Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-01 / 281. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXV fVF 281. SZÁM ARA: 1.20 FORINT 1979. DECEMBER 1., SZOMBAT KPVDSZ-összejövetel *\ Tovább kell javítani a lakosság áruellátását ülést tartott tegnap Salgó­tarjánban a KPVDSZ Nógrád megyei Bizottsága. A testület megvitatta a la­kosság áruellátásával össze­függő szakszervezeti föladato­kat, valamint a szakszervezeti választásokkal kapcsolatos teendőket. Mint az előterjesz­tés megállapítja: az áruellá­tási feladatok végrehajtása a KPVDSZ Nógrád megyei Bi­zottságától és alapszei-vezetei- től céltudatos és sokirányú munkát igényel. Mihd a megyebizottságnak, mind az alapszervezeteknek igen fontos teendője, hogy tagságukkal megismertessék a szakszervezet állásfoglalását. Erre föl kell használni az üzemi demokrácia fórumait, a szakszervezeti rendezvénye­ket és tanfolyamokat. A tájé­koztatásban nagy teher hárul a bizalmiakra is. Sokat várnak a KPVDSZ il­letékesei a szocialista munka­verseny egyre szélesebb körű kibontakozásától. El kell érni, hogy a vállalásokban az eddi­gitől nagyobb hangsúlyt kap­jon többek közt az áruk minő­ségének védelme, a társadalmi tulajdon megóvása, a takaré­kosság, a vevő—eladó kapcso­lat, az általános, meg a szak­mai műveltség gazdagítása. Lényeges, hogy az átlagon fö­lüli teljesítményt nyújtó dol­gozók a korábbi gyakorlathoz képest nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben részesül­jenek. A megyebizottság elsődleges tennivalója az alapszerVeze- tek folyamatos segítése, kö­vetkezetes ellenőrzése. E mun­ka hatékonyságától függ a mélyreható szemléletformálás sikere. Ugyancsak hat a szem­léletváltásra a FŰSZERT, az élelmiszer-kiskereskedelmi vál­lalat. az ÁFÉSZ, a sütőipar és a húsipar brigádvezetőinek rendezendő ankét. Aligha ma­rad hatás nélkül, ha a terme­lők megismerik az áruk nem hibátlan minőségéből eredő ke­reskedelmi gondokat. Az alapszervezeteknek a tag­ság mozgósításában' jut dön„ő szerep. Meg kell valósítani a gazdasági vezetőkkel együtt­működve az egységvezetők és a bizalmiak együttes tájékoz­tatását. El kell érni, hogy a kongresszusi munkaverseny második szakaszában a föl- ajá’nlások készítésekor a haté­konyságra. az áruk minőségé­nek megóvására, a munkaszer­vezésre és a szocialista mun­kaerkölcs kibontakoztatására tei’elődjék a fő figyelem. E föladatok lelkiismeretes megoldása napjainkban és a belátható jövőben egyre fon­tosabb. Az árak változása ugyanis arra ösztönzi a keres­kedelmet, hogy széles áruvá­lasztékkal, s kifogástalan mi­nőségű portékákkal álljanak a vásárlók rendelkezésére. A népgazdasági egyensúly javításáért Teljesítették éves tökésexport- kötelezettségüket a kohászok 'A népgazdasági egyensúly javítását számos módszerrel segítik a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemeknél. Céltudatos san törekszenek a tőkésex­port fokozására és az import csökkentésére. A fejlesztési alap felhasználása is elsősor­ban az export bővítésére irá­nyul. Mindezek alapján nö­velték a korszerű és jövedel­mezőbb termékek részarányát, bővítették a termékválaszté­kot. Ez évben a vállalat jelentős exportfeladatot tűzött maga elé. Ezen feladatok megoldá­sa érdekében több szerv. így a gyárrészlegek, a szállítás, a kereskedelmi és külkereske­delmi szervek összefogására, felelősséggel végzett lelkiis­meretes munkájára volt szük­ség. A jó együttműködést nagy­ban segítették a vállalat szo­cialista brigádjai olyan vál­lalásokkal, melyeket az MSZMP XII. kongresszusa es hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére tet­tek. Mindezek eredményeként már november 28-ra teljesí­tette a vállalat az 1979. évi, eredeti tőkésexporttervét, amely 16 millió dollár érté­ket képvisel'. Az idén mintegy 40 ország­ba küldte termékeit a válla­lat. Az utóbbi napok szállít­mányaiban szalagféleségeket továbbítottak Görögországba, Svédországba, Libanonba, Jordániába. Továbbá jelentős mennyiségű huzalt adtak fel szír, finn, ciprusi, osztrák, bel­ga, holland, nyugatnémet ve­vők részére. Keresett termé­kük a csákány és a szeg, amelyekkel francia, görög, osztrák vevők igényét elégí­tették ki. Az ez évben átadott kiste­renyei csőgyárból is útnak in­dították az exportszállítmá­nyokat Iránba, NSZK-ba, „Libanonba, Finnországba. Szakszervezet a közigazgatásért Megyebizottsági ülés A vállalat ezt az ütemet akarja tartani, és úgy terve­zi, hogy december végéig el­érje a 19,5 millió dollár ár­bevételt, mely mind a népgaz­daság, mind a vállalat szem­pontjából fontos. Űj típusú, nagyobb hatásfokú lakáskonvektorokat is gyártanak a FUTOBER nagybatonyt gyáregységében. Nagyobb blokkházakban és családi házakban egyaránt alkalmazható a tetszetős kivitelű fűtőtest, melynek hosszú élettartamát is garantálják. Figyelemre mél­tó, hogy a piacon a hasonló jellegű, termékektől kedvező árával is felhívja magára a figyelmet. Képünkön: Makó Mária és Szappan Istvánné a lakáskonvektorokat csoma­golják, azt megelőzően pedig ellenőrzik minőségüket. — kulcsár — X Értékelték a vállalásokat Antennák olimpiai közvetítéshez Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság' Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács — a tár­sadalom fejlődése követel­ményeivel összhangban — módosította a Munka Tör­vénykönyvet. Az új rendelke­zések elősegítik a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodást, vala­mint — a joigiok és kötele­zettségek összhangjának fi­gyelembevételével — tovább­fejlesztik a dolgozók érdek- védelmét és egyszerűsítik a munkajogi szabályozást. A módosítás elősegíti a nem­zetközi munkaügyi szervezet által elfogadott nemzetközi egyezményekben foglalt el­veknek és munkajogi sza­bályainkban való érvényesülé­sét. Az új szabályok 1980, ja­nuár 1-én lépnek hatályba. A törvényerejű rendelettel egy­idejűleg adják ki majd a vég­rehajtást szabályozó minisz­tertanácsi és munkaügyi mi­niszteri rendeleteket. Az Elnöki Tanács Szikszói Sándor ezredest vezérőr­naggyá és dr. Csiba István rendőr ezredest rendőr vezér­őrnaggyá nevezte ki. * Az Elnöki Tanács Dobay Károly István elítéltre a ka­tonai bíróságok által jogerő­sen kiszabott halálbüntetést kegyelemből életfogytiglani szabadságvesztésre változtat­ta. * A belügyminiszter dr. Csiba István vezérőrnagyot kine­vezte a Budapesti Rendőr­főkapitányság vezetőjének bűnügyi első helyettesévé. (MTI) A drégelypalánki Szondi La­katos- és Szerelőipari Szövet­kezetben pénteken a szocialis­ta és munkabrigádok, vala­mint a kirendeltségek veze­tői együttes értekezleten vi­tatták meg az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felsza­badulásának 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott mun- kaverseny-mozgalom kereté­ben született vállalásokat. Az előzetes felajánlások összhangban álltak a szövet­kezet vezetősége által készí­tett és elfogadott tervekkel, amelyek elsősorban az anyag­felhasználás mérséklésére, a befejezetlen 'termelési készle­tek csökkentésére és az ener­giagazdálkodásra vonatkoz­tak. Egyebek között a szövet­kezet kollektívái vállalták, hogy a készleteket több mint félmHlió forinttal csökkentik, a befejezetlen termelésre 190 ezer forintos felajánlás szüle­tett. Vállalták, hogy a mun­kákhoz szükséges energiát egy százalékkal mérséklik. A minőség javítására vo­natkozó felajánlások egyaránt magukba foglalják a saját gyártmányokat és a szerelői tevékenységet. Megvalósítá­sára elsősorban a komplex vál­lalásokkal igyekeznek, me­lyeknél a külső technológiai szereléshez szükséges termék — acélszerkezet, elektromos berendezések — helyes rész­arányának kialakítása után a minőségi kifogások csökkenté­se a cél. > Vállalások születtek a társ­szövetkezetekkel kialakult kooperációs mu'nka javítására — mint például a Dimitrov- pusztai SERKÖV rekonstruk­ciója —, a határidők pontos betartását és ugyancsak a minőség javítását tartják a legfontosabbnak. A kirendelt­ségek szocialista brigádjai a fenntartási és karbantartó munkák javuló színvonalon való elvégzését ajánlották fel. Néhány területen a felada­tok teljesítése a szövetkezet dolgozóitól a minőség és a határidők fokozottabb betar­tását igénylik. Ezeken a he­lyeken a vállalások a munkáló jelentőségével függnek össze. Megkülönböztetetten kezelik a mikrohullámú lánc anten­náinak gyártását és szerelé­sét, amelyek a moszkvai olim- pici televíziós közvetítéséhez nélkülözhetetlenek. Hasonló­an ügyelnek az elektromos ke­mencék gyártására, szerelésé­re és üzembe helyezésére, amelyekkel importberendezé­seket helyettesít a szövetke­zet. A tanácskozásén megvitat­ták a munkaverseny értékelé­sének rendszerét és kiegészí­tették az eddigi vállalásokat. Különös fontosságú témát tűzött napirendjére a Közal­kalmazottak Szakszervezeté­nek Nógrád megyei Bizottsá­ga pénteki ülésén. A testület szakmapolitikai munkájáról, a tanácsi szervekkel való együttműködés tapasztala­tairól készült beszámolót vi­tatták meg. Ez a téma a megyebizottság tevékenysé­gében a választási ciklus eddig eltelt ideje alatt az ér­dekvédelmi munkával és munkahelyi demokrácia fej­lesztésével egyenértékű he­lyet foglalt el, azonban ilyen általános mérvű számadásra eddig nem került sor. Éppen ezért a mérlegelés elsődleges célja az eddig végzett mun­ka eredményének, a jelenle­gi állapotnak értékelése és iránymutatás a további te­vékenységhez. A szakmapolitikai tevé­kenység feladata az állam­élet fejlesztésének és a szo­cialista demokrácia kibonta­koztatásának, a gazdasági hatékonyság növelését célzó politikai és állami döntések régrehajtásának mozgalmi fcszközökkel történő támoga­Sorsod—Nógrád—Heves tudósaiból Megalakult a Miskolci Akadémiai Bizottság tására irányul. Ez magyaráz­za. hogy a napirend iránt széles körű érdeklődés nyil­vánult meg. A budapesti szakmai központ, az MSZMP megyei bizottsága és a me­gyei tanács egyaránt képvi­seltette magát a tárgyalás során. Az írásbeli előterjesz­tés szóbeli kiegészítését ter­jedelmes és sok kérdést tag­laló hozzászólások egészítet­ték ki. Ez utóbbiak felhívták a figyelmet többek között a hatékony együttműködéshez nélkülözhetetlen konkrét fel­adatmeghatározások szüksé­gességére, a szakmai, politi­kai képzés eredményeinek gyakorlatba való átültetésé­nek fontosságára és hiányos­ságaira, az előrehaladást ne­hezítő tényezőkre. Mindezen kiegészítésekkel a bizottság a jelentést elfo­gadta és alapul kívánja fel­használni a továbbiakban rövid távú, konkrét feladato­kat tartalmazó tervének el­készítéséhez. A továbbiak­ban ismertetés hangzott el a megye bírósági dolgozóinak élet- és munkakörülményei alakulásáról. A Magyar Tudományos Aka­démia több mint másfél év­tizeddel ezelőtt döntötte el, hogy az egyes országrészek­ben élő és dolgozó tudósok, a megyékben levő tudományos műhelyek munkájának koor­dinálására, elmélyítésére lét­rehozza a vidéki akadémiai bizottságokat. A sort 1961-ben Szeged kezdte, a pécsi 1969- ben, a veszprémi 1972-ben, a debreceni 1976-ban jött létre, tegnap pedig a Nehézipari Műszaki Egyetemen a Miskol­ci Akadémiai Bizottság is megtartotta alakuló ülését. Az országos sort záró új akadé- rrjiai bizottság Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves és Nógrád megye tudósait, az itt folyó kutatómunkát fogja majd össze. Az előkészületek természe­tesen jóval korábban megkez­dődtek, dr. Zámbó János aka­démikus, az NME tanszékve­zető egyetemi tanára a bizott­ság elnökeként köszöntötte a három megye és Miskolc vá­ros pártbizottságának és taná­csának megjelent vezetőit, a testvérbizottságok vezetőit, képviselőit. Bevezetőjének idő­tartama hangsúlyozta mon­dandóját: minden szónál töb­bet ér a tett. A kutatás ak­tuális megoldandó feladataira koncentrálva kívánja az Aka­démia új bizottsága minden­napjainkat szolgálni. Mostani gazdasági viszonyaink között a korábbinál is nagyobb szük­ség van a szellemi erők ösz- szefogására, gondolkodásunk­nak kell mindenekelőtt hatá­rozottabbá válni. Fülöp Jó­zsef, az MTA alelnöke az aka­démiai üdvözletét tolmácsolta az alakuló ülés résztvevőinek. Elmondta, hogy a bizottságok létrejöttét támogató akadé­miai alapelvek a helyi és az országos szükségletek közötti egyensúly megteremtésében látja a testületek legfonto­sabb feladatát. Ahogy az MSZMP Miskolc városi Bi­zottságának első titkára üd­vözlő beszédében elmondta: az országrésznek szüksége volt a szellemi erők összpontosításá­ra, míg az egyes tudomány- területek és megyék köztett korábban nehezebb volt az együttműködés, most értékes tartalékok kiaknázására nyí­lik lehetőség. A három megye nemcsak adottságaiban, szellemiségében is sokszínűséget mutat. Ezt a változatosságot, gazdagságot tükrözi az új akadémiai bi­zottság szervezeti felépítése is. Korábban dr. Zámbó János elnök, illetve az alelnökök, Szűcs László, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola igazgatója és dr. Bandur Ká­roly, a történettudományok kandidátusa, a Nógrád me­gyei pártbizottság Oktatási Igazgatóságának vezetője sze­mélyében választottak irányí­tókat, az alakuló ülésen nyolc, társadalomtudományi, közgaz­daságtudományi, bányászati, kohászati, gépészeti, vegyésze­ti, egészségügyi és mr’" 'zda- sági szakbizottság vezelőjének személyéről döntöttek. »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom