Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)
1979-12-31 / 305. szám
X Romhányban az első telepszerű többszintes, városias jellegű, komfortot nyújtó lakást a kerámiagyáriaknak építették. A község nemrégiben elfogadott, véglegesnek mondható rendezési tervében újabb, a gyáriaknak szánt, többszintes lakóház építése is szerepel. A közeli jövőben Romhányban felépül az első olyan többszintes lakóház is, amely tanácsi rendelkezésű, célcsoportos kategóriába tartozik. Ezenkívül évente átlagosan tizenöt családi ház is megépül. Az ország műemlékei között megbecsült helyen szerepel a romhányi háromnyílású, boltíves barokk hidacska, korlátján a hidak, vizek Szent János szobrával, rajta a kőbe vésett felirattal, amely tanúsítja, az 1700-as évek végén emelték a rakoncátlan Lókos-patak fölé. Megkímclését, ahogy szaknyelven mondják: „kiváltását” nagyrészt a kerámiagyári terjeszkedés tette lehetővé, hiszen a visszaduzzgsztó hatására kialakult természetes árterületen áll, s termel a Romhány III. A romhányi községtábla, miként a képen az alatta felfedezhető emlékmű Is tanúsítja, Rákóczl-mezején, az 1710-es romhányi csata színhelyén áll. Ez az emlékmű köszönti a Szátok felől érkezőt, évtizedek óta hirdetve: itt küzdött heves kézitusában a császári erőkkel a vitéz kuruc sereg, vállvetve a svéd és finn önkéntesekkel. Rákóczi fejedelem utolsó nagy csatájának színhelyén emelt emlékmű domborművét az egyik leghíresebb hazai műemlékszobrász, Istók János mintázta, éppen negyvenhét esztendővel ezelőtt. Nem csupán a megóvott emlékmű, számos helybeli intézmény elnevezése is mutatja: híven őrzik a Rákóczi-hagyományokat. A z óév utolsó falukrónikájának helytörténeti metszetében talán-talán méltányolható módon keveredik a régi és az új, a helybéli hagyományra épülő, azon fejlődő jövő. Az egykori jobbágyházak szűkre méretezett karéját, a valóáágos kiflit formázó romhányi ősmagot a szabadságban eltöltött három és fél évtized nyomán több mint háromszázötven új, beépítésre szánt telek övezi a község északnyugati, és északkeleti részén. Valamikor a kastélyok állták útját a fejlődésnek. A két, ma is meglevő kastély, a Prónay- és a Laszkáry-féle címeres kúriákon túl ugyanis már az’ uradalmi földek húzódtak. Arra a község nem terjeszkedhetett, de 'talán elegendő ereje sem lett volna hozzá. Szolgálnak a kastélyok. Kertjeikben még megtalálhatók a hatalmasra nőtt, ma is álló fatanúk, de a földi halandók számára megközelíthetetlen nemesi parkok mezsgyéi régen eltűntek. Az egyikben ipari üzem korszerű raktárépülete, a másikban egy igazi romhányi újdonság — tornacsarnok magasodik! A környék egyetlen korszerű tornacsarnokáról Tuskő Mihály tanácselnök mondja: — Csakúgy, mint sok más helybeli fejlesztésben, ennek a megépítésében is jelentős részt vállalt magára az önmagát is megújító, itthon és külföldön egyaránt jól csengő n£vet szerző kerámiagyár. A csarnok építése nagyrészt befejeződött,. bizonyos fűtési-szerelési és csatornázási munkák elvégzése van folyamatban, 1980-ban mindenképpen felavatják, és akkor a felnőtt sportolókat, a gyerekeket egyaránt jól szolgálja majd. A gyár, amely gyakorlatilag befejezte a több mint egy- milliárd forint értékű beruházásának, új gyártócsarnokának, korszerű üzemének létesítését — úgyszólván minden romhányi újdonságban érdekelt. A Finomkerámiaipari Művek Romhányi Építési Kerámiagyára tulajdonképpen mindig is jelentős, meghatározó, szerepet töltött be ezen a tájon, ahol a csempegyártásnak a húszas évektől folytonosan megújuló hagyományaira, és a kerámiagyártást jól ismerő szakember- gárdára lehetett támaszkodni, na, és az errefelé található kitűnő minőségű agyagra. A Romhány III. kísérleti üzemében már jóval túljutottak az 1979-es esztendőre tervezett 500 ezer négyzetméternyi termék előállításán. Romhányból nem eljárnak az emberek dolgozni, itt a bejárók nagy száma a jellemző. A másik helybeli FIM-üzemben kétszázan, a váci híradástechnikai gyáregységben ugyancsak kétszázan, a kerámiagyárban hatszázam dolgoznak. Közöttük sok a vadkerti, szátok!, kétbodonyi, tereskei, a környék sok-sok falujának lakója; akik itt váltak jó szakemberré, ipari körűimé“ nyék között dolgozó „keramikussá”. Úgy ért ezen a vidéked majd mindenki a kerámiához, mint ahogy az 1800-as években mindenki értett többet-kévesebbet, például a gyümölcstermesztéshez, -nemesítéshez. A romhányi kőfaragómester fia, Bereczki Máté, híres- neves pomológussá, rendszerezővé nőtte ki magát ezen az agyagos talajon, a romhányi kertek, kertművelők, gyümölcsöt nemesítők, vadfákba oltók között. A társközségek: Két- bodony, Kisecset, Szente (Nőtinccsel együtt a nógrádi táj legszebb nevű községei ezek) kertjeiben persze ma is élnek a gyümölcstermesztő-hagyományok, amelyekről Bereczki népmesébe illő hangulattal tanúskodott érdekes-szép leírásában a múlt század végén. A gyümölcspalántáktól rövid, egyenes gondolati út vezet a „keramikuspalántákig”. Újdonságnak számít az is, követendő szép példának, hogy a kerámiagyárban alkotó házaspár vezetésével, áldozatos munkájával, a gyár támogatásával a romhányi, környékbeli gyerekeknek, a gyári műteremben keramikusszakkört hoz- < tak létre, alkotásaikat ki- is állították. Romhányi újdonság azonban más is akad; az egyik legérdekesebb a híres műemlék híd kiváltása. Az értékes barokk híd mögött már felépült , az új. A történelmi nevezetességű Lókos-patak, mintegy hétszáz méter hosszan új mederben folyik majd, s ezzel megszűnik az áradás veszélye, amire azért is nagy szükség van, mert-hiszerí az egykori természetes árterületen a kerámiagyár új üzeme kapott helyet. I ' gy aztán semmi csoda nincs abban, hogy ennek a munkának a finanszírozásában is jelentős szerepet vállalt a kerámiagyár. De ugyan miben nem? A telepszerű többszintes, városias jellegű lakások építését is a gyár kezdte> Romhányban. Rövidesen nyolc tanácsi lakást is ilyen módon építenek fel. Á három ipari üzem közös ösz- szefogása érvényesül az 1980-ban munkába állítható napi kétszáz köbméter teljesítményű, a községet és az üzemeket egyaránt szolgáló szennyvíztisztító létesítésében is, és ugyancsak az összefogás érzékelhető a községnek a térségi vízműhöz csatlakoztatása. Más szóval: van abban valami jelképszerű, hogy valamennyi romhányi újdonság kizárólag a munkával tart kapcsolatot 1980-ban is! ✓ T. Pataki László Kép: Kulcsár József Molnár Ignác gépbeállító lakatos véleménye figyelemreméltó az új gépekről, a Romhány Ill-ban: — A préselők teljesítménye egyenesen fantasztikus, a rakodó gépegység pedig teljesen új technológiát jelent számunkra. Tuskó Mihály tanácselnök. A háttérbe^ egyelőre szerényen meghúzódik az egykori Laszkáry-kastélyparkban felépített, átadásra váró romháagf tornacsarnok, amely jelentős baiyfeeé' mMtőgással valós ült súg.
