Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-23 / 300. szám

Egy történelmi levegőid major Szántódpuszta Hamarosan nagy híre és közönségé lesz egy patinás emieKmú és műemléki érté­kű majorságnak, amelyet ed­dig kevesen vettek észre. Pe­dig nem is esik félre az or­szágos. sőt nemzetközi forgal­mú úttól, amelyik a Balatont délről kíséri. Nem messze Za- márditól. Földvár felé, a mű- útnak a tóval ellentétes ol­dalán rejtőzik a fák mögött Szántódpuszta. Aki erre jár, aligha gondolja, hogy a nyelv­újító tudós, író, Kazinczy Fe­renc (1759—1831) nyomát ke­resztezi, továbbá, hogy a hely, amelyen jár, a legrégibb, ere­detiben fönnmaradt nyelvem­lékünkben is szerepel — ép­pen a túlsó parti Tihannyal kapcsolatban. Abban az okle­vélben, amellyel I. Endre ki­rály 1055-ben megalapította az akkor „tichon”-nak írt Ti- hányon a Benedek-rendi apát­ságot. KOKU ZARMA Az adományozó okirat a la­tin szövegbe ágyazott magyar szavakkal, ragokkal és hely­nevekkel írta körül az apát­ság birtokát, mely egyebek közt a „feheruuaru reá me­neti hodu utu reá”, azaz a Fehérvárra menő hadútra' és „nogu azah fehe reá”, vagyis Nagy-AsZódfőre (Aszófő) ter­jedt ki, magába foglalva a „bolatin” tótól délre „koku zarma” helységet is. E hely körülírása egyezik azzal, amely a birtokado­mányt megerősítő, jó másfél évszázaddal későbbi oklevél­ben található, ahol már a Az öreg csárdaépület a hely reállítás előtt. Szántódpuszta, amikor még major volt: zös kemence, hátul egy régi cselédház. előtérben a kö­említik a makkoltatásból, a háza; 1717-től 1842-ig mérték Szán tód* név" ősé vei jelölik. Az gubacsból, a dióból, a törköly- benne a bort. akkor népes falu lakossága pálinkából és a kukoricások­, o yvt c7670H mása- bol (ez egy százaléka sincs a ,,iVAa dZ e8esz major muem- Üu? foi'hpn pi-j riadt - a törökök jövedelemnek!) eredő hasznot b^r épületeinek jó részét dik feleben elapadt, a toroKOK A ,—n’An __nem Pálóczi Horváth Ádám k orában emelték, hanem a múlt század közepe előtt. Akkor bővítették a tornácos udvarházat, kukoricaszínt, istállókat építettek. Régóta is. A konda 740 sertésből állt, 175 marhát és 45 kancát tar­tottak. Ilyen volt egy nagy- gazdaság ! Kazinczy annak az évnek őszén látogatta meg a Hun* „ - ­rök idők után alakult kj. nj^s szerzőjét, amely évben érlelődött a terv, hogy e mű Amikor Kazinczy ellátogatott 1 drf; a nagy francia fórra- emlék egy ii t lest rendbe hoz­ide, éppen II. József uralko- dalom, 1789 októberének utol- ágy őrizzék meg, a helységet is fölégették. így — érthetően — jelenik meg e korból fönnmaradt írásos emlékben a „puszta” jelző. A mai Szántódpuszta a tö­dott, aki a felvilágosodás hí- sa napján, besötétedés után veként törekedett birodalmat érkezett Balatonfüredről Ti korszerűsíteni, az elavult in- ___ t ézményeket felszámolni és a zßn kormányzást egységes nyelv- használattal — a némettel — hatékonyabbá tenni. Intéz­kedései során feloszlatta a gyakorlati közhasznú mun­kát nem végző szerzetesren- Horváth még fenn volt, deket, így a tihanyi monostor birtokai állami kezelésbe ke­rültek és bérbe adták. A szántódpusztai majort tíz év­re Pálóczi Horváth Ádám (1760—1820) bérelte ki, miu­tán már a debreceni kollégi­umot elvégezve jogászkodott, hanyba. Már csak nagy nehe- borral itatva — bírta rá a hajósokat, hogy még az este vigyék át a tavon. „El­ütötte vala a tizenegyet, mi­dőn Szántódra beértem — írja útijegyzeteiben —, de s hogy egyúttal közkincssé te- gyék szépségeit. A terv las­san valósággá válik: számos intézmény és vállalat össze­fogása nyomán az idei nyá­ron nyílik meg a helyreállí­tott udvarház és még néhány épület. Ezekben kiállítások, népi iparművészeti tárgyak árusító, s talán készítő he­mérnök is volt, majd felesege emoer; s n-ói magatartását, birtokain gazdálkodott. Ek- szenibeíorduIását minden ko- kortájt aratta legnagyobb, s rabeii idegenből jövő hatás- hamarosan feledésbe merú- ^ újítással — így a 'nyelv­lő költői sikerét Hunniás újítással is. (1787) c. eposzával, amely Ekkor azonban még Arion- nem maradandó művészi ér- najj nevezi őt, nyilván meg- t éké vei hatott, hanem azzal, becsüiésből ruházva fel az hogy őstörténetünk ismeret- j_ e vil. századi legendás len lapjait képzelettel kitölt- görög költő és lantos névé­vé, tápot adott a németesítő vej látogatás két napig törekvéssel szemben éledő jart( november 2-án indult dolgozott”. Ez volt az első h'e, étterem kapott helyet, találkozásuk, de tüstént meg- mfr vendégszerető mó- barátkoztak. „Összefont kar- c*on várja látogatóit a régi ral jártunk fel, s alá sz'obá- Puszta. De a felújítás folyta­iéban”. Jóval később ugyan födik. Lesznek szállások, Io_ „csombókos, bajuszos ma- vaglásra a felnőttednek lo- gyarság”-ként bélyegezte vak, a gyerekeknek pónik. meg a Hunniás szerzőjének ^ég kutyavásár is szerepel a tervekben. S a teljes helyreál­lítás előreláthatóan fejeződik be... 1985-re Németh Ferenc Ha csak az lett volna a cé­lom, hogy megrajzoljam egy ember udvariatlanságát, nem írtam volna meg ezt az elbe­szélést. Szerintem ez a szatíra közvetlen feladata: leleplezni, közszemlére kitenni és kipel­lengérezni. Ezt én nem tehe­tem, mert nem vagyok szatí­raíró. Arról van szó, hogy a lel­kem mélyén én is kritikus va­gyok. Nem rendelkezem se nagy, se mérges hanggal- Az én fegyvertáramban csupán egy halk, mosollyal ízesített beszéd található. Ez az egyet­len, ám korántsem félelmetes fegyverem. Minden reggel pontosan nyolc óra tizenöt perckor fel­szállók a trolibuszra, amely összeköti lakótelepünket a város köpontjával, és beuta­zom munkahelyemre, a tudo­mányos kutatóintézetbe. Majdnem mindig velem száll fel a trolira egy komor tekintetű, nyúlprém sapkás, műszálas felöltős fiatalember is­A múlt héten ez a Nyúl (így fogom hívni őt), ahogy forgo­lódott a szűk ajtóban, dur­ván rátaposott a lábamra. Ránéztem, annak reményé­ben, hogy elnézést kér, de semmi ehhez hasonló nem történt. A Nyúl nyugodtan állt, dús oldalszakállát simo­gatta és hangtalanul fütyöré- szett valamit. — Polgártárs — szóltam halkan — a lábamra lépett az imént. — Lehetséges — felélté a Nyúl. — No, és fel sem merült önben a gondolat, hogy bo­csánatot kérjen? — Ami azt illeti, egyelőre nem. — Nagyon sajnálom — mondtam. — Pedig tudja, hogy semmi sem olcsóbb és mégis olyan drága, mint az udvariasság- Ha bocsánatot kérne, azzal nagyot nőne a szememben, és úgy gondol­nák önre, hogy ön. egy jól nevelt, udvarias fiatalember. A Nyúl ironikusan rám né­zett — Sokáig fogsz még erről a témáról zümmögni? — Szeretném felhívni a fi­gyelmét arra, — szóltam —, hogy a „zümmög” ige nem rokonértelmű a „beszél” igé­vel. Pontosabban, közelebb áll a „zajong” igéhez- Holott én egyáltalán nem zajongtam. Ellenkezőleg, elég finoman mondtam önnek, hogy a lá­bamra lépett . . . A Nyúl a homlokát ráncol­ta. — La-la-la . , • Jól forog a nyelved, úgy látom, nincs benne csont. — Igen. Ilyen értelemben nem vagyok kivétel. A nyelv, mint ön is tudja, izomból ál­ló szerv, amely az élelem megrágásában és lenyelésében nyújt segítséget, de ez még nem minden • . . — Öh, még nem minden?... Na rajta, rajta! — Az embernél, az állatta! ellentétben, a nyelv a beszéd- képzésben is részt vesz • . . — Most már elegem volt belőled — mondta szigorúan a Nyúl. nemzeti tudatnak. JÖVEDELMEK — KÉT ÉVSZÁZADA vissza ugyanazon az úton, amelyen jött, s barátja Fü­redig kísérte. Életükben még egyszer ugyanott találkoztak. / Két évvel később, II. József Az eposz születésének évé- halála után, amikor Horváth bői fennmaradt egy jövede- már föladta a szántódi bérle- lem-összeírása a szántódpusz- tét, amelyről — anyagi gond- tai majornak, amely szélesen jait humorizálva — azt írta, terpeszkedő, nádfedeles épü- hogy „az én nyugodalmam- ' leteivel, vaskos magtárával, nak helye, nekem olyan drá- öreg csárdájával, ólaival, szí- ga lakás, hogy minden fél . neivel, hatalmas uradalmi esztendőben előre kell fizet- pincéjével és a cselédség kis nem mind a haszonnak, mind vermeivel ép emléke a job- a gyönyörűségnek árát”, bágyfelszabadítás előtti idők mezőgazdasági nagyüzemé- MEGÚJUL A MAJOR nek. Az összeírás szerint a több mint kétezer akkori fo- A ház, amelyben lakhatott, rintnyi bevételnek több mint s ahol Kazinczyt is vendé- egyharmadát a sertések hoz- gül láthatta, ma is áll a ták, egytizedét a ménes, puszta közepén. Egyszerű, Ugyanennyit jövedelmeztek a nádfedeles, szélesen terpesz­kocsmák, nem sokkal keve- kedő, kései reneszánsz ará- sebbet a szarvasmarhák, majd nyokat őrző épület. Ügy, a szőlők haszna, a kaszálók ahogy ez a stílus az itáliai hozama, aztán a nádhaszon, palotáktól eljutott a magyar a borkilenced és -tized kő- pusztára. Ennél is régebbi le­vetkezett nagyságrendben. A hét az egykori csárda L ala- bevétell források közt meg- kú, széles boltíves tomácú 4 NÖGRAD — 1979. december 23, vasárnap J HUMOR Két nő beszélget egy kép­kiállításon. — Én otthon a lakásban nem akaszthatnék fel egy ilyen képet — mondja az egyik. — Nekem 16 éves lányom van. — És mi köze van ahhoz ennek a képnek? — csodálko­zik a másik. — Ennél az absztrakt fes­— Ma reggel itt vásárol­tam egy doboz cigarettát és tévesen adott vissza. — De ezt a körülményt tüstént meg kellett volna mondani. Most már nem ér­dekel — válaszolta éles han­gon a pénztárosnő. — Elnézést kérek, azt aka­tészetnél az ember soha nem rom mondani, hogy megtar- tudhatja. Hátha ez egy er­kölcstélen kép! tóm magamnak azt a 3000 lí­rát, amivel többet adott visz- sza. Borisz Laszkin: Á Nyúl — Elnézést kérek, de nem hagyta, hogy befejezzem a gondolatot. — Mit akarsz tőlem? — kérdezte idegesen a Nyúl. — Az arca szenvedést ma­tat — mondtam. — Ez arra enged következtetni; hogy megbánást érez. De teljesen érthetetlen számomra, hogy miért nem akarja ezt elismer­ni? A Nyúl sapkájával megtö­rölte az arcát, és leszállt a troliról, de nem a hídnál, ahol szokott, hanem két meg­állóval előbb­Másnap reggel észrevettem, hogy, amikor megjelentem a trolin, a Nyúl gyorsan elfor­dult. — Jó reggelt! Milyen cso­daszép hó esett ma. Tegnap nem jutottunk dűlőre. Az em­ber lelkében van egy titokza­tos húr . . • A Nyúl összecsapta a kezét. — Be tudod csukni a szá­dat? — Hogyne. A csukott száj, hogy úgy mondjam, természe­tes helyzete a szájnak . . . A Nyúl a homlokára bökött az ujjával­— Szállj le barátom, és menj a rendelőintézetbe. — Meghat az aggódása — mondtam —, de erre nincs szükségem. A lábam már nem fáj. — És a fejed? — kérdezte a Nyúl, és arcára ismét fáj­dalmas kifejezés ült. — Ne nyugtalankodjék, na­gyon ritkán fáj a fejem. De térjünk vissza ahhoz, amiről beszéltünk . . . — Hát nem lehet lerázni téged? — nyöszörögte sírós hangon a Nyúl. — Sokáig fogsz még kínozni? Megvontam a vállam. — Ha jól értettem, az igaz­ságtalanságnak a beismerése okoz önnek szenvedést. En­nek nagyon örülök. A szenve- * désen keresztül eljut az igaz­ság felismeréséhez- Mindez törvényszerű, ugye? Nem felelt. Szótlanul a ke­zébe temette arcát. A következő reggel ugyan­olyan friss és tiszta volt. Amint felszálltam a trolira, szemem rögtön a Nyulat ke­reste. és hamarosan felfedez­tem őt- Felhajtott gallérral és szemébe húzott sapkával ült. A szomszédja, egy kisfiú át­adta a helyét nekem. — Köszönöm — mondtam, és leültem a Nyúl mellé. Egy ideig szótlanul utaz­tunk. — Nem ismertem meg azonnal — mondtam. — Jó reggelt! — Üdvözlöm! — felelte a Nyúl, és szemöldökét össze­vonva így szólt: — Elnézést kérek a történtekért . . • El­nézést kérek. — Hogy gondola? — Véletlenül a lábára lép­tem a múltkor, de nem akartam. Maga is tudja, hogy reggel tolongás volt. Sokszor az ember azt sem látja, ho­va lép- Kérem tehát. hogy bocsásson meg nekem. Sza­vamat adom, hogy többé nem fog előfordulni. Szavamat adom. Kész. Vége! Felkelt. — Még korai leszállnia — szóltam­— Nem azért álltam fel — világosított fel a Nyű] —, lát­ja, egy nő áll, én pedig ülök, tehát át kell adnom neki' a helyem. Polgártársnő! Üljön le kérem. Érezze magát ott­hon! Köszönöm a figyelmet! Megemelte prémes sapkáját, és határozott léptekkel a kijá­rat felé indult. Észrevettem, hogy ismét nem a hídig ment, hanem egy megállóval előbb szállt le. Juhász László fordítása APUÓlIlUDliTÍÍSliK INTÉZMÉNY salgó­tarjáni székhellyel gépkocsivezetőt keres. Feltétel: 5 éves gép­kocsivezetői lat. Cím a lefonon. ML 21-es Volga 1981- ig vizsgázott, eladó. Érdeklődni 17 órától. Zagyvapálfalva, Cso­konai út 4. MEKALOR olaj­kályha eladó. Etesi; Homokterenye, Pető­fi út 24. HÍZOTT sertés el­adó. Salgótarján. Ság­ZC forgalmi rend- gyakor- számú, fehér, 1979-ben van ut 12. (Rokkant- 10-977 te- vizsgázott Skoda t telep). 110 Vizslás* Kossuth út 35. szám alatt sür­A József Attila me- gősen eladó. gyei Művelődési Köz- -------------------­--------------— p ont felvesz 2 takart- SKODA MB i000-es, tónőt. Jelentkezni le- és alkatrész sürgősen hét munkanapokon eladó. Érdeklődni: 1—16 óráig az intéz- Salgótarján, Liget u. OKLEVELES fizikus matematika- és fizika- tanítást vállal. Cím: 3100 Salgótarján, Der- kovits u. 23. mény gondnokánál. ámmmim GARÁZS eladó a megyei kórházhoz kö­zel. Telefon: n-328. Este. 6. BALASSAGYARMA­TON a kórháznál 3 szobás, központi fű- téses családi ház el­adó. Érdeklődni: Hir- detőiroda, Balassa­gyarmat, Luther utca 8. Telefon: 510. IZ-s Trabant 1282-ig •«Tiűszakizva, 38 000 Ft­ért eladó. Balassa­gyarmat, Április 4.- lakötelep 2ö. Soós. iüö0-as Polski 1981- ig vizsgáztatva sürgő­sen eladó. Kelemen, Salgótarján, Kemero­vo krL 54. 17 óra után. ALBÉRLETET keres egyedülálló fiatalem­ber. ,;Lehetőleg fürdő-' szoba-használattal 70767” jeligére a sal-i gqtarjáni hirdetőbe. CMÜ KERESEK 55 év kö­rüli. magányos, nyug­díjas nőt (lehet tsz- tag is), aki ízületi be­teg feleségem gondo­zását és a ház körüli HÁLOSZOBABCTOR teendőket elvállalná, és sezlon olcsón el- Járandóság: teljes el­adó. Érdeklődni dél- látás (bútorozott la­bi eladó. Érdeklődni: után Pálföldi István- kás) -+- készpénz. Z.-pálfalva. benzin- né, Salgótarján, Rá- Cím: Vác, 2600, Rádi kútnáL kóczi út 87. út 22. UY-os Trabant Com­Hirdessen Ön is a NŐGRÁD-ban! A kis Marcel hazaérkezik a cirkuszból. — Képzeld el pa­pa — meséli otthon —, az a bácsi a cirkuszban felugrott a lóra, a hasa alá csúszott és megragadta a farkát, majd a végén felmászott a nyakára és ezt mind úgy csinálta, hogy közben a Jó futott! — Ez is valami? — legyint az apa. — Ezt mind én is be tudnám neked mutatni, ha először ülnék lóra. Egy dohányboltban egy kis félénk fiúcska így szól a pénztárosnőhöz: A megyei kórház-rendelőintézet igazgatósága értesíti a lakosságot, hogy a kórházi látogatás rendje az ünnepek alatt „ tMnl „,ku„ 1979. december 24. (hétfő) 10—11 óráig 1979. december 25. (kedd) 10—11 óráig 1979. december 26. (szerda) 10—11 óráig 1979. december 28. (péntek) 16—17 óráig 1979. december 31. (hétfő) 10—11 óráig 1980. január 1. (kedd) 10—11 óráig 1980. január 2. (szerda) 16—17 óráig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom