt tudományos együttműködés. A meglevő formákat azonban ki kell teljesíteni s új együtt­működési lehetőségeket ke­resni. Ilyen lehetőség van a már említetteken túl a palóc­kutatásban és más területeken is. Éljünk a MAB által nyúj­tott fokozott lehetőségekkel, használjuk fel gazdaságosab­ban erőinket. Feladatunk, hogy csak néhányat említsek, a meglevő szellemi erőink fo­kozott összefogása. Továbbá, a fiatalabb szakemberek érdek­lődésének felkeltése a tudo­mányos tevékenység iránt, ak­tivizálni kell őket s ösztönöz­ni tudományos minősítés meg­szerzésére is, képzésük, to­vábbképzésük eredményesebb támogatásával. Fokozni keli megbecsülésüket, s nem első­sorban agitációról van szó, hanem társadalmi, munkahe­lyi megbecsülésük fokozásá­ról. Ugyanis a minőség, a ha­tékonyság kategóriái nemcsak a gazdasági szférában, d.e a szellemi ciciben is előtérbe kerültek. E területen is szük­ség van tehát a szemléletvál­tozásra, hogy a politika által a tudományos tevékenységhez nyújtott kedvező lehetősége­ket mind erőteljesebben ki tudjuk használni. — Ismeretes, hogy ön lett a társadalomtudományi szakbizottság elnöke is. Ho­gyan áll jelenleg e szakbi­zottság szervezésének előké­szítő munkája? — E területen is a szerve­zeti kiépítés stádiumában va­gyunk. Ez jelenti, többi kö­zött, a rendelkezésre álló szel­lemi erők újabb feltérképezé­sét, számbavételét. Továbbá jelenti a szellemi erők szem­besítését a s zü kseg letek kel, s ennek megfelelően a felada­tok kitűzését. Ezek az erők majd a munkabizottságokban kerülnek aktivizálásra. Éppen ezért a szakbizottság olyan munkabizottságokat fog létre­hozni, amelyek érdemi mű­ködtetéséhez megfelelő számú és képzettségű erő áll rendel­kezésre. Részben a szakbizott­ságban, illetve a munkabizott­ságokban végzendő munkára Nógrádból is több e munkára alkalmas, vagy potenciálisan alkalmas szellemi dolgozót kí­vánunk felkérni s az érdemi munkába bevonni. Természe­tesen, hiba volna csodákat várni a MAB-tól és szerveitől, hiszen ezek csak keretei a munkának. Rajtunk múlik, tőlünk függ döntő módon a munka eredményessége. A párt XII. kongresszusának irányelvei a tudománynak a társadalom életében elfoglalt helyét, szerepét megillető mó­don minősítik. S igényli a fo­kozott részvételt a döntések megalapozásában, feladataink megoldásában. Az irányelvek fontos útmutatást nyújtanak a tudományos élet továbbfejlesz­tése érdekében is, megjelölve e téren a tevékenység fő irá­nyait legfontosabb terüle­teit. Eredményesen működik Érsek vadkerten a balassagyarmati zeneiskola kihelyezett tago­zata. Mintegy hetven diák vesz részt hangszeres képzésben, a szolfézs mellett zongo­rán, vonós és fúvós hangszereken tanulhatnak a gyerekek. — kj — „Mammut" bibliográfia könyv alakban Könyv alakban megjelent a világ egyik legnagyobb és legfontosabb bibliográfiája, a New York-i nyilvános könyvtár, a New York Pub­lic Library katalógusa. A könyvtár összesen ötmillió könyvét őriz. A könyv alak­ban megjelent katalógus a világ összes könyvtára szá­mára hozzáférhető. A könyv kilencmillió kartotékot tar­talmaz, amiket az utóbbi években mikrofilmre vittek. IVÁSI REKORD Minden idők ivászati re­kordját állította fel egy bi­zonyos londoni Vanhom ne­vű ember, aki életének utób­bi 23 éve alatt 35 688 üveg portói bort ivott meg. Nem ajánlatos azonban, hogy ezt bárki megpróbálja utána csi­nálni, mivel Vanhom „halál­ra itta magát”. Nógrád szülötte Kukely Júlia sikere az Operában Éppen egy éve adtunk hírt meneojában Elektrát alakít­e hasábokon arról, hogy Nóg­rád megye szülötte, Kukely Júlia operaénekes lett. Vizsga­előadásán Verdi Traviatájá- ban Violetta szerepében ara­tott figyelmet érdemlő sikert. De ugyanígy jeleskedett Gershwin Porgy and Bess című jazzoperájának Bess ala-'' kításában is. Sikeres vizsgájá­nak eredményeképpen a Ma­gyar Állami Operaházhoz szer­ződött, azóta az Operaház magánénekese. Már művészi diplomájának átvétele előtt több sikeres szereplés fémjelezte pálya­kezdését, amint erről annak idején beszámoltunk. Dal­színházunk művészeti veze­tői felfigyeltek rendkívüli tehetségére. így nem egészen egy év alatt két figyelemre méltó szereppel bízták meg. Egyik Janacek Ravasz ' ró- kácskájának címszerepe. A másik operában Mozart Ido­ja. Utóbbi szerepe kirobbanó sikert aratott, zenekritikusa­ink is egyértelmű elismerés­sel írnak róla. Egyébként, az Idomeneo előadásai közben hallhattuk őt a rádióban és a televízióban is. A televízió­ban november közepén sze­repelt az Operaváltozatok egy Goethe-témára című adás­ban, ahol Berlioz Faust el­kárhozása című operaszerű dramatikus legendájából Margit szerepét énekelte. Kár, hogy az adás a késő éjszakai órákra esett. December 30-án Sztravinszkij vígoperájában láthatjuk majd, az 1. műsor­ban. Salgótarjánban különösen örülhetünk az ifjú művésznő sikereinek, hiszen művészi pályájának bölcsője ebben a városban ringott. Itt figyel­tek fel először tehetségére. Zeke László Ünnepi műsorainkkal minden kedves nézőnknek kellemes karácsonyt és jó szórakozást kívánunk! Moziüzemi vállalat T, E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom