Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-23 / 300. szám

Ülésezett a megye' tanács Elfogadták a jövő évi fenntartási és fejlesztési költségvetést Első helyen a lakásépítés — Javítják az oktatás feltételeit Folytatódik a közműprogram Az cv utolsó iilcsct tartotta tegnap Salgótarjánban a Nógrád megyei Tanács. Az eseményen jelen volt Brutyó János, az MSZMP KB tagja, a Központi Ellenőrző 3izott- ság elnöke, Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbizo ttság első titkára. A megyei tanács elsőként az ifjúsági törvény főbb felada­tai végrehajtásáról szóló je­lentést fogadta el, majd ezt követően az 1980-ra szóló ta­nácsi fejlesztési terv és fenn­tartási költségvetés szerepelt napirenden, amelyhez Illés Miklós általános elnökhelyet­tes fűzött kiegészítést. Az elkövetkező esztendőt a tanácsi szervek meghatáro­zó jelentőségűnek tartják. Egyaránt fontos célkitűzés az ötödik ötéves tervre megsza­bott feladatok valóra váltása, s a következő tervciklusra va­ló felkészülés. A tanácsok Nógrád megyében jövőre egyebek között azon szorgos- kodnak, hogy erősítsék a központi és helyi érdekek összhangját, megszilárdítsák az életkörülmények javítására való törekvés során született eredményeket, s egyúttal a korábbinál takarékosabban, hatékonyabban gazdálkodja­nak a rendelkezésre álló ja­vakkal. A tanácsok idei fenntartási és fejlesztési költségvetésének alakulását, felhasználását, a kiegyensúlyozottság jellemez­te. A bevételek az előirány­zat felett alakultak, a terve­zett fejlesztések zömmel meg­valósultak- Gyarapodtak a munkáslakta településeik, kul­turáltabbak az idegenforgal­mi körzetek. Javult a kórhá­zak és orvosi rendelők műsze­rezettsége, a balassagyarmati kórházban megkezdte műkö­dését az intenzivrészleg. Ma­gasabb a bölcsődék kihasz­náltsága, nőtt a férőhely az öregek napközi otthonában. Az óvodai ellátottság megha­ladja az országos átlagot. A megye tanácsai az idén fejlesztési célokra 588 millió forintot irányoztak elő. A feladatokat az előrejelzések szerint — a lakásépítés kivé­telével — teljesítik- Egyebek között több mint hatszáz te­lepszerű, többszintes lakást építenek fel, a célcsoportos lakások száma a Salgótarján­ban mutatkozó lemaradás mi­att nem teljesül. Az egészség- ügyi ágazat fejlesztési elő­irányzatát túlszárnyalja. A kulturális ellátás tárgyi felté­telei javultak. A társadalmi összefogás eredménye, hogy 525-el gyarapodott az óvodai hely, 42-vel az általános is­kolai tantermek száma. Zaj­lik a szécsényi 12 tantermes általános iskola és 100 sze­mélyes kollégium, a salgótar­jáni munkásmozgalmi múze­um kivitelezése. Balassagyar­maton hozzáláttak a szak­munkás-kollégium és tanmű­hely, a Balassi Gimnázium bővítéséhez, a megyeszékhe­lyen a 16 tantermes CLASP iskola építéséhez- Jól halad a törpe vízművesítési program, kiemelt feladatként kezelték a víz- és csatornaellátást. A következő esztendőben a megye tanácsai költségvetési feladataik teljesítéséhez egy- milljárd 470 millió forinttal rendelkeznek. A lehetőségek mérsékeltebbek, de biztosít­ják a már meglevő és az új intézmények üzemeltetését, a legfőbb' társadalompolitikai célkitűzések megvalósítását. A kommunális feladatokra 1980-ban 174 millió, egész­ségügyi és szociális célokra 43’ millió forint jut. A kul­turális ágazat feladataihoz az ideinél 18,5 százalékkal több áll rendelkezésre. Továbbra is megkülönböztetett figye­lem övezi a népesedés- és nő­politikái határozat végrehaj­tását. Fontos, hogy a gazdál­kodó szervek jobban haszno­sítsák a helyi tartalékokat, használják ki a társadalmi összefogás adta lehetőségeket. A jövő évi fejlesztési elkép­zeléseket a népgazdaság is­mert nehézségei befolyásolják ugyan, de Nógrádban 1980- ban a főhatóságok biztosítják az eredeti ütemet meghaladó beruházási színvonalat. Ki­emelt feladat marad a lakás- helyzet javítása. Jövőre a me­gyében várhatóan 1500—1900 lakás épül. A rendelkezésre álló összeg 17 százalékát e célra használják fel- A tervek szerint Salgótarjánban 119, Balassagyarmaton 150 célcso­portos lakás átadására kerül sor. Tovább javítják a megyé­ben az oktatás tárgyi feltéte­leit, várhatóan 40 új tante­remmel. A számítások szerint 1980-ban elkészül a munkás- mozgalmi múzeum, a szécsé­nyi mezőgazdasági szakmun­kásképző kollégium, s befeje­ződik a Balassi Gimnázium 8 tanteremmel való bővítése. Az egészségügyi ellátás fej­lesztésére csaknem 10 millió forintot fordítanak. Folytat­ják a balassagyarmati kórház rekonstrukcióját, Pásztón 60 személyes óvoda épül. Jövőre folytatódik a megye történetében legjelentősebb ötéves terv nagyszabású vál­lalkozása : a közműprogram. Az ágazat fejlesztésére 75 millió forintot irányoztak elő, s ezzel a tervciklus alatt 14 község lakói jutnak vezetékes ivóvízhez- Salgótarjánban be­fejeződik a Pécskő úti közmű­rekonstrukció, Nagybátonyban az 500 köbméteres víztározó, a diósjenői szennyvízderítő kivitelezése. A jövő évi fenntartási és fejlesztési terv feletti vitában elmondta észrevételét Vass Miklós, Kovács Bertalan, Ond- rék László, Lantos Sándor. Felszólalt Brutyó János, aki tolmácsolta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának a megye - és Salgótarján lakóihoz küldött jókívánságait. Hangsúlyozta az átgondolt terv körültekin­tő, pontos végrehajtását, szólt a párt közelgő XII. kongresz- szusának előkészületeiről. A megyei tanács a jövő évi fenntartási és fejlesztési ter­vet elfogadta- Ezt követően jóváhagyta a jövő évi munka­tervet, a megye kereskedelmi hálózatára készült 1990-ig szó­ló fejlesztési elképzeléseket, a megyei NEB ellenőrzési ter­vét, s rendeletet fogadott el a társadalmi munka elismeré­séről. a népszámlálásról tudni kell Agrár­közgazdasági kutatóintézet Nemsokára 30 éve lesz, hogy Varsóban kutatóintéze­tet létesítettek a lengyel falu társadalmi-gazdasági szer­kezetének, változásainak fi­gyelemmel kísérésére, elemzé­sére. Az 1950-ben megnyílt agrárközgazdasági kutatóinté­zetnek — rövidített nevén IER-nek — ma 350 dolgozója van, • köztük 100 tudományos munkatárs, akik nyolc tudó-’ mányos részlegben végzik munkájukat, az intézet igaz­gatója, prof. dr. Augustyn Wos irányításával- Az intézet­ben még négy kutatócsoport foglalkozik az élelmezésgaz­daság helyzetével, a mező­gazdaságilag hasznosítható földterületek növelésével, egyszerű társulási forrnak meghonosításának és a mező- gazdasági termelés elemzésé­nek vizsgálatával. Az IER a Lengyelországban még nagy számban megtalál­ható egyéni parasztgazdasá­gok működését is figyelem­mel kíséri. Az intézet a vizs­gálatok céljaira az ország 194 faluját választotta ki —, ami körülbelül 24 000 paraszti gaz­daságot jelent —• ezenkívül 50 állami gazdaságot, 30 me­zőgazdasági termelőszövetke­zetet, száz egyéni- gazdaságot és 170 egyéni gazdálkodókból szervezett csoportot. A ter­melési folyamatok, a költsé­gek, a munkaerőhelyzet, a gépesítés, a termelési kon­centráció, a szakosodás prob­lémái mellett a kutatásokban helyet kap a mezőgazdasági dolgozók bevételeinek, válto­zó életfeltételeinek, fogyasz- zási szokásainak a kérdése is. Az IER ugyanakkor részese a KGST-országokban folyó hasonló kutatások eredmé­nyeinek is- A lengyel kutató- intézet munkatársai többek között a következő közös programokban vesznek részt: a mezőgazdaság integrációja más termelési ágakkal, a ter­méseredmények növelésének módjai, a munka termelé­kenységének növelése, auto­matizált igazgatási rendszerek kidolgozása, bevezetése stb. Amit Az új esztendő, mint az már tudott, hazánkban a'nép- számlálással kezdődik. A la­kosság összeírását az ország­ban 44 ezer számlálóbiztos végzi, s az új esztendő első munkanapján megyeszerte is megkezdődik a nagy mun­ka. Ennek részleteiről beszél­gettünk Jessze Károllyal, a Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei igazgatóságá­nak igazgatójával. — A megyében mikor kez­dődtek a népszámlálás elő­készületei? — Körülbelül másfél évvel ezelőtt az utcanév- és ház- számrendezésekkel. Idén ja­nuárban valamennyi telepü­lésen végeztünk felméréseket. Az év közepén teljes körű adatfelvétel érdekében — vala­mennyi lakást, lakóházat nyil­vántartásba vettünk, ennek alapján alakítottuk ki az adat- felvétel legkisebb területi egy­ségét, az általában száz lakást és háromszáz főt magába fog­laló számlálókörzeteket, ame­lyeket térképeken is rögzítet­tünk. Decemberben másfél na­pos oktatás keretében a me­gyében 1300 számlálóbiztost és felülvizsgálót készítettünk fel a helyszíni feladatokra. — A népszámlálás pontos végrehajtása társadalmi ér­dek, az egész lakosság közös ügye. Hogyan zajlik le? — Január 2. és 12. között a számlálóbiztosok minden la­kást felkeresnek, hogy rög­zítsék az ott élők adatait. Az összeírás zavartalan lebonyo­lítása végett szükség van ar­ra, hogy a lakásban tartózko­dók a távol levő családtagok pontos adatait is ismerjék, ez­zel jelentősen gyorsíthatják, könnyíthetik a népszámlálás végzését. — Miről kérnek az össze­írok részletes információkat? — Az iskolai végzettségről egyebek között. Ezért fontos, hogy a családban hozzáférhe­tőek legyenek az olyan ada­tok, amelyek az iskolatípuson­ként az elvégzett legmaga­sabb osztályszámra és a megszerzés évére vonatkoz­nak. Kérdezik a tanintézet pontos nevét, az oklevélben szereplő kar, szak, tagozat megjelölését, a szakmunkás­bizonyítvány megszerzésének esztendejét, módját, a szakma jellegét. — A kérdőívek jelentős he­lyet szentelnek a foglalkozás­nak, munkahelynek is. Milyen adatokra kíváncsiak ezzel kapcsolatban? — Az egyéni foglalkozások részletes és pontos megje­lölésére, a foglalkozás minősé­gére, például arra is, hogy valaki szakmunkás, vagy betanított munkás, a szellemi tevékenységet végzőknél, hogy vezető, szakalkalma­zott. .. Fontos tudni a mun­káltató és munkahely pontos nevét, címét. Ha eltartottakról van szó, azok az adatok szük­ségesek, amelyek az eltartóra vonatkoznak. S ne feledjük, a távollevő családtagot is ösz- szeírják! — S a nyugdíjasok adatai? — Az ő esetükben a nyug­díjazást megelőző pontos fog­lalkozási adatokat kérik az összeírok, illetve a 'nyugdíjjo­gosultságot biztosító személy foglalkozási adatait. — Sor kerül a lakások ösz- szeírására, illetve az üdülök számbavételére is? — Igen. A számlálóbiztos a lakásösszeíró íven veszi számba a lakásban levő háztartások és azok tagjainak számát és a lakás adatait. Amennyiben lakottak, összeírják a gaz­dasági, ideiglenes, mozgó- és egyéb létesítmények lakott he­lyiségeit is. Felmérik a la­kások helyiségeinek alapterü­letét és felszereltségét. Tehát, hogy milyen a víz- és gázel­látása, milyen a fűtése, köz­művel való ellátottsága. Nem­csak a szobákat, hanem a fél szobákat és a különböző mel­lékhelyiségeket is számba ve­szik. A számlálóbiztosok va­lamennyi személytni «egkár>­dezik, hogy rendelkeznek-e üdülővel, (nyaralóval, vagy üdülőtelekkel. Akik igen, azoktól az adatokat felveszik és felvezetik az üdülőösszeíró ívre. Ezzel kiküszöbölhető, hogy az üdülőket fekvési he­lyükön kelljen a számlálóbiz­tosoknak a téli időszakban összeírni, amikor azok zömét a tulajdonosok nem látogat­ják, nehezen találhatók meg. — Miként értesülnek a la­kók az összeírás időpontjáról? — A népszámlálás sikeres végrehajtásának egyik alap- feltétele a lakosság tájékozta­tása. A népszámlálás mód­ját, körét, idejét valamennyi községbén, közterületen ki­függesztett plakátok, hirdet­mények, táblák, szórólapok adják tudtul. Az összeiróbiz-. tosokat úgy igazítottuk el, hogy lehetőleg a kora esti órákban, szombaton, vasárnap végezzék a munkát. Akit nem találnak otthon, ott ér­tesítést hagynak, hogy mi­kor jönnek újra. — Mi lesz az adatok sorsa? — A népszámlálás célja, hogy egyebek között adato­kat' szolgáltasson a területi tervezéshez, a munkaerő-mér­legek összeállításához, a szol­gáltatási hálózat igényeknek megfelelő kiépítéséhez... A munkát a községi tanácsok vezetői, illetve ’népszámlálási felelősei irányítják, rendsze­resen ellenőrzik a számláló- biztosok munkáját. Az össze­írt adatok titkosak. Kizárólag statisztikai célokra használ­hatók fel és senkivel sem kö­zölhetők. A feldolgozás során a nevek eltűnnek. Kódszámok váltják fel. —' Mit kérnek a lakosság­tól? — Megértést, segítséget I Hogy az adatok pontos is­meretében álljanak rendelke­zésre és igyekezzenek gyor­sítani közös feladatúnk mi­előbbi teljesítését! — Köszönjük a beszélgetéstl M. Szabó Gyula [ Kilométeres í:\)l baszok — tor nélkül Karácsony közeledtével mind több helyen vágják le a ház körül tartott sertést, hurkának, kolbásznak feldolgozva hú­sát, hogy munka végeztével disznótort üljenek az egybe­gyűltek. A Karancs Húsipari Szövetkezeli Közös Vállalat­nál minden különösebb ünneplés nélkül végezték* ezekben a napokban a munkát, készítették a töltelékárut, sütötték a te­pertőt, darabolták a tőkehúst. Képeinken a salgótarjáni hús- feldolgozóból mutatunk be néhány mozzanatot. Márton József a levágott sertésekről távolítja el a zsiradé­kot. Dénes László és brigádja a kolbász, s felvágottak készítésé» hez szükséges húst a csontoktól szabadítja meg. m Egyszerre másfél mázsányi töltelék áru alapanyagát, közte néhány vödör paprikát, borsót, sót kevernek péppé a. kor­szerű berendezések segítségével, Herczeg József és' Gazsi Boldizsár. Szabó Istvánná, Szoó Istvánná, Oláh Elemérné és munkatár­saik a gyors gépekkel kilométer hosszú kolbászokat tölte­nek. — Kulcsár József képriportja — NÓGRÁD — 1979. december 23., vasárnap 5 /

Next

/
Oldalképek
Tartalom