Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)

1979-11-29 / 279. szám

Országos tervpályázat Korszerűen gépesített, a Szakszerű tárolást és vegy­szerkezelést megoldó műtrá­gya- és növény védőszer-rak­tárközpontokkal kívánják csökkenteni a mezőgazdaság­ban használt vegyszerek hely­telen kezeléséből és tárolásá­ból eredő hatóanyag-veszte­séget, ami nem csak az érin­tett nagyüzemek, hanem az egész népgazdaságnak kárt, felesleges kiadásokat okoz. Ezért hirdetett most orszá­gos tervpályázatot a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium és az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hivatal. A pályázók feladata, hogy a raktárközpont épületeinek, valamint a vegyszertárolás, -kezelés és -felhasználás szak­szerű és gazdaságosan gépe­sített megoldásaira egyaránt javaslatot adjanak. Vala- menn}ü pályázónak kötelező­en el kell készíteni a raktár- központ alapvető változatát, amely az 50 ezer hektáros amely a vasúton érkező mű­trágyát szilárd és folyékony halmazállapotban egyaránt eljuttathatja a földekre. A tervezőknek gondoskodni kell a növényvédő és gyom. mezőgazdasági terület talaj- irtó szerek korszerű és biz­erő-gazdálkodásához szüksé­ges műtrágya vasúti szerel­vényeit fogadja és a tárolás, kezelés után gépparkjával a vegyszert folyékony halmaz- állapotban juttatja el a föl­dekre. Előirányoztak még két váltbzatot, amelyből a pályá­zó választja ki, melyik ter­vét készíti el. A második változat a 30 ezer hektáros terület raktárközpontja, aho­va közúti járművek szállít­ják a műtrágyát. Az itt tá­rolt vegyszert szilárd hal­mazállapotban szórják a föl­dekre. Ugyancsak 50 ezer hektáros terület ellátására szolgál a harmadik változat, tonságos tárolásáról, kezelé­séről és felhasználásáról, to­vábbá a raktárközpont se­gédüzemeinek és szociális épületeinek megtervezéséről is. A pályázati kiírást már átvehetik az érdeklődők az ÉVM műszaki tervezési fő­osztályán, s a kész terveket legkésőbb jövő év március 8-ig kell postán elküldeni a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium mező- gazdasági főosztályának. A bíráló bizottság jövő év áp­rilis 10-ig hirdeti ki a terv- pályázat eredményét. Karancslapujtő: a bűvös kocka (1.) Menekülés előre Hétfő reggeli a kép az el­nök előszobájában. A titkárnő unott arckifejezéssel bonto­gatja a leveleket, iktatja, szór­ta nehézségekből. Két lehe- a megyeszékhely csak néhány tőséget láttunk. Vagy bállá- kilométer, s ha valamelyik gunk lassacskán, fejünk fe- mezőgazdasági üzem érzi az lett a kedvezőtlen termőhe- ipar elszívó hatását, hát a tírozza. Ketten — csak úgy lyi adottságok között gazdálko- karancslapujtői érezhette. A állva — átszaladnak a hét­végi újságokon. Egy asszony­ka a Magyarország utolsó ol­dalát böngészi, s a falak kö­zött levőket fennhangon tá­dó tsz-eket fenyegető vészé- mostoha adottságok nem von- delemmel, vagy előre mene- zóak. külünk! — mondja Gergely — Állítom, a megyében az Sándor, a termelőszövetkezet öt legrosszabb viszonyok kö- elnöke. — Az utóbbit válasz- zött levő termelőszövetkezet jékoztatja a gyors világsikert tottuk. Sokkal több kockázat- között vagyunk. A klíma, a tál járt, nagyobb feladat elé Karancs északnyugati lejtő­állított minden egyes dolgor je, s ennek következményei a zót... talajban érezteti nem éppen — Az első variáció? Lassú jótékony hatását... víz is partot mos? Lemérhető ez a növényter­— A másik mellett döntőt- mesztés hozamain. A búza tünk. Talán azért is, mert az például három év átlagában 27 én természetem is hasonló mázsával fizetett hektáron- ütemet kívánt. Annak eile- ként, a málna az idén csak- nére, hogy az új viszonyokhoz hogynem ráfizetéses lesz. Ku- való alkalmazkodás szervezeti tátják, hogy melyek azok a keretei is hiányoztak — vála- kultúrák, amik leginkább ked- szol. vélik a környéket. Próbálkoz­Ügy indultak, mint akik hó- tak a fénymaggal is. Tavaly ________ _ _________ napok alatt akarnak megolda- hárommillió forint nyeresé­m ermyire 'sikerült” az ni mindent. Belevágtak az get fogtak rajta, az idén azon­araiott magyar találmány, a bűvös kocka részleteiről. A játék különböző színekre fes­tett kockák együttese, ame­lyek fel-le, jobbra-balra el­forgathatok. Milyen logika, mennyi türelem, kell hozzá, hogy végül egy-egy oldala azonos színű legyen. Mintha a karancslapujtői termelőszövetkezet is ilyen bű­vös kocka lenne. A megoldás­hoz vezető variációk száma az az elmúlt években valame­lyest csökkent ugyan, de va­jon Agrofa-társulásba, a meglevő ban az aszály miatt, s mert bogyósok mellé újabb ültet- az átvételi ára is mérséklő­vényeket létesítettek, felbuz- dött elment a kedvük tőle. dúlva a málnatermesztés ko'- — Ezen a területen a leg- rábbi sikerein. A szarvasmar- több a tartalékunk. A növény ha-ágazatban belefogtak a termesztés kudarcai az idő- húsirányú szakosításba is, járás mellett azzal is magya- rendbe kaptak az állattartó- rázhatok, hogy az ágazatban épületeket. Az állománnyal hiányoztak a következetes irá- már több baj volt. Állat- nyitást, ellenőrzést végző szak­egészségügyi problémákkal emberek. A gépek zöme ren- kellett megküzdeniük. A tbc- delkezésre áll ahhoz, hogy mentesítés alapvető volt, hí- több termést takarítsunk be. szén enélkül exportszállít- Ezzel nem azt mondom, hogy mány nem indulhatott. Bi- már nem kell több eszköz a ... , ,, , , ___ . zony olykor.olykor csak az növénytermesztőknek! A kö­^ teZJ?n/Ai, állatorvos kegyén múlott, hogy xépvezető hiányzott, aki két­mellékeli-e a szükséges iga- lábon all a táblánál. Mert zolást. Maga a mentesítés enélkül a papíron hiába rau- négymillió forintba került. tattuk ki, hogy remek a gép- — Egyikhez sem volt elég kihasználásunk, a munkánk erőnk. Kellett a megyei támo- minősége pedig enyhén szól- gatás, amit bizalommal adtak, va sok kívánnivalót hagyott A fejlesztés nagyon lekötött maga után — elmélkedik a te a vezetők figyelmét, más közös gazdaság elnöke, dolgokra jóval kevesebb jutott A gazdaságban az alaptevé- energiánkból — magyarázza kenységben dolgozók sokáig Gergely Sándor. mostohagyereknek érezhették Azért arról sem feledkeztek magukat. Az Agrofa-társulás meg, hogy a tsz-ben dolgozók munkakörülményein javítsa­nak. Száznyolcvan személyes öltözőt, fürdőt emeltek, mert egészet képező kis kockák ol­dalát egyszínre forgatni, s mennyi türelem akadt hoz­zá? A válaszkeresés ürügyén vissza kell idézni az 1975-ös esztendőt. Ekkor egyesült a „Karancsmente” és a karancs- keszi közös gazdaság. Sok baj­jal járt, sokan nem «-tették, miért volt szükség az erők összpontosítására. Siettek is, a negyedik ötéves tervciklus utolsó évét írták, már a kö­vetkezőre is készülni kellett. tanak milliók, aligha okozott volna nehézséget. De a kétté- eszt előtte szanálták. Szegény gazdaságok kötöttek házassá­got. Ahogy az akkori események részesei visszaemlékeznek, a személyi feltételek sem voltak teljesen adottak, s különbö­zött, hogy az egyik tsz-ben a melléktevékenységből szárma­zott az árbevétel fele, a má­sik kizárólag mezőgazdasági ■ termelést folytatott. — Fontolgattuk, miként Iá. haljunk ki a szanálások okoz­ámyékában. M. Szabó Gyula Következik: Agrofa-ár A szerződés ereje FESZESEBBRE vont gazdálkodási kei’etek között megnő a tervszerűség, s vele — ennek a tervszerűségnek fontos alkotóelemeként — a szerződéses kapcsolatok jelentősége. Az elvi igazság a gyakorlatban nehezén, lassan ér­vényesül: laza a szerződéses fegyelem, a be­ruházásoknál éppúgy, mint a termelési koo­perációknál, s az értékesítést szolgáló szállí­tásoknál. Sok helyről származó, elgondolkod­tató, ismétlődő feszültségeket okozó tapasz­talat: elsősorban ott van baj a szerződések betartásával, ahol a hiány valamilyen formá­ja lelhető fel. Kevés az áru, rengeteg a meg­rendelő; a szállító ugyan vállalja a papírok aláírását, de akkor teljesít, amikor neki a legkényelmesebb, ha éppen úgy alakul, ak­kor az első negyedévben a fölhasználó, cég nyakába zúdítja a teljes évi termékmennyi­séget. Kapacitálni kell a kivitelezőt, fejezze már be a beruházást; a papírok rendben, a teljesítés viszont szöges ellentétben áll a szerződésben rögzítettekkel, késik az átadás, növekednek a költségek. Ismerős helyzetek; a megrendelő kiszolgál­tatott, holott forma szerint jogai, lehetősé­gei vannak, rendelkezésére áll a szükséges pénz. A szerződések ereje valójában része — forrása és következménye — az általános gazdálkodási fegyelemnek. Igen ám, de pénz­ügyi vizsgálatok megállapításai figyelmeztet­nek rá: a szállítási szerződéseknek a fele jogi­lag tisztázatlan, nem egyértelmű, viták ese­tén többféleképpen magyarázható. Másik tapasztalat: az úgynevezett generálkivite­lezői szerződések annyiféle kibúvót — aka­dályközlési lehetőséget — foglalnak maguk­ba, hogy gyakran már az aláírás pillanatá- ba'n kétségessé teszik a papíron szereplők érvén y ességét. Néhány részkérdésben van, általában azon­ban nincsen szükség újabb jogszabályokra, rendelkezésekre a szerződéses kapcsolatoknál. A jog adta lehetőségtől azonban jelentősen elmaradnak a ténylegesen igénybe vett ösz­tönzők. Az ár- és termékforgalmazási ellen­őrzések például föltárták: a szerződésben ki­kötött minőség be nem tartása miatt a gyár­tóknak csak egyharmadával szemben érvé­nyesítik a megrendelők úgynevezett sza­vatossági, jótállási kötbérigényüket. Igaz, a korábbiakhoz mérten — a belföldi kis- és nagykereskedelem esetében — van némi ja­vulás. A szóban forgó cégek tavaly 6700 eset­iben léptek fel kötbérkövetelésekkel, s 25 millió forinttal nagyobb összeget hajtottak be ilyen címen, mint egy évvel korábban. Ami a szerződéses fegyelem tiszteletének meg­követelése szemszögéből örvendetes, az ellá­tás oldaláról azonban e tény kérdőjellé gör­bül, hiszen a kötbérforint nem áru, úem lehet rá alapozni az ellátásban. Változatos okok — és trükkök — lelőhelye a szerződéses kapcsolatok bonyolult terepe. Egyetlen példát erre: az idei első fél évben a forgalomba kerülő felsőruházati cikkek, női cipők 18—21 százalékát a gyári minősítés alapján a jogosultnál magasabb minőségi osztályba sorolták. Pontosabban: ennyire jöt­tek rá a kereskedők, a vásárlók. Már akik kifogásolták, szót emeltek... A trükk tehát ilyen arányban nem sikerült; milyen arány­ban sikerülhetett? Va'n persze mentség, magyarázat, s tagad­hatatlan, léteznek objektív okok is. Ez utób­biak között említhetjük az alapanyag-ellátás egyenetlenségét, importszállítások késedel­mét, ám korántsem tarthatjuk objektív ok­nak azt, hogy a termelés valamennyi mozza­natában föllelhető a technológiai igénytelen­ség. az alapanyagok átvételétől a művelet­közi ellenőrzésen át a készáruosztályba so­rolásig. Aligha hihetjük, hogy a termelés, az értékesítés különféle posztjain sok százezer közömbös, esetleg felelőtlen ember áll. Ez egész egyszerűen nem igaz. Közelebb jutunk a valósághoz, ha azt állítjuk: a környezet egésze, a követelmények lazasága, a kibúvók változatos formája kínálja fel az igénytelen­ségnek a táptalajt. Amiből az is következik: egy vállalat, egy iparterület nem képes a szerződések erejét megtartani és megtartatni, ha mások könnyedén elhárítják maguktól ezo a feladatot. Érdekes jellemzőre leltek vizsgálódásaik alkalmával bankszakemberek: olyán félkész és készáruknál, ahol telítődött a Piac, lany­hult a kereslet, ugrásszerűen megnőtt a szer­ződések ereje; javult a termékminőség, csök­kentek a kivitelezési, szállítási határidők; készségesebbek lettek a vállalkozók? S ennek a fordítottját is tapasztalták: ahol hiány ala­kul ki, ott gyorsan romlik a minőség, hosz- szabbodnak a határidők, a szerződések fel­tételeit a vállalkozók diktál ják. , KÁR lenne bizonyos objektív hatások előtt behunyni a szemünket. Számolni kell azok­kal. Mégis, az ilyen hatások ellenére is javít­ható a szerződések ereje, s a ráadásul olyan,' pénzbe nem kerülő dolgokkal, mint az üzleti tisztesség megtartása, a teljesítményekkel nem fedezett nyereség megszerzésének mel­lőzése. Sőt, olykor csupán csak arra lenne szükség, hogy a szerződőknél rend, áttekint­hető ügymenet legyen. A szerződés: az adott szó írásképe. S aki könnyen veszi adott sza­vának súlyát, az vajon gazdasági tevékeny­sége egészére kaphat-e bizalmat a társada­lomtól ? Kevesebb létszámmal nagyobb nyereség munka hatékonysága jóval 110 százalék feletti ered- kában a termelés különböző minden termelő és gazdálko- ménynek számít dó szerv alapvető feladata lett. A hatékonyság iránti igény megköveteli, hogy anya­gi, technikai és szellemi erő­forrásainkat az ügy szolgála­tába állítsuk. S ha koránban a mennyiség mint értékesség az első helyen is szerepei a vállalati gazdálkodás mérle­gelésénél, mostanában már csak mint valamiféle tájé­koztató tényező szolgál a ter­melés ütemességének méré­sére. Mert a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek hideghengermű- vében elmondják ugyan, hogy az eddig esedékes tervet A hideghengermű dolgozói tudatosan törekszenek arra, hogy mind a rendelkezésükre álló gépkapacitás, mind az emberi erő a legteljesebb mértékben a feladatok meg­oldását szolgálják. Általában elmondható, hogy az ilyen irányú törekvéseik kedvezően alakulnak. Kedvezően, bár ennek a gyárrészlegnek, csak­úgy mint a vállalat több üze­mének munkaerőgondjai van­nak. Eredetileg 337 fizikai állományú dolgozóra lenne szükség, hogy az üzemben rintos nyereséget ért el, ami fázisaiban 628 tonna kifogá­solható mennyiség fordult elő. Ez évben pedig ugyanennyi idő alatt 519 tonna árut tar­tottak vissza, hogy magas színvonalon tegyenek eleget a minőségi követelményeknek. A hatékonyság fokozása ér­dekében a lehető legracioná- lisabban osztják el a munka­erőt, hogy ezáltal a gépi beren­dezések jó kihasználásával gazdaságos legyen a törekvé­sük. Külön-külön mérik és figyelemmel kísérik a súly­ponti berendezések kihasz­náltság! fokát. A termelési fo­lyamatok összehangoltsága révén felmérték, hogy a he­gesztősor, a pácolósor, a quar­to, a húszhengeres, a körolló és a többi súlyponti berende- . zés miként kapcsolódjon egy- ztw?- máshoz úgy, hogy azok ki­használtsága a legkedvezőbb minden óramű pontossággal mennyTségbenToi"rSzázalékra tortéjijen. EZze1 szemben 320 teljesítették, de a hangsúly foslufl?1“1 allomannyal sza- az érték- és nyereségterv tel- “°!hatjlak1< meg ebből is ku- jesítésén van. A gyárrészleg lonbozo okok miatt (fizetett eddig mintegy 140 millió fo- sza°adsag. betegseg. vagy igazolatlan távoliét) na­ponta mintegy 50 fő vantá- jegven vol az üzemtől. Igaz, min- 8y den negyedévben akad újfel- eredmények kétségtele­vételes. nül azt igazolják, hogy az , , ,, , üzem műszaki és fizikai dol­Az elmúlt negyedévben pel- g0zói megtalálták a közös daul a hengerdeüzemhez 17, hangot ahhoz, hogy a gépi be­li kikészítőhöz 23, a DEXION- rendezések a rendelkezésre hoz 10, az edzőüzemhez pedig álló munkaerő függvényében 7 új dolgozót vettek fel. Az a lehető legjobb hatásfokkal uj dolgozók azonban nem ííwituP ionpt tudnak olyan hatékonysággal részt venni a termelés folya- Igaz, hogy az év hátralevő mataiban, mint ahogy azt a idejében sok a tennivaló. Kü- feladatok elvárják, sőt a ma- lönösen, ha azt akarják, hogy gas fokú minőségi igények is a hatékonysági és minőségi érthetően azokra maradnak, igényeknek egyaránt magas akik hosszú évek vagy évti- színvonalon megfeleljenek. A zedek tapasztalataival segít- teljes siker érdekében még hetik a jó felkészültséget nagyobb szükség lesz a mű­igénylő feladatok megoldását, veletközi ellenőrzés gyakorlati A hengermű kollektívája a*kalmazására. A hengerészek- azonban mindennél fontosabb- f lágyítóknak és a kor­nak tartja a kiváló minősé- °dosoknak az előirányzottnak gű termékeikkel eddig meg­Nagy teljesítményű, úgynevezett kontúrvágógépet helyeztek üzembe a BRG salgótarjáni gyáregységében. A nyomtatott áramköri lapokon túl színesfémlemezek, felirati táblák darabolását is precíziós pontossággal végzi a berendezés, mellyel lényegesen termelékenyebben vehetnek részt a termelésben, mint a korábban használatos készülékekkel. A vágógép alkalmazásával kedvezőbbé vált az irányító szakember munkakörülménye is, jelentősen csökkent a bale­setveszély. Képünkön: Kapás Mária az új berendezéssel. — kulcsár — megfelelő készáru biztosítása szerzett jó hírnév megtartását. nagyobb figyelmet kell forditamok arra, hogy az ed­zésre, a csőgyártásra, a Ezért, ha a legkisebb hiba is előfordul, a hengerlésnél, a n„vin,I „ ,, ,,, , hasításnál, edzésnél vagy Iá- ^EXION-felhasznalasra kezük gyításnál, akkor azonnal in- ao kikerülő felkésztermékek tézkednek, hogy az üzemből v^sta§saSa> szélessége, kifek­vese, kardossaga megfeleljen a minőségi előírásoknak. O. B. csakis hibátlan termék ke­rüljön ki a megrendelőkhöz. Az elmúlt év hasonló idősza­| NÓGRÁD - 1979. november 29., csütörtök 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom