Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)

1979-11-27 / 277. szám

Rota'S Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXV ÉVF.. 277. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979. NOVEMBER 27., KEDD Tanácsi vb-ülés Salgótarjánban Felmérés az időskorúak helyzetéről Összehívták a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságát Az előzetes megállapodásnak megfelelően december elején Berlinben kerül sor a Varsói Szerződés, tagállamai külügy­miniszteri bizottságának ülé­sére. (MTI) KGST—EGK tó rgyalások Hétfőn Moszkvában tár­gyalások kezdődtek a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a tanács tagálla­mai. illetve az Európai Gaz­dasági Közösség küldöttsé­ge között. A KGST delegá­cióját Nyikolaj Faggyejev, a tanács titkára, az EGK kül­döttségét Wilhelm Hafer- kamp, az európai közösségek bizottságának alelnöke veze­ti. Mint ismeretes, a KGST még évekkel ezelőtt azt ja­vasolta, hogy a két szervezet között kössenek megállapo­dást, amely szabályozná egy­részt a KGST és annak tag­jai, másrészt az EGK és an­nak tagjai közötti együttmű­ködés kérdéseit. A keretmeg- éllapodás magában foglalná a gazdasági együttműködés ál­talános elveit, és kiter­jedne néhány olyan terü­letre is, ahol a két szervezet közvetlenül is együttműköd­het, így például a környezet- védelem, a kölcsönös gazda­sági információk cseréje, a szabványosítás terén. Bár az eddigi megbeszéléseken nem sikerült érdemi előrehaladást elérni, mivel az EGK igyek­szik kitérni egy ilyen jelle­gű keretmegállapodás meg­kötése elől és csak olyan te­rületeken lenne hajlandó az együttműködésre, amelyek a gazdasági-kereskedelmi kér­déseket egyáltalán nem érin­tik, a kapcsolat a két szerve­zet küldöttségei között rend­szeres. ' Két fontos, a város életében jelenlevő társadalmi réteg, az értelmiség és az időskorúak helyzetéről tárgyalt, többek között, hétfői ülésén Salgótar­ján város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen részt vett Herczeg István, az MSZMP Salgótarján városi Bizottságának titkára. Első­ként a város értelmiségének helyzetéről és szerepéről szóló beszámolót vitatta meg a vég­rehajtó bizottság, amely egyet­értett egyebek között abban, hogy napjaink és a jövő fel­adata nem elsősorban a vá­rosi értelmiség számszerű nö­velése, sokkal inkább annak belső strukturális változtatása, munkája minőségének foko­zása, a változó körülmények­hez, a közvetlen és távolabb: feladatokhoz mérten. A végrehajtó bizottság meg­hallgatta és megvitatta azt a tájékoztató jellegű beszámolót is, amely az időskorúak hely­zetével, a szociális gondozás során következő feladataival foglalkozott. A tájékoztatás alapjául egy nemrégiben el­végzett felmérés szolgált, amelynek során kérdőívek ki­töltésével főként azokról a hatvan éven felüli személyek­A dolgozó fiatalok anya­gi helyzete, szociális ellátása az utóbbi években javult, a béraránytalanságok csökken­tek — állapította meg a SZOT elnöksége, amely hétfői ülésén a szakszervezetek ifjúságpoli­tikai munkájáról tárgyalt. A legutóbbi ifjúsági parla­mentek tapasztalatai is azt ről szereztek információt, akik különféle okok miatt vár­hatóan szociális gondoskodás­ra szorulnak rövid időn belül. Salgótarjánban mintegy ki­lencezer hatvan éven felüli ember él, közülük jelzések alapján több mint 1500-hoz jutottak el a felmérést vég­zők. Az így kialakult helyzet­kép éppen ezért nem tekinthe­tő minden tekintetben reális­nak, hiszen a felmérés első­sorban a viszonylag kedvezőt­lenebb körülmények között élőkre terjedt ki. A szociálpo­litikai feladatok meghatározá­sában azonban így is nagy je­lentősége van a felmérésnek, amelynek értékeléséhez a jo­gos igények kielégítésére a le­hetőségekhez mérten intézked­tek. Ez történt például a se­gélyigények kielégítésének ese­tében. A szociális étkeztetés iránti igény növekedése ugyan­csak tapasztalható; így vető­dött fel a végrehajtó bizottság ülésén a javaslat: terjesszék ki a jövőben ezt a formát, a lehetőségek kihasználásával, Zagyvapálfalvára is. Az ét­keztetések számát az idén már nem tudják tovább növelni, de miként erről ugyancsak emlí­tés töltént; a közeli jövőben igazolják, hogy a bérezésnél általában megszűntek a fiata­lokra hátrányos megkülönböz­tetések, ami azzal is össze­függ, hogy a vállalatoknál egy­re inkább a teljesítményekhez kapcsolják a béremeléseket. Ez azonban csak viszonylagos eredmény, mert a fiatalok er­kölcsi-anyagi ösztönzésében, az esetlegesen felszabaduló kapacitásokat erre a célra for­dítják — Zagyvapálfalván csakúgy, mint más lakóterüle­ten a városban. A házi szociális gondozás iránti igény ugyancsak növek­szik, miként azt a felmérés is tapasztalta. A város területén az év első felében 98 idős em­bert részesítettek gondozásban. Szociális otthoni elhelyezést a felmérésbe bevontak közül hatvanötén kértek, egy ré­szük azonban csak távlatilag kéri ezt a formáját a társadal­mi gondoskodásnak. Várható­an nem csökken az igénylők mértéke és az elhelyezési le­hetőségek közötti kedvezőtlen­nek mondható arány. Űj ellá­tási igényként jelentkezik a városban a nyugdíjasok háza iránti érdeklődés, erre több mint százan várnak, s vele — lakásleadással együtt — az úgynevezett összpontosított szolgáltatásra. A szociálpoliti­kai feladatok meghatározásá­ban mindezeket figyelembe véve törekednek a megoldásra, A végrehajtó bizottság hétfői ülésén többek között tájékoz­tató hangzott el a lakossági beruházások, a lakásépítés jelenlegi helyzetéről is. a jobb szervezésben rejlő le­hetőségeket még messze nem használják ki. A kormányzat lehetővé tette, hogy az ifjúsá­gi brigádok, fiatal brigádtagok kitüntetésekben részesülje­nek, ezzel azonban nem min­denütt élnek. A kiváló címet például tavaly kevesebben kapták meg a vállalatoknál, mint három évvel korábban, s az egyéb kitüntetések száma is a legjobb esetben stagnál. Ennek az az oka, hoigy elmu­lasztják a munka folyamatos értékelését, s legfeljebb ar­ról gondoskodnak, hogy a spe­ciális ifjúsági termelési moz­galomba egy-egy viszonylag ki­sebb réteget bekapcsoljanak. A szakszervezeteknek is job­ban kell segíteni az ifjúsági termelési mozgalmakat, s egyben magába a szakszerve­zeti mozgalomba is jobban be kell vonni a fiatalokat. A fia­tal szakszervezeti tisztségvise­lők aránya ugyanis a legutób­bi választások óta 23,6-ról 20,8 százalékra csökkent, ami arra figyelmeztet, hogy a ter­mészetes ki öregedéssel járó kádercseréknél csak kévés helyen törekednek a fiatalí­tásra. Egyéb területeken is ered­mények és egyben fogyatékos­ságok jellemzik a dolgozó fia­talokért végzett munkát. Az üzemek és az iskolák javuló kapcsolata, a pályaválasztás előtt állók tájékoztatását szol­gáló vállalati nyitott kapu ak­ciók és egyéb kezdeményezé­sek sokat segítettek a fiatalok pályaválasztásában, de to­vábbra is komoly visszahúzó erő az a közfelfogás, amely lebecsül egyes fontos szak­mákat, amely nem ad kellő társadalmi elismerést, a fizikai munkának. A társadalmi elis­merésnek anyagiakban, is fo­kozottan ki kell fejeződnie. (Folytatás a 2. oldalon.) Több ezer tonna szén készlettéren X Kányáson megduplázódott a napi teljesítmény Nagy erőfeszítések a tervek teljesítésére a szénbányáknál A Nógrádi Szénbányák négy aknaüzeme és a kazár-pólyosi külszíni fejtés dolgozói nagy erőfeszítéseket tesznek terveik teljesítése érdekében. Az év­közi, .s a még ma is meglevő nehézségek ellenére novem­berben fokozatosan javultak a teljesítmények, s különösen ör­vendetes, hogy a lakossági szén kielégítését végző kányá­éi aknában 18-a óta megduplá­zódott a napi átlagban felszín­re küldött szén mennyisége. Ez leginkább a nemrégiben megindult, M—87-es önjáró biztosítású front „berázódásá- nak” köszönhető, ahol jól mennek a dolgok. Bár gondot okoz, hogy a mennyiségi nö­vekedést nem követte a mi­nőség javulása — már pedig itt, ebben az aknaüzemben igencsak nagy súlyt kellene erre fektetni! Bár ez is ob­jektív ok, hiszen a főiéről cse­pegő és a talpon folyó víz eláztatta a frontot, mi végett latyakos-sáros-vizes szenet tudtak csak felszínre küldeni. Ennek következménye volt — s az ma is —, hogy osztályo­zása igen nagy gondot oko­zott, s jelenleg is több mint 2600 tonna, száradásra „ítélt” szén hever az aknaüzem kész­letterén. A tiribesi aknaüzem jelen pillanatban az egyetlen a mélyművelésű üzemek közül, ahol ebben a hónapban — november 23-ig — már jelen­tősen túlteljesítették, több mint kétezer tonnával — cél­kitűzéseiket. Mindebben jelen­tős szerepe van a Világosi Jó­zsef vezette frontbrigádnak, mely a 7-es számú ereszke pil­léreit fejti vissza. A tiribesiek egyébként mos­tanság nap mint nap túltelje­sítik vágathajtási terveiket is. Szorospatakon a 37. és a 38. számú frontokról jó eredmé­nyekről érkeztek jelentések; jó minőségű, s megfelelő mennyiségű szenet adnak fel külszínre a frontbrigádok, ám a vágathajtó brigádok jelen­tősen lemaradtak terveik tel­jesítésétől. örvendetes viszont, hogy a 39-es számú frontra. amely várhatóan december elejétől jelentősen megnöveli majd az üzem szénkihozata- lát, a program szerint szere­lik be az önjáró frontbiztosí­tó berendezések egységeit. Ménkes jobb eredményeinek elérését még mindig befolyá­solják a gyakori gépi meghi­básodások. A külszíni fejtés november elsejétől 23-án reggelig állt, a letakarítás végzése és az esős időjárás miatt. A mun­kák viszont most megindul­tak, s év végéig semmiféle esemény nem hátráltathatja a folyamatos széntermelést. A szénbányák nagy gondja, hogy a szállítórendszer gyako­ri meghibásodása, valamint az utóbbi napok ütemtelen va­gonellátása és -hiánya több mint 4600 tonnára növelte a készlettereken felhalmozódott szén mennyiségét. S hogy ezt csökkentsék, vasárnap, 25-én, háromharmados belapátolást, szénfeladást, és az eddigi hát­rány enyhítésére egyharma­dos termelési végeztek. A SZOT elnökségének ülése Napirenden a delgozó fiatalok helyzete Az Ipolyvidékl Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság dejtári cse­metekertjéből ezekben a napokban viszik a környékbeli er­dőkbe, parkokba a fiatal fákat, bokrokat, hogy új helyükön terebélyesedjenek naggyá, tegyék szebbé, egészségesebbé kör­nyezetünket. Csejk Józsefné, Belicska Sándorné és munka­társaik hars-, nyír-, tölgy-, fenyőféléket készítenek elő a kiültetésre. — kulcsár — _________: ____ i ■ i .............— ■ ■ — É rtékelés és célok X Közművelődési feladatokról Hétfőn a szécsényi Kubinyi Ferénc Múzeum volt a házi­gazdája annak a megyei ta­nácskozásnak, melyet az idei kiemelt közművelődési felada­tok értékelése, a jövő évi ter­vek előkészítése érdekében hívtak össze. Gulyás Jánosné, a megyei művelődési osz­tály vezetője értékelő szavait és a megfogalmazott alapelve­ket, konkrét célkitűzéseket a megyetanácsi művelődési ve­zetők, a közművelődés szak- felügyelői és a megyei intéz­ményvezetők hallgatták meg. Erre az esztendőre a tavaly októberben Palotáson meg­rendezett hasonló tanácsko­záson középpontban álló fel­adatként határozták meg a tartalmi munka minőségi ja­vítását, a világnézeti nevelést. Kiemelt terület volt a munkás- művelődés, a fiatalok, a falun élők kulturált szórakozásá­nak, művelődésének ügye. A művelődési folyamatok közül az amatőr mozgalom erősíté­se kapott nagyobb súlyt. Ezek a feladatok beépültek ugyan a tervekbe, de megvalósulásuk, a gyakorlatba való átültetésük nem mindenütt volt kielégítő. A szocialista brigádokkal való foglalkozás például jobb volt ugyan, mint korábban, de jó­részt kimerült a sikeres (és egybén hasznos, kedvelt) ve­télkedőkben, kevesebb példát láthattunk más formákra. A sikeres feladatmegvalósítások között említették a színvonalas 19-es jubileumi kiállítást, a gyermekév sokszínű program­jait, a TIT salgótarjáni nyári egyetemét. Az amatőr mozga­lom fejlesztésében fontos lé* pés volt a megyei népi együt­tes létrejötte, de még itt is vannak feladatok. A kiállítási tevékenység mennyiségében javult, de még nem mindenütt tud közönségteremtő, -formáló lenni, elmaradnak a művé­szekhez közelebb vivő tárlat- vezetések, ankétok. A szolgál­tató program alapjában véve sok eredményt hozott: először is 15—20 ezer ember számára nyílt lehetőség jó szintű ren­dezvényekre. De voltak zökke­nők a fogadtatásban és az egyes műsorok biztosításá­ban is. Az 1980-as feladatokra rá­térve először az alapelveket fogalmazták meg a tanácsko­záson. A politikai, erkölcsi, vi­lágnézeti nevelés továbbra is fontos cél — kiemelten a mún- ka és művelődés összekapcso­lásával, a munka szerepének hangsúlyozásával. A feladatter­vek érvényesek: a nehezebb gazdasági körülményeket az ésszerű takarékossággal, a tu­datosabb tervezéssel, de nem az igénytelenségnek tett en­gedményekkel kell ellensúlyoz­ni, szem előtt tartva, hogy az alapvető szükségleteket min­denütt színvonalasán kielé­gítsék. Feladat és egyben nagy lehetőség, tartalék is a moz­galmi jelleg erősítése. Ezután intézménytípusokra illetve te­rületekre bontva szólt az osz­tályvezető a konkrét tenni­valókról, a jövő év várható nagyobb kulturális rendez­vénysorozatairól, munkáiról. A tanácskozás hozzászól ásol* kai, majd a múzeum megia* mérésével zárult í

Next

/
Oldalképek
Tartalom