Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)
1979-12-22 / 299. szám
Sándor iskola Kongresszusi készülődés Otven év A SALGÓTARJÁNI MALI- NOVSZKIJ úti Általános Iskola a napokban ünnepelte fél évszázados jubileumát. Mint hírül adtuk, az iskola- épület fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából az „acélgyári iskola” Petőfi Sándor nevét vette fel. Az ünnepségekről lapunk korábbi számaiban beszámoltunk. Nagy Imréné iskolaigazgató köszöntőjében megjegyezte: úgy szeretnének ünnepelni, hogy sokaknak örömet okozzanak. Az események lezajlása után állíthatjuk, ez sikerült is. Az iskola ünnepe egyúttal az egész városrész, sőt egész Salgótarján ünnepe volt. Méltán. Hiszen ez az intézmény napjainkban is magas színvonalon látja el munkásműveltséget alapozó tevékenységét, amelyre a jubileumi ünnepségen két hajdani neves tanítvány, dr. Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes és Ürmössy László, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezér- igazgatója is utalt. Petőfi Sándor domborművét á Balassagyarmaton élő szobrászművész, Tornai Endre készítette. A jubileum, a névadóünnep jó alkalom arra, hogy a teljesség igénye nélkül visszatekintsünk az iskola történetére, felidézve az elmúlt évtizedek néhány fontosabb eseményét. Egyébként, a korábbiakban Balázs László muzeológus részletesen is feldolgozta Nógrád megye első társulati iskolájának történetét, s azt közzé is tette a Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve tavalyi és idei számában. Az Évkönyv 1979. számában megjelent dolgozatának címe: Adatok és összefüggések a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság salgótarjáni (acélgyári) nép- (elemi) iskolájának történetéhez (1920—1941?). Mi ezúttal, természetesen, nem ismertetjük e tanulmányt, s a korábbi, valamint az államosítást követő időszak történetéről is csupán Vázlatosan ejtünk szót. Az iskola 1870-ben jött létre, az utca két oldalán. Az idősek még emlékeznek rá, két kis földszintes épület volt. Ezeket lebontották, s a mai iskolaépület az egyiknek a helyén épült fel egy év alatt. A Rimamurányi úti ünnep hangosan propagált esemény volt 1929. novemberében, amikor is felavatták a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság új salgótarjáni iskolaépületét. Erre az eseményre Klebeisberg Kuno vallás- és közoktatásügyi minisztert is fogadták. (Az épület tervezése és kivitelezése Marshalkó Béla és Prokisch János építészek nevéhez fűződik.) Az iskola az ország legkorszerűbb oktatási intézményei közé tartozott, felszereltsége is országos hírű volt csakúgy, mint az iskolában folyó magas színvonalú pedagógiai munka, amely mások számára is mintául szolgálhatott. A társulati iskolát 1948. július 1-én államosították. Ezekről az évekről Nagy Imréné, aki mintegy két évtizede áll az iskola élén, ma is lelkesen szól. Férjével együtt az iskola mozgalmi, pedagógiai eredményeinek eléréséért sokat tettek, ez irányú tevékenységük szintén része már az iskola történetének. A mozgalmi emlékekhez tartozik például, hogy itt alakult meg Nógrád megye első úttörőcsapata. Nagy Imréné szívesen emlékezik erre. Az úttörőcsapat szervezése 1947 tavaszán indult. Az első Nógrád megyei úttörőcsapat 1947. szeptember 30-án alakult meg ebben az iskolában. Mintegy száz tagja volt, neve: 100. számú Petőfi Sándor Űttörőcsapat. Az első úttörőavatást 1948. március 8-án rendezték az acélgyári olvasó színpadán. (Itt jegyezzük meg,\bár nem szorosan az iskola történetéhez tartozik, hogy 1948-ban Nagy Imre volt az első megyei úttörőtitkár,) 1970-ben ajándékba kapta az úttörőcsapat jó munkájáért Lenin nevét. Ez rendkívül megtisztelő, azóta is büszkén viseli a csapat. A Petőfi Sándor nevet pedig most az iskola vette fel. TÉRJÜNK TEHÁT VISSZA az iskola történetéhez. Az államosítást követő években meglehetősen magas tanulói létszámuk volt. A felszabadulás utáni első „hullám”-ból sokan neves és ismert személyiségekké váltak. S az in- tézmójiiy már az ötvenes évektől otthont adott az új kísérleteknek. De fokozottan így volt ez a hatvanas és a hetvenes években is. (Csak egyet említünk a sok közül: az 1963—64—65-ös tanévekben 12 osztályos iskola is működött itt.) Jelenleg 780 tanulója van a Petőfi Sándor Általános Iskolának, ahol 1971—72-től test- nevelési tagozat működik. Így érthető, hogy ez az iskola a tömegsoort bázisa, ezen túl pedig volt tanulói közül többen jó eredményeket mondhatnak masukénak, mint egyéni sportolók. Igaz, az iskola manapság szűkössé vált. Például napközis konyhájában nyolcszáz gyereknek főznek, tagiskoláknak is. A szűkös körülmények azonban az éremnek egyik oldalát jelenti, s természetesen, gondokkal is járnak. A nevelő-oktató munkához szükséges egyéb tárgyi feltételek adottak. Egyébként pedig folyamatosan tart az iskola felújítása, korszerűsítése. Kiterjedtek a társadalmi kapcsolatok is. A kohászati üzemekkel szocialista szerződést kötöttek. A szerződésben foglaltak értelmében az üzem dolgozói igen jelentős mértékben támogatják az iskolát, amelyet magukénak éreznek. A szülői munkaközösség tagjainak többsége is acélgyári dolgozókból kerül ki, a tanulók hatvan százaléka acélgyári szülők gyermeke. Mozgalmi. politikai szempontból is' figyelmet érdemlő az a kapcsolat, amelynek jegyében az üzemiek, a KISZ, az MHSZ stb. támogatják az iskolát. Nem kevésbé szoros a kapcsolat a salgótarjáni Kohász Művelődési Központtal, amely- lyel szintén szerződéses viszonyban állnak. Nagyobb rendezvényeiket ott tartják, a könyvtárat látogatják, a művelődési központ szakköröket működtet és így tovább. A mintegy tucat szakkörnek több mint fele kultúr- házi szakkör, a tánc-, a báb-, a barkács-, a kézimunka-, a KRESZ-, a rajz- és a helytörténeti szakkör. A közeli salgótarjáni városi gyermekkönyvtár ugyancsak intenzív kapcsolatban áll az iskolával, ahonnan a gyerekek gyakorta ellátogatnak a könyvtárba és rendezvényeire. Az iskolai nevelő-oktató tevékenység magas színvonalon valósul meg ebben az iskolában. Az új dokumentumok bevezetése, mind eredményesebb alkalmazása jegyében folyik itt is a napi munka. Különös gondot fordítanak a tankötelezettségi törvény végrehajtásával összefüggő kérdésekre, a nevelési célok mind magasabb szinten történő megvalósítására. A jubileumi ünnepség kapcsán, többi között, kiállításokat is nyitottak az iskolában, amelyek változatos módon számoltak be az intézmény múltjáról, történetének kiemelkedőbb állomásairól. A kiállítások alkalmat jelentettek arra is, hogy mind az oktató-nevelő munkával, mind pedig a mozgalmi tevékenységgel összefüggő emlékek, különböző dokumentumok tükrében hű képet nyerjünk a megyeszékhely e nagy múltú iskolájának történetéről. Sokáig emlékezetes lesz ez a jubileum mind az iskola mai tanulói, mind hajdani diákjai, minden vendége számára. IGAZ, HOGY AZ ÉPÜLET FALAI ötvenévesek, s fél évszázad már nem éppen kis idő. Lehet, hogy a falak kicsit meg is koptak, de a korszerű oktatás minden alapfeltétele adott. S e feltételekkel élnek is az iskola mai tanárai, nevelői. Munkájuk eredményeként az itt tanulóknak jó esélye van arra, hogy mind a továbbtanulásban, mint az élet bármely más területén mindenkor megállják a helyüket, szocialista szellemiségű felnőttekké váljanak. Bemutató Budapesten Az amatőr színjátszás, a munkásszínpadok körében ismert nevű a Salgótarjáni Kohászati Üzemek Petőfi színjátszó csoportja. Az utóbbi időszakban elért sikereinek is köszönhető, hogy a minap meghívást kaptak Budapestre, hogy a januárban megtartandó amatőr színjátszófórum kétnapos rendezvényének első estéjén bemutatót tartsanak. A salgótarjáni és a Nógrád megyei színházbarátok közül többen látták már a meghívott produkciót; Bárdy Zoltán Rövidzárlat című mai témájú színművét — ezzel lépnek fel a kohász színjátszók az ország amatőr csoportjainak vezetői, képviselői előtt. örökre beírta nevét a magyar munkásmozgalom történetébe az egykori önálló bányásztelepülés — a ma Salgótarján egyik' kerületét alkotó Baglyasalja. A közelmúltban emlékeztünk meg az 50 évvel ezelőtti híres baglyasaljai bányászsztrájkról. Az egykori elszánt harcosokból, az illegális párttagokból ma már csak heten élnek Baglyas- alján. A Lenin kultúrott- honban székelő 212 tagú területi pártalapszervezet 9 párttag kivételével nyugdíjasokból áll. — Ez az egyik sajátosságunk — hangsúlyozta Végh József alapszervezeti titkár, akivel arról beszélgettünk, hogy Baglyasalján miként készültek, illetve készülnek a párt közelgő XII. kongresszusára. A nagy létszámú alapszervezet 22 pártcsoporbra tagolódik. Nem könnyű feladat a tagság folyamatos szervezeti életének, tájékoztatásának irányítása, mert a párttagok a nagyállomástól egészen András-telepig laknak. A családi házakban pedig nincs telefon. Mit tehet ilyenkor az alapszervezet titkára? — Ha ügyeket intézek, akkor, vagy buszra kell szállnom, vagy gyalogolok — magyarázza Végh József. — Sok az idős, beteg ember az alapszervezetben. A tagság kor szerinti megoszlása: a nyolcvan év felettiek 18-an, a 71—80 év közöttiek 54-en, a 61—70 év közöttiek 77-en vannak. Az illegálisok mellett 140-en 1945- ben léntek be a pártba. A tradíciók pedig köteleznek bennünket. Az idős emberek hálásak a figyelmességért. Erről soha nem feledkezik meg az (Folytatás az 1. oldalról) tevékenysége. A párttagok teljes mértékben egyetértenek a párt politikai irányvonalával, amit megerősítettek az elmúlt napok pártcsoport- értekezleteinek tapasztalatai is. — Milyen volt az aktivitás a beszámoló taggyűléseken? — A vitában — a felsőbb pártszervek képviselői, és a meghívottak mellett — a tagság 30—40 százaléka nyilvánított véleményt. A vita az esetek döntő többségében teljes mértékben kapcsolódott a beszámolókhoz. A vélemények kritikusak és önkritikusak voltak. Többségükben egyetértettek a beszámolóban elhangzottakkal és a feladattervvel. A hozzászólók zöme az adott terület gazdasági eredményeivel és a meglevő hiányosságokkal foglalkozott. Jellemző volt. hogy a gondok okát nem külső tényezőkkel magyarázták, hanem a belső tennivalók kerültek a középpontba. A hozzászólások öszalapszervezet kilenctagú 6 vezetősége. Minden párttag a születésnapjára rózsával díszített emléklapot kap. Az új év alkalmából üdvözlőkártyákat küldenek nekik, és a 140 női párttag március 8-án, a nemzetközi nőnap alkalmából részesül apró figyelmességben. A kongresszusi előkészületeket körültekintően végezték el Baglyasalján. A sajátosságokat ezúttal is figyelembe kellett venni. A felmentett párttagok száma — korukra, egészségi állapotukra tekintette] — eléri a kilencvenet. Akad olyan pártcsoport, ahol csak a bizalmi mozgásképes. Ezért a beszámoló taggyűlést megelőző pártcsoport- értekezletek jegyében a 22 bizalmi sorra látogatta a párttagokat a lakásán és véleményt kért az elmúlt öt esztendő tevékenységéről, javaslatokat a feladatterv kidolgozásához. Ezt követte — november 12-én — egy összevont vezetőségi ülés, amelyen a pártcsoport- bizalmiak is ott voltak. — A tanácskozás végkicsengése kedvezőnek mondható — emlékezik Végh József —, az alapszervezet a lakóterület politikai vezető szerepét betöltötte. Ennek jegyében minden évben rendszeresen napirendre tűztek helyi témákat, melyek a párttagságot, a lakosságot foglalkoztatták. Elemezték az óvodai, gyermekorvosi, szolgáltatási helyzetet, foglalkoztak a nyugdíjrendelet értelmezésével, településpolitikai kérdésekkel, társadalmi mu'n- kaakciókkal, a terület köz- biztonságával, a közérdekű bejelentések sorsával. Mindezekről sok szó esett a beszámoló taggyűlésen is, szességében helyesen tükrözték a XI., kongresszus óta végzett sokrétű munkát. A javaslatok az alapszervezeti munka további fejlesztésével, a gazdaságpolitikai célok sikeresebb végrehajtásával függtek össze. A meglevő hibák feltárására ösztönöztek. Szorgalmazták, hogy néhány heiyen eredményesebb tömeg- szervezeti munkát végezzenek. A taggyűlések beszámolójában választ kaptak a . pártcsoportok korábban felvetett javaslataira. — A beszámolók és az elhangzott viták alapján megállapíthattuk, hogy a felsőbb pártszervek segítő, irányító és ellenőrző tevékenységét elismerik és a jövőben is igénylik. Az elfogadott feladattervekben a párt belső életére és a gazdasági munka színvonalának 'emelésére vonatkozó legfontosabb tennivalók fogalmazódtak meg — hangsúlyozta végezetül Ozsvárt József, a városi pártbizottság első titkára. Rozgonyi István amelyen Végh József 40 perces beszámolót tartott. Miként elmondotta: — A beszámolás időszakában rendszeresen foglalkoztunk alapszervezetünk belső életével: a vezetőség munkamódszerével, a pártmegbízatások helyzetével, a pártcsoportok tevékenységével, a politikai vitakör tapasztalataival, a lakóterületi politikai munka helyzetével, a tagdíjfizetéssel, a pártrendezvényeken való megjelenéssel. A párt- irányítás és -ellenőrzés érvényre juttatásának egyik formájaként folyamatosan beszámoltattunk tömegszervezeteket és mozgalmakat a végzett munkáról, és szóltunk a tennivalókról. Minden időben figyelembe vettük felsőbb pártszerveink ajánlásait, határozatait és azokat alapul véve készítettük el minden esetben féléves munkaterveinket. A párt vezetőség tevékenységéről szólva elmondotta, hogy egészséges munkamegosztásra törekedtek. Úgy ítélik meg, hogy a jövőben még többet kell foglalkozni az idős. egyedülálló, beteg párttagokkal, szociális helyzetük vizsgálatával és keresni a segítés lehetőségét. Éppen ezért a jövőben létrehoznak egy idős párttagokkal foglalkozó bizottságot, amely szükség szerint tájékoztatja a vezetőséget a legfontosabb teendőkről. Szó esett a beszámolóban az eszmei, politikai helyzetképről, az irányító, ellenőrző és segítő tevékenységről, a tömegszervezetek pártirányításáról. A beszámolót követően hatan szóltak hozzá a felvetett témákhoz. Szót kért Herczeg István területfelelős, a városi pártbizottság titkára is. Alapvetően kedvezően értékelte a pártalapszervezet ötéves munkáját. Hangsúlyozta _ a munkamegosztás jelentőségét és szintén javasolta a pártcsoportok számának növelését. A beszámoló taggyűlést követően tovább zajlik az élet az alapszervezetben. A sajátos helyzetnek megfelelően dolgozzák fel a kongresszusi irányelveket. Három csoportot alakítottak ki. Az elsőben december 17-én vitatták meg az irányelveket. A másodikat december 20-án bonyolították le, míg a harmadikra december 28-án kerül sor. — A felmentett párttagokat személyesen felkeressük. meghallgatjuk véleményüket, javaslataikat — vélekedik az a4apszervezet titkára. A vezetőségválasztó taggyűlésre január 21-én kerül sor Baglyasalján. Miként a fentiekből is kitűnik: alapos, körültekintő, tervszerű a munka a baglyasalja pártalapszervezetben. (rozgonyi) T. E. Az utóbbi évtizedekben dinamikusan fejlődő városközpont tovább épül. A képen látható városmag építészeti ellenpontja a nyugati városrész kialakítása a következő esztendők egyik legfontosabb urbanisztikai feladata lesz. — fotó: kj — Emléklap születésnapra Pártélet Baglyasalján
