Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)
1979-12-14 / 292. szám
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának állásfoglalása a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről A Minisztertanács december 13-i ülésén meghallgatta a külügyminiszter jelentését a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának 1979. december 5—6-i berlini üléséről és jóváhagyta a magyar küldöttségnek az ülésszakon kifejtett tevékenységét. Megállapította, hogy a kiadott közlemény fontos dokumentuma annak a következetes harcnak, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai folytatnak az enyhülés megszilárdításáért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a leszerelésért, Európa békéjének és biztonságának megvédéséért. Egyetértésben a külügyminiszteri bizottság közleményével, a magyar kormány aggodalmának ad hangot, hogy a NATO folytatni akarja a fegyverkezési hajszát. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének korábbi javaslatai és a külügyminiszteri bizottság berlini ülésszakán kidolgozott indítványok józan megfontoláson alapuló lehetőséget kínáltak a tárgyalások azonnali megkezdéséhez, megállapodások eléréséhez. A magyar kormány ez alkalommal is szükségesnek tartja felhívni az Észak-atlanti Szerződés tagállamai kormányainak és a világ közvéleményének figyelmét, hogy az új típusú amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyverek gyártására és Nyugat-Európa elhelyezésére vonatkozó döntés és annak megvalósítása rendkívül bonyolult helyzetet idéz elő Európában. A magyar kormány megvan győződve arról, hogy a külügyminiszteri bizottság ülésének közleményében foglalt kezdeményezések kedvező fogadtatása újabb hozzájárulást jelentenek az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó összeurópai konferencia előkészítéséhez. Helyesli és támogatja a Varsói Szerződés tagállamai részéről kifejtett elképzeléseket az általuk megvitatásra és megoldásra javasolt kérdésekről. a konferencia megrendezésének módozatairól. Egyetért azzal, hogy figyelembe vették más államok elképzeléseit is, amikor azt javasolták. hogy a konkrét intézkedéseket szakaszonként vizsgálják meg. s az első szakaszban a munkát a bizalomerősítő intézkedésekre összpontosítsák, a konferencia további szakaszaival kapcsolatos kérdéseket pedig később határozzák meg. A magyar kormány a külügyminiszteri bizottság állás- foglalásával összhangban nagy jelentőséget tulajdonít az 1980-ban Madridban megrendezésre kerülő európai biztonsági és együttműködési találkozónak. Az a határozott álláspontja, hogy a találkozónak az enyhülés és a biztonság megszilárdítását, az együttműködés erősítését kell szolgálnia. A Magyar Népköz- társaság tevékenyen hozzá kíván járulni a találkozó sikeréhez. Helyesli, hogy a résztvevő országok még az előkészítő szakaszban jussanak megegyezésre: milyen konkrét kérdésekben lehet további lépéseket tenni a találkozón az együttműködés bővítésére, a politikai légkör javítására. A Magyar Népköztársaság kormányának szilárd meggyőződése. hogy a külügyminiszteri bizottság javaslatainak valóra váltása új lendületet adna az európai enyhülési folyamatnak. (MTI) Befejeződött a magyar—szovjet kormányközi bizottság ülésszaka Modernizálják a rakétaerőket Szovjet állásfoglalás A NATO-országok külügy- és hadügyminisztereinek december 12-i üléséről kiadott közlemény csak közvetve utal arra, hogy Hollandia és Belgium egyelőre el kívánják halasztani az új amerikai rakétafegyverek telepítését — kommüniké szerint e fegyvereket „kiválasztott” országok földjén helyezik el. A közlemény első része hosszasan fejtegeti, hogy az Atlanti Szövetség számára „komoly aggodalmat” okoz a szovjet rakétaerők fejlődése, különösen pedig a közleményben SS—20-asnak nevezet közép-hatótávolságú rakétatípus kifejlesztése és azt hangoztatja, hogy ez konkrét akciót követel meg, hogy a NATO stratégiája „megőrizze meggyőzőerejét”. Ennek megfelelően a miniszterek úgy döntöttek, hogy „modernizálják” a NATO közép-hatótávolságú rakétaerőit oly módon, hogy Nyu- gat-Európában amerikai rakétákat helyeznek el, 108 Pershing—2 és 464 szárnyasrakétát egy-egy nukleáris töltettel. Az integrált katonai szervezetben résztvevő vala-' mennyi NATO-ország szerépet vállal a program végrehajtásából: a rakétákat kiválasztott országokban helyezik el és bizonyos kiegészítő költségeket a NATO fennálló közös alapjaiból fedeznék. A program nem fogja növelni a NATO-nak a nukleáris erőkre való támaszkodását — fejtegeti a közlemény —, ezzel kapcsolatban a miniszterek megállapodtak, hogy a „modernizálás” szerves részeként ezer amerikai atomtöltetet visszavonnak Európából, amint ez megvalósítható. A miniszterek úgy határoztak, hogy az 572 új rakéta az így csökkentett számon nem változtat. A közlemény a továbbiakban azt fejtegeti, hogy a NATO-országok nagy fontosságot tulajdonítanak a fegyverzet-ellenőrzésnek és véleményük szerint az erre irányuló erőfeszítéseknek ki kell terjedniük egyes szovjet és amerikai közép-hatótávolságú fegyverrendszerekre. Ez. fejtik ki a miniszterek, tükrözné az ilyen irányú korábbi nyugati elképzeléseket és Brezsnyev szovjet államelnök legutóbbi nyilatkozatait erre való készségéről. A miniszterek támogatásukról biztosítják az Egyesült Államok döntését, hogy tárgyalásokat javasol erről a Szovjetuniónak. A külügy- és hadügyminiszterek ülésén, amely a közleményt kiadta. Francia- ország képviselői nem vet. tek részt. Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Mivel a brüsszeli döntés híre már lapzárta után. érkezett a szovjet fővárosba, a központi lapok még nem foglalkoznak a NATO határozatával az amerikai közepes ható- távolságú nukleáris rakéták telepítéséről. A szovjet rádió híradásaiban a reggeli óráktól kezdve ismertette a Brüsszelből érkező jelentéseket. A rádió híradásaiban aláhúzta: a NATO vezetői a nyugat-európai népek akaratával szembehelyezkedve kényszerítették rá az amerikai tervek elfoga. dúsát a vonatkozó tagállamokra és Washington, Bonnal együtt példátlan politikai és ezzel együtt gazdasági nyomást is kifejtett rájuk. A rádió híradása aláhúzta: a NATO lépése a fegyverkezési verseny új, rendkívül veszélyes szakaszát nyitja meg Európában és az egész világon. Nem lehet szó arról, hogy „párhuzamosan" lehet megoldani az új rakéták telepítését és a különböző fegyverzetkorlátozási iépéseket: a brüsszeli döntés a tárgyalások alapjait rontja meg. A NATO-döntés közzétételének küszöbén ülésezett Moszkvában a szovjet békeharcosok országos tanácskozása. A tanácskozáson elfogadott határozat a ’ szovjet emberek messzemenő támogatásáról biztosítja az SZKP és a kormány békepolitikáját, harcra hív fel a fegyverkezési verseny új szakasza ellen. (MTI) A magyar—szovjet gazdasági íés tudományos-műszaki együttműködési kormányközi bizottság XXIV. ülésszakának befejeztével, csütörtökön Moszkvában ünnepélyesen írták alá az ülésszak jegyzőkönyvét. Ugyancsak aláírtak több olyan ágazati alapprogramot, amelyek a két ország érdekeit, minisztériumainak együttműködését szabályoz, eák 1990-ig, a gyártásszakosítás és a kooperáció hosszú távú programjának megfelelően. A gépipar terén öt, a vegyipar terén pedig egy ilyen programról szóló megállapodást írtak alá a két ország műszergyártásának, könnyű- és élelmiszeripari gépgyártásának, vegyipari és kőolajipari gépgyártásának, építőipari és útépítőgép-gyártásának, hírközlőeszköz-gyártásának, va. lamint a kőolajfeldolgozó és petrolkémiai ágazatoknak együttműködésével kapcsolatosak. Ugyancsak aláírtak több egyezményt is, így a gépipar területén megvalósítandó gyártásszakosításról, komplett laboratóriumok gyártásáról, a szintetikus zsír. alkoholokról. Az alprogramokat, illetve az egyezményeket magyar rész. ről Soltész István kohó- és gépipari miniszter, dr. Simon Pál nehézipari miniszter, Gábor András kohó- és gépipari és Herkner Ottó külkereskedelmi miniszterhelyettes írta alá. Szovjet részről az aláirók között volt Jefim Novoszjo- lov építőipari, út- és közmű- ipari gépgyártási miniszter, Konsztantyin Rudnyev, auEgyoldalú lépés A brit kormány a Zimbabwe-;orvény egy nap alatti gyorsított parlamenti meg- ezavaztatásával siet túltenni magát utolsó afrikai gyarmata iránti törvényes kötelezettségein. Egyben királynői rendelettel szerda éjféltől feloldotta a maga részéről az összes gazdasági szankciót, holott a Biztonsági Tanács, amely a szankciókat elrendelte, egyáltalán nem látja ilyen sietősnek a dolgot a tűzszünet és a választások előtt. A szankciók feloldásával rövidesen újra beindul a kereskedelmi és pénzforgalom Anglia és Rhodesia között, a két legnagyobb brit légitársaság közvetlen járatot indít Salisburybe. Egyszerűbben, gyorsabban A Minisztertanács határozatot fogadott el a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabályok módosításáról. A módosítást az indokolta, hogy az elmúlt években sok olyan lehetőség — mindenekelőtt műszaki — adódott, amelyeknek gyakorlati alkalmazását és egységes értelmezését jogszabályokkal is segíteni kellett. Az egyik ilyen terület az elektronikus számítógépes feldolgozás és nyilvántartás, az úgynevezett adatbankok rendszere. Amennyiben ezek az adatbankok nem azonos alapokra, megoldásokra épülnek, később nem teremthető kapcsolat sajátos nyilvántartási rendszerük, valamint az ország egész területét hitelesen ábrázoló térképek és a nagyon sok állampolgárt közvetlenül érintő ingatlan-nyilvántartás között. A jogszabály-módosítást ezért rendeli el, hogy az adatbankok létrehozásához az ország egész területére kiterjedő földmérési alaptérképeket kell felhasználni, biztosítva ezzel a gyakran még hiányos és eltérő rendszerben nyilvántartott közmű, út — általában a forgalmi hálózat — valamint más nyilvántartási rendszerek egységét. Miután jelentős népgazdasági érdek fűződik a beruházások elkészültének rövidítéséhez, a tervezéshez és a kisajátításhoz szükséges térképek gyors közrebocsátását, a szakigazgatási szerveknek megfelelő térképanyagokkal való gyors ellátását szintén jogszabály-módosítással segítik elő. A lakosság részéről sokszor tettek észrevételt azzal kapcsolatban, hogy a tulajdonjogi rendezéseket, és építkezéseket csak késedelmesen oldhatják meg, mert hosszú átfutási idővel készül el az ehhez szükséges földmérés. A jogszabály-módosítás olyan előírásokat tartalmaz, amelyek egyszerűsítik a hatósági eljárást. így például azokban a községekben, ahol az ingatlan-nyilvántartás szerkesztése már megtörtént új térkép készítése esetén nem kell bizottsági egyeztetést kérni az államigazgatás, belterületi és zártkerti határvonalak azonosításánál. (Emiatt késett gyakran az ügyintézés.) Jelentős egyszerűsítés az is, hogy megszűnik az a hosszadalmas eljárás, amelyre akkor volt szükség, ha űt- k .kció, kisajátítási határvonal-módosítás, patakszabályo- Iás érintette a községi határvonalat. (MTI) tomatizálási és műszeripari miniszter. A bizottság üléséről szóló jegyzőkönyv aláírásakor Konsztantyin Katusev és Marjai József mondott beszédet. A most aláírásra került ágazati al programok realizálják a gyártásszakosítás és a kooperáció hosszú távú programját — hangoztatta a többi kozott a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökhelyettese, aki rámutatott: folytatni kell az ilyen programok kidolgozását, a konkrét szerződések megkötését. Katusev méltatta a bizottság ülésszakán elvégzett munkát, hangsúlyozva: a szovjet és a magyar tagozat baráti együttműködésével si. kérésén valósítják meg azt a nagy munkát, amellyel az SZKP és az MSZMP Központi -Bizottsága, személyesen Leo- nyid Brezsnyev és Kádár János bízta meg a résztvevőket. Marjai József válaszában aláhúzta, hogy az együttműködési kormányközi bizottság munkájában most új szakasz kezdődött. Milndkét ország most gazdasági fejlődésének különösen fontos és felelősség, teljes szakaszában van, s jelenleg nem egyszerűen arról van szó, hogy növelni, szélesíteni kell együttműködésüket, hanem tartalmában is gazdagítani kell azt. Ez az együttműködés mindkét ország gazdaságában nagyobb eredményeket hoz az eddigieknél, hatékonyabban szolgálja a szocializmus és a kommunizmus építését. Ehhez erősíteni kell az együttműködés minőségét, gyorsabban, konkrétabban, rugalmasabban kell dolgozni. Az ünnepélyes aláíráson ott voltak a két küldöttség tagjai. Jelén voltak az SZKP Központi Bizottságának felelős munkatársai. Részt vett az aláíráson dr. Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete. Marjai József csütörtökön hazautazott Moszkvából (MTI) Tabrizban ismét tüntettek Kazem Sariat-Madari több százezer híve tüntetett csütörtökön Tabriz utcáin- A felvonulok tiltakoztak a nemrég megszavazott alkotmány azon része ellen, amely szerint korlátlan hatalmat biztosít Khomeininek és támogatásukról biztosították Madarit. A tüntetők között egyenruhában, de fegyver nélkül ott menetelt a helyi rendfenntartó erők több száz tagja is. A kormány által Tabrizba küldött ténymegállapító és békéltető küldöttség mindazonáltal közölte: véleménye szerint „nem ütközik leküzdhetetlen akadályba” a szem- beálló erők összebékítése. Az amerikai túszokat fogva tartó „iszlám diákok” figyelmeztették a nyugat-európai országokat: csak maguknak ártanak, ha csatlakoznák ahhoz az „amerikai összeesküvéshez, mely gazdasági eszközökkel akarja térdre kényszeríteni Iránt”. Szadegh Khalkhali, korábbi iszlám főbíró csütörtökön annak a véleményének adott hangot, hogy a túszokat szabadon kellene bocsátani. A megnyilatkozás azért is figyelemre méltó, mert Khalkhali rendkívüli szigoráról és Khomeini iránti elkötelezettségéről ismeretes. A megszállt amerikai nagy- követség épülete előtt tüntetett az a több száz iráni fiatal, aki Libanonban a PFSZ oldalán önkéntesként harcba akar lépni Izrael ellen. Mint már jelentettük, a fiatalok hétfőre tervezett elutazását az iráni hatóságok megakadályozták, mivel Libanon ellenezte a tervet. Az Méltányos a szigorú bíró önkéntesek bejelentették: csütörtök reggel éhségsztrájkot kezdtek, amelyet addig folytatnák, amíg a kormány hozzá nem járul elutazásukhoz. Isfahanban szerdán halálra ítélték és kivégezték Mehdi Mirakhrafti volt parlamenti képviselőt, akit az „imperializmusnak tett ügynöki szolgálatokkal” és korrupcióval vádoltak. Mi- rakhraftinak 1953-baji jelentős szerepe volt a haladó Moszadiek-kormány megdöntésében és a sah visszatérésében. Khomeini ajatollah csütörtökön utasította a kormányt, hogy a közeli napokban hívjon össze egy nemzetközi bizottságot az amerikaiak Irán ellen elkövetett bűneinek leleplezésére. A bizottság- a forradalmi tanácscsal együttműködve ki fogja vizsgálni a sah uralma idején „Iránban folytatott agresszív amerikai politikát”, majd a vizsgálat eredményeit a világ közvéleménye elé tárja. Az iráni vallási vezető egyúttal engedélyezte Ghotbzadeh külügyminiszternek, hogy független nemzetközi megfigyelőket hívjon meg Iránba, akik az amerikai nagykövetségen levő túszokat felkereshetik. Az Azerbajdzsánban békéltető tárgyalásokat folytató Baniszadr gazdasági és pénzügyminiszter csütörtökön arra igyekezett rávenni a tabrizi felkelés résztvevőit, hogy hagyják el a megszállt kormányépületeket. Montazeri ajatollah, az iráni forradalmi tanács vezetője a bejrúti An-Nahar című lapnak adott nyilatkozatában kijelentette: „csatlakozni az Izrael ellen Dél-Li- banonban folyó harchoz — iszlám kötelesség. Egy napon valamennyi muzulmán meg fog mozdulni Jeruzsálem felszabadítására”. Az ajatollah hozzátette: „abban a kérdésben adódhatnak nézeteltérések, ki, hogyan jut el a harc színhelyére”. Mint ismeretes, Montazeri ajatollah fia vezeti azt a mintegy 1000 iráni önkéntesből álló csoportot. (MTI) Szovjet tiltakozás A Szovjetunió ENSZ-képvi- selete szerdán erélyesen tiltakozott az Egyesült Államok ENSZ-képviseleténél a szovjet misszió épületében történt bombarobbanás miatt. A Szovjetunió ENSZ-képvi- selete ellen elkövetett provokáció arról tanúskodik, hogy az amerikai hatóságok nem garantálják a szovjet képviselet biztonságát, jóllehet az Egyesült Államok erre nézve nemzetközi kötelezettségeket vállalt — állapítja meg a szovjet jegyzék. A Szovjetunió ENSZ-képvi- selete erélyesen tiltakozik az eset miatt és követeli a tettesek kiderítését és a terror- cselekmény szervezőinek szigorú megbüntetését. A szovjet ENSZ-képviselet ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Államok hatóságai haladéktalanul tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a jövőben kizárják a hasonló provokációk megismétlődését. Emellett a Szovjetunió ENSZ-képviselete követeli az okozott anyagi kár megtérítését — hangzik a tiltakozó jegyzék. (MTI) Példátlan méretű amerikai fegyverkezés Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: Példátlan méretű új fegyverkezési terveket jelentett be szerdán, Carter amerikai elnök. Az Egyesült Államok jövőre több, mint 157 milliárd dollárt fordít hadseregére és a kormány a következő öt évben is igen magas arányban kívánja emelni a katonai kiadásokat. Carter saját korábbi megnyilatkozásait cáfolva sokkal harciasabb, a katonai erőn alapuló külpolitikát hirdetett meg. Egyik érve az, hogy másképp a szenátus nem hagyja jóvá a SALT-szerződést. Carter — célszerű módon — nagyvállalatok vezetői előtt mondott beszédet a Fehér Házban, egyidejűleg az új fegyverkezési tervéről döntő brüsszeli NATO-üléssel. Jövőre (az inflációt leszámítva) több mint öt százalékkal és a következő években is hasonló arányban emelik az ország katonai költségvetését, közölte. Az amerikai hadikiadások kerete igy az idei 128 milliárd dollárról (amely a költségvetésnek több, minta negyedét teszi ki) jövőre 157 milliárdra emelkedik. A nagyobb fegyverkezést sürgető szenátusi érdekcsoportok már korábban közölték a kormánnyal: megbuktatják a SALT-szerződést, amennyiben Carter nem tesz eleget igényeiknek. A most bejelentett terv lényegében kielégíti a feltételeket, bár Jackson és Dole szenátor, két hangadó, máris fanyalgott: kérdés, őszinte-e a kormány szándéka. A mérsékeltek viszont, mint McGovern szenátor, bírálták a terveket azzal, hogy az elnök csak az inflációt növeli, nem az ország biztonságát. A SALT—II 1980 első negyedében kerülhet szavazásra és a kardcsörtetők támogatása nélkül nem kaphat többséget. Carter beszédében megismételte érveit, hogy a szerződés ratifikálása érdeke az Egyesült Államoknak, a NA* TO-nak.
