Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)
1979-12-08 / 287. szám
♦ Jó politikai légkörben Beszámoló párttaggyűlések A KONGRESSZUS szelét jelző beszámoló taggyűlések — csakúgy mint szerte a megyében — november 15 és december 15 között zajlanak le Balassagyarmat pártalap- szervezeteiben. Korai még a végleges mérlegkészítés, de bizonyos tendenciák már kirajzolódtak. Az eddig lebonyolított beszámoló taggyűléseken a párttagok több mint 88 százaléka jelent meg. A beszámolók terjedelme és színvonala alapvetően megfelelt az igényeknek. Kellő arányban értékelték a pártéletet, a gazdaság- politikai munkát, az ideológiai tevékenységet, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak pártirányításának tapasztalatait. Jól érzékelhetőek voltak a sajátosságok. A beszámolók többsége oknyomozó, elemző, kritikus és önkritikus, ugyanakkor előremutató volt. A beszámolók vitáiban a jelenlevők több mint 31 százaléka vett részt. A tagság érdemi részvétele a vitában színvonalasnak értékelhető, ám egy-két alapszervezetben öt év munkájának értékelése nem kapott jelentőségének megfelelő megítélést. A hozzászólók zöme megerősítette és konkrét tényekkel alátámasztotta a beszámolók megállapításait. A taggyűléseken elhangzott városi pártbizottsági minősítéseket elfogadták, és a kritikai észrevételekkel egyetértettek. A pártbizottság és az apparátus irányító, segítő, ellenőrző Hetet egy csapósra munkájáról elismerően vélekedtek. A pedagógus-alapszerveze- tekben az értékelés középpontjába a közoktatás-politikai határozat ötéves végrehajtásának tapasztalatai kerültek. Folyamatában. fejlődésében vizsgálták a nevelő-oktató munkát. A határozat egyes konkrét feladatainak megvalósításában érzékeltették a párttag pedagógusok felelősségét, a pártszervezetek helyét, szerepét, jelentőségét. Az értékelések egyik alapgondolata volt, hogy a hatékonyság és a minőség javítása nem csupán a gazdaságban feladat, de a nevelésben, az oktatásban is. Az értékelések érdeme, hogy nem váltak siránkozássá a mostoha tárgyi feltételek miatt, hanem az ilyen körülmények között végzendő munka hatékonyabbá tételére serkentettek. A GAZDÁLKODÓ, szolgáltató, kereskedelmi alapszervezetek ötéves értékelésének középpontjába a gazdálkodási, pénzügyi fegyelem betartása, a lakossági ellátás színvonalának fejlesztése került. Kedvező tendenciaként értékelték azokat a kezdeményezéseket, amelyek az ellátás javítását szolgálták. A párt belső életének, az ideológiai nevelő munkának különböző vonatkozásait a legtöbb alapszervezetben fejlődőnek ítélték meg. E fejlődés tükröződött a szervezeti élet, az oktatás-képzés rendszerességében, a beszámolók színvonalának emelkedésében. Több helyen a pártmegbízatások rendszeresebb számonkérését szorgalmazták. Az eszmei-politikai nevelő munkát mindenütt fejlődőnek minősítették. Szerkezetében és tartalmában is színvonalasabbá vált a munka. A lakóterületi alapszervezetek számvetésében a terület politikai, társadalmi fejlődésének megítélése került reflektorfénybe. A területi alapszervezetek munkáját az általános politikai feladatok színvonalas végrehajtása mellett a megváltozott körülményekhez jobban igazodó útkeresés, új munkastílus, munkamódszer kialakítása jellemezte. A határozati javaslatok rövid távú és konkrét feladatokat fogalmaztak meg. Az átfogó politikai tennivalókat úgy határozták meg, hogy a XII. pártkongresszus határozatainak helyi alkalmazására ösztönzők legyenek. A beszámoló taggyűléseken egyúttal megválasztották a vezetőségválasztó taggyűlések tisztség- viselőit is. AZ EDDIG lezajlott beszámoló taggyűlések ünnepélyes külsőségek között, jó politikai légkörben, munkajelleggel és tartalmasán zajlottak le Balassagyarmaton. A tagság döntő többségét felelősségteljes, megalapozott vélemény- nyilvánítás jellemezte. A tapasztalatok jelzik, hogy a párttagság alkalmas és kész a közelgő pártkongresszus határozataiból adódó magasabb szintű követelmények végrehajtására. IV 1« ^ ' Miként zárják az esztendőt Balassagyarmat üzemei? Az idei esztendőből alig több mint három hét van hátra. Miként zárják a város ipari üzemei — hétben tettünk körsétát — és a három szövetkezet a gazdasági esztendőt? A kérdésre Koncz Lászlónak, a városi pártbizottság politikai munkatársának a segítségével kerestük a választ. A Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyárában a. minőségre nagy figyelmet fordítottak. Érvényesítették a minőségi bérezés elvét, szigorúan felelősségre vonták a technológiai fegyelmet megszegőket. Az idei termelési érték várhatóan egymilliárd 135 millió forint lesz. A tervteljesítés ezáltal 93 százalékra alakul. Ami még fontosabb: jól sikerült a kivitel és kedvezően alakult a nyereség. A kábelgyár 110 millió forint nyereségre számított, és várhatóan ennyi folyik be a kasszába. Ami igen dicséretes: túlteljesítették már eddig is az exportot. Az év végéig a rubelelszámolású kivitel várhatólag 63 százalékkal, a dollárelszámolású kivitel 14 százalékkal szárnyalja túl a tervezettet. A gyár az idén húszmillió dollárt tesz le a népgazdaság képzeletbeli asztalára. Az sem elhanyagolandó, hogy míg tavaly egy dollárt 39 forintból, az idén már 37 forintból állítottak elő. A Balassagyarmati Fémipari Vállalat nem teljesíti idei tervet. Menet közben tervmódosítást hajtottak végre. Így a csökkentett tervet előreláthatólag egy százalékkal túlszárnyalják. A termelési érték 293 millió forint körül alakul. Ami derűlátásra ad okot: az ereded nyereségtervet 9,5—10 száza'ékkai túlteljesítik. A kivitel viszont na-von rosszul.alakult. A Magyar Alumínium- ipari Tröszt — enyhén szólva — fogyatékos piackutatására alapozva, közel százmillió fori-■ értékű exportra számítot- t -’elyett 2 millió 500 ezer • 1 értéket teljesítenek. A Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyára várhatóan 7 százalékkal elmarad a terv teljesítésétől. A 215 millió forint termelési érték helyett 195 millióra futja erejükből. A nyereség sem alakult valami rózsásan, mert 85 százalékos teljesítés várható. A kivitelben szintén lemaradás tapasztalható. A tőkésexportot csak 35 százalékra teljesítik, míg a szocialista kivitel közel száz százalék körül alakul. A legtöbb gondot a nem egyenletes minőség okozza. Az Ipoly Bútorgyár termélé- si értékét valószínűleg 95 százalékra teljesíti. A nyereség- tervben 15 százalékos lemaradás tapasztalható, de az új gyár építésére felvett hitel visszafizetésének nem lesz akadálya. Annál nehezebbnek ígérkezik a jövő esztendő. Minőségi gondok az idén sem jelentkeztek. A termelési érték 195 millió forint körül alakul, a tőkéskivitel 16 millió forint körül lesz, am a terv 90 százaléka. A Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati telepe — a tavalyinál alacsonyabb — idei tervét egy százalékkal túlszárnyalja és 94 millió forint értékű terméket produkál. A hatékonyság alakulását a telepen nem tudják figyelemmel kísérni, ami gondokat okoz. A Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat balassagyarmati gyáregységében a 375 milliós évi termelési értéktervet 3 százalékkal túlteljesítik. Szépséghiba, hogy az idei terv alacsonyabb mint a tavalyi volt. A Salgótarjáni Ruhagyár balassagyarmati gyárában az idén rendben mennek a dolgok. Teljesítik a 101 millió forint értékű tervet, és túlszárnyalják a nyereségtervet. Az új gyár viszont — építője a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat — nem készül el december 31-re, csak jövőre adják át rendeltetésének. Miként áll a szövetkezetek szénája a városban? A Balassagyarmati Építőipari Szövetkezet remekelt, hiszen november végére megvalósította idei tervét. A túlteljesítés várhatóan 2—3 százalék lesz, és meghaladja a 47 millió forintot. Amivel viszont nincs mit dicsekedni: a nyereségtervet várhatóan 64 ’ százalékra valósítják meg. A Balassagyarmati Szolgáltató Szövetkezet 23,5 milliós termelési értékíérvét valószínűleg 9 százalékkal túlszárnyalja. A nyereség elmarad a várttól, 84 százalékra valósítják meg. A Balassagyarmati Ruházati Szövetkezet 37,3 millió forint értékű termelési tervét egy százalékkal túlhaladja. A nyereségben 7 százalékos túlteljesítés várható. A városi összkép tehát vegyes. A hátralevő három hétben további erőfeszítésekre van szükség, hogy a termelésben több legyen a fény és kevesebb az árnyék. Újsághír: — Rith Lajosnct. a balassagyarmati városi pártbizottság első titkárát november 7.-e alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. "☆ ' ' ' • ' — Balassagyarmaton születtem. Gyermekfejjel éltem meg á felszabadulást.. A Szügyi út mellett laktunk. Átéltem a bombázásokat, a felrobbant épületek látványát. A II. Rákóczi Ferenc Általános Nyolc nap óta új titkára van Balassagyarmat ifjúsági mozgat- mának. Rampasek Péter december l-től tölti be a városi KISZ- titkári funkciót. A 27 éves fiatalember Balassagyarmaton született. A Balassi Gimnáziumban 1971-ben érettségizett. A középiskolában KISZ-alapszervezeti vezetőségi tagként dolgozott. Következett az Ipoly Cipőgyár, a katonaság. Visszakerült a cipőgyárba, alapszervezeti titkárnak választották. Egy esztendő múlva már testületi tag lett, hiszen beválasztották a városi KlSZ-bizott- ságba. Életében jelentős állomásnak bizonyult, hogy 1978. október 1-én politikai munkatársként bekerült a városi KISZ-bizottság apparátusába. — Gondolom azért esett rám a választás, mert alaposan ismertem a KISZ-munka fortélyait, és megfelelő elméleti alapokkal is rendelkeztem. Három-négy hónapi apparátusi munka után rájöttem, hogy sok még a tanul- nivalóm. Nyakamba vettem a várost, sokat jártam területre. Közben sokat tapasztaltam is — emlékezik Rampasek Péter. A városban 116 Ifjúsági alapszervezet működik. Ebből 59 tanulói, 57 pedig dolgozói. A KISZ» bizottságok száma 12, a közvetlen városi irányítású dolgozói alapszervezeteké 32. A városban aa ifjúsági szövetségnek 2870 tagja van. Ez tehát az új városi titkár munkaterülete. Mit tart legfontosabb, legsürgetőbb feladatának? Íme a válasza: — A hamarosan lezajló XII. pártkongresszus ifjúságpolitikai feladatainak végrehajtását, a szervezettség javítását, a gazdaságpolitikai munkában való hatékony részvételt. A terület szerteágazó, hiszen politikai ' képzéssel csakúgy kell foglalkozniok, mint a honvédelmi neveléssel, vagy az ifjúsági sporttal. Az új titkárhoz a közművelődés és a sport áll legközelebb. Tudja, hogy a bizalom nagy felelősséggel is párosul. A barátságos, szimpatikus fiatalember remélhetőleg eredményesen, hozzáértően irányítja a KISZ-munkát a városban. Több a szó, mint a tett Városi kommunista sportaktíva Városi kommunista sport- aktíva zajlott le a közelmúltban Balassagyarmaton. A város jelentősebb üzemeinek, vállalatainak, intézményeinek vezetői, valamint a párttitkárok közül közel százan vettek részt. Megnyitót mondott Szakai Jenő, a városi pártbizottság politikai munkatársa. Üdvözölte Szúnyog Tibort, a Nógrád megyei Testnevelési és Sport Hivatal elnökét. Ezután vitaindító beszédet mondott Zentai Csaba, a városi pártbizottság titkára. Helyzetelemzést nyújtott és feladatokat fogalmazott meg. Elmondotta, hogy Balassagyarmaton a sportéletnek hagyományai vannak. Fejlődését mindenkor meghatározta, szerkezetében módosította a város társadalmi, gazdasági életének alakulása. Különösen a -- negyedik ötéves tervben, a dinamikus ipari fejlődés kedvező, ' új helyzetet teremtett a sport minőségi fejlesztéséhez. A város általános fejlődésével, a munka- és életkörülmények változásával javultak a tömegsport és a verseny- sport feltételei. Az új helyzetet felismerve határoztak egy városi nagyegyesület létrehozásáról és 1969-ben több sportkör egyesülésével létrejött a Bgy. SE. Megalakulásával megteremtődtek a feltételei a minőségi sport jelentős fejlődésének, kedvező hatást gyakorolt az iskolai, a munkahelyi tömegsport színvonalának emelkedésére. A város lakosságának több mint egyhar- mada a sportkör tagjaként, sportolóként, aktívaként vagy szurkolóként közvetlenül kapcsolódik a sportmozgalomhoz. — A fejlődés ellenére a város sportélete ellentmondásos. A sportélet legtöbb területén nem használtuk ki kellően a szellemi és anyagi erőforrásainkat. lehetőségeinket — hangsúlyozta Zentai Csaba. A tömegek testedzésének és sportolásának helyzetéről elmondotta, hogy "a város tömegsportja évről évre fejlődik. Ebben az évben a tömegsport-rendezvényeken több mint 1500-an vettek részt. Legnépszerűbbek a különböző kispályás rendezvények és a futónapok. A téli időszakban, a vállalati kollektívák rendelkezésére áll szombat délutánonként a városi sport- csarnok. A növekvő részvétel mellett a felnőttek, üzemi, intézményi kollektívák tömegsportja nem elég rendszeres és a résztvevők között kevés a nő. « Az előadó ezután az általános iskolák és a középfokú oktatási intézmények testnevelésével és sportéletével foglalkozott. — A testnevelés és a sportmozgalom fejlődését alapvetően az iskolai tevékenység határozza meg. Az utóbbi években határozott fejlődés tapasztalható, de az iskolai testnevelés és diáksport állapota még nem felel meg a követelményeknek városunkban. Ma már a felismerés, az egyetértés kezd egyre nagyobb teret hódítani, de a mindennapok során még mindig több a szó mint a tett — mondotta Zentai Csaba. A munkahelyi sport kérdéseinek taglalása után a versenysportról beszélt az előadó. A tíz éve megalakult Bgy. SE hat szakosztállyal, 2ii sportolóval és 700 ezer forint költségvetéssel kezdte meg működését. Manapság már a sportolók száma 559, a költségvetés pedig 3,5 millió forint. Ugyanakkor nem emelkedett megfelelően * pártoló tagok száma, akik jelenleg 472-en vannak. Jelentősen javult a sportkör szakember-ellátottsága. A hét szakosztályban és a sportiskolában 26 jól képzett edző irányításával folyik a munka- A sportkör az Idén már hat ifjúsági és serdülőválogatott versenyzővel rendelkezik. A kiemelt szakosztályok közül az atléták és a labdarúgók céltudatos, színvonalas munkát végeznek. A megfelelő anyagi támogatás, a város sportszerető lakóinak összefogása tette lehetővé, hogy az országos sportegyesületi rangsorban az indu. ló 252. helyről az idén várhatóan százon belüli helyezésre rukkol elő a sportkör. Az állami és pártirányítás tapasztalatainak taglalása után a feladatokról szólott a városi pártbizottság titkára. A tömegsportban élre, a mennyiségi fejlesztés mellett a rendszerességet, a teljesítmények növelését, a kisebb létszámú kollektívák bevonását kell helyezni. A fiatalok testnevelését és sportolását kiemelt feladatként kell kezelni, és sokoldalúan segíteni a munkahelyi olimpia céljai, nak megismertetését. A versenysportban legfontosabb a megszerzett pozíciók erősítése es fokozatos javítása. A káder- és személyzeti munkában nagyobb tervszerűségre var. szükség. A pénzügyi feltételek kiegyensúlyozottabb megteremtésére kívánatos törekedni, a meglevő sportlétesítményekkel észszerűbben kell gazdálkodni és csökkenteni kihasználtságuk aránytalanságát. Ezután nyolc hozzászóló következett, közötttük Szúnyog Tibor, az MTSE elnöke os Madarász László, a peda. gógus-pártvezetőség titkára. Az aktívaülés Szakai Jenő zárszavával ért véget. Életem a város Iskolában tanultam. Elmondhatom, hogy boldog gyermekkorom volt. Jól tanultam. Jeles vagy kitűnő bizonyítványokat vittem haza. Szerettem tanulni, különösen a humán tárgyakat. A Balassi Gimnáziumban érettségiztem. A francia nyelvet Versényi György, a fizikát Kovács Gábor tanította. Ma is megbecsüléssel emlékezem dr. Szabó Károlyra, aki megszerettette velem az irodalmat. Vonzott a pedagógusi pálya. Mégis gyógytornásziskolába kerültem, Budapestre. Két évig tanultam a fővárosban és két évtizeddel ezelőtt visszakerültem Balassagyarmatra. Azóta is itt élek. Az egészségügyben — a városi kórházban — 14 éven át dolgoztam. Igényes. fejlődőképes kollektívában. Ma is szeretem az egészségügyet. — A két évtized szinte permanens tanulással telt el. Tíz évvel ezelőtt fejeztem be a l Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolát. Elvégeztem az esti egyetem hároméves általános tagozatát. A Politikai Főiskolára négy éven keresztül jártam. Művelődéspolitikai szakon tavaly fejeztem be. Ahhoz, ho^y zavartalanul tanulhassak, sok segítséget kaptam a családomtól, a két nagymamától. Hiszen közben három fiúgyermeket neveltem. Norbert katona és agrármérnök szeretne lenni. Péter nyolcadikba jár és erdőgazdasági 'szakközépiskola felé kacsingat. Lajos még csak 11 éves, és később dönti el, hogy milyen pályát választ. — Mozgalmas az életem. Szerencsés embernek tartom magám. De tettem is azért, hogy előbbre jussak. Munkámat mindig elismerték. A köz- életiségbe régen belekóstoltam. Alapítója volta:-- a KISZ-nek, 1968—73. között a városi kórház függetlenített szakszervezeti titkáraként dolgoztam. A városi pártapparátusba — titkárként — 1973-ban kerültem. Az első titkári tisztséget 1978. január 5-től töltöm be. — Munkámban az emberek iránti tisztelet és szeretet vezérel. Célom, hogy megértsem, megnyerjem őket, kedvező irányba befolyásoljam az életüket. Ez időigényes feladat, sok türelmet igényel. De kamatozik. Jó dolog nemes célokért megnyerni az embereket. Nekem ez a város az életem, harmincnyolc éve élek itt. A város épül, szépül, fejlődik. Örülök, hogy tudunk élni a lehetőségekkel. Remek érzés, hogy megadatott számomra a lehetőség: a város- fejlesztés részesének mondhatom magam. ‘ Hallatlan nagy adománya az életemnek, de óriási felelősség is. Diadalmenetnek nem mondhatom. A sokirányú érdekegyeztetés nem könnyű. De csinálom, ameny- nyire erőmből, tehetségemből futja. A városért, a város dolgozóiért. (Rith Lajosné monológja) r. i.
