Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)

1979-11-27 / 277. szám

Irán és az USA közti feszültség megtárgyalására ma Összehívták a Biztonsági Tanácsot Heltai András, az MTI az érvvel, hogy „nem adhat- gépkocsiba rakodták abban a tudósítója jelenti: nak szószéket a teheráni New Yorkri kórházban, ahol Kurt Waldheim, az ENSZ tuszrabloknak”. ápolják, Reza Pahlavi eluta­főtitkára, a Biztonsági Ta- Az a tény, hogy most a ta- ^sanak hírét más források nács összehívását kérte az nács összehívására készül" nern eiositeltek meg. Egyesült Államok és Irán ne^> jelentős változást tükröz az iráni külügyminiszté- fokozódó ellentéteinek meg- az amerikai politikában, rium hétfőn üdvözölte, hogy tárgyalására. A főtitkár va- Washington a túszválság Kurt Waldheim, ENSZ-főtit- sámap este jelentette be a enyhülését reméli a vitától, kár az iráni—amerikai vál- 6ajtó képviselőinek az ENSZ bár a BT nyilván ismét el- ság megvitatására rendkívüli New York'i székházában, *^éli az iráni kormányt a ülésre hívta össze a Bizton- hogy a világszervezet alap- nemzetközi jog megsértésé- sági Tanácsot. Ugyanekkor a okmányának 99. cikkelyére ért. Hasonlóan foglalt már külügyminisztérium szóvi- hivatkozva kéri a Biztonsági állást a BT korábban, for- vője megerősítette, hogy Tanács soros elnökétől a kér- malis ülés nélkül, valameny- Abol Hasszán Baniszadr irá- dés napirendre tűzését, mi- nyí tagja egyetértésével. ni külügyminiszter, egyelőre vei a nézeteltérések a két ál- Washingtoni politikai kö* nem utazik New Yorkba, és lám között annyira kiéleződ- rökben vasárnap minden- közölte, hogy Teheránt azor- tek, hogy ez nemcsak a tér- esetre változatlanul nyomott szá§ ENSZ-delegátusa, Dzsa- ség, hanem az egész világ voit a hangulat. Carter elnök maI Semirani képviseli a vi- békéjét veszélyezteti. a Camp David-i birtokról tában. Az ülés sokat segíthet a visszatérőben, ahol ugyan- A Biztonsági Tanács hiva- válság enyhítésében, hiszen csak szinte szünet nélkül az talos ülését korábban Irán először ad alkalmat iráni és iráni válságról és hatásairól követelte, hogy kieszközölje amerikai politikusok közvet- tanácskozott, kijelentette: Washington Teheránnal len tanácskozására. Vasár- „nem különösebben derűiá- szemben folytatott politiká- nap újabb hírek voltak ar- tó”. Az elnök és tanácsadói jának elítélését. Maga az ról, hogy a volt iráni ural- a jelek szerint beletörődtek Egyesült Államok, most vál- kodó talán már hamarosan abba, hogy az iráni válság toztatott akkori elutasító ál­elhagyja az Egyesült Álla- megoldása még hosszabb láspontján, és hozzájárult az mókát. időt igényel, bár ez halomra ülés megtartásához. Az MTI tudósítójának ér- döntheti a belpolitikai terve- a republikánus párti fésülésé szerint az amerikai ^et. Carter december 4-én George Hansen szenátor után kormány már a múlt hét jelenti be hivatalosan, hogy újabb amerikai politikus ér­közepén közölte Waldheim újra akarja jelöltetni magát, kezett az iráni fővárosba, ENSZ-főtitkárral: módosí- s utána országos kampány- James Abourezk, volt de­totta korábbi álláspontját és körutat tervez. Az iráni drá- mokrata párti szenátor sze- igényli a Biztonsági Tanács elhúzódása esetén azuta- mélyében. Abourezk Hansen- összehívását. Korábban Van- zásokról le kell mondania. hez hasonlóan, magánjellegű ce, amerikai külügyminiszter Az ABC-hálózat jelentése erőfeszítéseket tesz a fogva személyesen lépett közbe a szerint, a volt iráni sah tartott amerikai túszok ki- BT összehívása el’en, azzal poggyászát vasárnap már szabadítása érdekében. O ztrák parlamenti küldöttség érkezett Budapestre Anton Benyanak, az osztrák nemzeti tanács elnökének vezetésével. A képen: Apró Antal üdvözli az osztrák vendégeket. Cossiga levele Biezsnyevnek Simó Endre, az MTI tudósí­tója jeldenti: Francesco Cossiga olasz kor­mányfő válaszlevelet küldött Leofiyid Brezsnyevnek az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége elnökének és tudatta, hogy Róma támogat­ni fogja a NATO „euroraké- tákkal” kapcsolatos tervét a katonai tömb miniszteri taná­csának decemberi ülésszakán. Az értesülést a La Repubiica című lap tette közzé vasárnapi számában. Cossiga válaszlevele tükrözi a nyugati szövetségeseknek azt a közös vonalát, amely a NATO brüsszeli ülésén vár­hatóan az „eurorakéta-terv” elfogadásához vezet majd —, vélekedik a római újság. Az olasz kormányfő levelében ugyanakkor azt is tudatta, hogy országa kész volna a te­lepítendő „eurorakéták” kor­látozásáról tárgyalni és előse­gíteni a közép-európai haderő­csökkentési tárgyalások kimoz­dítását a holtpontról —, írja a La Repubiica. Segély Kambodzsába Az elmúlt két hétben szo­cialista országokból és nem­zetközi szervezetektől több mint 140 tonna segélyszállítmány érkezett Kambodzsa külön­böző tartományaiba — jelen­tette vasárnap az SPK kam­bodzsai hírügynökség. Újból Demirel- kabinet A török parlament vasár­nap 229 szavazattal 208 elle­nében 1 tartózkodás mellett beiktatta Süléyman Demirel koj-njányát A konzervatív igazságpárt vezetője több hetes kormányválság után alakított kisebbségi kormányt. A parlament 9 képviselője nem vett részt a szavazásban. Beiktatása után Demirel mi­niszterelnök rövid beszédben hangsúlyozta, hogy a kor­mányválság megoldódott, de kénytelen volt elismerni, hogy súlyos feladatok várnak az új kormányra. (MTI) Háromszázhúszmillió ember \A/ él az Egyesült Államok határa- ” QSnínglOn Jin^SKClbOn itól délre Latin-Amerikában. Amikor a három évtizedes I m 9 Á 9 § 0 M aääs Latm-Amerika — mozgásban te (AÁSZ) a bolíviai főváros- , ban La Pazban megtartotta legutóbbi tanácskozását, a pa­namai külügyminiszter azt mondotta, hogy „a kontinens országait elönti a demokrati­zálás eleven hulláma”. A hely­zetet így jellemezni azonban egyeiöre még túlzuo. Minde­nekelőtt azért, mert Latin- Amerika három elsőrendűen fontos országában, az úgyneve­zett „ABC-államokban” (Ar­gentína. Brazília, Chile) kü­lönböző típusú, de egyértel­műen katonai diktatúraként jellemezhető rezsimek vannak hatalmon. Ezek az országok a maguk külön törekvéseinél, nagyságuknál és földrajzi helyzetüknél fogva — talán Chilétől eltekintve — nem te­kinthetők Washington egysze­rű vazallusainak, de a várha­tó latin-amerikai erőpróbák szempontjából mindenképpen az amerikai befolyás fenntar­tásának és erősítésének poten­ciális támaszpontjai. A NICARAGUA1 PÉLDA A latin-amerikai politikai rend, az irányzat szempontjá­ból most mégis a változások a leglényegesebbek. Ezek ugyanis különböző, földrajzi­lag is távol eső pontokon és nagyon is eltérő feltételek kö­zött az abszolút amerikai be­folyás csökkenését, erózióját mutatják. Ebből a szempontból távla­ti értelemben is fordulópont­nak lehet tekinti a nicaraguai eseményeket. Ezek 1979 késő nyarán Somoza diktátor csú­fos bukásához vezettek. S ami ennél lényegesen fontosabb, Nicaraguában széles társadal­mi alapokon nyugvó koalíció jött létre, amely a nemzeti burzsoázia képviselőitől a forradalmi jellegű társadalmi átalakulást igénylő balolda­lig terjed. Ez az egységfront képes volt arra, hogy átfogó és egyben reális gazdasági és politikai programot dolgozzon ki. Az amerikai politika — igye­kezvén elkerülni a múlt tak­tikai hibáit — nem akadá­lyozta ezt a fejlődést, noha a diktatúraellenes mozgalom győzelme a Somozát utolsó pillanatig támogató Washing­ton erőfeszítései ellenére szü­letett meg. Az amerikai takti­ka jelenleg az, hogy felbom­lassza a széles társadalmi és osztályalapokon álló felszaba- dítási front egységét. Ezek a kísérletek mindeddig nem jár­tak sikerrel. Sőt, bebizonyoso­dott, hogy a nicaraguai vál­tozások erjesztően hatottak más országokban is. A két ké­zenfekvő példa, a közép-ame­rikai El Salvador és a Chilé­vel határos Bolívia. MEGELŐZÉS SALVADORBAN Ami az előbbit illeti, úgy tű­nik, hogy Washington Salva­dorban „elébe akart vágni” egy nicaraguai típusú, erőtel­jes társadalmi reformok igéi rétét hordozó változásnak. Miután Humberto Romero tá­bornok, az ország diktátora nem hallgatott a nicaraguai események óta szinte egymás sarkára lépő amerikai delegá­tusok intelmeire és nem eny­hítette a vad önkényuralmat, — október 15-én tiszti puccs robbant ki az országban. Min­den jel szerint Washington tudtával és beleegyezésével. És azzal a céllal, hogy az új katonai rezsim egy visszafo­gott, az amerikai politikai el­képzeléseknek megfelelő „re­formprogrammal” megossza az ellenzéki erőket, elszigetelje a radikális baloldalt. És fő­képpen: felszámolja a külön­böző gerillacsoportokat. E kényes helyzetben a leg- felelősségteljesebb baloldali erők (közöttük a kommunis­ták), úgy vélik, hogy fel kell használni a Romero távozása után kibontakozó új lehetősé­geket. A gerillacsoportok egy része viszont úgy gondolja: nemcsak politikai, hanem fegyveres nyomást is kell gya­korolni az új tiszti juntára. Ennek a jegyében foglalták el egyes gerillaerők a munka­ügyi és gazdasági minisztéri­umot. E sokoldalú eseményso­rozat eredményeképpen inga­tag tűzszünet jött létre az or­szágban. Ez amerikai törek­vésre alakult ki és a „refor­mista tiszti rezsim” konzer­válását célozza. A baloldali erők pedig egy szélesebb tár­sadalmi áttörés lehetőségét látják benne. KIBONTAKOZÁS BOLÍVIÁBAN? A másik példa: Bolívia. Itt az amerikai törekvések hely­tartójának tekintett Banzer tábornok már 1978 elején in­gatagnak ítélte helyzetét és gyors egymásutánban két má­sik tábornoknak játszotta át a hatalmat. A 2 közül a máso­dik, Padiila tábornok 1979. júliusában meg is szervezte a választásokat, de „tisztaságuk” felett a hadsereg „őrködött”. Így nem csoda, hogy sem a baloldal, sem a katonákkal egyezkedésre kész polgári centrum nem kapott többsé­get. Végül a szenátus elnökét, Walter Guevara Arzét nevez­ték ki államfőnek, aki meg­ígérte, hdgy 1980. májusában ismét választásokat tartanak. Válaszképpen a régi diktá­tor, Banzer egyik barátja és bizalmasa, Natusch Busch ezredes november 1-én állam­csínyt hajtott végre. A kato­2 NŰGRÁD — 1979. november 27., kedd Ülést tart a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága A Varsói Szerződés tagálla- Az ülésen a terv szerint mainak honvédelmi miniszte- megvitatják a Varsói Szerző- ri bizottsága decemberben dés katonai szervei tevékeny- Varsóban tartja soron követke- ségének időszerű kérdéseit, ző ülését. \ (MTI) 1 i "" i 0 m mm ww m Az enyhülés jovoje Az úgynevezett eurorakéták ügye változatlanul a nem­zetközi közvélemény középpontjában áll. Mind világosabbá válik az a felismerés, hogy ha a NATO decemberi ülésén valóban elfogadják a'z új közép-hatósugarú rakéták nyugat­európai telepítését, ez bizony hosszabb időre megállíthat­ja, sőt visszavetheti az enyhülési folyamatot. Nyilván ez a felismerés vezérelte a holland kormányt, amikor hivatalosan kijelentette: Hága azt javasolja, hogy a decemberi NATO-értekezlet legfeljebb a rakéták gyár­tásának korlátozott megindításáról döntsön és ne a telepí­tésről, mert ezt a Szovjetunióval való beható tárgyalások eredményétől kell függővé tenni. A dán kabinet is komo­lyan foglalkozik egy olyan javaslattal, amely szerint a tele­pítést meg kellene előznie „egy féléves tárgyalási időszak­nak”. Hogy mennyire nemcsak — és nem is elsősorban — kormányszinten vált ki ellenérzést az amerikai sugalma- zású terv, arra jellemző, hogy Hollandia egyik legjelentő­sebb városában, Utrechtben óriási, negyvenezres tömeg til­takozott a rakétatelepítések ellen. A világsajtó nagy figyelmet szentel arinak a ténynek, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter éppen az érzékeny és fontos időszakban tárgyalt Bonnban. Bár a rakétaügy­ben, mint ezt Gromiko sajtóértekezletén hangsúlyozta is, nem volt egyetértés a felek között, némi bizakodásra adhat okot, hogy a közös közlemény kulcsmondata így hangzik: „a Szovjetunió és az NSZK megerősítette, hogy nincs ésszerű alternatívája az enyhülési politikának.” A moszkvai Pravda emlékeztet a közelmúltban lezajlott brüsszeli leszerelési fórumra, amely a legfontosabbnak azt tartotta, hogy „semmilyen, a tárgyalásokat zavaró, a fegy­verkezési verseny fokozását jelentő, egyoldalú lépésre ne kerüljön sor”, ez világos beszéd: az eurorakéta-terv meg­valósítása éppen ilyen lépés lenne. A témában egyik legilletékesebb személyiség, Nino Pásti nyugalmazott olasz tábornok, a NATO európai haderőinek volt főparancsnokhelyettese is úgy nyilatkozott, hogy — az amerikai állításokkal szemben — az újabb rakéták nem „helyreállítanák”, hanem felborítanák a béke alapjául szol­gáló erőegyensúlyt. A tét hatalmas és a küzdelemben mi, magyarok is hallatjuk hangunkat. „Bízunk abban — írja Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője a Népszabad­ságban —, hogy Nyugat-Európa felelős kormányzati ténye­zői, gondosan mérlegelve lépésük valamennyi várható kö­vetkezményét, az enyhülési folyamat továbbhaladását szol­gáló józan döntést hoznak. A népek a tettek és nem a szólamok alapján ítélnek.” Harmat Endre A SZOT elnökségének ülése (Folytatás az 1. oldalról) azonban összességében nem bővült kellőképpen, mert egyes A szakmunkásképzés félté- elavult szakmunkásintézme- telei az egységes tanterv be- nyék időközben megszűntek, vezetésével javultak, a tan- s így az állomány 1980-ra vár­könyvek is jobban igazodnak hatóan a tervezettnél kisebb a mai követelményekhez, s lesz. A vállalati gyakorlati ok- korszerűbbek lettek a tantér- tatás feltételei nagyobb mér­tnek, tanműhelyek, kollégiu- tékben javultak, mint az isko- mok. Ezeknek az intézmé- lai oktatásé, most az legfon- nyeknek a befogadóképessége tosabb, hogy többet foglalkoz­zanak a fiatalokkal, különö­sen a pályakezdőkkel. Jelenleg csaknem 70 000 olyan fiatal dolgozik, aki tan­köteles korában nem végez­te el a nyolc általánost. A szakszervezeteknek is fokozot­tan közre kell működniök ab­ban, hogy az iskola, a peda­gógus, szülő egyaránt felis­merje ezzel kapcsolatos fe­lelősségét, teendőit. A szakszervezetek a KISZ- szervezetekkel együttműköd­ve törekednek arra, hogy a fi­atalokat bevonják a közélet­be. Az üzemi demokrácia fó­rumai igen alkalmasak arra, hogy valamennyiük előtt vi­lágossá váljék: személyes ér­vényesülésük. élet- és munka­körülményeik javulása szoro­san összefügg a szocialista tár­sadalom fejlődésével, saját munkájuk eredményeivel. E fórumok közé sorolhatók az ifjúsági parlamentek is, ame­lyek igen hasznosak, de a fia­taloknak egy része még min­dig távol marad a közélettől. Az 1978-as ifjúsági parlamen­teken például kevesebben vet­tek részt, mint két évvel ko­rábban. Ennnek okait vizsgál­ni kell és ezek alapján kell megszabni a tennivalókat. A SZOT elnöksége felhívta a szakszervezeteket, hogy ja­vítsák tovább együttműködé­süket az említett feladatok megoldására a KISZ-szel. Az elnökség megvitatta a népgazdaság 1979. évi fejlődé­sét és a jövő évi népgazdasá­gi tervvel kapcsolatos szak- szervezeti feladatokat, foglal­kozott a törzsgárdamozgalom továbbfejlesztésével össze­függő szabályozókkal és tájé­koztatót hallgatott meg az idei országos és nemzetközi szak- szervezeti művészeti rendez­vényekről. (MTI) nai hatalomátvétel azonban csak félig sikerült, a nagy né­pi ellenállással' nem számolt senki. Országszerte tünteté­sek voltak, a véres összecsa­pások sorozatában a katona­ság sortüze több mint száz ál­dozatot követelt. Végül azon­ban Natusch kénytelen volt lemondani és a kongresszus Lídia Gueiler Tejada asszonyt, a képviselőház elnökét válasz­totta meg egyéves időtartam­ra az ország államfőjévé. Ez­zel Bolíviában megnyílt az út az alkotmányos kibontakozás felé. Ezek a nagyon is eltérő po­litikai feltételek mellett ki­bontakozó események még sok váratlan fordulatot és meglepetést hozhatnak Latin- Amerikában. Egy közös tanul­ságuk azonban mindenképpen van. Nevezetesen az, hogy a chilei, az argentin és a bra­zil katonai diktatúrák viszony­lagos stabilitása ellenére a tér­ség egészében mozgásba jött! A nicaraguai, salvadori, és bo­líviai eseményekhez kapcsol­ható például az úgynevezett Andok-paktum országainak (Bolívia, Peru, Ecuador, Ve­nezuela, Columbia) az a ja­vaslata, hogy vizsgálják felül az Amerika-közi kapcsolatok egész rendszerét és tegyék le­hetetlenné a beavatkozást a latin-amerikai országok bel- ügyeibe. Ennek a felhívásnak a címzettje kétségtelenül az Egyesült Államok, s ez azt je-, lenti, hogy a sokáig késlelte­tett történelmi folyamat La­tin-Amerikában is megindult: az abszolút USA-befplyás a világ e részében is töredező­ben van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom