Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)

1979-11-30 / 280. szám

rarancslapuitő: a bűvös kocka (2.) Ágrofa-ár A kedvezőtlen adottságok között termőhelyi bele. De kellett a gazdálko- Persze, hogy nem .nyereség! Azt javasoltam, adjuk tudtunk annyiért, amennyibe kerül. Ha figyelni közbén eléggé az nem is nyerünk most rajta, dó termelőszövetkezetben lét' kérdés az olyan kiegészítő te- alaptevékenységre. Ezért most'de legalább nem áll itt. Ennyi- vékenység folytatása. amely ott a legtöbb tartalék, amit ért úgjtsem veszik meg. Leg- eilensúlyozza a növénytermesz- kihasználunk majd. De a be- feljebb régi kocsioldalt, létrát tés. állattenyésztés nehézsé- ruházás miatti birkózás sok használnak ugyanerre a cél- geit. A karancslaóujtői tér- energiát emésztett — sorolja • ra — ezek a tényezők is be- melőszövetkezet a helyi épí- az elnök. folyásolják, hogy én például töanyagok hasznosításában Az Agrofá-üzem 1976-bán némileg bizalmatlan vagyok látta a lehetőséget. A Ka- 3, 1977-ben 16, 1978-ban 20, az Agrofa . jövőjével szem­rancs gyomrából már koráb- s az idén várhatóan 30 mii- ben — említi. , ban is bányászták a követ, a lió felett termel. — Olcsóbb lesz az Agro­gazdaság hárommillió, forin- — Azt mondják: .nem megy fa-elemekből készült épület! tot költött, a bányára. Mert a faépület, hát csinálnak he- — állítja Gergely Sándor. — megnövekedett az apró kövek lyette ládákat az üveggyár- Októberben a kutatója új meg- iránti igény, finomtörő be- nak. Pedig a támogatást nem oldást találtak. Csak ez is ér­rendezést is beszereztek. A erre kapták! dekes dolog. Megyei tanács­— Ha a valóság egyes ele- kozáson agyondicsérik a ter­meit ragadják ki, s az egész melőszövetkezet olcsó hodályát. fölé helyezik, lehet ilyen be- Így kell, ilyen okosan beru- állítás. Mi aztá’n magyarázkod- házni. s hasonlítgatnak. Egy hatunk, amikor már az ítélet X hfelyen épült 622 négyzet- előre megszületett. Azért esi- méteres hodályt a mi * 1013 náljuk a ládákat, hogy ebből négyzetméteres elletőhodá- tuöjuk finanszírozni az akác- lyünkkal. Ugyanaz a példa te­.. _____ ______ feldolgozás fejlesztését, kui . hát lehet pozitív, negatív — z ástól "ódzkodó társgazdaságok tatását. Sok pénzbe kerül. .A magyarázza Gergely Sándor, mellett a faipari kutatóinté- másik: nem vittük be az Az Agrofa jövőjével kap- zet az EMI az OMF, az Agrofa-telepre! Emellett csolatban megoszlanak a véle­AGROBER a műszaki ' egye- szükség van Ä és gazdaságos! méjiyek. Az üzem idén körül­tem is érdekelt lett. hiszen Mit mondjak még erre? — belül hárommillió nyereséget hoz. Készek az elképzelések A ládáidhoz — főként,-'ha továbbfejlesztésére, újabb ti* az üveg nyugati exportra zenhatmilliót szánnak rá. Fő­mégy — fenyő szükséges. lm- ként, hogy hatékonyabbá te- portból. Most a szabványtól gyék a termelést, s .mert ak- eltérően a hazai csomagolás- koriban, amikor épült nem hoz nyárfából csinálják. Ez maradt pénz egy tenyérnyi is megfelel, s ezzel kétezer térbetonra, az anyagmozgatást kőbányát azonban kévésnek- tartották. Az ötlet már 1975-ben meg­született. Mi lenne, ha ,a ko­rábban mellőzött akácfa fel- használására társulást alakí­tanának? Kezdeményeztek a lapujtőiek. Újszerű társulás jött létre. A közös beruhá­tem is érdekelt lett, hiszen új termék kifejlesztéséről nez volt szó. — Nem hobbiból kezdtünk hozzá! — mondja Gergely Sán­dor tsz-elnök. — Ván olyan szerkezetünk, amelyből egyet­len egy sem épült fel... gi és élelmiszeriparT^iálítá- köbméter importfenyőt toka- selejtcsillékkel végzik. Né- son 1975-ben aranyéremmel rítottak meg. . gyen tolnak egyet. .... ___.. Az elemekből készült akác- — A jelenlegi hat és fél ezer a át 'sz7öt 1 etet. Hiszen a szer- éPületek azonban nem kelen- köbméter helyett tízet tudunk gat az ötletet. Hiszen a szer- dők_ majd feldolgozni. Bízunk ab­Jón a Por'fhh^ -* Állítom, ma sem tud- ban, hogy a jelenlegi beruhá- olcsóbb se 1 a juk. hogy olcsón vagy drágán zási tartózkodás megszűnik, s nasznaiatosaKnai. állítjuk elő. Nagyon szép az ha az állattenyésztés fejlesz­Abból indultak ki, hogy az í]yen épület, mi is büszkén tese újra sürgetőbb lesz, a AGROFA-üzemben keletkező mutogatjuk a miénket. De, létszámhoz kell az épület. Ak- nyereségból az alaptevékeny- amíg nem lesz olcsóbb, aligha kor jön el az Agrofa ide- séget is gazdaságosabbbá tud- adunk el belőle. Azt mond- jé — bizakodik az elnök, jók majd tenni. Az üzem fel- tam:' válasszuk ketté az épü- Addig igyekeznek okos dol- épült, az új szerkezetekből is letet és a technológiát-. Nincs gokat gyártani. Exportra bú- felemelteit három állattartó minden téesznek egyszerre tarléceket, rakodólapokat, épületet — megyén kívül, mindenre pénze — .mondja szállítóládákat, belföldre par- Nógrádba'n nem népszerű az Ellénbach Istvánné, a pártve- kettát. Abban mindenki egyet- Agrofa. zetőség titkára. ért: ha 1975-ben ‘nem fcezde­— A jövőt nem lehet a múlt A juhetetőrács példáját' hoz- nek hozzá, talán, sohasem tud- mércéjével mérni, legfeljebb za fel. Körülbelül háromszáz- ahhoz lehet hasonlítani. Sze- ezer forint értékű ilyen szerke- mély szerint nekem könnyebb zet hever készleten. Darabja lett volna, ha nem vágunk több mint kétezer forint. ták volna létrehozni. Rí. Szabó Gyula Következik: Hucernaháború --------------------------i----­J ól fizet Derűsebb a hangulat a kovácsüzemben A VEVŐK körében jó híre van a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek süllyesztékes kovácstermékének. S ehhez nyugodtan hozzátehetjük: nem csak jó hírű a süly- lyesztékes kovácstermék, de jól is fizet Jól ám... ha folyamato­san és prqgramszerűen megy a termelés. Csakhogy az 1979-es év mindéi bizony­nyal a fekete napok között szerepel majd az üzem tör­ténelmében. Igen sok volt a gépi meghibásodás, ezért az üzem vezetői és dolgozói gyakran lesütött fejjel lép­tek ki a gyárkapun. Azt mondják a gépkiesé­sekből ilyenformán mintegy 900 'tonna lemaradása kelet­kezett az üzemnek. S ha mosL ezt kissé megszépítve 600 tonna lemaradásnak könyvelik, az azért van, mert az üzem dolgozói és vezetői mindent elkövetnek, hogy ellensúlyozni tudják a gépkiesésekből keletkezett lemaradásokat. Száméi József művezető még a nyár közepén, a má­sodik műszakban megérez­te, hogy a generátorcsapágy melegedésének nem lesz jó vége. Aztán igaza is lett, mert a csapágymelegedés végett időnként leálltak, ez­zel nem tudták kivédeni a fenyegető veszélyt. Augusz­tus 2-án a. generátor-forgó­rész ' végül is kiégett és tel­jesen le kellett állni a ter­meléssel. S ez okozta a leg­nagyobb „tragédiát”, mert végül is szeptember 18-ig állt a generátor. Most azonban már derű­sebb a hangulat a süllyesz­tő'- -s kovácsüzemben. Mint­egy két hete már óramű pontossággal megy a mun­ka. Gépkiesés végett még nem kellett megállni. A 2500-as maxirnaprésnél Ben- kő István és Földi Jóska is folyamatosan és elégedetten dolgozik. Száméi József mű­vezető pedig hátratett kéz­zel, nyugodt léptekkel sétál egyik géptől a másikig. ÍGY KELLENE ennek mindig menni — mopdja elégedett mosollyal a műve­zető. Az elmúlt két napban a nagy maxirnaprésnél 5280 darab napkeretet gyártot­tunk le a győrieknek a hát­só differenciálműhöz. S ezt akár rekorderedménynek is tekinthetjük. De ugyanilyen ütemben és zavartalanul termelt a másik gép is. A soproni AFIT-nak ugyan­csak .két nap alatt 5580 da­rab kettősperselyt állítottak elő. S ha ilyen ütemben megy a munka, akkor re­mény van arra, hogy tör­leszteni tudunk az adósság­ból. Ha a gépek termelőképe­sek, ekkor még a hangulat is más az üzemben. Száméi József a művezető teljes fe- . lelősségével rendezte a mun­kakezdés első percében az anyagellátás, a létszám- és a szerszámigény feltételeit. A „B” üzemben személyesen győződött meg az alap­anyag darabolásának. üte­méről. Sürgette a targon­cásokat a folyamatos szállí­tás végett. Amikor a folya­matos termelés minden fel­tételét zavartalannak érez­te, intézkedett a legyártott exporttételek igényes cso­magolásáról is. A svéd VOLVO cég ko­rábban már kért salgótar­jáni próbaszállítást. Most 3140 darab mechanikailag is ellenőrzött eisőrendú fo­gaskereket csomagoltak be a VOLVO-nak. Ugyanígy egy angol cégnek 2100 darab cserekerekeket. Az angolok . küldeménye próbaszállit- mány, hiszen ez a cég elő­ször kereste meg ilyen igénnyel a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemeket. A művezető biztonsággal hozzátette: a VOLVO cég­nek neve van, de a salgó­tarjáni fogaskerekek még az ilyen extraigényeket is ki­elégítik. Abban is bízunk, hogy ezt a próbaszállítgst további megrendelések köve­tik majd.. PERSZE, a hazai megren- - delők igényeit is ugyanilyen magas színvonalon elégítik ki Salgótarjánban. Mert mi­nőségben nem lesz*rosszabb az a 16 ezer darab peremes csuklóvilla, amit a MEZŐ- GÉP-nek, az a 20 ezer da­rab görgőagy, amit a zagy- vapáifalvai bányagépgyár­nak, s a 30 ezer darab boly­gókerék, amit a Győri RÁ- BA-nak szállítanak le még november hó folyamán. Csak így menjen végig, egész évben, meg a követ­kező években is. O. B. Fiútáskák gyártását kezdték el a IV. negyedévben a Fővárosi Kézműipari Vállalat pásztói telepének 1. számú bőrdíszműrészlegében. Az új termékből ebben az esztendőben 2# ezer darabot készítenek, valamennyit a Szovjetunió részére. A képen Juhász Imréné me- ós csomagolás előtt ellenőrzi a táskákat. Kissé fáradtan, de türelemmel /'• A banki előírásoknak megfelelően Az új technológiát máris előnyösen módosították Nincsenek irigylésre méltó helyzetben a Romhányi Építé­si és Kerámiagyár új gyárá­nak, a Romhány III-nak a ve­zetői és dolgozói. Amíg eny­he volt az idő, és esett az eső, addig bokáig érő sárban ju­tottak el munkahelyükre. De két még aZ idén minél jobban bi időszakban. Jelenleg 48 kor kielégítsük. Ez a mi jól felfo- esi készáru gördül ki egy mö­gött érdekünk is. szakban a kemencékből. Az Ez a határozottság, céltuda- újabb felfűtése után 57,6 tar tosság, eltökéltség azért érté- esi hagyja el a kemencéket, kés. mert híjával vannak az Az ezzel kapcsolatos techno­lógiai módosításokat megbe­széltük az olasz szakemberek­kel. — Az új elképzelés rontja, vagy javítja a termékek mi­nőségét? ideális munkafeltételeknek, holott a kívülállók azt hihetik, bent, az üzemben sem jobb a hogy az űj' gyárban mindert a helyzet. A fejük felett, mel- legnagyobb rendben van, ug- lettük dolgoznak az építők és i ésszerűen megjavultak a egyéb szerelővállalatok, ami munka- és életkörülmények, nagyon zavarja folyamatos . . .' munkájukat. . ~ b*2<?nyos , ,. , , , kai feltételek hiányoznák. A Muszáj vállalniuk a nehez- leg£ájóbb> hogy ninCfl kész a segeket, mert a ban i szociális épület, A csarnokból lcul ,llmroeB, „ des ertelmeben ez ev e§e‘£ pöldau,i hiányzik a porelszívó, nak hiányzanak 500 ezer negyzetmeter fali; a„yagmozáalás gépesítése keb az UJ uzemne sem a legtökéletesebb. A dol- kibocsátani. gőzök egészségvédelmének ér­— A próbaüzemelést július- dekében több kényszerintéz- ban kezdtük meg. Már eb- kedést tett a gyár vezetősége, ben az időszakban 6000 négy- a nőknek' meleg alsóneműt, zetrnéter került ki a kernen- melegítőt, meleg cipőt és me- céből. Kezdetben egyszínű jeg kabátot biztosítottak. Na- csempét gyártottunk, 'augusz- gyGn elkelt ez a gondoskodás, tusban pédig már az igények- mert a hidegebb időkben, a nek megfelelően mintásakat csarnokban a leheletet is jól le­is — utal bevezetésképpen a hetett látni a kemencék mel­lett. Az előbbiek szolgálatába állítottuk a hulladék hasznosí­tását is — állítja a gyáregy­ség vezetője. Az előbbi intézkedésekkel el­viselhetővé tették az itt-tar- tóí^kodást megteremtették 3 — Eddig a teljes kapacitás folyamatos munka feltételeit, kül hagyta el a gyárat, igazo- 60 százalékát állítottuk a tér- Szükség volt erre, mert a ke- lattanul mulasztott. Akik ma. melésbe. Dolgozik egy-egy ke- méncék folyamatosan termel- radtak és maradnak, azok mence, üt mázolószalag, öt nek> három műszak van az egyetértenek az intézkedéssel, prés állítja elő a kemencékbe anyag-előkészítésnél az atom- mondván: nélkülük, ha többet kerülő nyersárut. Hátra van ízerben, két műszakban tévé- kell is dolgozni, de jobban kenykednek a' préselők, má- megy a munka — vélekedik a zolók és a válogatók. Létszám- gyáregységivezető, majd kis- gondok nem nehezítik a kitű- vártatva hozzáfűzi. A gyáregy- zött célok elérését. ség vezetőinek munkakörül-' — Nagyon várjuk, hogy az menve: sem jobbak, mint a közelmúltra Róka Mihály, gyár főmérnöke. Nem sokkal később, az ebéd­jét futtában elfogyasztó Ba­logh Gyula, a Romhány III. gyáregység vezetője kapcsoló­dik a beszélgetésbe. — Nehéz erről most bármit is mondani, mert a kifogásta­termékgyártás- a feltételei. Csupán annyit mondhatok, hogy az általunk gyártott fali- csempébői nemcsak belföldre, hanem külföldre is szállítunk, — válaszol Balogh Gyula. A mostoha körülmények el­lenére. azok, akik korábban is a gyárban dolgoztak és áthe­lyezéssel kerültek ide, helytáll­nak, mert tudják, nemsokára jobb körülmények közé ke­rülnek. Elvétve akad köztük olyan, aki másutt keresi ke-* nyerét. — Jó néhánytól pedig ml szabadultunk meg. Eddig nyolc főnek adtuk ki a munkaköny­vét, mert ivott, engedély nél­még egy-egy kemence, három, mázolószalag és öt prés üzem­be helyezése.' A már működő berendezésekkel és kemencék­kel naponta 4200 négyzetméter készárut állítunk elő. Ez több állami építők és a Prometheus fizikai dolgozóké. Az irodánk w-i 11-1+ O m Onmrí+ O •/ aIoq? ÍJ . .. ... ..... . v\ál rJ A111 o IrnwnnoXIr mnllnél* mint amennyit az olasz cég a szerződésben vállalt. — Hogyan tudták elérni? — Saját felelősségünkre bi­zonyos módosításokat hajtot­tunk végre. Eredményeként az eddigi 17 perc helyett 15 per­cenként jön ki egy-egy kocsi készáru a kemencékből. Igyek­szünk, mert kevés a csempe, s azt akarjuk, hogy az igénye­dolgozói minél előbb elvég­zik a reájuk eső befejező mun­kálatokat — szól nagy nosz­talgiával a hangjában Balogh Gyula. önként adódik a kérdés: az előbbi gondok ellenére, elérik- •e a banki szerződésben vál­lalt termelési elfutást? — November 10-ig már 312 például a kemencék mellett van. Így erkölcsös, csak ez az út járható... , A dolgozók nagyon várják,’ hogy minél előbb megoldódja­nak a munkát fékező gondok.1 Talán a szokásosnál kicsit fá­radtabbak, de türelmesek.' Minket azonban sürgetnék. Igazuk van! Ha az építőipar és a befejező munkálatokat végző egyéb vállalatok ismét ezer ^ négyzetméter égetett- késnek a határid6 betartásá­Á holnap erdei A fóliasátrakat az NDK-ban landóan ellenőrizhető korúi­ba holnap erdei” néven is mények között félmillió facse- becézik, különösen, amióta az lpete növekszik Eberswaldéban. , ,, . ,. A szakemberek a kísérlet ie­eberswaldei erdészeti kutató- lentőségét többek között ab- intézetben ilyen korszerű mó- ban látják, hogy a fácskák dón nevelik a facsemetéket. A kifejlődésének az ideje jelen- fóliasátor alatt az időjárás vi- tősen — mintegy két évvel — szontagságaitól mentesen, ál; megrövidül. áru jött ki a kemencéből. Az év végére elérjük az 500 ezer négyzetmétert — mondja ha­tározottan a gyáregységveze­tő, majd így folytatja: — Az első kemencék felfűtésénél szerzett tapasztalatokat fel­val. akkor nemcsak a mosta­ni munkát, hanem a jövő év sikeres kezdését is megnehezí­tik — zárja le az előbbi té­mát Róka Mihály főmérnök.’ ’ Reméljük, azok is olvassák ezeket a sorokat, akik a je­hasznáijul^a soron következők lenlegin<y ideálisabb munka- felfutesenel. Ebben az az er- körülményekért sokat tehet­nek. dekes, hogy a felfűtési idő azonos lesz, utána mégis több termék kerül ki mint a koi'áb­fvenesz) NÚGRÁD = 1979. november 30., péntek 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom