Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-16 / 294. szám

Nem csúcs, mégsincs szégyellnivaló Gondolafok a balassagyarmati országos színjátszófesztiválról világban mindennek A oka van. S értelme a porszemnek is. Hogyne rendelkezne akkor mindezek­kel a tulajdonságokkal egy- egy öntevékeny művészeti csoport, egy a matör&zin játszó­fesztivál, nevezetesen a balas­sagyarmati irodalmi színpadi napok rendezvénysorozata! Az országos hatókörű fesz­tivál december elején tizen­ötödik alkalommal teremtett lehetőséget az amatőr szín­játszóknak arra, hogy széles publikum, a mozgalom régi, megbecsült irányítói előtt be­mutassák, ismételten bizo­nyítsák tehetségüket, szel­lemi, alkotói frisseségüket. Nem kisebb dologról van te­hát szó, mint a nyílt színval­lásról, a „látva-lássanak”-féle megmutatásról. Ami nem ép­pen egyszerű, hiszen a vég­ső eredményt, a bemutatott produkciót számos tényező befolyásolja, s annak sikerült- ségébe olykor még a véletlen is belejátszik. Balassagyarmaton semmifé­le szerephez nem jutott a véletlen. A versenyprogram, a szakmai értékelés, vita, a tájolás az előre eltervezettek szerint, kifogástalan szerve­zésben és lebonyolításban va­lósult meg. Az egyes előadá­sokat is elkerülték a véletlen- szerű, legtöbbször kínos tör­ténések — például egy reflek­tor felrobbanása, díszletül!- vány leomlása —, s a szerep­lők és a rendezők a játékte­ret is megismerhették előze­tesen, mivel a házigazdák, üdvös hagyományként, min­dig biztosítottak alkalmat a próbákra, a begyakorlásra. Egyetlen rendező keveselte csupán a rájuk eső idő meny- nviségét, ő is csak utóbb, amit inkább a gyengébb sze­replés miatti restelkedés mon­datott vele, mintsem a hit, a megfontolt komolyság. várt hatást keltette. Vala­mennyi együttes dicséretére írhatjuk: jól választottak a fellelhető jugoszláviai iroda­lomból, s értékes verses- és prózai, drámai műveket dol­goztak fel- S ez még akkor is így van, ha netán némelyek ízlésbeli okoknál fogva, vitat­nak is egy-két választást; hi­szen a „problémásnak” val­lott művek is jellemző részei a jugoszláv irodalomnak, pél­dául Arsa Jovanovic Sírkö- vek-je, vagy Major Nándor A hóember-je. Továbbá fonto­sabb az, hogy válogatás köz­ben az amatőr színjátszók is­mételten csak egy olyan iro­dalommal ismerkedtek meg mélyebben, amelyikről meg­lehetősen csekély tudásunk van. Máté Lajos színházi rende­ző, a zsűri elnöke az ered­ményhirdetéskor mondotta: társadalmi, politikai felelőssé­günk megköveteli, hogy az előadások elbírálásakor alap­vetőnek a tartalmat tekintsük, a mű azon tulajdonságát, kö­zöl-e üzenetet a néző számá­ra, vagy sem. Tulajdonkép­pen ez minden műalkotás megítélésének lényegi elve. Természetesen tudománytala­nok lennénk, ha a műalkotás többi elemét elhanyagolnánk, kisebbítenénk fontosságát. De az „üzenet”, a mondanivaló az a sarkalatos pont, amely nélkül saját lábán nem állhat meg az alkotás, nem töltheti be társadalmi, emberi, művé­szi hivatását. A zsűri következetesen érvényesítette ezt a felfogását. Egyértelmű­en mondta meg véleményéta produkciókról, még ha vitáz­tak is vele a rendezők, a ma­guk igazát védve. A nyílt szó­kimondás a szakmai vitáknak, a fesztivál egészének örömte­li, szükséges jellemzője volt, szással szemben. Tudomásul kell venni: a lassan két éve folyamatos színházi átszerve­zések olyan hatást gyakorol­tak a magyar színházművé­szetre, hogy manapság a hi­vatásos színház vállalja ma­gára gondolatilag, formailag azt, amit korábban az önte­vékeny mozgalom. Persze, ez is a helyénvaló — ugyanak­kor még minden színházra nem vonatkoztatható. Az amatőr színjátszó cso­portok körében azelőtt rend­kívül nagymérvű szóródás volt tapasztalható- Létezett néhány egészen kvalitásos együttes, pár jó, több közepes és tö­ménytelen gyenge együttes. Ma szűkebb a kiválók köre, de összehasonlíthatatlanul több a jók száma. Az egész­nek ez a fejlődése tükröző­dött a cseppben, a balassa­gyarmati fesztiválban. Most igazán erőtlen, jellegtelen együttest alig lehetett látni. A tizenhárom együttes há­romnegyede a jók kategóriá­jába sorolható. A rendezők, szereplők általában felnőttek a feladatokhoz, szakmailag egyre érettebbek, biztosabbak. Természetesen, akad még bőségesen javítanivaló. A színjátszóknak elsősorban be­széd- és mozgáskultúrájukat szükséges fejleszteni,, kifejező- készségüket edzeni. A rende­zőknek főként a mondanivaló világos, a legadekvátabb for­mában való kifejezésére kell törekedniük. Az öncélú látvá­nyosságnak, formai bravúros­kodásnak semmi értelme, táp­talaja — mondanivaló nélkül merő ömtetszelgés marad. S érdmes lenne gondolkodni azon is: közönségigény mutat- kozik-e annyi felkavaró, sok­koló, drámai anyagra, mint amennyit idén is, koráb- ban is láthattunk. Az élet derűs percei is lehet­nek katartikusak. Csökkenő Hóhányók Művelődés a „végeken u Balassagyarmat városa, s hozzásegítette a csoportok A Madách Imre országos még a sokat szapult Ipoly tagjait az irodalom, a művé- szinjáts-zófesztivál— az előzd Szálloda kollektívája is, hi- szét szerepének, mibenlétének évinél élménydúsabb, tartal- szen ők aligha tehetnek az világosabb látásához. Nem mában sokszínűbb, magasabb áldatlan állapotokról, s azo- hathat túlzásként: éppen ez kát minden igyekezetükkel a három-négy éve tapasztalt csak javítgatni tudják — ki- nyíltság járult hozzá a moz- túnőre vizsgázott a rendezés- galom hullámvölgyből való bői. (erről a balassagyarmati fesz­Hogyan vizsgáztak az tiválok kapcsán is kesereg- egvüttesek? tünk) kilábolásához, az újabb Tizenhárom színjátszó- felfeléívelés elindulásához, együttes versengett három Való igaz — a fesztivál egyik napon keresztül a helyezése­kért. Fellépésüket — különö­sen azokét, akik nem először színvonalú volt a tavalyinál A mozgajom jelenkori helyze­tét, erejét mutatta. Ú jra két év múlva talál­koznak Balassagyarma­ton az amatőr színját­szók. A fesztivál tematikáját a tavasszal, a kazincbarcikai ifjú Horváth István nemzet­közi színjátszó-találkozón hoz­zák nyilvánosságra, majd pártatlan, nem amatőr néző­jének álláspontjával ellentét­ben —, az amatőr színjátszó­szerepel4 c'.: a Madách Imre mozgalom manapság nincs a mehirdetik a pályázatot. Más­irodalmi színpadi napokon — csúcson, mint mú^t évtized- fél év marad a felkészülésre, egészséges várakozás előzte beli egyik fénykorában, de Elég idő. Bizonyára kedvező­mé®. Érdeklődésünk legtöbb- nincs is szégyelhető lépéshát- en érződik az 1981-es előadá- ször nem csalatkozott: a pro- rányban — először önmagá- sokon. dukció a várt színvonalon, a val, aztán a hivatásos színját- Sulyok László oftvww^vv^AAA^vw'^vwwwwvwvwwwwwwy^A»vww^rt/wv^n^/wwwwy^nwwwwwwwww járjanak. E pár egyszerű szó* Kalinyin és mások. Az emlé­nál aligha van megdöbben- kezes gránitfalán Olga Berg Salgótarján lakoságának 30 százaléka a peremkerületek­ben él. Bár ezek a részek igen sokban eltérnek egymástól, — például Zagyvapálfalván másképp cseng ez a szó: „pe­remkerület” mint tegypk fel Salgóbányán — mások a köz­lekedési viszonyok, távolsá­gok, eltérő a lakosság nagy­ságrendje és összetétele, má­sok a kultúrális lehetőségek is. Egy valami azonban kö­zös: a városhoz tartozik mind­egyik, a Salgótarjáni városi Tanács a fenntartója a 18 művelődési otthon jellegű intézménye között a 10 pe­remkerületnek is. És ez nem kis feladat!... A CÉL: KOMPLEX ALAPELLÁTÁS Mi is jellemzi ezeket az in­tézményeket? Eredetileg szakszervezeti működésűek voltak, vagy a külterürletek- nek a városhoz történő kap­csolása után kerültek a váro­si tanácshoz. Elhanyagolt ál­lapotuk miatt legtöbbnél ese­dékessé vált a felújítás — csak úgy lehetett alkalmassá tenni feladataik ellátására. Mindez rendkívül nagy meg­terhelést jelentett — részben költségvetésből, részben fel­újítási keretből vagy társadal­mi munkák díjainak felhasz­nálásával oldották meg foko­zatosan (hátravan még — 1980. áprilisáig e£t is szeret­nék tizenegyedikként bekap­csolni — a rónafalui intéz­mény felújítása). A felszere­lés feljesztésére csak sze­rény lehetőségük van. A mű­ködés személyi feltételeinek javítása, a komplex alapellá­tás biztosítása érdekében kör­zetek kialakítását kezdték meg. — Milyen elképzeléseik vannak ezekről a körzetek­ről, mit várnak megalakítá­suktól? — fordultam a kér­déssel Kiss Gabriellához, aki városi közművelődési fel­ügyelőként a művelődési in­tézmények vezetőinek mun­kaközösségét irányítja, jól is­meri helyzetüket, gondjaikat. NAGYOBB HATÉKONYSÁGGAL — Elsősorban a tartalmi munka gazdagodását várjuk ettől. Eddig csak egyetlen he­lyen volt függetlenített igaz. gató, Somoskőújfaluban — a körzetek élére főfoglalkozá- súakat akarunk beállítani. Minden körzeti központhoz két tagintézmény fog tartoz­ni. Somoskőújfaluhoz Somos­kő és Salgóbánya, Zagyva­rónához Rónabánya és Róna­falu, Somlyóbánvához Csiz­madia-telep és Baglyasalja, a zagyvapálfalvai körzetet irá. nyitó ifjúsági-művelődési ház­hoz a bányagépgyári és a Hámán Kató-telepi intézmény. Ezen kívül központi kabinet létrehozását is tervezzük a Május 1. úton. — Ennek milyen szerepet szánnak? — Ügy látjuk, mivel a há­zak komplex felszerelésére nincs módunk — ez nem is lenne célszerű, ellentmonda­na a hatékony, takarékos gazdálkodásnak — egy kabi­net felszerelésével javíthatjuk az ellátottságot. A meglevő és beszerzendő eszközök jobb kihasználása csak egy szem­pont. Ez a megoldás segíteni fogja a művelődési otthona­ink, klubkönyvtáraink mun­kájának koordinálását, terv­szerűbbé tételét. Lehetőséget ad egy városi szakmai klub megteremtésére, amivel a népművelők éá a csoportveze­tők képzését és önképzését az eddigi munkaközösségi foglal­kozásoknál magasabb színvo­nalon tudjuk megoldani. Eh­hez OKT-támogatást is kér­tünk — saját erőforrásaink nem elegendők a megvalósí­táshoz. IGAZODVA AZ IGÉNYEKHEZ — Van-e valamiféle műn* kamegosztás a körzetek kő* zött? — Igen. Ez részben az elté­rő lakossági összetételből fa* kad. A távolabb eső, volt bá* nyatelepeken többen az idő* sebb korosztályhoz tartoznak — itt a kertbarátkor, az is* meretterjesztő rendezvények • dominálnak. Néhány intéz­ménynek jók az adottságai a szomszédságukban működő általános iskolákkal közös szakköröket, klubot, progra* mókát szervezni (Baglyasai- ján, Somoskőújfalun, Zagy­varónán például). Ebben az évben kezdtük el Somoskőn a nyári tárlatok létrehozását ezt a község turisztikai adott­ságai miatt érdemes leszfoly* tatni. Egyébként minden in* tézményben kiemelt fel* adat a szünidei gyermekfog* lalkoztatás, a fiatalok, vala* mint a nyugdíjasok számára megfelelő programok biztosi* tása, az önművelés, szórako­zás feltételeinek megteremté­se. — Sok a változás, új fel* adatok és lehetőségek állnak a népművelők előtt. Mikép* pen tudják biztosítani felké­szítésüket az eddiginél nehe* zebb munkára? — Idén négy alkalommal tartottunk munkaközösségi foglalkozást. Ezeken szó volt a tervkészítésről, a nyári programok szervezéséről, a művelődési otthonokra vonat­kozó új szabályzókról, a tár­sadalmi vezetőségek megala­kításáról. Még egy alkalom­mal összejövünk ebben az esztendőben. Jövőre emel­lett bizonyára sokat fog se­gíteni a központi kabinet és a körzetesítés is! G. Kiss Magdolna Fajezetek a blokád könyvéből A Néva-delta fölé boruló novemberi balti égbolt szür­ke, mint a csomagolópapír. Ha csavargatni, gyűrögetni kezdi a szél, rákezd a perme- ites eső. A deltában épült ha­talmas város — régi lakói Pityernek becézték — Ilyen­kor fémesen csillog. Akár az emlék. A „leningrádi emlék” a há­borút túlélőknek a blokádot jelenti. Hogy pontosabban mit, megtudható Alesz Ada. movies és Danyil Granyin Fe­jezetek a blokád könyvéből című művéből, amely most jelent meg először magyarul, Gellert György fordításában, a népszerű Tények és tanúk. sorozatban.. A könyv a kilenc- száz napos leningrádi blokád története. A szerzőpáros azo­kat kereste föl, akik átélték a blokádot, s az ő emlékezé­seiket. följegyzéseiket, napló- so-alkat gyűjtötte össze. Mint ír „Ennek az igazságnak címei, telefonszámai, vezeték­és keresztnevei vannak. Le­ningrádi lakásokban él, amelynek bejáratánál gyak­ran sok ajtócsengő sorakozik egymás alatt — csak meg kell nyomni a megfelelő gom­bot, amely mellett a notesz­ben feljegyzett név áll”. Láttam egy másfajta köz­napi emlékét is ennek az igazságnak. A Nyevszkij proszpekt elején egy öreg ház falán olvasható: „Polgártár­sak! Ágyúzás esetén az ut­cának ez az oldala rendkívül VESZÉLYES”. Ezek a betűk az ostrom óta láthatók a fa­lon. Táblát is tettek alája ez­zel a felirattal: „A leningrá. több kifejezése a pokolbeli időknek, 1941—1943. között. Aligha van? A bombázások, az ágyúzás, az éhség követ­keztében 658 550 leningrádi pusztult el. Olyan szám ez, rengetek visszaemlékezés, do- amelyet csak leírni könnyű, kumentumkönyv, regény, elképzelni lehetetlen. A hit- vers, publicisztika látott nap­iért „terv” a földdel akarta világot. A szerzők is említik egyenlővé tenni ezt a várost Kyikolaj Csukovszkij Balti a huszadik században, mint égbolt, Vera Ketlinszkaja az ókorban Róma Karthágót. Ostromgyürüben, Alekszandr Nem sikerülhetett. De nincs Csakovszkij Blokád című mű- a történelemben még egy vét és másokat. Mit lehet még olyan város, amelynek ennyi elmondani a kilencszáz nap­Gyermekkönyvek karácsonyra Ez évben másodszor ren- és lapozgatok, melyek szét- fogyott el várakozáson ftí-ül dézfek meg Magyárorszagon rágására, szettépésére, nÖ~rnéé rövid idő alatt. Ä legutóbbi az országos gyermekkönyvhe- vár aiagút-, kisautópálya-épí- kötf Ezer mesterség címet tét, mintegy záróakkordjául az , . s , , , . , viseli, s jo néhány olyan régi UNESCO által meghirdetett tesre 1S való — nem baj, hisz g újabb mesterséggel ismerteti nemzetközi gyermekévnek. A már totyogós korban a könyv, rneg az Ifjú olvasót, melyet nemzetközi gyermekév emb- az olvasás szeretetére nevel, lassan már csak a nagypapák lémája jól ismert: kezeitől- Vannak mesekönyvek, melyek láthattak eredetiben. A Bölcs táró gyermek fölé hajló védő nélkül felnőni ma már szin- bagoly sorozat szinte minden kezek, ez került trikóra, üz- te lehetetlen: a Kis gyerme- egyes kötetét ajánlhatjuk a letek kirakatába, s jó néhány kék nagy mesekönyve, a Min- karácsonyfa alá, úgyis mint könyvre is, melyek ez alka- dennapra egy mese, vagy az olyan könyvet, mely az isko- lomból jelentek meg. Mint Illyés válogatta Hétszer hét lai tanulmányokban is nagy mindig karácsony előtt gond vagy a Hetvenkét magyar segítséget nyújt. Hasonlókép- és fejtörés az ajándékozás, de népmese. A Móra Kiadó alig pen a Búvár zsebkönyveket, az utóbbi időben szinte alig pár ev alatt már ötödik ki- melyek sok színes képen mu- van olyan karácsonyfa vagy adásban „kénytelen” kiadni a tátják be az élővilág sok gyerekeknek készült ajándék- Cini-cini muzsika című kő- csodáját; növényeket, állato- csomag, ahol legalább egy tetet, egyre növekvő példány- kát — ’megfelelő csoportosí- konyv ne lenne. számban. Az óvodásoknak ké- tyákat, gombákat és csigákat, A legkisebbeknek leporellók szült verseskönyv nemcsak a tásban: vadvirágokat és ku­ma már klasszikussá vált vadállatokat és mohákat. Weöres, Zelk, Tamkó Sirató Károly verseit, hanem népi mondókákat, kiszámolókat is tartalmaz. Ugyanakkor segít­séget ad e nagyszerű összeál­lítás az óvodai foglalkozások- . , . .... hoz, s az utószó útbaigazítást ?e.nyk ^ könyvvásárrá ad a szülőknek is. Régi igaz- lf en!: rne” P°m mesei— ság, hogy az igazán nagy írók ?-f®.eny Gömböc Artur című nem csupán a „felnőtteknek” í0?.et€;’.. me y, ugyancsak nem nolhiilrt'7; «■« V, , i »-V-. ». 4­holz sorai emlékeztetnek ar­ra, hogy senkiről és semmi­ről sem feledkeznek meg az utódok. A blokádról, természetesen, polgára adta volna életét sza­badságáért, amelynek polgá­ra; ennyit szenvedtek volna. A pi&zkarjovói temető a blokád halottainak egyik nek* ropolisza. Itt 26 hektár föld­ben csaknem félmillió holt­testet hántolták el. A temető bejáratánál két pavilon áll, ról ezek után a mának és a jövőnek? A Fejezetek a blo­kád könyvéből című mű­ben a leningrádiak mondják el azt, hogyan éltek akkor? A könyvből a blokád résztve­vőinek mindennapi hangja szól, önmagukról, hozzátarto­zóikról beszélnek, a halálról és az életről. A magnetofon amelyekben múzeum van, a fájdalmas emlékeket rögzített. blokád emlékeit mutatja be. A kiállítási tárgyaik között van az alig élt kislánynak, diák hősiességének és heroiz- Tánya Szavicsevának naplója, musának emlékére őriztük meg ezt a feliratot”. Az ef­fajta feliratok békeidőben így szólnak: „Vigyázat! A te­tőn dolgoznak”. A blokád idején a lehető legpraktiku­sabb figyelmeztetést jelentet­ték az embereknek, ágyúzás­kor inkább a másik oldalon Ü NÓGRÁD — 1979. december 16., vasárnap a háború egyik legmegrázóbb dokumentuma. így végződik: „Szavicsevék meghaltak, meg­haltak mind”. Maga a kislány is életét vesztette a blokád után, nem élte túl a szenve­déseket. Sokan látták ezt a naplót. A szerzők is megír­ják, hogyan állt előtte Lady Churcill, Eisenhower, aki Zsu- kovval nézte meg, Bugyonnij, Ha mindez megtörtént a föl­dön — márpedig így történt —, akkor nem enyészhet el az emléke, tanulságul kell szolgálnia nemcsak a mának, hanem a messze jövőnek is. A könyvnek ez a legnagyobb tanulsága. Az életért írták, s mondották el történeteiket, mindennapjaikat az emléhe­zők. Csukás Istvánt sem kell kü­lönösképpen bemutatni a mór olvasó gyerekeknek, ő írta a Keménykalap és krumpliorr című nagy sikerű gyermekre­hanem a gyerekek számára is. né ku,°fl a tudnak maradandót alkotni, cs°dalatos alkotását a Mici- A számtalan példa közül most mack°f> a Móra ki tudja há- Mórát említjük meg, kinek hva(^szcr> ismét megjelentette Sétálni megy Panka című kö- Kanntny Frigyes utolérhetet- tete verseinek, illetve verses C1.1 fordításában, s bizonyára meséinek gyűjteménye. A nép- ,sok felnőtt nemcsak a gyere- szerű összeállítást Reich Ká- kek.*'e’ ma§ar'a is gondol majd, roly finom, s az író szellemé- amikor a könyveskosárba ezt a kötetet is belehelyezi. Tö­rök Sándort, akit a mai kis­iskolások szülei még a rádió­ban oly szívesen hallgatott Csili-csala csodái írójaként, majd a mai gyerekek Kö- köjszi és Bobojsza alkotója­(Magvető Könyvkiadó, dapest, 1979.). Bu­Tóth Elemér hez mindig hű, lírai rajzai dí­szítik. Mi sem érdekli jobban a mai gyerekeket, mint a tech­nika, az autó. Ha az autómár­kákat már jobban is ismerik, mint a szüleik a KRESZ-t ként ismertek meg, új törté- még nem biztosan. Rendkívül nettel örvendezteti meg ra- okos, szemléletes, s nem utol- jongóit. A Kököjszi és Boboj- sosorban játékosan oktató s2a 0ly sikeres olvasmány lett könyvet jelentetett meg a Mi- hogy xörök Sándor oIvasó­nerva Kiadó a már olvasni nyomásra folytatta a történe- tudó gyerekek számára: Stop. tet, s a Móra Kiadó jóvoltá- Kozlekedj okosan — két rész- ból karácsonyi ajándékként ben sok-sok színes képpel. A átnyújtja Gilikoti címmel. Gi- két kis kötet a tv azonos ci- ükoti, a rézgolyó új szereplő mii miionráhril o ah. ° mű műsorából készült, s eb ben a formában tán még biz­tosabb sikerre számíthat. a két bohókás törpe mellett, s nem marad el Tyűha kis­kutya s Pisz-pisz cica sem. Ez A Bölcs bagoly sorozat a évben is — szerencsére meg- Móra Kiadó legkisebbeknek fslolő időben — megjelent a szóló ismeretterjesztő könyv- Fiúk-iányok évkönyve című sorozata. Jó néhány kötet Iá- összeállítás Rigó Béla szagw tott már benne napvilágot, s kesztésében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom