Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-02 / 282. szám

A Magyar vezetők távirata a Laoszi Képi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából KAYSONE PHOMVIHANE elvtársnak, a Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének SZUFANUVONG elvtársnak, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság elnökének, a Legfelsőbb Népi Gyűlés elnökének, Vientiane KEDVES ELVTÁRSAK! A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltása ne­gyedik évfordulóik alkalmából a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, a Minisztertanács és az országgyűlés, vala­mint a dolgozó magyar nép nevében testvéri üdvözletünket küldjük önöknek, a Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottságának, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kormányának, a Legfelsőbb Népi Gyűlésnek és a laoszi nép­nek. Pártunk és népünk nagy figyelemmel kíséri és üdvözli azokat az eredményeket, amelyeket a népi hatalom megszi­lárdításában, a társadalom forradalmi átalakításában a lao­szi nép, marxista—leninista élcsapata, a Laoszi Forradalmi Néppárt vezetése alatt elért. Nagy megelégedéssel látjuk, hogy az országaink és né­peink együttműködése tovább erősödött. Ennek a folya­matnak szilárd alapját képezik megkötött egyezményeink és megállapodásaink, amelyek végrehajtása eredményesen folyik. Nagyra értékeljük és támogatjuk a Laoszi Népi Demok­ratikus Köztársaság erőfeszítéseit, amelyeket az indokínai térség békéjének, az ott élő népek imperialistaellenes ösz- szefogásának, szoros együttműködésének elmélyítése érde­kében kifejt. Meggyőződésünk, hogy pártjaink és népeink testvéri barátsága és sokoldalú együttműködése, a marxizmus—leni- nizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján, a béke és a biztonság megszilárdítását, a szocialista országok egységét szolgálja mind az indokínai térségben, mind az egész világon. A magyar kommunisták és az egész magyar dolgozó nép változatlan szolidaritásáról biztosítja a laoszi népet abban a harcban, amelyet országa függetlensége, területi integri­tása és szuverenitása, belső vívmányai megőrzése érdekében folytat. Nemzeti ünnepük alkalmából ismételten forró üdvözle­tünket tolmácsoljuk önöknek és a testvéri laoszi népnek, újabb kiemelkedő sikereket kívánunk hazájuk békéjéért és biztonságáért, a társadalom szocialista átalakításáért folyta­tott küzdelmükben. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke APRÓ ANTAL, a Magyar Népköztársaság országgyűlésének elnöke ☆ A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Bé­ketanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottsága és a Magyar Nők Országos Tanácsa az évforduló alkalmából táviratban köszöntötte laoszi testvérszervezetét. Iráni helyzetjelentés A/. ENSZ Biztonsági Taná­csa helyi' idő szerint szom­baton este (közép-európai idő szerint vasárnap hajnalban) ül össze New YOékban, hogy megvitassa a teheráni ame­rikai követség megszállása miatt mindinkább elfajuló amerikai—iráni viszonyt és ennek esetleges nemzetközi k vetkezményeit. Mint ismeretes, Irán szer­dán kinevezett új külügymi­nisztere. Szadegh Ghotbza- deh, pénteken közölte: Irán nem tartja illetékesnek a vi­lágszervezetet arra, hogy az amerikai—iráni viszonyt megvitassa, és ezért Teherán ^nem küldi el képviselőjét a szombati BT-tanácskozásra. Hasonló szellemben nyilatko­zott Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője is. A Biz­tonsági Tanács tagjai egyéb­ként pénteken nem hivata­los megbeszéléseket tartottak az iráni vita előkészítésére és a szombati hivatalos ülés előtt is még egy ízben ma­gánjellegű találkozót tarta­nak. Hírügynökségi jelenté­sek szerint a szombati BT- ülésen az amerikai küldött­séget Donald Mc-Henry ame­rikai állandó ENSZ-nagykö- vet vezeti. Washingtonban kedvezően fogadták az iráni külügymi­niszternek azt a bejelentését, hogy Bruce Laingen, a tehe­ráni amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője és két kollégája, akik az iráni kül­ügyminisztériumban tartóz­kodnak szabadok és elhagy­ja -z országot. amerikai kü'ügyminisz- térii'.m szóvivője pénteken bejelentette: a mexikói kor­kormány hivatalosan is érte­sítette Washingtont arról. hogy Mexikó nem ad megis­mételt beutazási engedélyt az országba a volt iráni sah- nak. Utalt arra, hogy ez bo­nyolítja a helyzetet, de en­nek ellenére, „amint ezt Reza Pahlavi többször is ki­jelentette”, a volt iráni ural­kodó távozni kíván az Egye­sült Államokból. Pahlavi szóvivője a mexi­kói döntés után úgy nyilat­kozott. hogy a volt sah tá­vozni kíván az Egyesült Ál­lamokból, hogy ezzel „se­gítse Carter elnököt a tehe­ráni tragikus helyzet rende­zésében”. Közlekedés- biztonság A KGST-országok második közlekedésbiztonsági értekez­lete pénteken véget ért a cseh­szlovákiai Karlovy Varyban. Négynapos értekezleten több mint négyszáz szakember vett részt, közöttük Magyarország küldöttsége is. Az értekezlet elhatározta, hogy a most kialakult vélemé­nyek alapján ajánlásokat tesz a KGST illetékes közlekedési szekciója közlekedésbiztonsá­gi munkacsoportjának közös intézkedések, jogszabályok és közlekedési előírások kidolgo­zására. A laoszi nép ünnepén Négy évvel ezelőtt Laosz- ban kikiáltották a népi de­mokratikus köztársaságot. Űj korszak nyílt ezzel a kis in­dokínai nép életében — a gyarmati múlt, a polgárhá­ború évei után megkezdőd­hetett az ígéretes jövő építé­se. A laoszi forradalmi erők vezető ereje, a Népi Forra­dalmi Párt hosszú évek har­caira tekinthet vissza. Szö­vetségben a vietnami és kambodzsai kommunistákkal, a laoszi nép legjobb fiai küz­döttek a francia és japán hódítók, az amerikaiak hazai kiszolgálói ellen. A laoszi hazafias erők a polgárhábo­rú éveiben a felszabadított területeken már megkezdték az új típusú élet alakítását, amelyet a forradalom győ­zelme után az egész ország területén folytathattak. Ügy tűnt, minden lehetőség meg­van arra, hogy az ország végre kiszabaduljon a közép­kori állapotok, az írástudat­lanság, a népbetegségek, a nyomor béklyójából. Laosz- ban, ebben az elmaradott mezőgazdasági országban nem volt ipar, közlekedési hálózat, a föld méhének gaz­dag kincseit sem termelték ki. Az amerikaiak prostituál- ták a jobboldal által ellen­őrzött terület lakóit, s a ká­bítószer-termelő hegyi lakókat is zsoldosaikká tették. Az elmúlt négy év kemény munkával, harccal telt el, de még nem hozhatta meg mindazt az eredményt, ami­re a laosziak méltán számí­tottak. Elsősorban az okoz ma is gondot, hogy Kína" he­gemon ista politikát folytat Indokínában. Korábban a Pol Pot-féle kambodzsai re­zsimet használta fel céljaira. Ma már közvetlenül is fe­nyegeti a testvéri szövetség­re lépett három testvéror­szágot: Vietnamot, Laoszt és a népi Kambodzsát. A mao­isták kínai zsoldba állították a hegyi lakók bandáit, s a Thaiföldön élő reakciós ele­mekből is csapatokat szer­veznek a laoszi népi hata­lom ellen. Ebben a nehéz és bonyolult helyzetben a vien- tianei népi kormány fokozott mértékben törekszik az egy­ség megerősítésére, a szocia­lista országokkal való inter­nacionalista viszony fejleszté­sére. Ebben a szellemben alakulnak a magyar—laoszi kapcsolatok is. Á hét három kérdése 1. Miről tanácskozott Moszk­vában a párt Központi Bi­zottsága és a szovjet par­lament? 2• Kik álltak a mekkai me­csetfoglalás hátterében? A hagyományos évi mérleg­készítés hete zajlott Moszk­vában: tanácskozott azSZKP Központi Bizottsága — Leo* nyid • Brezsnyev adott alapos helyzetértékelést a plénum- nak —, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa pedig a jövő évi tervet és költségvetést vi­tatta meg, nem kevés figyel­met szentelve az idei tapasz, tálatoknak. Mindvégig a nép­gazdaság problémái álltak előtérben, s az eredmények számbavétele mellett sok szó esett a hiányosságok és fo­gyatékosságok kiküszöbölésé­ről. Nehéz esztendőként beszél­tek az 1979-es évről, az ötéves terv negyedik esztendejéről. Különösen így volt ez a me­zőgazdaságban, ahol a ter­mésátlagok ugyan jelentősen megnövekedtek aj korábbi öt­éves terv számaihoz viszonyít­va, de rendkívül kedvezőtlen időjárás következtében az előirányzottnál mégis jó negyvenmillió tonna gaboná­val kevesebbet tjjdtak csak betakarítani. Az energiafron­ton is bonyolult a kép. A földgáz-előirányzatot min­den bizonnyal túlteljesítik, viszont némi lemaradás mu­tatkozik a szén- és olajbá­nyászatban. (A Szovjetunió közismerten a világ legna­gyobb olajtermelője, s idei tel­jesítménye megközelíti a 600 millió tonnás mennyiséget, en­nek ellenére 7—8 milliós ki­esés mutatkozik az eredeti el­képzelésekkel szemben. Ezért hangsúlyozták mindkét ta­nácskozáson a takarékosságot, s az olaj pótlását más ener­giahordozókkal.) Kritikus és önkritikus hangon említet­ték a szállítás és közlekedés nem kellő szervezettségét, ami különösképpen Szibéria hatalmas területein alkot „szűk keresztmetszetet”. Nemzetközi kérdésekről ez­úttal kevesebb szó esett, igaz a szovjet sajtó folytatja el­ítélő kommentárjainak köz­lését a NATO új rakétatele­pítési terveivel kapcsolatban, s nyilván e kérdésekről is szó lesz a Varsói Szerződés' közelgő értekezletein. (A kül­ügyminiszteri bizottság Ber­linben ülésezik majd, a hon­védelmi miniszterek Varsó­ban tanácskoznak). Mégis elhangzott egy rendkívül fon­tos jelzés Moszkvából: a költségvetésben mintegy más­fél százalékkal csökkennek majd a katonai kiadások. A tett mindig ékesebben beszél a szónál: ha a nyugati olda­lon is ezt a gyakorlatot foly­tatnák, lehetővé válna a fegy­verkezési verseny korlátozá­sa, sőt visszafordítása. Ter­mészetesen csak a kölcsönös­ség alapján: az egyoldalú kezdeményezések jó indítást jelenthetnek, hosszabb távon I Meglehetősen elmosódottak még mindig a mekkai ese­mények, mintha egy politikai fátyol borítaná az iszlám szent városában lezajlott drámát,. Legalább ötször jelentették már be a harcok befejeződé­sét, de azután ismét „hadije­lentések” érkeztek, ha nem máshonnan, hát a stadion ki­terjedésű nagymecset ka­takombáiból. Nem lehet egy­előre pontos képet alkotni' a támadók, illetve az áldozatok számáról sem — zavarosak­nak tűnhetnek a letartózta.- tottak vallomásai. Az igazi ellentmondás azon­ban a támadók személye és céljai körül mutatkozik. A szaúd—arab hivatalos jelen­tések gondosan ismétlik, hogy hitehagyott muzulmánok, eretnekek akciója ment vég­be s különböző mahdista (messijásváró) szektákat em­legetnek. Mindezt kapcsolat­ba hozzáír azzal, hogy a tá­madás éppen az iszlám új­év napján játszódott le, már­pedig egyes irányzatok a most kezdődött mohamedán XV. századra jövendölték a meg­váltó feltűnését. Más hírek viszont politikai töltést tulaj­donítanak az eseményeknek, — több olyan szervezet je­lentkezett. amely megváltás helyett forradalmi fellépést sürgetett, legalábbis nyilatko­zataikban. Általában a nyug­talanság jelei tapasztalhatók Szaúd-Arábiában, nehezen el­lenőrizhető hírek érkeztek törzsi elégedetlenségről, sőt katonai csoportok mozgolódá­sáról. »A szaúd—arab belpolitika itt kap erőteljes világpolitikai összefüggést. Az iráni fordu­lat — Washington és Teherán viszálya — nyomán ugyanis, páratlan mértékben értékelő­dött fel Szaúd-Arábia, mint a Közel-Kelet egyik nyugat­barát bástyája, az olajpiac 6abilizátora. Az országban ki­robbanó minden nyugtalan­ság ezért még nagyobb nyug­talanságot kelt az Egyesült Államokban. Jól mutatja a washingtoni aggályokat, hogy a mexikói bejelentés után, mi­szerint az ex-sah-ot nem kí­vánják „visszafogadni”, Kai- ró kínálkozna Reza Pahlavi szinte utolsó menedékhelye­ként, de az Egyesült Államok még ezt a változatot sem szí­vesen látná. Washingtoni vé“ lemények szerint ugyanis ez­zel új bonyodalmak kelet-« kezhetnek a közel-keleti tér­ségben, ahol máris van belő­lük elég. A szaúd—arab fej­lemények, még a maguk tisz­tázatlanságában is, csupán megerősíthetik az amerikaiak bizonytalan érzéseit... A dublini vár híres György terme a kilencek állam- és kormányfőinek, a Közös Piac csúcsértekezletének adott otthont a héten. A vita és az alkudozás középpont­jában az a brit bejelentés állott, hogy nem akarják foly­tatni az eddigi befizetéseket a Közös Piac mezőgazdasági kasszájába. (Ebbe az alapba főként London és kisebb mér­tékben Bonn a befizető, míg Párizs, Róma, Koppenhága, s a benelux államok részére történnek a kifizetések. Az angolok azt nehezményezik, hogy a régi dicsőség hanyat­lásával ma már csak hetedik helyen állnak az egy főre eső nemzeti jövedelmet illetően a kilenc tagállam közül, még­is ők játsszák a „bálanya” szerepét. A partnerek viszont úgy vélekednek: az angolok pontosan tudták, mit vállal­nak, amikor a közös piaci be­lépésért folyamodtak. Más,’ panaszlistát is előterjesztet­tek. Nehezményezték példá­ul, hogy Londoh többet kér az északi-tengeri olajért; mint az OPEC. A francia el­nök a két ország a birkahá- borúját említette; a dánok a halászati gondokat.) Dublinben végül is egyetlen! megállapodás született: meg­egyeztek abban, hogy nem történt megállapodás és jö­vőre folytatják a megbeszélé­seket. Nem ígérkezik könnyű futam, az álláspontok mere­vek és a vitatott pénzössze­gek (hiszen nemcsak elvekről van szó!) 1980-ra még maga­sabbak lesznek... Réti Ervin azonban pozitív választ vannak a folytatáshoz. kí­Srbvjetunió—Vietnam A békés együttműködés gyakorlata Moszkvában ülésezett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa. évi népgazdasági tervet és költségvetést vitatták meg. Az ülésszak résztvevői az 1980. A délkelet-ázsiai helyzet alakulásában meghatározó jelentőségű a Vietnami Szo­cialista Köztársaság és a Szov­jetunió együttműködése is. A két ország kapcsolatainak új szakaszát nyitotta meg a ta­valy aláírt barátsági és együtt­működési szerződés. E jelentős politikai dokumentum a szov­jet és a vietnami népet a sok­oldalú testvéri kapcsolatok to­vábbfejlesztésére ösztönzi, s hozzájárul a szocialista világ- rendszer megszilárdításához is. A szerződés közvetlen ered­ménye a két ország együttmű­ködésének kiszélesítése volt a gazdasági,' a politikai, a tudo­mányos-technikai és más terü­leteken. A Szovjetunió többek közptt gazdasági és műszaki segítséget nyújt Vietnamnak 268 ipari üzem, állami gazda­ság, tanintézet építéséhez és helyreállításához, amelyek kö­zül 187-et már átadtak rendel­tetésének. Energetikai, építő­ipari, könnyű- és élelmiszer- ipari, vegyipari üzemek épül­nek. A legjelentősebbek kö­zülük a Hoa-bihn-i vízi erőmű, a Phu-ly-i hőerőmű, a Quang- xen-i külszíni fejtésű bánya, a Tink-tuki ónbánya, összehan­golják a tervezési-kutatási te­vékenységet is. A Szovjetunió főként berendezéseket, kőolaj- termékeket, műtrágyát és élel­miszert szállít Vietnam'nak. Sok ezer vietnami ifjú és le­ány tanul szovjet tanintéze­tekben. A szovjet—vietnami barát­sági és együttműködési szer­ződés a szovjet állam interna­cionalista politikájának meg­győző példája. A két ország barátsága még sin$s ínyére mindenkinek. Azoknak, akik a feszültség elmélyülésére, a szocialista országok megosz­tására, elszigetelésére számí­tanak. Ebbe a táborba tartozik több imperialista hatalom mellett Kína is, amely tart a független, egységes, szocialista Vietnamtól. A szovjet—vietna­mi' dokumentum — amelyet abban az időszakban írtak alá, amikor a maoista vezetés egy­re ellenségesebben lépett fel Vietnam, Laosz és Kambodzsa hazafias erői ellen, amikor Pe­king megszüntette a Vietnam­nak nyújtott gazdasági segít­séget és visszahívta az ország­ból szakembereit — valójában stabilizáló szerepet játszott a térségben. A Szovjetunió támogatása különösen erős volt azokban a nehéz napokban, amikor a kí­nai fegyveres erők betörtek Vietnam területére. Moszkva követelte az agresszió beszün­tetését és a kínai csapatok ha­ladéktalan kivonását a Viet­nami Szocialista Köztársaság­ból. A szovjet kormány figyel­meztette a kínai vezetőket, hogy a Szovjetunió teljesíti a barátsági és együttműködési szerződésben vállalt kötele­zettségét. Ez a kijelentés két­ségtelenül kijózanítólag ha­tott. Az agresszoroknak tudói kell, hogy a vietnami nép aka­ratát, erejét nem tudják meg­törni. A szovjet—vietnami szer­ződés, miként azt Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta: „Már politikai realitás, és akár akarják, akár nem szá­molniuk kell ezzel a reali­tással”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom