Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)
1979-11-23 / 274. szám
Gromiko az NSZK-ban Aifogi eszmecsere Sándor Jutván, az MTI tu• dósitóia jelenti; Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter csütörtökön délelőtt megkezdte bonni hivatalos tárgyalásait. Elsőként Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel találkozott. A két külügyminiszter szerdán este ™ egy magánvaeso- ta keretében — előkészítő megbeszélést folytatott. Bonni diplomáciai forrásból a vacsora után közölték: a két télnek közös szándéka, hogy a tárgyalások tárgyilagos légkörűéit és átfogó jellegűek legyenek. A szovjet—nyugatnémet konzultáció központi térnéTanácsülés (Folytatás az J. oldalról) a köztisztasági feladatok megoldása. A gépesítés minőségi változást hozott, a lakosság véleményét meghallgatva felújították a Tőkési, Úttörő és Nemti utat, sőt még tizenkét másik utcát hozlak rendbe. Mindehhez a lakosság jelentős társadalmi munkával járult hozzá. Javult a szolgáltatás, korszerű körülmények közé került a női és férfifodrászat, kozmetika és cipészrészleg, az üzletekben bővült az áruválaszték, bár ennek üteme még mindig nem megfelelő. A végrehajtó bizottság minjárói, a leszerelésről az NSZK sajtóla csütörtökön óvatos bizakodással fr, A Süddeutsche Zeitung szerint vitathatatlan, hogy a két kormány álláspontja a közép-hatótávolságú rakétafegyverek kérdésében ellentétes, .Schmidt és Genscher kemény tárgyaló- partnerre talál Gromikóban” írja a lap «r majd hozzáfűzi: „a szovjet külügyminiszter azért jött Bonnba, hogy életben tartsa az enyhülésről folyó párbeszédet, egyben figyelmeztesse a nyugatnémet kormányt, hogy a NATO decemberre várható döntését Moszkva nem fogja szó nélkül tudomásul venni”. Kisferenyén denkor arra törekedett, hogy foglalkozzék az időskorúak szociális helyzetének javításával, az egészségüggyel kapcsolatos feladatokkal, Az óvodáskorú gyerekek elhelyezése jó. Két hetvenöt és egy ötven férőhelyes óvoda szolgálja a pedagógiai munkát. Mór elkészültek a huszonöt férőhelyes Bákóczi-telepi óvoda tervrajzai is. A vállalatok és üzemek szocialista brigádjai rendszeresen segítik (társadalmi munkában) a gyermekintézményeket, A tanács mindent összevetve megfelelőnek értékelte a végrehajtó bizottság tevékenységét. Fiatalok a termelőszövetkezetekben (Folytatás as 1. oldalról) megtartott ifjúsági parlamenteken kifejtették véleményüket a téeszek gazdálkodásáról, munkaterületük fogyatékosságairól, az érdekvédelem helyzetéről. Sok szó esett az ifjúsági szervezetekről, amelyek sorra alakulnak a mező- gazdasági üzemekben. Gondot okoz a folyamatos szervezeti élet kialakítása, s a KISZ-t, a téeszek vezetői gyakran nem tekintik partnernek. Figyelemre méltó azonban az az anyagi támogatás, amelyet a téeszek ifjúságpolitikai célra biztosítanak. A termelőszövetkezetek általában igyekeznek jó kapcsolatot kialakítani a helyi általános Iskolákkal, az utánpótlás biztosítása érdekében. Gyümölcsöző módszer alakult ki a palotási termelőszövetkezetben, ahol rajzpályázat- tal. üzemlátogatással, az úttörők szakkörének foglalkozásain keresztül igyekeznek bemutatni a mezőgazdasagl szakmák szépségeit. A termelőszövetkezeti fiatalok szakmai és politikai továbbképzése jó mederben fo-1 lyik. Az utóbbi esztendőkben népszerűek lettek a téeszek- beh szervezett tanfolyamok es középiskolai osztályok. A területi szövetség elnöksége az! ifjúságpolitikai /határozat végrehajtása során (egyebek között) felhívta a figyelmet a folyamatosságra, a fiatalok arányának növelésére a választott testületekben. A pályakezdő fiatalok munkahelyi beilleszkedésének, továbbtanulásának segítése ugyancsak a tennivalók között szerepel továbbra is. A területi szövetség küldöttgyűlése ezt követően a nőbizottság munkáiét tárgyalta meg, majd a TOT munkájában részt vevő küldöttek tevékenységéről hallgattak tájékoztatót. Magyar—francia közös közlemény a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének franciaprszági látogatásáról Bazar György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Kaymond Barre-nak, a Francia Köztársaság miniszterelnökének meghívására 1819. november ‘40-a és 22.e között hivatalos látogatást tett Franciaországban. A látogatás során Lázár György széles körű véleménycserét folytatott Raymond Barre-ral. A Magyar Népköztársaság • Minisztertanácsának elnökét fogadta Valéry Giscurd d'Estaing, a Francia Köztársaság elnöke. Külön megbeszélésekre került sor Veress Péter magyar és Jean Francois Deníau francia külkereskedelmi miniszter, valamint a két küldöttség más tagjai között. A tárgyalások a magyar— francia kapcsolatokra hagyományosan jellemző barátság és kölcsönös tisztelet jegyében folytak. A két kormányfő megtárgyalta a magyar—francia kétoldalú kapcsolatok helyzetét és megelégedéssel üdvözölte a kapcsolatoknak az utóbbi években bekövetkezett fejlődését. Emlékeztettek arra. hogy a két ország kapcsolatainak kiemelkedő eseménye volt Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának 1978. novemberi hivatalos franciaországi látogatása. Hangsúlyozták ennek az első legfelsőbb szintű találkozónak, valamint a Francia Köztársaság elnöke 1980 őszén sorra kerülő magyarországi látogatásának a jelentőségét a magyar—francia politikai párbeszéd elmélyítése szempontjából. A két miniszterelnök megkülönböztetett figyelmet szentelt a magyar—francia gazdasági kapcsolatoknak. Emlékeztettek arra a közös elhatározásukra, hogy e kapcsolatokat szélesebb alapra helyezik és meghatározzák fejlesztésük új irányát. Mindkét fél úgy értékelte, hogy a kereskedelmi forgalom a legutóbbi két évben jelentősen fejlődött, de még mindig nem éri el a Magyarország és Franciaország gazdasági teljesítőképességének megfelelő szintet. Szükségesnek tartották, hogy kölcsönösen újabb erőfeszítéseket tegyenek a kereskedelmi forgalom további növelésére, az 1977. évi megállapodásuknak megfelelően. Elismerték annak szükségességét is, hogy az árucserét kiegyensúlyozottabbá kell tenni. Lázár György és Raymond Barre megvizsgálta a két ország ipari együttműködésének eredményeit és perspektíváit aSökon a területeken, amelyekről 1978. novemberében a magyar és a francia külkereskedelmi miniszter megállapodást írt alá. Üdvözölték a számítástechnikai, a vegyipari és az elektronikai kooperációban elért eredményeket és elhatározták, hogy tovább fokozzák az együttműködést ezeken a területeken. Hangsúlyozták a gépipar, különösen a szerszámgépek, járművek és mezőgazdasági gépek gyártása, a vaskohászat, az élelmiszeripar és az építőipar területén meglevő együttműködési lehetőségek jobb kihasználásának fontosságát. A két miniszterelnök ajánlotta a vállalatoknak, hogy közösen keressék az együttműködés új lehetőségeit, E tekintetben megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint a francia postaügyi és távközlési államtitkár közelmúltban lezajlott találkozója lehetővé tette az együttműködés fő irányainak meghatározását a fejlett technika alkalmazását igénylő ágazatokban, Megállapították, hogy á vállalatok közötti keretszerződések lehetővé teszik a szilárd és tartós alapokon nyugvó együttműködés és árucsere fejlesztését. Üdvözölték a gazdasági és ipari együttműködést szolgáló küldöttségcseréket, rendezvényeket, köztük az ez évben Párizsban és Lyonban rendezett „magyar gazdasági és műszaki napok” sikerét. Kívánatosnak tartják, hogy a jövőben hasonló rendezvényeket szervezzenek mindkét országban abból a célból, hogy az érdekelt vállalatok és szervezetek együttműködésének új lehetőségeire hívják fel a figyelmet. A kormányfők kifejezésre juttatták elégedettségüket a párizsi és a budapesti dokumentációs központ, a Magyar Kereskedelmi Kamara, valamint a francia kereskedelmi és iparkamarák tevékenységével kapcsolatban. A két fél egyetértőén tudomásul vette, hogy a vegyes bizottság átszervezte struktúráját annak érdekében, hogy hatékonyabban segítse elő a magyar és a francia vállalatok és szervezetek együttműködését. Jóváhagyták, hogy a közeljövőben Budapesten állandó szervezeti keret létesül a szerszámgépgyártás területén felelős magyar és francia intézmények együttműködésére. A miniszterelnökök hangsúlyozták a két ország tervezési intézményei között kialakult gyümölcsöző kapcsolatok jelentőségét is. • Kiemelték egymás nyelve, kultúrája,.. tudományos eredményei megismerésének fontosságát a magyar és a francia nép közeledésében és barátságának megszilárdításában. A két kormány ösztönözni fog minden olyan Intézkedést, amely alkalmas ' arra, hogy hozzájáruljon e cél eléréséhez, kiváltképp, ami a magyar nyelv franciaországi és a francia nyelv magyar- országi tanítását, valamint a magyar kultúra franciaországi és a francia kultúra magyarországi terjesztését illeti. A kormányfők mélyreható véleménycserét folytattak a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. Elégedetlen állapították meg, hogy a: két ország álláspontja számos kérdésben hasonló. Megerősítették országaik elkötelezettségét az enyhülés mellett. Emlékeztettek Magyarország és Franciaország elhatározására, mely szerint minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy az enyhülést elmélyítsék, a világ minden térségére és a nemzetközi kapcsolatok minden területére kiterjesszék. A felek hangsúlyozták, hogy az államok közötti jó viszonyban fontos jelentősége van a helsinki záróokmányban kinyilvánított minden elv — mind az alapvető egyéni szabadságok, mind az államközi kapcsolatok elvei — tiszteletben tartásának és a záróokmány valamennyi ajánlása alkalmazásának. A kormányfők kifejezték reményüket, hogy az 1980. novemberére előirányzott madridi találkozó lényeges előrehaladást tesz majd lehetővé a helsinki záróokmány valóra váltósában és új távlatokat nyit az enyhülés számára. Kinyilvánították, hogy Magyarország . és Franciaország kész erőfeszítéseket tenni a kétoldalú konzultációk formájában együttműködni e cél eléréséért. A két miniszterelnök aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy folytatódik a fegyverzet felhalmozása a világban. Ismételten állást foglaltak a hatékony nemzetközi ellenőrzéssel megvalósuló tényleges, általános és teljes leszerelés mellett, beleértve mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyverzetet, figyelembe véve minden ország egyenlő jogát saját biztonságára. A két fél megelégedéssel vette tudomásul a második szovjet—amerikai megállapodás aláírását a hadászati támadófegyverek korlátozásáról. Az európai kontinenst illetően a két kormányfő véle* ménveserét folytatott Francia- országnak 1978. májusában tett egy európai leszerelési konferencia összehívását célzó javaslatáról, valamint a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának 1979. májusi javaslatairól. A két kormányfő síkraszálR egy, a helsinki záróokmány valamennyi aláíróját magában foglaló konferencia összehívásáért, amelynek az lenne a célja, hogy konkrét intézkedésekéi fogadjon el a bizalom erősítésére és a leszerelésre Európában. A két fél megerősítette, hogy a Közel-Keleten igazságos és tartós békét csak a konfliktus átfogó rendezésével lehet elérni. Ilyen rendezésben valamennyi érdekelt félnek részt kell vennie, beleértve a palesztin nép képviselőit is. A rendezésnek azon kell alapulnia, hogy Izrael kivonul az 1967, júniusában megszállt területekről; elismerik a palesztin nép törvényes, jogait és a térség minden államának, köztük Izraelnek is azon jogát, hogy békében éljen, biztos, elismert és szavatolt határok között. A kormányfők az afrikai helyzettel kapcsolatban kiemelték annak szükségességét, hogy Afrika államai szabadon alakíthassák fejlődésüket és választhassák meg rendszerüket. Síkraszálltak a vitás kérdések tárgyalások útján történő rendezése mellett. Ez alkalommal is elítélték Dél-Afrika fajüldöző rendszerét. A két fél véleménycserét folytatott a délkelet-ázsiai helyzetről is. A két miniszterelnök egyetértett egy méltányo- sabb, igazságosabb nemzetközi gazdasági rend kialakításának szükségességével. Síkraszálltak a gazdasági stabilitás helyreállításáért és egy olyan növekedés előmozdításáért, amely ösztönzi a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővülését és a fejlődést az egész világon. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és a Francia Köztársaság miniszterelnöke kifejezte elégedettségét azzal kapcsolatban, hogy tárgyalásaik eredményesen járultak hozzá Magyar- ország és Franciaország baráti kapcsolatainak és együttműködésének fejlesztéséhez, csakúgy, mint az enyhülés és a béke ügyéhez. Lázár György magyarországi látogatásra hívta meg Raymond Barre miniszterelnököt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) Kopottas külsejű- borostás Bonni benyomások fiatalember térdei a bonni séÁ téma az utcán tálóutcán, színes krétával képet rajzol az aszfaltra. Művész, nem művész? Ki tudja. A kép nem remekmű, talán célzatosan nem az, bizonyos politikai hangulatra épít, s így csal ki néhány márkát a járókelőktől egy sapkába, amely mellé ugyancsak krétával ezt a szót írták: „Danke”. Köszönöm. A rajz várost ábrázol, amelyet sűrűn borít a gyárkémények füstje. Nyilvánvaló célzás a környezet- védelemre, amelyre mostanában különösen érzékeny a közönség. Szenvedélyek csapnak össze a sok millió autó kipufogógáza, az erőművektől kiokádott kéndioxid kártevése miatt, tüntetések folynak az atomerőművek építése ellen. Erre játszik rá a rajz. Azoknak, legalább is főleg azoknak kíván szolgálni, akiket összefoglaló néven igy hívnak: „a zöldek”, lévén ez a megvédendő természet uralkodó gzine. Néhány száz méterre a művésztől, az ellenlábas verte föl sátrát. Asztal, rajta brosúrák, újságok. Hasonló korú fiatalember és lány áll ott és meglehetős rámenősen kínálja az olvasnivalót, az „Európai Munkáspárt” kiadványait Amerikai—nyugatnémet házaspár alapította mozgalom ez, s az egyik brosúra címe így hangzik: „Amit a zöldek akarnak, az népgyilkosság”. Első pillantásra azt hittem, valamilyen baloldali szervezettel van dolgom. — Nem kedvelik a természetvédőket? — kérdeztem a fiatalembertől. — Támogatjuk Helmut Schmidtet — hangzott az óvatos válasz. Következő mondata azonban már többet elárult: — Aki ellenzi az atomerőművek építését, az az energiától akarja megfosztani az emberiséget, főképpen a harmadik világot, vagyis megakadályozni a fejlődést, a több élelmiszer-termelést, meg akarja őket fosztani az élettől. Eddig még lenne valami igazság gondolatmenetükben, de belepillantva brosúrájukba elszömyedtem. Kiderült belőle, hogy a környezetvédelmet a* amerikai—brit tőke akarja ráerőszakolni Európára, s mindez egyébként sem más, mint az angolszász arisztokrácia természetellenes ál* latszereteté'nek következménye. Miután ezek a frázisok igencsak hasonlítanak valamire a múltból (mégpedig a náci tanokra),' hirtelen megvilágosodott előttem a kép: azon a címen, hogy egyetértenek Helmut Schmidt és Gis- card d’Estaing (egyébként ésszerű) energiapolitikájával, e maroknyi csoportocska brosúrái valami fasiszta jellegű ideológiát szeretnének beszivárogtam] a nyugati közvéleménybe. Hadd fűzzem mindehhez, hogy a környezetvédelem fő képviselője nem az aszfaltművész, támogatója sem ez a „munkáspárt”. Nem véletlen azonban, hogy éppen ezt a témát ragadták meg. Bonnban — élénkebb politikai széljárások idején- — a szó szoros értelmében az utcán hevernek a témák. Csoportok tárgyalják az aktuális ügyeket, fölvonulnak, röpcédulákat osztogatnak, vagy például a fent leírt módokon győzködik az embereket a maguk igazáról. . Valamennyi pártot foglalkoztatja az atomerő fölhasználása, de nemcsak mint a növekvő energiaigények kielégítésének, a fokozatosan dráguló olaj ma még egyet2 NÓGRAD - 1979. november 23., péntek J hever len ésszerű pótló eszköze, hanem mi'nt szenvedélyeket kiváltó politikai ügy is. A kormányzó szociáldemokraták balszárnya el szei-etné érni, hogy ne építsenek több nukleáris központot; a koalíciós társ, a Szabaddemokrata Párt olyan többségi határozatot hozott, amely szerint más energiaforrások után kellene nézni. A jobboldal, a nagyipar legközvetlenebb szószólója egyértelműen további atomerőmű-építés mellett foglal állást. Mi van emögött? Az emberek félelme a sugárzó anyagtól. Hiába mondják hozzáértők, tudósok, hogy a reaktor századannyira se szennyezi a levegőt, mint a * szénre épült hőerőmű, hiába a többszörös technikai biztosítási lehetőség sokak tudatában az atombomba rémképe átvetítödik a békés erőművekre. Ezt a hangulatot fejezi ki az a jó néhány politikai áramlat, amely különböző színekben — és nemcsak zöldben — jelenik meg. Főképpen ennek köszönhetik sikereiket az ember jogos természetvédelmi igényeit zászlójukra író „zöld” pártocskák, akik legutóbb a brémai helyi választásokon önálló politikai erőként már bekerültek néhány városi és községi képviselő-testületbe. Most egységes párttá próbálnak szerveződni és indulni az 198ü-as parlamenti választásokon. Ha ez sikerül és néhány százalékot is elnyernek, (elsősorban a kormányzó szociáldemokratáktól és a szabaddemokratáktól remélhetik ezt) megváltoztathatják az NSZK hatalmi képét. A kancellári székbe segíthetik Franz Josef Strausst. Ha pedig elérnék országos átlagban a bűvös öt százalékot, helyet foglalhatnának a bonni parlamentben. Az egykori barokk föherce- gi palota ma egyetem. „Nem kellenek az AKW-k'” (Ez az atomerőművek rövidítése,) A környezetvédő diákok nem nagy hívei a műemlékvédelemnek. Ma már nem krétával, hanem lemoshatatlan spréve] írják-fújják a falakra jelszavaikat . A természet épségéért és egészségünkért őszintén aggódó diákok, valamint ezt a hangulatot meglovagló balos és egyéb csoportocskák róják a falakra a jelszót,. Bármily különös, nem lehetetlen, hogy az elkövetkezendő hónapokban ez lesz a nyugatnémet politikai élet egyik fő témája, botrányköve. Kis csoportok dönthetnek nagy politikusok sorsáról. Ezért érdemes néha megnézni, mit rajzol az utca aszfaltjára egy-egy „művész”. Imre Nem nyilatkoznak Csütörtökön Washingtonba érkezett a teheráni amerikai nagykövetségről szabadon engedett tizenhárom túsz — nők és a nagykövetség őrszemélyzetének fekete tagjai. A csoportot — az eredeti tervekkel ellentétben — nem Carter elnök, hanem Vance külügyminiszter üdvözölte az Andrews légi támaszponton. A hivatalos magyarázat szerint Carter úgy döntött, hogy a még fogságban levő 49 túsz kérdésére összpontosít a Camp David-i elnöki birtokon, ahol a héten tartózkodik. Cyrus Vance néhány mondatos üdvözlő beszédében ugyancsak arról beszélt, hogy a még fogságban levő túszok biztonsága a legfontosabb cél. — Az Egyesült Államok minden lehetőséget fel kíván használni a helyzet megoldására — fogalmazott óvatosan a külügyminiszter. Figyelemre méltó, hogy a szabadon engedett csoport tagjai ezúttal sem találkozhattak, beszélhettek a sajtóval. A kormány álláspontja szerint azért, mert nem is akarnak, illetve, mert megviselte idegállapotukat a fog. súg. Azt sem kívánják, hogy a nyilatkozataikkal veszélyeztessék még fogj A/ an levő társaikat. (MTI)
