Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-22 / 299. szám

Sándor iskola Kongresszusi készülődés Otven év A SALGÓTARJÁNI MALI- NOVSZKIJ úti Általános Is­kola a napokban ünnepelte fél évszázados jubileumát. Mint hírül adtuk, az iskola- épület fennállásának ötvene­dik évfordulója alkalmából az „acélgyári iskola” Petőfi Sán­dor nevét vette fel. Az ünnepségekről lapunk korábbi számaiban beszámol­tunk. Nagy Imréné iskolaigaz­gató köszöntőjében megjegyez­te: úgy szeretnének ünnepel­ni, hogy sokaknak örömet okozzanak. Az események le­zajlása után állíthatjuk, ez sikerült is. Az iskola ünnepe egyúttal az egész városrész, sőt egész Salgótarján ünnepe volt. Méltán. Hiszen ez az in­tézmény napjainkban is magas színvonalon látja el munkás­műveltséget alapozó tevékeny­ségét, amelyre a jubileumi ün­nepségen két hajdani neves ta­nítvány, dr. Boros Sándor kul­turális miniszterhelyettes és Ürmössy László, a Salgótarjá­ni Kohászati Üzemek vezér- igazgatója is utalt. Petőfi Sándor domborművét á Balassagyarmaton élő szob­rászművész, Tornai Endre ké­szítette. A jubileum, a névadóün­nep jó alkalom arra, hogy a teljesség igénye nélkül vissza­tekintsünk az iskola történeté­re, felidézve az elmúlt évti­zedek néhány fontosabb ese­ményét. Egyébként, a koráb­biakban Balázs László muze­ológus részletesen is feldolgoz­ta Nógrád megye első társula­ti iskolájának történetét, s azt közzé is tette a Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve tavalyi és idei számában. Az Évkönyv 1979. számában meg­jelent dolgozatának címe: Adatok és összefüggések a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság sal­gótarjáni (acélgyári) nép- (ele­mi) iskolájának történetéhez (1920—1941?). Mi ezúttal, ter­mészetesen, nem ismertetjük e tanulmányt, s a korábbi, vala­mint az államosítást követő időszak történetéről is csupán Vázlatosan ejtünk szót. Az iskola 1870-ben jött lét­re, az utca két oldalán. Az idősek még emlékeznek rá, két kis földszintes épület volt. Ezeket lebontották, s a mai iskolaépület az egyiknek a helyén épült fel egy év alatt. A Rimamurányi úti ünnep hangosan propagált esemény volt 1929. novemberében, ami­kor is felavatták a Rimamu­rány—Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság új salgótar­jáni iskolaépületét. Erre az eseményre Klebeisberg Kuno vallás- és közoktatásügyi mi­nisztert is fogadták. (Az épü­let tervezése és kivitelezése Marshalkó Béla és Prokisch János építészek nevéhez fű­ződik.) Az iskola az ország legkor­szerűbb oktatási intézményei közé tartozott, felszereltsége is országos hírű volt csakúgy, mint az iskolában folyó ma­gas színvonalú pedagógiai munka, amely mások számára is mintául szolgálhatott. A társulati iskolát 1948. jú­lius 1-én államosították. Ezekről az évekről Nagy Im­réné, aki mintegy két évti­zede áll az iskola élén, ma is lelkesen szól. Férjével együtt az iskola mozgalmi, pedagógiai eredményeinek el­éréséért sokat tettek, ez irá­nyú tevékenységük szintén része már az iskola történe­tének. A mozgalmi emlékek­hez tartozik például, hogy itt alakult meg Nógrád megye el­ső úttörőcsapata. Nagy Imréné szívesen emlé­kezik erre. Az úttörőcsapat szervezése 1947 tavaszán in­dult. Az első Nógrád megyei úttörőcsapat 1947. szeptember 30-án alakult meg ebben az iskolában. Mintegy száz tag­ja volt, neve: 100. számú Pe­tőfi Sándor Űttörőcsapat. Az első úttörőavatást 1948. már­cius 8-án rendezték az acél­gyári olvasó színpadán. (Itt jegyezzük meg,\bár nem szo­rosan az iskola történetéhez tartozik, hogy 1948-ban Nagy Imre volt az első megyei út­törőtitkár,) 1970-ben ajándék­ba kapta az úttörőcsapat jó munkájáért Lenin nevét. Ez rendkívül megtisztelő, azóta is büszkén viseli a csapat. A Pe­tőfi Sándor nevet pedig most az iskola vette fel. TÉRJÜNK TEHÁT VISSZA az iskola történetéhez. Az ál­lamosítást követő években meglehetősen magas tanulói létszámuk volt. A felszabadu­lás utáni első „hullám”-ból sokan neves és ismert szemé­lyiségekké váltak. S az in- tézmójiiy már az ötvenes évektől otthont adott az új kísérleteknek. De fokozottan így volt ez a hatvanas és a hetvenes években is. (Csak egyet említünk a sok közül: az 1963—64—65-ös tanévekben 12 osztályos iskola is műkö­dött itt.) Jelenleg 780 tanulója van a Petőfi Sándor Általános Isko­lának, ahol 1971—72-től test- nevelési tagozat működik. Így érthető, hogy ez az iskola a tömegsoort bázisa, ezen túl pe­dig volt tanulói közül többen jó eredményeket mondhatnak masukénak, mint egyéni spor­tolók. Igaz, az iskola manapság szűkössé vált. Például napkö­zis konyhájában nyolcszáz gyereknek főznek, tagiskolák­nak is. A szűkös körülmények azonban az éremnek egyik oldalát jelenti, s természete­sen, gondokkal is járnak. A nevelő-oktató munkához szük­séges egyéb tárgyi feltételek adottak. Egyébként pedig fo­lyamatosan tart az iskola fel­újítása, korszerűsítése. Kiterjedtek a társadalmi kapcsolatok is. A kohászati üzemekkel szocialista szerző­dést kötöttek. A szerződésben foglaltak értelmében az üzem dolgozói igen jelentős mérték­ben támogatják az iskolát, amelyet magukénak éreznek. A szülői munkaközösség tag­jainak többsége is acélgyári dolgozókból kerül ki, a tanu­lók hatvan százaléka acélgyá­ri szülők gyermeke. Mozgal­mi. politikai szempontból is' figyelmet érdemlő az a kap­csolat, amelynek jegyében az üzemiek, a KISZ, az MHSZ stb. támogatják az iskolát. Nem kevésbé szoros a kap­csolat a salgótarjáni Kohász Művelődési Központtal, amely- lyel szintén szerződéses vi­szonyban állnak. Nagyobb rendezvényeiket ott tartják, a könyvtárat látogatják, a művelődési központ szakkörö­ket működtet és így to­vább. A mintegy tucat szak­körnek több mint fele kultúr- házi szakkör, a tánc-, a báb-, a barkács-, a kézimunka-, a KRESZ-, a rajz- és a helytör­téneti szakkör. A közeli salgó­tarjáni városi gyermekkönyv­tár ugyancsak intenzív kap­csolatban áll az iskolával, ahonnan a gyerekek gyakorta ellátogatnak a könyvtárba és rendezvényeire. Az iskolai nevelő-oktató te­vékenység magas színvonalon valósul meg ebben az iskolá­ban. Az új dokumentumok bevezetése, mind eredménye­sebb alkalmazása jegyében fo­lyik itt is a napi munka. Kü­lönös gondot fordítanak a tan­kötelezettségi törvény végre­hajtásával összefüggő kérdé­sekre, a nevelési célok mind magasabb szinten történő megvalósítására. A jubileumi ünnepség kap­csán, többi között, kiállításo­kat is nyitottak az iskolában, amelyek változatos módon számoltak be az intézmény múltjáról, történetének ki­emelkedőbb állomásairól. A kiállítások alkalmat jelentet­tek arra is, hogy mind az ok­tató-nevelő munkával, mind pedig a mozgalmi tevékeny­séggel összefüggő emlékek, különböző dokumentumok tükrében hű képet nyerjünk a megyeszékhely e nagy múltú iskolájának történetéről. So­káig emlékezetes lesz ez a jubileum mind az iskola mai tanulói, mind hajdani diákjai, minden vendége számára. IGAZ, HOGY AZ ÉPÜLET FALAI ötvenévesek, s fél év­század már nem éppen kis idő. Lehet, hogy a falak ki­csit meg is koptak, de a kor­szerű oktatás minden alapfel­tétele adott. S e feltételekkel élnek is az iskola mai taná­rai, nevelői. Munkájuk ered­ményeként az itt tanulóknak jó esélye van arra, hogy mind a továbbtanulásban, mint az élet bármely más területén mindenkor megállják a helyü­ket, szocialista szellemiségű felnőttekké váljanak. Bemutató Budapesten Az amatőr színjátszás, a munkásszínpadok körében is­mert nevű a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek Petőfi színját­szó csoportja. Az utóbbi idő­szakban elért sikereinek is kö­szönhető, hogy a minap meg­hívást kaptak Budapestre, hogy a januárban megtartandó amatőr színjátszófórum két­napos rendezvényének első es­téjén bemutatót tartsanak. A salgótarjáni és a Nógrád me­gyei színházbarátok közül töb­ben látták már a meghívott produkciót; Bárdy Zoltán Rö­vidzárlat című mai témájú színművét — ezzel lépnek fel a kohász színjátszók az or­szág amatőr csoportjainak ve­zetői, képviselői előtt. örökre beírta nevét a ma­gyar munkásmozgalom tör­ténetébe az egykori önálló bányásztelepülés — a ma Salgótarján egyik' kerüle­tét alkotó Baglyasalja. A kö­zelmúltban emlékeztünk meg az 50 évvel ezelőtti híres baglyasaljai bányász­sztrájkról. Az egykori el­szánt harcosokból, az illegá­lis párttagokból ma már csak heten élnek Baglyas- alján. A Lenin kultúrott- honban székelő 212 tagú területi pártalapszervezet 9 párttag kivételével nyugdí­jasokból áll. — Ez az egyik sajátossá­gunk — hangsúlyozta Végh József alapszervezeti titkár, akivel arról beszélgettünk, hogy Baglyasalján miként készültek, illetve készülnek a párt közelgő XII. kong­resszusára. A nagy létszámú alapszer­vezet 22 pártcsoporbra tago­lódik. Nem könnyű feladat a tagság folyamatos szerve­zeti életének, tájékoztatá­sának irányítása, mert a párttagok a nagyállomástól egészen András-telepig lak­nak. A családi házakban pe­dig nincs telefon. Mit tehet ilyenkor az alapszervezet titkára? — Ha ügyeket intézek, akkor, vagy buszra kell szállnom, vagy gyalogolok — magyarázza Végh József. — Sok az idős, beteg ember az alapszervezetben. A tag­ság kor szerinti megoszlá­sa: a nyolcvan év felettiek 18-an, a 71—80 év közötti­ek 54-en, a 61—70 év közöt­tiek 77-en vannak. Az ille­gálisok mellett 140-en 1945- ben léntek be a pártba. A tradíciók pedig köteleznek bennünket. Az idős emberek hálásak a figyelmességért. Erről so­ha nem feledkezik meg az (Folytatás az 1. oldalról) tevékenysége. A párttagok teljes mértékben egyetértenek a párt politikai irányvonalá­val, amit megerősítettek az elmúlt napok pártcsoport- értekezleteinek tapasztalatai is. — Milyen volt az aktivitás a beszámoló taggyűléseken? — A vitában — a felsőbb pártszervek képviselői, és a meghívottak mellett — a tagság 30—40 százaléka nyil­vánított véleményt. A vita az esetek döntő többségében teljes mértékben kapcsolódott a beszámolókhoz. A vélemé­nyek kritikusak és önkritiku­sak voltak. Többségükben egyetértettek a beszámolóban elhangzottakkal és a feladat­tervvel. A hozzászólók zöme az adott terület gazdasági ered­ményeivel és a meglevő hiá­nyosságokkal foglalkozott. Jel­lemző volt. hogy a gondok okát nem külső tényezőkkel magyarázták, hanem a belső tennivalók kerültek a közép­pontba. A hozzászólások ösz­alapszervezet kilenctagú 6 vezetősége. Minden párttag a születésnapjára rózsával díszített emléklapot kap. Az új év alkalmából üdvöz­lőkártyákat küldenek ne­kik, és a 140 női párttag március 8-án, a nemzetközi nőnap alkalmából részesül apró figyelmességben. A kongresszusi előkészü­leteket körültekintően végez­ték el Baglyasalján. A sa­játosságokat ezúttal is fi­gyelembe kellett venni. A felmentett párttagok szá­ma — korukra, egészségi állapotukra tekintette] — eléri a kilencvenet. Akad olyan pártcsoport, ahol csak a bizalmi mozgásképes. Ezért a beszámoló taggyű­lést megelőző pártcsoport- értekezletek jegyében a 22 bizalmi sorra látogatta a párttagokat a lakásán és vé­leményt kért az elmúlt öt esztendő tevékenységéről, javaslatokat a feladatterv kidolgozásához. Ezt követ­te — november 12-én — egy összevont vezetőségi ülés, amelyen a pártcsoport- bizalmiak is ott voltak. — A tanácskozás végki­csengése kedvezőnek mond­ható — emlékezik Végh Jó­zsef —, az alapszervezet a lakóterület politikai veze­tő szerepét betöltötte. Ennek jegyében minden évben rendszeresen napi­rendre tűztek helyi témá­kat, melyek a párttagságot, a lakosságot foglalkoztat­ták. Elemezték az óvodai, gyermekorvosi, szolgáltatá­si helyzetet, foglalkoztak a nyugdíjrendelet értelmezé­sével, településpolitikai kér­désekkel, társadalmi mu'n- kaakciókkal, a terület köz- biztonságával, a közérdekű bejelentések sorsával. Mind­ezekről sok szó esett a be­számoló taggyűlésen is, szességében helyesen tükröz­ték a XI., kongresszus óta végzett sokrétű munkát. A javaslatok az alapszervezeti munka további fejlesztésével, a gazdaságpolitikai célok si­keresebb végrehajtásával függtek össze. A meglevő hi­bák feltárására ösztönöztek. Szorgalmazták, hogy néhány heiyen eredményesebb tömeg- szervezeti munkát végezzenek. A taggyűlések beszámolójá­ban választ kaptak a . párt­csoportok korábban felvetett javaslataira. — A beszámolók és az el­hangzott viták alapján meg­állapíthattuk, hogy a felsőbb pártszervek segítő, irányító és ellenőrző tevékenységét el­ismerik és a jövőben is igény­lik. Az elfogadott feladatter­vekben a párt belső életére és a gazdasági munka színvona­lának 'emelésére vonatkozó legfontosabb tennivalók fo­galmazódtak meg — hangsú­lyozta végezetül Ozsvárt Jó­zsef, a városi pártbizottság el­ső titkára. Rozgonyi István amelyen Végh József 40 perces beszámolót tartott. Miként elmondotta: — A beszámolás idő­szakában rendszeresen fog­lalkoztunk alapszerveze­tünk belső életével: a ve­zetőség munkamódszerével, a pártmegbízatások helyze­tével, a pártcsoportok te­vékenységével, a politikai vitakör tapasztalataival, a lakóterületi politikai mun­ka helyzetével, a tagdíjfize­téssel, a pártrendezvényeken való megjelenéssel. A párt- irányítás és -ellenőrzés ér­vényre juttatásának egyik formájaként folyamatosan beszámoltattunk tömeg­szervezeteket és mozgalma­kat a végzett munkáról, és szóltunk a tennivalókról. Minden időben figyelembe vettük felsőbb pártszerve­ink ajánlásait, határozata­it és azokat alapul véve ké­szítettük el minden esetben féléves munkaterveinket. A párt vezetőség tevé­kenységéről szólva elmon­dotta, hogy egészséges mun­kamegosztásra törekedtek. Úgy ítélik meg, hogy a jö­vőben még többet kell fog­lalkozni az idős. egyedülál­ló, beteg párttagokkal, szo­ciális helyzetük vizsgálatá­val és keresni a segítés le­hetőségét. Éppen ezért a jövőben létrehoznak egy idős párttagokkal foglalko­zó bizottságot, amely szük­ség szerint tájékoztatja a vezetőséget a legfontosabb teendőkről. Szó esett a beszámolóban az eszmei, politikai hely­zetképről, az irányító, el­lenőrző és segítő tevékeny­ségről, a tömegszervezetek pártirányításáról. A beszá­molót követően hatan szól­tak hozzá a felvetett té­mákhoz. Szót kért Herczeg István területfelelős, a vá­rosi pártbizottság titkára is. Alapvetően kedvezően ér­tékelte a pártalapszervezet ötéves munkáját. Hangsú­lyozta _ a munkamegosztás jelentőségét és szintén ja­vasolta a pártcsoportok szá­mának növelését. A beszámoló taggyűlést követően tovább zajlik az élet az alapszervezetben. A sajátos helyzetnek megfe­lelően dolgozzák fel a kongresszusi irányelveket. Három csoportot alakítot­tak ki. Az elsőben decem­ber 17-én vitatták meg az irányelveket. A másodikat december 20-án bonyolítot­ták le, míg a harmadikra december 28-án kerül sor. — A felmentett párttago­kat személyesen felkeres­sük. meghallgatjuk véle­ményüket, javaslataikat — vélekedik az a4apszervezet titkára. A vezetőségválasztó tag­gyűlésre január 21-én kerül sor Baglyasalján. Miként a fentiekből is kitűnik: ala­pos, körültekintő, tervsze­rű a munka a baglyasalja pártalapszervezetben. (rozgonyi) T. E. Az utóbbi évtizedekben dinamikusan fejlődő városközpont tovább épül. A képen látható városmag építészeti ellenpontja a nyugati városrész kiala­kítása a következő esztendők egyik legfontosabb urbanisztikai feladata lesz. — fotó: kj — Emléklap születésnapra Pártélet Baglyasalján

Next

/
Oldalképek
Tartalom