Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-24 / 301. szám

n Csak egy kis faházikóra... // Az énekes: „Ti azonban, kik hallottátok a krétakör történetét Véssétek eszetekbe a régiek tanácsát: Hogy minden azoke legyen itt, akik bánni tudnak vele A gyermek az anyaszívűeké, hogy fölnevelődjön, A kocsi a derék kocsisoké, hogy sebesen szaladjon, S a völgy azoké, akik öntözik, hogy gyümölcsöt teremjen." (B. Brecht : A kaukázusi krétakör) Emília nem olvas Brecht- drámákut, így nem tudhat­ja, hogy ebből az egyből sa­ját sorsa köszön vissza néki. Ö most a „vadregényes” köny­veket szereti, melyeket az iz­galmaktól nyirkosodó kézzel lapozva egykettőre kivégez. Kár is lenne felróni ezt az épp, hogy csak 14 éves bak­fisnak. Pontosan ugyanolyan ez a lány, mint akármelyik az ő ko­rában. Elsőszámú kedvenc ruhadarabja a farmer, s oly­kor hajszálnyi finomkodó ív­vel nyújtja meg a szó dal­lamát, mint a legtöbb nőnek készülődő kislány. Szereit ké­zimunkázni, főleg kalocsai mintákat, s jó ügyhöz illő buzgalommal hajtja a hangle­mezboltokban a Boney „M”- lemezeket. Elmerül a kereszt- rejtvény vízszintes és függő­leges soraiban, s a percben talán nem is létezik más szá­mára. Mondom, pontosan ugyan­olyan lány Emília, mint bár­melyik 14 éves. Csak éppen tizennégy évének életútja ve­tett ki több kacskaringót, rö­göt, mint, ahogy az általában szokásos. A tízéves emlékek mind sűrűbb ködbe vesznek. „Az intézet? Csak egy kis faházikóra emlékszem, oda szoktam bebújni. Meg volt ott négy pad egymás mel­lett. Másra nem.” Jóízűt nevet, amikor apja el­meséli, hogyan szaladt ki száján először az apa szó. Egy éjszakán, amikor a félelmes­riadalmas álmok levetették ágyáról, s ő kétségbeesve ka­paszkodott a sötétben a fel­nőtt férfiba. Az első éjjelen volt ez talán, amikor Sarló Lajosék családjába befogad­tatva végre otthon aludt. Vagy nem is az elsőn, mit számít ez már, mikor tíz év óta olyan természetesen járja az apu-anyu megszólítás, s annak találékonyan variált, számtalan becézett változata?! Hajdanán az intézetbeli tár­sas magányban testvérkéjévé fogadott Takács Jancsi töl­tötte be egyedül a szívét. Ha Emit hozták ki látogatóba, a fiú lett búskomor, ha a fiú utazott. Eminek veszett sza­va. így aztán fél esztendőre rá, hogy Emi hazatalált, a kisfiú is szülőket kapott. Alig tízperenyi buszúira a kislány salgótarjáni otthonától. Jancsi az évek múlásával megfoszttatott Emilia felté­tel nélküli szeretetétől, s ez alighanem fordítva is igaz. Mindkét gyerek világa kitá­gult. Szülőket, nagymamát, nagyapát, testvért kaptak, s új családjukra záporozzák most már egyre felnőttebbé váló szeretetüket. Emília régen túl van a sírós felriadásokkal terhes éjsza­kákon. Esztendők óta nem zaklatja már az a másik asz- szony aki anyaszív dobogását sosem érezte bordái alatt. (Apja-anyja nem röstellt a legmagasabb fórumokig is el­menni hogy „legyen most mar végre nyugalma ennek a gye­reknek!”) Ismeri múltját, de mert biztonságban él, nem ez foglalkoztatja. Pályaválasztás előtt áll. „Varrónő akartam lenni először. De amikor láttam, hogy anyukám milyen pon­tosan, egyenesen varr, már nem voltam olyan biztos a Sarló Lajosék felnevelték vér szerinti saját lányukat. Önálló életet élt már, ami­kor megürült szobáját, Emi foglalta el. Bizonyára voltak, akik ér­tetlenül vonogatták a vállu- kat, s csodabogárnak mond­ták a már nem fiatal házas­dolgomban. Én úgy nem tud- párt „Most, amikor végre hék soha. Most gyors- és gép­író szeretnék lenni. Meg a fodrászat is tetszik. Jaj, nem is tudom, melyik lenne a jobb nekem!”. Sokan és sok helyütt fel­róják, hogy összetévesztjük a szeretet ünnepét az embertipró tülekedés árán begyűjtött mindenféle tárgyak felhab­zsolásával. Hogy a kíméletlen csörtetések közepette elfe­ledkezünk a szeretet igazi tartalmáról. Meglehet, jogos e feddés. Emília tiszta szemei azon­ban félresöprik az efféle aggályokat. Ö ravaszkásan titkolódzók, dugja a meglepe­téseket, s már előre örül a percnek, amikor kipattan a ti­tok. Számít az örömre, me­gondtalanul élhetnének .. Ök tudják.. Ök tudták. Akkor is, most is, hogy ez a helyes döntés. A sajátjukként nevelt kislány öröméből táplálkozik az övék, kiegyensúlyozott élete adott új értelmet az övéknek is. így aztán akár az önzés bé­lyegét is homlokukra süthet­nék, akik nem értik, s ezért inkább sietve és fensőbbsége- sen ítélkeznek. Ha önzés, ám legyen és ez a fajtája szaporodjék csak minél sebesebbet!! Korunk írta a krétakör ez újabb történetét. Anyaszívű anyát kapott Emília, új csa­ládja megtartó szeretetében él immáron tizedik esztendeje. Emberi példát, tartást kap lyet ő ad, s persze a magáé- tőlük, olyat, mit csak egy iga1 ra is. Várja az ünnepi egy ütílétet, mert hát mégis­csak ez lesz a legszebb, mely- lyel eléggé betelni talán még ezen a karácsonyon sem tud igazán. Szavakkal aligha mondaná el, de nagyon is jól rekszi és szívósan őrzi joga­tudja ő, mi a karácsony igaz it. Jó, hogy ilyen, mert csak értéke, mert ő egyebek mel- így érdemes élni ezen a föl­lett ezt is ajándékba kapta dön. még tíz évvel ezelőtt. Szénái Márta zi család adhat útravalóul a nevelkedő embernek. S megtanulhatja tőlük azt is, milyen furcsa szerzet a sze­retet. Befészkeli magát a legkisebb zugokba is. Kive­Változó körülmények — változó életmód Ki a völgyből! Az autóbusz Keresztvölgy felé tart — előtte egy férfi tolja a biciklijét —, avagy a bicikli tartja őt?!... — nyeink — ez bármennyire eJ- koptatott sablonnak tűnik, nagyon igaz. Persze, elsősor­ban termelési területen. Hogy ugyanabban az irányban. Az életmódban, kultúrában mi­úticél — a Mátraaljai .'llami Gazdaság keresztvölgyi tehe­nészeti telepe — ugyanaz, de valószínűnek tartom, és re­mélem, még nem munkába igyekszik a kerékpár gazdá­ja. Ebben erősít meg az is, hogy itt osztott munkaidő van — hajnali, délutáni be­osztás, az állatok ellátásához Igazodva. Inkább csak a köze­li Ecsegre kerekezett be — visszafelé már gyalogosan volt biztosabb Hull a dara, a levegőben csípős trágyaszag keveredik a fertőtlenítővel. Délelőtt ti­zenegy óra múlt — a tele­pen csak néhányan dolgoznak ilyenkor. Egy fiatal srác se­gít megtalálni Nagy Mihály telepvezetőt, aki egyben az itt dolgozó 24 fős Dózsa György Szocialista Brigádnak is a főnöke. A harminckét dolgozóból 24 brigáddá szer­veződött — ez nem kézle­gyintéssel elintézhető dolog, ha valaki ismerős az ilyen ta­nyai jellegű állattenyésztő te­lepeken . . . ! A kis szoba asztalán egy gerincével kihajtott könyv fekszik: Kulturális kérdések. Furcsa véletlen, hogy ez bukkan a szemem élé legelő­ször, amikor éppen azért jöt­tem, hogy az életmód válto­zásairól, a közművelődési „harci helyzetről” érdeklőd­jem . . . Amit tudok: itt ko­rábban klubot alakítottak ki (televízióval, szerény könyv- szekrénnyel, ugyancsak sze­rény játéklehetőséggel) —, hogy üres óráikat kissé tar­talmasabban tudják tölteni az itt dolgozók, pihenőide­jükben legyen valami ki­kapcsolódási lehetőségük. Tu­dom azt is, hogy a gazdaság által indított szakmunkás- képző tanfolyamba „benevez­tek” innen is jó páran, má­soknak hiányzó általános is­kolai végzettségük pótlására adott lehetőséget a pásztói Lovász József Művelődési Központ által szervezett kihe­lyezett tanfolyam. A kérdésem az: a brigád tagjai hogyan éltek, élnek ezekkel a lehetőségekkel? — Ahhoz képest, ahonnan indultunk, vannak eredőié­ért olyan nehéz lépni? Ha a dolgozóink között nem len­ne olyan mozgás, ha igénye­sebbek lennének, ha nagyobb lenne a következetesség, ki­tartás ... — már messzebb tartanánk. Mert tudják vál­lalni a pluszmunkát — ön­ként, belátva az értelmét sok-sok méternyi járdát épí­tettek, több száz kis facseme­tét elültettek. Más ma már a telep képe, mint korábban, kevesebb a sár, az egykori cselédlakásokat a ' gazdaság igyekezett felszámolni. En­nek során a kastélynak neve­zett épületben kialakított klu­bot kénytelenek voltak meg­szűntem — átmenetileg, la­kás ' céljára hasznosították. Hadd tegyem még hozzá: a te­levízió mindenütt megtalál­ható, nem olyan nagy jelen­tőségű a klub, mint ennek hiányában lenne. Jól keresnek a dolgozóink — van olyan család, ahol már a gyerek is dolgozik, bőven tízezer fölöt­ti a havi jövedelem. Az kell, hogy többen legyenek, akik ezt értelmesen felhasználják... Kiderült tehát: a klub megszűnt — a jóléti szem­pont indokolta, a közössé­gi összejöveteleket azóta a portaépületben vagy ebben a kis irodában tartják. Azaz itt folynak a szakszervezeti tanfolyamok. És a kihelye­zett felnőttoktatás? Az saj­nos befulladt, hiába utazott ki Pásztóról a pedagógus, le­morzsolódtak a jelentkezők. És a szakmunkás-tanfolyam­mal mi a helyzet? Az állami gazdaság egész területén 10 fő szerzett végzettséget szarvasmarha-tenyésztő­ként — közülük négyen in­nen! — Van tehát mozdulás azért kifelé... — Igen, néhány család kezd igényesebben élni. Többen már azelőtt is a szomszéd falukból jártak ide, ott van házuk, életmódjuk is a falusiakéhoz hasonló. Már költöztek be Pásztora Is. A gazdaság most mun- káslakás-akciót hirdetett, amihez kedvezményeket ad­nak. Eddig az itt lakók kö­zül négy családot sikerült megnyerni a Pásztora költö­zéshez. Takarékoskodni kell, jobban meggondolni, mire költik a pénzt (az alkohol nagy veszély!...) és akarni azt. hogy kulturáltabb le­gyen az egész életük. Akik vállalták, szakmájukban, a munkában is a jobbak közé tartoznak. A szakmunkás-tanfolyam­ra 9 fő jelentkezett — csak négyen végeztek. De ők nem is rossz eredménnyel! És a jövő év elejére várható pász­tói - munkáslakásokban 89 négyzetméter a hasznos te­rület — nagyon távol esik az eddigi lakások nívójától! Az élültetett 300 facsemetéből nem fakadt meg mind, so­kat ki is tördeltek: az autó­buszos kirándulások során színházba még nem jutottak el — de az igényesség út­ján elindultak néhányan. A körülmények változásai ala­kító. formáló, erejűek — bi­zonyára lesznek követőik a nagyobb lépéseket tevők­nek. * A keresztvölgyi telep nem reprezentálja az állami gaz­daság egészét — sok brigád ennél jóval előbbre tart. Amikor nemrégiben megyei közművelődési bizottság előtt, számot adtak a munkásműve­lődés, a brigádok kulturális vállalásai terén végzett tevé­kenységről. számos fejlődést tükröző adat szerepelt. 1975- ben még a szocialista brigád- tagok 51 százaléka nem ren­delkezett az általános isko­lai végzettséggel, 79-re ez 20 százalékkal csökkent! 1974 óta folyamatosan szerveznek be- tanítottmunkás-képző tanfo­lyamokat, 1978-ban már szak­munkásképzésre is gondolhat­tak. Mindez összefügg a bri­gádmozgalommal, a közösség ösztönző hatásával. Az Ecseg melletti Kereszt­völgy életének lassú, de egy­re inkább érzékelhető válto­zásai mégis nagyon fontosak: azt mutatják, nem reményte­len a gazdaságnak az a dicsé­retes törekvése, hogy az élet- körülmények, munkafeltéte­lek javításával lehetőséget te­remtsenek a dolgozóknak a kulturáltabb életre. Hogy a völgy, a telep munkahelyet jelentsen és ne egy életfor­mát szimbolizáljon. Ebben a kis lépések ;— négy család beköltözése, négy fő szakmun­kásvizsgája — mérföldeket je­lentenek! G. Kiss Magdolna Gondoskodás az anyákról A statisztikai adatok tanú­sága szerint 1978. végén nyolc és fel millió gyerme­kes család volt Lengyelor­szágban, Félmillió ezek kö- gondoz, de nem ritka a 2—S zül olyan, ahol. az édesanya gyermekről egyedül gondos­egyedül neveli gyermekeit. Java részük egy gyermeket Hajnali műtét gyünk! — költögették déli fél tizenkettő körül, szervezeté­ben már az új vesével. — A férje az alagsorban várta. Mondtuk neki, menjen haza, a műtét sikerült... — Jó... — nézett oldalt az asszony, majd visszazu­CSENGETTEK. Erdős: Já- nak bizonyult. Erdősinét he- vívódásait? Az a pajkos mo­nosné összerezzent. „Ki jöhet tente kétszer mentő szállította soly, amelyet irigyeltek tőle ilyenkor? Háromnegyed tíz!” Miskolcra a kórházba, ahol az a hozzá segíteni járó roko­— gondolta, miközben kitárta életet jelentő művese várta, nők? Ült és várt. A másik kant a kábulatba, az ajtót. Belenyugodva a sorsába, reá- hárommal együtt. Nem gon- ^ szigorú szabályok sze­— Készüljön Giziké! Azon- üsan számolt. Nem titkolták dőlt műtétre. Különösen, hogy r',n^> huszonegy napig szók­nál indulunk Pestre — állí- előtte, a szerkezeten a legerő" május után — amikor szüleit, ff§es a beteget teljesen izo­tott be két mentős. A fehér sebb szervezetű is csak négy testvéreit, férjét a fővárosban környezetben tartani. Az kocsi kinn rostokolt a Ka- esztendeig bírta. Persze kivé- alaposan megvizsgálták — üvegen keresztül, műszerek­rancs utcai ház előtt. telek mindig akadnak. hosszú hónapokig csend lett el ,lgy®;tek, allapotat az or­— Pestre? — kérdezte az Otthon a férje óvta széltől, Most meg itt áll a küszöbén. hatodik Giziké mar a tizen­asszony meglepetten. — Az- naptól, mosogatástól, bevásár- Az orvosi vizsgálat • adatait * 1 tán minek? párja türelmén, Az gyorsan kiderült, hogy san, gyorsan, most kaptuk az energiáján, ahogy a bányai Gizáke és egy fiatal férfi üzenetet. Máris vinnünk kell... munka után még nekiesett a esélye a legnagyobb. Aztán A műtét szó hallatára Er- ház körüli dolgoknak is. maradt egyedül. Azt hitte dősiné szája remegni kezdett, Lassan készült el Giziké. A erős. Látta a dobozt, amely. baja. S, ráadásul nevetve, egészséges, fehér fogait ki­villantva. — Nem is gondoltam vol­na, hogy ilyen jók az embe­rek. Hazamegyek Egyházas- gergére- Rámszólnak, nem is tudod Gizi, hogy fnennyire aggódtunk érted, amikor | toglalkoztatni. A terhesség kodó anya, sőt van, ahol négynél több kis családtag eltartása vár rá. A népi Lengyelország nagy segítséget nyújt az anyák­nak. Az érvényben levő munkatörvénykönyv védi az anyák érdekeit, sokolda­lúan biztosítja jogaikat. Egészségre káros, nehéz mun­kát igénylő munkahelyeken tilos a gyermekes anyákat vosok. Giziké már dik napori haza lás tói. Az asszony gyakran el- feldolgozták a számítógépek, szüks^rónk' - “fev Műtét lesz! Csak gyor- csodálkozott párja türelmén, Az gyorsan kiderült, hoev te mosolyogva útjára Járai doktor. — Ritka szerencse! Nem __ is tudom-.. — mondja Erdő­sietett volna az öltözködéssel, mentő szirénázva rohant a ben a Német Demokratikus s.m® salgotarjani lakasan. — ...................................... A tudomány, az allam-.. ki t udná ezt megfizetni? Nem is lehet! — mondja szagga­tottan, elgondolkodva azon, hogy az augusztus 17-i mű­tét óta mintha új életet kez­dett volna. A lépcsőházkorláthoz fe­szített spárgán már kitere­getve, mert Erdősinének a napfényről újabban a mosás, takarítás jut eszébe. Főz is. Az embere pedig néha emiatt megszidja. Mert úgy viselkedik, úgy viselkedett mindig, mint akinek kutyá­dé nem találta a ruháit, amit főváros felé. A klinikán éjfél Köztársaságból érkezett az reggelre kikészített. Ott ment körül tucat szakorvos várta, átültetéshez a vese. Járai és el mellette a szoba közepén vizsgálat vizsgálatot követett. ferner doktorok biztatták: tízszer is. Az izgalomtól volt. Közben kiderült: négy vese- Délben már újra tréfál" A hirtelen örömtől, a felcsil- .elégtelenséggel bajlódó beteget kozni fog! lant reménytől. Tizenegy esz- hoztak be, hogy abból azt vá- Aláírta a beleegyezési nyi- tendeje szenvedett betegsé- lasszák ki, akinek legnagyobb latkozatot. Betolták a műtő­ge miatt. Állapota annyira az esélye a veseátültetésre. ke, ahol öt-hat orvos bemo­romlott, hogy a pesti profesz- Erdősiné falféhér arccal vá- sakodva várta. Giziké össze- szor megjósolta neki, tavaly rakozott. Hova tűnt a baja el- rezzent. „Ha ezek mind hoz- rtovemberig ha bírja művese lenére is felhőtlen kedve, zámnyúlnak!” Halkan zoko­nélkül. Az előrejelzés pontos- amely oly’ gyakran palástolta S°tt, aztán elaltatták. __________________________________________________Négy és fé] órás műtéten e sett át. — Jó reggelt! Kész va­NÓGRÁD — >979. december 24., hétfő azok a nehéz idők voltak Én meg a páromhoz fordu­lok: apa, mikor volt nekem nehéz? Tréfálkozva, s öröm­mel, . • Rádiózik, sokat olvas. Könyvet, újságot. Amikor a férje hazaér, első dolga meg­kérdezni : — No, anyu, mondd el ne­kem, ma ki 'utazott, hová és ki kísérte? Mi van az iráni­akkal? S, Erdősiné kívülről fújja a híreket. — Meghíztam — mondja. — Azok a gyógyszerek. Olyan étvágyat csinálnak.. • Kikísér. • KOVÁCS FERENC, a taxis érdeklődik. Korábban, tíz esztendeig a mentőknél dol­gozott. Ö is hozta-vitte Mis­kolcra az asszonyt. — Hogy van? Minden rendben? Erdősiné kinn áll a lép­csőn. Vastagon felöltözve él­vezi a szikrázó napsütést. Tervei vannak. M- Sz. Gy. i ideje alatt a terhesgondozó­hálózat gondoskodik a leen­dő anyákról. Szülés után mindenkinek kijár a kétezer zloty szülési segély. A kis­gyermekes édesanya sokféle kedvezményben részesül, ha pedig visszatér munkahelyé­re — ahol biztosítva van szülési szabadsága idején is korábbi beosztása —, gyer­meke gondozására heti sza­badnapot kap. A gyermek betegsége ese­tén az anyának ellátási se­gély jár, ugyanilyen segélyt kap akkor is, ha a bölcsőde, óvoda, vagy iskola zárva tart. A szociálpolitikai gondos­kodás fejlődését jól mutat­ják a számok: 197Ö-ben csa­ládi pótlékra 8367, szülési és terhességi segélyre 467 millió zlotyt biztosított az állam, 1978-ban pedig családi pót­lékra 15 222, eltartási segély­re 3208, terhességi segélyre pedig 4629 millió zlotyt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom