Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-28 / 302. szám

Szerződéses kapcsolatok, fegyelem Felavatták Ladislav Novomesky költő A Minisztertanács csütörtöki ülésének napirendjén Apor Zoltán, az MTI hírma­gyarázója írja: A különböző vállalatok, gaz­dálkodó egységek szerződéses kapcsolatait jelenleg is a szál­lítók — másként szólva: vál­lalkozók — gazdasági erőfölé­nye jellemzi. Talán ez a legfi- gyelemre méltóbb megállapí­tása annak a jelentésnek, ame­lyet — az igazságügy-miniszter és az Országos A'nyag- és Árhi­vatal elnökének előterjesztésé­ben — csütörtökön tárgyalt a Minisztertanács. A szerződéses fegyelemről az érdekelt mi­nisztériumok és országos ha­táskörű szervek, valamint a fővárosi és a megyei bíróságok gazdasági kollégiumainak meg­állapításai nyomán kerekedett a kép, amelynek egy-egy részletét néhány nagyválla­latnál tapasztaltak gazdagíta­nak. Az Igazságügyi Miniszté­rium, az Országos Anyag- és Árhivatal, a Legfelsőbb Bíró­ság és a Legfőbb Ügyészség képviselőiből alakult munka- bizottság az Egyesült Vegyi­művekben, a Ganz-MÁVAG- ban. a, Lenin Kohászati Mű­vekben, valamint a Dél-ma­gyarországi Magas- és Mély­építő Vállalatnál tájékozó­dott. Hasznosították a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság és a Pénzügyminisztérium bevételi főigazgatósága idevá­gó vizsgálatainak eredményét# Is. A szerződési rendszer fő célja annak biztosítása, hogy megfelelő gazdasági kapcso­latok alakuljanak ki, s hogy a szerződésszegők kényszerít­hetők legyenek kötelezettsé­geik teljesítésére, amint erre a jog lehetőséget is nyújt. Csakhogy a lehetőség önma­gában véve kevés, élni kell, kellene vele! Ezt sugallja a jelentés, amelyből kitűnik, hogy a vállalatok együttműkö­dése a szerződés megkötését megelőzően sem megfelelő. A megrendelő általában akkor kénytelen föladni rendelését, amikor még nem tudja teljes körűen fölmérni kötelezettsé­geit. A szállító viszont — az anyagbeszerzés gondjai miatt — későbbi megrendelést már nem fogad el, s ha mégis, úgy nem a kért határidőre. A gazdasági kooperáció kö­vetkező lépcsőfoka: a szer­ződés megkötése. Az írásos megállapodások tartalmát te­kintve szembeötlő, hogy a szerződésekben többnyire a szállító érdekei érvényesülnek, akár a mennyiségről, akár a minőségről, vagy a határidőről legyen szó. Általános tapasz­talat, hogy több évre szóló szerződést — az élelmiszeripar és a fuvarozás egyes ágazatait kivéve — nem szívesén köt­nek a vállalatok, főként a vál­tozó piaci viszonyok és árak, valamint a szállítási bizonyta­lanságok miatt. Túlontúl sok­szor módosítják indokolatla­nul a szerződéseket, nem rit­kán az egyik fél gazdasági erő­fölényét kihasználva kénysze­ríti ki az ilyen változtatást, hogy elkerülje a szerződéssze­gést követő szankciókat. A megrendelők, nem akar­ván veszélyeztetni jövőben gazdasági kapcsolataikat, haj­lamosak megalkudni a szá­mukra kedvezőtlen helyzettel. Néha ugyan ( formálisan érvé­nyesítik a késedelmes szállítás miatti kötbérigényüket a bí­róságnál, de utóbb bejelentik: a vitás kérdést peren kívül ren­dezték. S ez nem véletlen, hiszen volt olyan eset, amikor a szállító, mert megkötbérez- ték, újabb szerződést már nem kötött. A felmérés nyomán az ille­tékesek leszögezték, hogy a ki­alakult helyzet — amíg a megrendelők között válogat­ni lehet — az erőfölényben levő termelő vállalatokat alig­ha ösztönzi arra, hogy haté­konyan, jó minőségű terméket állítsanak elő. A szerződéses kapcsolatokban mutatkozó lazaság másfelől arra késztet különböző gazdálkodó szerve­zeteket, hogy importból sze­rezzenek be olyan árut, amelyhez a hazai piacon is hozzájuthatnának. Kétségte­len, hogy a felügyeletet gya­korló szervek irányító mun­kája az utóbbi időkben je­lentősen fejlődött, s ez kihat a szerződéses kapcsolatokra is, ám a változás csekély mérté­kű, s nem is tekinthető általá­nosnak. A Minisztertanács ülésén rámutattak arra, hogy mivel a szerződéses kapcsolatokban tapasztalt visszásságoknak alapvetően gazdasági okai van­nak, a megoldás is gazdasági intézkedésektől várható, olyan döntésektől, amelyek eredménye a termelési szerke­zet célszerű átalakítása, az indokolatlan monopolhelyzet visszaszorítása. Az 1980. janu­ár 1-én hatályba lépő mó­dosított szabályozó rendszer várhatóan olyan új helyzetet teremt majd a beruházások és termelőeszközök piacán, amely elősegíti az egészséges gazda­sági kapcsolatok kialakulását. Hatását azonban csak a gya­korlati tapasztalatok alapján lehet majd felmérni, s meg­állapítani, hogy a megváltozott helyzetben milyen intézkedé­sek szükségesek. A szabályo­zás egyrészt jó lehetőséget te­remt a gazdálkodó szervezetek önállóságának. kezdeménye­zéseinek kibontakozásához, másrészt lehetőséget nyújt arra, hogy az illetékesek fel­lépjenek a központi irányítás, egyszersmind a népgazdasági érdek érvényesülését > gátló törekvésekkel, magatartással szemben. Mindezt a jog eszközeivel is elő kell mozdítani: a bírósá­gok gyakorlatában fokozott figyelmet kell fordítani a gaz­dasági jogviták gyors és meg­alapozott eldöntésére, előse­gítvén a tisztességes szerződé­ses kapcsolatok térhódítását. Tárgyalás után szabadulnak a túszok Irán szabadon szándékozik bocsátani az összes amerikai túszokat a nemzetközi bíró­ság tárgyalása után, még ak­kor is. ha bűnösnek találja őket kémkedésben — ielen- tette ki Mohammed Rehasti ajatollah, az iszlám forradal" mf tanács titkára a Mainicsi Simbun című tokiói lap szer­dai számában megjelent in­terjújában­A tárgyalás célja az, hogy leleplezze az Egyesült Álla­mok harminc éve tartó Irán. ellenes politikáját, s a túszo­kat tanúként fogják kihall­gatni — mondta Behesti, Khomeini közeli munkatár­sa — Ha pedig egyeseket mégis elítélnek kémkedés vádjával, azok kegyelmet fognak kapni. Ghoíbzadeh iráni külügy­minisztert csütörtökön meg­bízták, hogy összekötőként működjék az iszlám forra­dalmi tanács és az amerikai nagykövetséget elfoglaló diá­kok között — jelentette a teheráni rádió. Mint ismere­tes, Ghotbzaöeh előzőleg hiányolta a szoros összeköt­tetést egyfelől a kormány és az iszlám forradalmi tanács, másfelől a túszokat fogva tartó diákok között. Az „iszlám forradalmi gár­disták” csütörtökön arra fi­gyelmeztettek, hogy amerikai ügynökök megtámadhatnak Teheránban működő külföldi diplomáciai képviseleteket- A teneráni rádióban elhangzott közleményük szerint az Egye­sült Államok kommandóak­ciókra készül, hogy a nem­zetközi közvéleményben és az irániakban azt a benyo­mást keltse, hogy az ország­ban ingatag a helyzet. Az iszlám gárdisták utaltak a szíriai nagykövet rezidenciá­ja előtt vasárnap lezajlott incidensre, amikor az őrök és ismeretlen fegyveresek között lövöldözés zajlott le. Ghoíbzadeh külügyminiszter bejelentette, hogy fokozott biztonsági intézkedéseket hoznak a diplomáciai képvi­seletek védelmére Leváltották tisztségéről Mohammed $a hibát, Kur- disztán főkormányzóját, je­lentették csütörtökön hivata­los teheráni forrásból. (MTI) emléktábláját Csütörtökön születésének 75. évfordulóján felavatták Ladislav Novcmesky a kivá­ló költő és újságíró, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság hőse. a csehszlovák munkásmozgalom kiemelke­dő alakja emléktábláját, amelyet budapesti szülőhá­zán, a VII. kerületi Szövet­ség utca 28/a. számú épüle­tének falán helyeztek el. Ünnepi beszédében Garai Gábor, Kossuth-dijas költő, a Magyar írók Szövetségé­nek főtitkára méltatta La­dislav Novomesky tevékeny­ségét. Ezt követően Mikus Imre, a Szlovák Szocialista Köz­társaság kulturális minisz­terhelyettese idézte Ladislav Novomesky alakját, érté­kelte szerepét a két nép közös kultúrájában. Az ünnepi beszédeket kö­vetően a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében Somo­gyi Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, az MSZMP Budapesti Bizottsá­gának titkára és Kelen Bé­la, az MSZMP Budapesti Bizottságának tagja; a Szlo­vák Szocialista Köztársaság képviseletében Mikus Imre, Rudolf Jurik, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának osztályveze­tője és Jan Solovic, a Szlo­vák írószövetség titkára he­lyezte el a megemlékezés és a tisztelet koszorúját;. (MTI) Libanon Fegyverropogás karácsonykor Böcz Sándor, az MTI tu­dósítója jelenti: Karácsony ünnepén ..sem h allgattak a fegyvereik Liba­nonban. A déli határövezetet bitorló jobboldali milíciák kedden és szerdán tüzérségi tűz alatt tartották Kleile, Arnun, Nabatije, Maalije és Rasz-Ain térséget. Az ágyútűz alá vett palesztin haladó szövetséges erők, va­lamint az ENSZ-csapatok viszonozták a tüzet. Több ember megsebesült. Az iz­raeli hadsereg vezérkari fő­nöke karácsonyi üzenetében kormánya további támogatá­sáról biztosította Haddad őrnagyot, a jobboldali sza- kadár bábállam vezetőjét, aki szabotálja az ENSZ-határo- zatokat. A Bejrút belvárosában ga­rázdálkodó orvlövészek mi­att 'szerdán lezárták a fővá­ros keleti és nyugati részét összekötő útvonalat, ahol egy rendőr súlyosan megse­besült. Á hetvenes évek 1976. Az elmúlt években fokozatosan erősödött az apartheid­politika elleni tömegmozgalom a Del-afrikai Köztársaságban. 1976-ban Johannesburg egyik feketék lakta elővárosában, Sowetóban robbantak ki sorozatos megmozdulások, amelye­ket a fehér kormányzat csak Oéres erőszakkal tudott elfoj­tani. Képünkön: fegyverrel verik szét a négerek egyik so- wetói felvonulását. 1977. Mao Ce-tung halála után fontos változások történtek Kína belpolitikájában: eltávolították a vezetésből a „négyek ban­dáját” és az ország-rohamos modernizálását tűzték ki célul. Képünkön: a Kínai Kommunista Párt új elnöke Hua Kuo- feng lett, alelnökök: Je Csien-jing, Teng Hsziao-ping, Li Hszien-nien és Vang Tung-hszing (balról jobbra). A hetvenes évek közepétől az egyiptomi vezetés egyre in-' kább a közel-keleti válság „amerikai megoldása” mellett kö­telezte el magát. A Camp David-i különbekéhez vezető út egyik előzménye Szadat jeruzsálemi látogatása volt, amely jelezte: az egyiptomi elnök szakított a közös arab politiká­val. Képünkön: Begin izraeli miniszterelnök cs Szadat a Knesszetben (parlamentben). \ l

Next

/
Oldalképek
Tartalom