Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-14 / 292. szám

I Nagy teljesítményű betonkeverő berendezést, valamint három kiszolgáló, egyenként 120 tonnás betonsilót és különböző kiszolgáló gépeket helyeztek üzembe tegnap a Nógrád me­gyei Állami Építőipari Vállalat előkészítő telepén Salgótarjánban. Segítségével a megye- székhelyen és környékén az építkezéseket látják el építőanyaggal. Az optimális arány­ban összeállított cement-sóder keveréket hatalmas szállítóautókban, úgynevezett mixerko­csikban viszik a felhasználás helyére. — kulcsár — Iskolaköszöntő Köszöntjük a salgótarjáni Malinovszkij úti Általános Iskolát, amely ma ünnepli fél évszázados jubileumát és amely ünnepi keretek között ma veszi fel Petőfi Sándor nevét. Ebből az alkalomból neves vendégek, a megyei, vá­rosi párt-, állami- és társadalmi szervek, a támogató üze­mek, intézmények képviselői, a pedagógusok, a szülők és a tanulók részvételével ünnepi események zajlanak, kultu­rális és sportbemutatót tartanak, emléktáblát lepleznek le, kiállítást nyitnak. Köszöntjük a mától Petőfi Sándor Általános Iskola je­lenlegi 780 tanulóját, több mint félszáz nevelőjét, a techni­kai dolgozókat, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozóit, akik szocialista szerződésben vállaltak erkölcsi és anyagi támogatást, a mind színvonalasabb iskolai nevelő-oktató munka érdekében, a szülői munkaközösség tagjait — az is­kola tanulóinak 60 százaléka acélgyári szülők gyermeke —, s mindazon szerveket, intézményeket, amelyek szoros kap­csolatban állnak a megyeszékhely e nagy múltú iskolájával. Lehet, hogy a sok évtizedes falak kicsit megkoptak, de a korszerű nevelés-oktatás feltételei adottak, s évek óta fo­lyik az épület felújítása is. A régi falak között pedig a szo­cialista szellemű tartalmi munka szép eredményei szület­nek, pezsgő mozgalmi élet folyik. Az ötvenedik évforduló alkaldm arra is, hogy rövid — távolról sem teljes — visszapillantást vessünk az iskola történetére. (A Rimamurány'— Salgótarjáni Vasmű Rész­vénytársaság salgótarjáni (acélgyári) nép- (elemi) iskolájá­nak történetét egyébként részletesen feldolgozta Balázs László muzeológus, aki puklikálta is a Nógrád megyei Múzeumok évkönyveiben.) Mint tudjuk, ez volt Nógrád megye és Salgótarján első társulati iskolája. Maga az is­kola 50 évnél korábban, 1870-ben létesült, az utca két olda­lán két las földszintes épületben működött, amelyekhez ha­rangtorony tartozott. Ezeket az épületeket1 lebontották, egyik helyén udvar lett, a másikén épült fel egy év alatt a jelenlegi iskolaépület, amelyet 1929. november 5-én adtak át rendeltetésének. Korszerű műhelytermek, tisztasági für­dő stb. is tartozott az épülethez. A második világháború alatt kétszer volt hadikórház, de az irattár és az anyakönyvi naplók megmaradtak, Paksy Árpád igazgatóhelyettes jó­Befejezte munkáját a kommunista és munkáspártok tihanyi tanácskozása Csütörtökön befejeződött a 29. kommunista és munkás­párt képviselőinek talál­kozója Tihanyban. A há­romnapos tanácskozáson a résztvevők konstruktív, elvtár­si légkörben vélemény- és ta­pasztalatcserét folytattak a kommunisták és a szociálde­mokraták viszonyának idősze­rű kérdéseiről, a nemzetközi békéért és biztonságért, tár­sadalmi haladásért folytatott további küzdelem perspektí­váiról. A záróülés munkájá­ban részt vett Gyenes András, az IfSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. A tanácskozáson Berecz János, a KB külügyi osztályá­nak vezetője tartott bevezető előadást, a vitában az MSZMP képviseletében a Központi Bi­zottság külügyi osztályának, va­lamint társadalomtudományi intézetének vezető munkatársai vettek részt. (MTI) /ilág proletárjai egyesüljetek! NÓGRÁD 'Sí z ÓTt.S ÁGA ÉS A MEÖYE1 TÁN ÁGS LA PúA XXXV ÉVF., 292. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979 PFCEMBER 14., PÉNTEK Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány az Országos Tervhivatal elnökének előter­jesztésére határozatot hozott az 1980. évi népgazdasági terv­ről és a végrehajtással kap­csolatos feladatokról. A pénzügy- és az igazság­ügy-miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács megtárgyalta az 1980. évi ál­lami költségvetésről szóló törvény tervezetét, amelyet az országgyűlés elé terjeszt. A Nemzeti Bank elnökének javaslatára a kormány megha­tározta a jövő évi népgazda­sági terv céljainak megvaló­sítását szolgáló hitelpolitikai irányelveket és hitelkereteket. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter előterjeszté­se alapján a Minisztertanács módosította a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1969. évi rendeletét. A Minisztertanács és a Szak­szervezetek Országos Taná­csának elnöksége együttes ha­tározatban módositotta az üzemi demokrápia egyes kér­déseiről szóló 1977. évi ha­tározatát, az intézményeknél, a hivataloknál és a nem vál­lalati rendszerben működő egyéb szerveknél a szocialista dertiokrácia továbbfejlesztése érdekében. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (Kommentárunk a 2. oldalon.) Értékes export y Balassagyarmati bizakodás Gazdasági helyzetünk bo­nyodalmai olykor váratlan ne­hézségek elé állítják termelő- egységeinket. Idén a főbb ba­lassagyarmati üzemeknek kiju­tott kisebb-nagyobb mérték­ben a hirtelen fölmerült gon­dokból. Az ezekből való gyors kilábolásban nagy szerep jut a helyzethez történő rugalmas alkalmazkodásnak. Kábeldob kellene Kábeldobhiány nehezíti a balassagyarmati kábelgyár ex­porttermékeinek maradékta­lan kiszállítását az év utolsó heteiben. Miként Borbás Atti. la termelési osztályvezetőtől megtudtuk: mintegy negy­venmillió forint értékű gyártmány vár még szállítás­ra. Eze!n belül a szabad veze­ték a több, ami Irakba, Finn­országba és az NSZK-ba in­dulna; ám ide tartozik az első, nyugatra szállítandó szi­getelt vezeték is, ennek érté­ke tizenhárommillió forint. A termékek útnak indításá­hoz azonban ezer-ezeregyszáz darab különböző méretű ká­beldobnak kellene december 22-ig beérkezni a kábelgyár­ba. Ha minden az üzemiek el­képzelése szerint alakul: az idei tőkésexport értéke hat- százhetvenmillió forint lesz. A szbcialista — szovjet és vi­etnami — piacra irányuló ki­vitel, amely keretében kábe­lokat és szabad vezetéket adtak el, kilencvenötmillió forint értékű lesz várhatólag. Mindkét viszonylatban jelen­tős a tervhez viszonyított túl­teljesítés. Ezt az tette lehető­vé, hogy a belföldi igény ki­sebb volt a vártnál. Hazai ve­vőknek — Magyar Villamos­művek Tröszt, ÉPTEK, VILL- ÉRT stb. — háromszázhúsz­millió forintért adtak el gyárt­mányaikból. Főleg fenyőfa... Alapanyag-szállítási bonyo­dalmakkal kellett és kell meg. birkózni ebben az évben az Ipoly Bútorgyárnak. Az. üzem tervének teljesítését ezen kí­vül — mint hírül adtuk ko­rábban — egy viszonylag sú­lyos tűzeset is gátolta. így a termelési értéknek az elő­irányzathoz mért csökkenése mintegy nyolcmillió forint. A gyár nyeresége huszonnégy­millió forint körül alakul, ez nagyjából a termelés arányá­ban kevesebb a tervtől. Az alapanyagok közül főleg a fenyőfa okoz gondot — ér­tesültünk Csízek Ferenc fő­mérnöktől. Fenyőt az ÉRDÉRT szállít Gyarmatra — egyre visszafogottabb ütemben. A hiányzó fa pótlására minden lehetséges intézkedést meg­tettek és megtesznek a gyári, ak, ennek dacára a szécsényi Ipoly-üzemben igen nehéz kö. rülmények közt haladt a mun­ka. Idén belföldre Nógrád és Rómeó nevű lakószobabútoro­kat, valamint szóló berendezé­si tárgyakat állítottak elő Gyarmaton. A termékek kelen­dőek voltak. A kivitel értéke 17—18 millió forint. Svéd és angol megrendelőknek aszta­lokat, francia vevőnek kerti garnitúrákat készítettek az Ipoly Bútorgyár emberei. ínség igénylésben Igényelmaradás béklyózta a Balassagyarmati Fémipari Vállalat termelésének kibon­takozását ebben az évben. így a befejezett termelés értéke kétszáznyolcvahkét—kétszáz, nyolcvanhárommillió forint­ra várható az év végéig; ez a terv nyolcvan százalékának fe­lel meg. Kábeldobból és egyéb acél- szerkezetekből összesen száz­millió forint értékűt állítottak elő — kaptuk az információt Szántó Imre termelési főosz­tályvezetőtől. Alumínium szerkezeteket nyolcvannégy­millió forint értékben gyártot­tak, ez huszonöt százalékkal több az előirányzattól. Bá- nyatámmal minden igényt ki­elégítettek: hatvanhatmillió forintnak megfelelő termelés­sel. A nehézségek ellenére a gyáriak hatvanmilliós nyere­séggel számolnak. Ezt az ered­ményt a költségek tervhez képest való csökkenése, és az igényelt áruk jó értékesítési lehetőségei tették elérhetővé a gyarmatiak számára. voltából. A társulati iskolát 1948. július 1-én államosították. Ezekben az években volt a legmagasabb a tanulói létszám, > 1000—1200 körüli. Délután is tele volt az iskola, felnőttek­kel. Már 1948—49-ben megindult a dolgózók általános is­kolája. Itt működött a gépipari technikum esti tagozata, az ipari tanuló-iskola. S az ötvenes évek elején az építőipari technikum esti tagozata. Egyébként, a háború után a taní­tás 1945. február 21-én indult meg az SSE azóta lebontott öltözőjében. Mozgalmi emlékekben is gazdag az intézmény. Nógrád megyében az első úttörőcsapat itt alakult meg 1947. szeptember 30-án, száz fővel. Ez volt a 100. számú Petőfi Sándor Űttörőcsapat. Az első úttörőavatás 1948. március 8- án zajlott le a volt acélgyári olvasó színpadán. 1970-ben jó munkája elismeréseképpen a Lenin nevét vette fel az úttörő- csapat. Petőfi Sándor nevét pedig ma az iskola veszi fel. A névadó dombonnűvét Tornai Endre szobrászművész készí­tette el. A mai ünnepen köszöntjük a jubiláló iskolát. Kívánjuk, hogy haladó hagyományai, a munkásművelődés szellemé­ben további eredményekkel öregbítse hírnevét! T. E. Ülést tartott az országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottsága Gazdaságpolitikánk megvalósítását segíti - \ Együttműködési szerződést írtak alá Salgótarjánban Csütörtökön a Parlament­ben ülést tartott az országgyű­lés mentelmi és összeférhe­tetlenségi bizottsága. A tanács­kozáson Madarasi Attila pénz­ügyi államtitkár ismertette a képviselőkkel az 1980. évi költségvetés előirányzatát. Sándor Józsefnek, a bizott­ság elnökének vezetésével meg­tartott tanácskozáson felszó­laltak: Bozsó LásZlóné, Gás­pár Istvánná, Klaukó Mátyás, Kollár József, Mátay Pál, Szűcs János és Várhelyi Jó­zsef országgyűlési képviselők. A VI. ötéves tervi célkitű­zések megvalósítása érdeké­ben az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottsága, a Nógrád megyei Tanács, valamint a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem csü­törtökön szocialista együtt­működési szerződést kötött, ama törekvésektől vezéreltet­ve, hogy a közgazdaságtudo­mány eredményei közvetlenül szolgálják a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását, segítsék a megyében a gaz­daságpolitika hatékonyabb realizálását, ugyanakkor en­nek gyakorlati tapasztalatai feltáruljanak az oktató- és kutatómunka számára. A szerződés, melyet Dev- csics Miklós, a megyei párt- bizottság titkára, Hoffer István megyei tanácselnök, valamint dr. Csizmadia Ernő, a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem rek­tora írt alá — célul tűzte hogy kialakítsa a szerződő felek közötti kapcsolatokat olyan tervszerű együttműkö­dés alapján, amely egyrészt a társadalompolitikai és gaz­dasági döntések tudományos megalapozottságát, másrészt a közgazdaságtudomány fej­lődését, a tudomány, az ok­tatás és a gyakorlat egységét szolgálja. Egyebek között meghatá­rozza a szerződés hogy az egyetem konzultációk tévén és szakvélemények adásával segíti a megye vezető testü­letéit a VI. ötéves terv fo­lyamán jelentkező főbb gaz­daságpolitikai döntések, in­tézkedések kidolgozásában; segítséget nyújt a tovább­képző tanfolyamok megren­dezéséhez, a közgazdasági szakemberképzéshez, után­pótláshoz. Ugyanakkor a me­gyei pártbizottság és a me­gyei tanács, a többi között a tudományos és kutatómun­kához szükséges információ­kat az egyetem rendelkezé­sére bocsátja, illetve az ér­dekelt gazdasági egységek ez irányú tevékenységét koordi­nálja; lehetővé teszi, hogy az egyetem szakemberei részt vehessenek a jelentősebb gazdaságpolitikai, társada­lompolitikai kérdésekkel fog­lalkozó megyei tanácskozáso­kon, a gyakorlati munkában. Nincs egyöntetűség Vezető nyugatnémet poli­tikusok nem egyöntetűen ítélik meg a NATO-nak a pótlólagos fegyverkezésről szerdán ho­zott döntését. Hans Apel hadügyminiszter a Deutschlandfunknak adott nyilatkozatában azt állította, hogy az észak-atlanti tömb kül- és hadügyminiszterei „nagyon kielégítő eredménnyel” zár­ták döntő tanácskozásukat. Apel szerint elsősorban a NATO belső egységét fenyegető veszély hárult el. A kormányon levő szociál­demokraták ifjúsági szerveze­te elnökségi határozatban ítél­te el a NATO döntését. A jobboldali kereszténypár­tok szóvivői támogatásukról biztosították az észak-atlanti tömb döntését, és azt állítot­Mint a szerződés záróren-j delkezése megfogalmazta: a j ták, hogy ezt követően „reáli­megállapodás 1985. december i sabb feltételek” között kerül­het sor újabb leszerelési és fegyverzetkorlátozási megbeszé­lésekre a kelet és nyugat kö­31-ig érvényes. Ekkor kerül sor a tapasztalatok megvita- tására és döntenek a meg­hosszabbításáról, illetve a ki- j zott. bővítésről. J (MTJI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom