Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)

1979-11-27 / 277. szám

Irán és az USA közti feszültség megtárgyalására

ma

Összehívták a Biztonsági Tanácsot

Heltai András, az MTI az érvvel, hogy „nem adhat- gépkocsiba rakodták abban a tudósítója jelenti: nak szószéket a teheráni New Yorkri kórházban, ahol

Kurt Waldheim, az ENSZ tuszrabloknak”. ápolják, Reza Pahlavi elutafőtitkára, a Biztonsági Ta- Az a tény, hogy most a ta- ^sanak hírét más források nács összehívását kérte az nács összehívására készül" nern eiositeltek meg.

Egyesült Államok és Irán ne^> jelentős változást tükröz az iráni külügyminiszté- fokozódó ellentéteinek meg- az amerikai politikában, rium hétfőn üdvözölte, hogy tárgyalására. A főtitkár va- Washington a túszválság Kurt Waldheim, ENSZ-főtit- sámap este jelentette be a enyhülését reméli a vitától, kár az iráni—amerikai vál- 6ajtó képviselőinek az ENSZ bár a BT nyilván ismét el- ság megvitatására rendkívüli New York'i székházában, *^éli az iráni kormányt a ülésre hívta össze a Bizton- hogy a világszervezet alap- nemzetközi jog megsértésé- sági Tanácsot. Ugyanekkor a okmányának 99. cikkelyére ért. Hasonlóan foglalt már külügyminisztérium szóvi- hivatkozva kéri a Biztonsági állást a BT korábban, for- vője megerősítette, hogy Tanács soros elnökétől a kér- malis ülés nélkül, valameny- Abol Hasszán Baniszadr irá- dés napirendre tűzését, mi- nyí tagja egyetértésével. ni külügyminiszter, egyelőre

vei a nézeteltérések a két ál- Washingtoni politikai kö* nem utazik New Yorkba, és lám között annyira kiéleződ- rökben vasárnap minden- közölte, hogy Teheránt azor- tek, hogy ez nemcsak a tér- esetre változatlanul nyomott sz᧠ENSZ-delegátusa, Dzsa- ség, hanem az egész világ voit a hangulat. Carter elnök maI Semirani képviseli a vi- békéjét veszélyezteti. a Camp David-i birtokról tában.

Az ülés sokat segíthet a visszatérőben, ahol ugyan- A Biztonsági Tanács hiva- válság enyhítésében, hiszen csak szinte szünet nélkül az talos ülését korábban Irán először ad alkalmat iráni és iráni válságról és hatásairól követelte, hogy kieszközölje amerikai politikusok közvet- tanácskozott, kijelentette: Washington Teheránnal

len tanácskozására. Vasár- „nem különösebben derűiá- szemben folytatott politiká- nap újabb hírek voltak ar- tó”. Az elnök és tanácsadói jának elítélését. Maga az ról, hogy a volt iráni ural- a jelek szerint beletörődtek Egyesült Államok, most vál- kodó talán már hamarosan abba, hogy az iráni válság toztatott akkori elutasító álelhagyja az Egyesült Álla- megoldása még hosszabb láspontján, és hozzájárult az mókát. időt igényel, bár ez halomra ülés megtartásához.

Az MTI tudósítójának ér- döntheti a belpolitikai terve- a republikánus párti fésülésé szerint az amerikai ^et. Carter december 4-én George Hansen szenátor után kormány már a múlt hét jelenti be hivatalosan, hogy újabb amerikai politikus érközepén közölte Waldheim újra akarja jelöltetni magát, kezett az iráni fővárosba, ENSZ-főtitkárral: módosí- s utána országos kampány- James Abourezk, volt detotta korábbi álláspontját és körutat tervez. Az iráni drá- mokrata párti szenátor sze- igényli a Biztonsági Tanács elhúzódása esetén azuta- mélyében. Abourezk Hansen- összehívását. Korábban Van- zásokról le kell mondania. hez hasonlóan, magánjellegű ce, amerikai külügyminiszter Az ABC-hálózat jelentése erőfeszítéseket tesz a fogva személyesen lépett közbe a szerint, a volt iráni sah tartott amerikai túszok ki- BT összehívása el’en, azzal poggyászát vasárnap már szabadítása érdekében.

O ztrák parlamenti küldöttség érkezett Budapestre Anton Benyanak, az osztrák nemzeti tanács elnökének vezetésével. A képen: Apró Antal üdvözli az osztrák vendégeket.

Cossiga levele Biezsnyevnek

Simó Endre, az MTI tudósítója jeldenti:

Francesco Cossiga olasz kormányfő válaszlevelet küldött Leofiyid Brezsnyevnek az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének és tudatta, hogy Róma támogatni fogja a NATO „euroraké- tákkal” kapcsolatos tervét a katonai tömb miniszteri tanácsának decemberi ülésszakán. Az értesülést a La Repubiica című lap tette közzé vasárnapi számában.

Cossiga válaszlevele tükrözi a nyugati szövetségeseknek azt a közös vonalát, amely a NATO brüsszeli ülésén várhatóan az „eurorakéta-terv” elfogadásához vezet majd —, vélekedik a római újság. Az olasz kormányfő levelében ugyanakkor azt is tudatta, hogy országa kész volna a telepítendő „eurorakéták” korlátozásáról tárgyalni és elősegíteni a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalások kimozdítását a holtpontról —, írja a La Repubiica.

Segély

Kambodzsába

Az elmúlt két hétben szocialista országokból és nemzetközi szervezetektől több mint 140 tonna segélyszállítmány érkezett Kambodzsa különböző tartományaiba — jelentette vasárnap az SPK kambodzsai hírügynökség.

Újból Demirel- kabinet

A török parlament vasárnap 229 szavazattal 208 ellenében 1 tartózkodás mellett beiktatta Süléyman Demirel koj-njányát A konzervatív igazságpárt vezetője több hetes kormányválság után alakított kisebbségi kormányt.

A parlament 9 képviselője nem vett részt a szavazásban.

Beiktatása után Demirel miniszterelnök rövid beszédben hangsúlyozta, hogy a kormányválság megoldódott, de kénytelen volt elismerni, hogy súlyos feladatok várnak az új kormányra. (MTI)

Háromszázhúszmillió ember \A/

él az Egyesült Államok határa- ” QSnínglOn Jin^SKClbOn itól délre Latin-Amerikában.

Amikor a három évtizedes I m 9 Á 9 § 0 M

aääs Latm-Amerika — mozgásban

te (AÁSZ) a bolíviai főváros- ,

ban La Pazban megtartotta legutóbbi tanácskozását, a panamai külügyminiszter azt mondotta, hogy „a kontinens országait elönti a demokratizálás eleven hulláma”. A helyzetet így jellemezni azonban egyeiöre még túlzuo. Mindenekelőtt azért, mert Latin- Amerika három elsőrendűen fontos országában, az úgynevezett „ABC-államokban” (Argentína. Brazília, Chile) különböző típusú, de egyértelműen katonai diktatúraként jellemezhető rezsimek vannak hatalmon. Ezek az országok a maguk külön törekvéseinél, nagyságuknál és földrajzi helyzetüknél fogva — talán Chilétől eltekintve — nem tekinthetők Washington egyszerű vazallusainak, de a várható latin-amerikai erőpróbák szempontjából mindenképpen az amerikai befolyás fenntartásának és erősítésének potenciális támaszpontjai.

A NICARAGUA1 PÉLDA

A latin-amerikai politikai rend, az irányzat szempontjából most mégis a változások a leglényegesebbek. Ezek ugyanis különböző, földrajzilag is távol eső pontokon és nagyon is eltérő feltételek között az abszolút amerikai befolyás csökkenését, erózióját mutatják.

Ebből a szempontból távlati értelemben is fordulópontnak lehet tekinti a nicaraguai eseményeket. Ezek 1979 késő nyarán Somoza diktátor csúfos bukásához vezettek. S ami ennél lényegesen fontosabb, Nicaraguában széles társadalmi alapokon nyugvó koalíció jött létre, amely a nemzeti burzsoázia képviselőitől a forradalmi jellegű társadalmi átalakulást igénylő baloldalig terjed. Ez az egységfront képes volt arra, hogy átfogó és egyben reális gazdasági és politikai programot dolgozzon ki.

Az amerikai politika — igyekezvén elkerülni a múlt taktikai hibáit — nem akadályozta ezt a fejlődést, noha a diktatúraellenes mozgalom győzelme a Somozát utolsó pillanatig támogató Washington erőfeszítései ellenére született meg. Az amerikai taktika jelenleg az, hogy felbomlassza a széles társadalmi és osztályalapokon álló felszaba- dítási front egységét. Ezek a kísérletek mindeddig nem jártak sikerrel. Sőt, bebizonyosodott, hogy a nicaraguai változások erjesztően hatottak más országokban is. A két kézenfekvő példa, a közép-amerikai El Salvador és a Chilével határos Bolívia.

MEGELŐZÉS

SALVADORBAN

Ami az előbbit illeti, úgy tűnik, hogy Washington Salvadorban „elébe akart vágni” egy nicaraguai típusú, erőteljes társadalmi reformok igéi rétét hordozó változásnak. Miután Humberto Romero tábornok, az ország diktátora nem hallgatott a nicaraguai események óta szinte egymás sarkára lépő amerikai delegátusok intelmeire és nem enyhítette a vad önkényuralmat, — október 15-én tiszti puccs robbant ki az országban. Minden jel szerint Washington tudtával és beleegyezésével. És azzal a céllal, hogy az új katonai rezsim egy visszafogott, az amerikai politikai elképzeléseknek megfelelő „reformprogrammal” megossza az ellenzéki erőket, elszigetelje a radikális baloldalt. És főképpen: felszámolja a különböző gerillacsoportokat.

E kényes helyzetben a leg- felelősségteljesebb baloldali erők (közöttük a kommunisták), úgy vélik, hogy fel kell használni a Romero távozása után kibontakozó új lehetőségeket. A gerillacsoportok egy része viszont úgy gondolja: nemcsak politikai, hanem fegyveres nyomást is kell gyakorolni az új tiszti juntára.

Ennek a jegyében foglalták el egyes gerillaerők a munkaügyi és gazdasági minisztériumot. E sokoldalú eseménysorozat eredményeképpen ingatag tűzszünet jött létre az országban. Ez amerikai törekvésre alakult ki és a „reformista tiszti rezsim” konzerválását célozza. A baloldali erők pedig egy szélesebb társadalmi áttörés lehetőségét látják benne.

KIBONTAKOZÁS

BOLÍVIÁBAN?

A másik példa: Bolívia. Itt az amerikai törekvések helytartójának tekintett Banzer tábornok már 1978 elején ingatagnak ítélte helyzetét és gyors egymásutánban két másik tábornoknak játszotta át a hatalmat. A 2 közül a második, Padiila tábornok 1979. júliusában meg is szervezte a választásokat, de „tisztaságuk” felett a hadsereg „őrködött”. Így nem csoda, hogy sem a baloldal, sem a katonákkal egyezkedésre kész polgári centrum nem kapott többséget. Végül a szenátus elnökét, Walter Guevara Arzét nevezték ki államfőnek, aki megígérte, hdgy 1980. májusában ismét választásokat tartanak.

Válaszképpen a régi diktátor, Banzer egyik barátja és bizalmasa, Natusch Busch ezredes november 1-én államcsínyt hajtott végre. A kato2 NŰGRÁD — 1979. november 27., kedd

Ülést tart a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága

A Varsói Szerződés tagálla- Az ülésen a terv szerint mainak honvédelmi miniszte- megvitatják a Varsói Szerző- ri bizottsága decemberben dés katonai szervei tevékeny- Varsóban tartja soron követke- ségének időszerű kérdéseit, ző ülését. \ (MTI)

1 i "" i 0 m mm ww m

Az enyhülés jovoje

Az úgynevezett eurorakéták ügye változatlanul a nemzetközi közvélemény középpontjában áll. Mind világosabbá válik az a felismerés, hogy ha a NATO decemberi ülésén valóban elfogadják a'z új közép-hatósugarú rakéták nyugateurópai telepítését, ez bizony hosszabb időre megállíthatja, sőt visszavetheti az enyhülési folyamatot.

Nyilván ez a felismerés vezérelte a holland kormányt, amikor hivatalosan kijelentette: Hága azt javasolja, hogy a decemberi NATO-értekezlet legfeljebb a rakéták gyártásának korlátozott megindításáról döntsön és ne a telepítésről, mert ezt a Szovjetunióval való beható tárgyalások eredményétől kell függővé tenni. A dán kabinet is komolyan foglalkozik egy olyan javaslattal, amely szerint a telepítést meg kellene előznie „egy féléves tárgyalási időszaknak”.

Hogy mennyire nemcsak — és nem is elsősorban — kormányszinten vált ki ellenérzést az amerikai sugalma- zású terv, arra jellemző, hogy Hollandia egyik legjelentősebb városában, Utrechtben óriási, negyvenezres tömeg tiltakozott a rakétatelepítések ellen.

A világsajtó nagy figyelmet szentel arinak a ténynek, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter éppen az érzékeny és fontos időszakban tárgyalt Bonnban. Bár a rakétaügyben, mint ezt Gromiko sajtóértekezletén hangsúlyozta is, nem volt egyetértés a felek között, némi bizakodásra adhat okot, hogy a közös közlemény kulcsmondata így hangzik: „a Szovjetunió és az NSZK megerősítette, hogy nincs ésszerű alternatívája az enyhülési politikának.”

A moszkvai Pravda emlékeztet a közelmúltban lezajlott brüsszeli leszerelési fórumra, amely a legfontosabbnak azt tartotta, hogy „semmilyen, a tárgyalásokat zavaró, a fegyverkezési verseny fokozását jelentő, egyoldalú lépésre ne kerüljön sor”, ez világos beszéd: az eurorakéta-terv megvalósítása éppen ilyen lépés lenne.

A témában egyik legilletékesebb személyiség, Nino Pásti nyugalmazott olasz tábornok, a NATO európai haderőinek volt főparancsnokhelyettese is úgy nyilatkozott, hogy — az amerikai állításokkal szemben — az újabb rakéták nem „helyreállítanák”, hanem felborítanák a béke alapjául szolgáló erőegyensúlyt.

A tét hatalmas és a küzdelemben mi, magyarok is hallatjuk hangunkat. „Bízunk abban — írja Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője a Népszabadságban —, hogy Nyugat-Európa felelős kormányzati tényezői, gondosan mérlegelve lépésük valamennyi várható következményét, az enyhülési folyamat továbbhaladását szolgáló józan döntést hoznak. A népek a tettek és nem a szólamok alapján ítélnek.”

Harmat Endre

A SZOT elnökségének ülése

(Folytatás az 1. oldalról) azonban összességében nem

bővült kellőképpen, mert egyes A szakmunkásképzés félté- elavult szakmunkásintézme- telei az egységes tanterv be- nyék időközben megszűntek, vezetésével javultak, a tan- s így az állomány 1980-ra várkönyvek is jobban igazodnak hatóan a tervezettnél kisebb a mai követelményekhez, s lesz. A vállalati gyakorlati ok- korszerűbbek lettek a tantér- tatás feltételei nagyobb mértnek, tanműhelyek, kollégiu- tékben javultak, mint az isko- mok. Ezeknek az intézmé- lai oktatásé, most az legfon- nyeknek a befogadóképessége tosabb, hogy többet foglalkozzanak a fiatalokkal, különösen a pályakezdőkkel.

Jelenleg csaknem 70 000 olyan fiatal dolgozik, aki tanköteles korában nem végezte el a nyolc általánost. A szakszervezeteknek is fokozottan közre kell működniök abban, hogy az iskola, a pedagógus, szülő egyaránt felismerje ezzel kapcsolatos felelősségét, teendőit.

A szakszervezetek a KISZ- szervezetekkel együttműködve törekednek arra, hogy a fiatalokat bevonják a közéletbe. Az üzemi demokrácia fórumai igen alkalmasak arra, hogy valamennyiük előtt világossá váljék: személyes érvényesülésük. élet- és munkakörülményeik javulása szorosan összefügg a szocialista társadalom fejlődésével, saját munkájuk eredményeivel. E fórumok közé sorolhatók az ifjúsági parlamentek is, amelyek igen hasznosak, de a fiataloknak egy része még mindig távol marad a közélettől. Az 1978-as ifjúsági parlamenteken például kevesebben vettek részt, mint két évvel korábban. Ennnek okait vizsgálni kell és ezek alapján kell megszabni a tennivalókat.

A SZOT elnöksége felhívta a szakszervezeteket, hogy javítsák tovább együttműködésüket az említett feladatok megoldására a KISZ-szel.

Az elnökség megvitatta a népgazdaság 1979. évi fejlődését és a jövő évi népgazdasági tervvel kapcsolatos szak- szervezeti feladatokat, foglalkozott a törzsgárdamozgalom továbbfejlesztésével összefüggő szabályozókkal és tájékoztatót hallgatott meg az idei országos és nemzetközi szak- szervezeti művészeti rendezvényekről.

(MTI)

nai hatalomátvétel azonban csak félig sikerült, a nagy népi ellenállással' nem számolt senki. Országszerte tüntetések voltak, a véres összecsapások sorozatában a katonaság sortüze több mint száz áldozatot követelt. Végül azonban Natusch kénytelen volt lemondani és a kongresszus Lídia Gueiler Tejada asszonyt, a képviselőház elnökét választotta meg egyéves időtartamra az ország államfőjévé. Ezzel Bolíviában megnyílt az út az alkotmányos kibontakozás felé.

Ezek a nagyon is eltérő politikai feltételek mellett kibontakozó események még sok váratlan fordulatot és meglepetést hozhatnak Latin- Amerikában. Egy közös tanulságuk azonban mindenképpen van. Nevezetesen az, hogy a chilei, az argentin és a brazil katonai diktatúrák viszonylagos stabilitása ellenére a térség egészében mozgásba jött! A nicaraguai, salvadori, és bolíviai eseményekhez kapcsolható például az úgynevezett Andok-paktum országainak (Bolívia, Peru, Ecuador, Venezuela, Columbia) az a javaslata, hogy vizsgálják felül az Amerika-közi kapcsolatok egész rendszerét és tegyék lehetetlenné a beavatkozást a latin-amerikai országok bel- ügyeibe. Ennek a felhívásnak a címzettje kétségtelenül az Egyesült Államok, s ez azt je-, lenti, hogy a sokáig késleltetett történelmi folyamat Latin-Amerikában is megindult: az abszolút USA-befplyás a világ e részében is töredezőben van.