Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)
1979-11-22 / 273. szám
I I Szabályozók —1930 (1.) változtatni keli A határozatok nyomán évKorszerű, automata gépek segítik a dolgozók munkáját a Budapesti Harisnyagyár nagy- bátonyi gyárában. Ezekkel a berendezésekkel mennyiségileg és minőségileg a korábbinál több, illetve jobb minőségű árut tudnak előállítani. Képünkön Mike Katalin, az ULTRASONA automata orrhegylezáró gépnél, munka közben. (bábéi) 4k Munkástelepülés és tanács Megfelelni a közszolgálatnak Ämierf Sorozatainkban sorra vesz- szüb a szabályozó remlszei változásainak . legfontosabb területeit, azokat a változásokat, amelyek 1980. január elsejétől lepnek éleibe; ante lyek átfogóan érintik a gazdálkodás fő elveit, a termelői árak rendszerét, a jövedelemszabályozási, a bér- és keresetszabályozást, a fejlesztési tevékenységet, az egyes agazatok működését megoaiá- rozó egyedi korrekciókat is. Természetesen a szabályozó rendszer valamennyi részletére nem térhetünk ki, hiszen annak jogszabályi anyaga több tucat rendeletre, kötetre terjed ki s megjeleni a Magyar Közlöny 77. számában. Szándékunk e sorozat, publikálásával a változások lényegének megismertetése. Mindenekelőtt ie kell szögeznünk: 1968 óta hazánkban a tervszerűen fejlődő szocialista gazdaságot elsősorban közvetett, közgazdasági eszközökkel irányítjuk. Gazdaság- irányítási rendszerünk — ahogy ezt a XI. kongresszus megállapította —, alapelvei beváltak, működésük jól szolgálta a szocialista terv- gazdálkodás céljait. Ez az értékelés ma is helytálló, s ezzel összhangban van a küszöbönálló változás, amelyet részint a korszerűsítés, a továbbfejlesztés igénye sürget, másrészt az, hogy a szabályozás néhány fő elemét hatá- rozottabbá szjikséges tenni, hogy kibontakozhassanak a hatékonyság javulását eredményező folyamatok. Igaz az is. hogy az elmúlt tíz esztendőben a szabályozásnak nem minden eleme állta ki az idő próbáját — az árrendszer ellentmondásossá vált, a támogatások, egyedi pénzügyi hidak nehezítették, esetenként áttekinthetetlenné tették a gazdálkodás, folyamatait; nem lehetett megállapítani, hogy hol képződik valójában nemzeti jövedelem és hol nem. (Tudósítónktól): Az Ipolyvidéki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság törzsgár- daszabályzata eddig az 5, 10, 20 éves törzsgárdatagokra intézkedett. Most kibővült azzal, hogy a negyedszázadon vagy annál több időn át hűséges dolgozók aranygyűrűt kapnak. — Erre a bővítésre azért kerülhetett sor — mondotta Makóy Oszkár igazgató —, mert sikerült az erdőgazdaságnak az anyagi feltételeket megteremtenie ahhoz, hogy a „kincset érő” törzsgárdatagsá- got újabb anyagi elismerésben részesítse és két részletben — november 7-én és 1980. május 1-én átadhassuk az aranygyűrűt a jogosultságot szerzett, mintegy 120 dolgozónknak, nyugdíjasunknak. Elmondta az igazgató, hogy ez az értékes ajándék csupán egyfajta jelkép, mert a törzs- gardatagok az anyagi-erkölcsi elismerést minden tekintetben érezhetik, ha béremelésről, jutalmazásról, kitüntetésről, szociális juttatásról vagy netán nyereség-, prémiumelosifásról van is 'szó. — Az a törekvésünk, hogy törzsgárdaszabályzatunkkal és a mostani bővítéssel a maradáshoz teremtsünk kedvet, hogy a dolgozóink ne vándoroljanak — mondta az igazgató. Ezután egymás után aranygyűrűssé váltak, pontosan öt- venen: a salgótarjáni Tőzsér Gyula, a zagyvapálfalvai Mihályi János és Szabó Imréné, a szécsényi erdészettől BillinMárpedig a világgazdasági helyzet, bekapcsolódásunk a nemzetközi munkamegosztásba egyre erőteljesebben sürgette a valódi, a realitásoknak megfelelő értékelési rendszer létrejöttét s egyben azt is, hogy a népgazdaság számára leghasznosabb területeken fejlesszük a termelést. segítségévet megteremtve a kiegyensúlyozottabb külgazdasági kápesola- tók alapjait. Az elmúlt évek során párt- határozatok sora jelölte ki a szabályozó rendszer korszerűsítésének irányát, ezek közül most csak néhányra utalunk. A hosszú távú külgazdasági politika és a termelési szerkezet fejlesztéséről szóló 1977. október 20-i KB-hatá- rozat megállapította: „A tervekben foglalt célokat és az eszközrendszert jobban össze kell hangolni. A gazdasági szabályozás határozottabban orientáljon és ösztönözzön a hatékonyság növelésére, a termékszerkezet szelektív fejlesztésére. .. Árrendszerünk fejlesztésének fontos irányelve, hogy a termelőiár-ará- nyokat a hazai termelők helyes orientálása érdekében közelebb hozzuk a világpiacon érvényesülő árarányok- hbz.” Az MSZMP 1978. decemberi és 1979 márciusi határozatai egyöntetűen aláhúzták: a gazdasági szabályozókat úgy kell módosítani hogy azok fokozottabban késztessenek a gazdasági és pénzügyi egyensúly javítására, a hatékonyság gyorsabb növelésére. a takarékosságra, a tartalékok feltárására és hasznosítására. A vállalati jövedelmek á gazdasági eredményekkel, a keresetek a teljesítményekkel kerüljenek jobban összhangba. ger László, Havran András és Járja József, a berceli Bándy Aladár, Fekete Pál és Termán János, a diósjenői dr. Bácskái Sándor és Németh László, a " romhányi Kosik Bertalan és Molnár Imre, a balassagyarmati központ dolgozói, nyugdíjasai közül Balia István/ Durugy András, Hegedűs Pál, Herédi József, Musnai Károly, Pohl Béla és Kedvezően alakultak a .SZÜV salgótarjáni számító- központjának idei eredményei. A múlt év második felében dolgozni kezdő komputerek és kezelőik 1978 végéig mintegy négy és fél millió forint termelési értéket állítottak elő. Az idei terv ennél háromszor nagyobb bevétel — 15 millió 600 ezer forint — elérését tűzte ki célul. Ám jelenleg, szűk másfél hónappal az év vége előtt az előirányzatnak félmillió forinttal való túlteljesítése várható. A termelési érték növekedésével ellentétes irányban változott a költség. Erre a célra 16 millió 400 ezer forint fölhasználását tervezte a SZÜV. A valóságban viszont 15 millió forint alatt marad a kiadósok összege. Így megyeszékhelyünk számítóközpontja — ellentétben a korábbi országos gyakorlattal, amely szerint egy új központ két-két és fél évig veszteséges — másfél esztendővel a megrendelésre végzett munka megkezdése után már több mint egymillió forint nyereséggel számol. ről évre módosult is a szabályozó rendszer — emlékezzünk a beruházásokkal, a jövedelemelosztással, az árak alkalmazásával kapcsolatos változtatásokra. Azok átfogó — jelentőségében csak az 1968-as új gazdaságirányítási rendszer bevezetéséhez fogható — újrarendezésére nem került sor. Ennek most jött. el az ideje. Ám érdemes megállapítani: a módosítások nem tartalmaznak vadonatúj törekvéseket, célokat, azokat inkább az évek óta tartó folyamat betetőzésének tekinthetjük. Melyek hát a változások fő elvei? A legfontosabb: az új szabályozás rövidebbre zárja a hazai és a világgazdaság kapcsolatát azzal, hogy erőteljesebben (egyes területen egyenesben) közvetíti a világpiaci ár és minőségi követelményeket. Erősíti az irányítás állandó elemeit, a szabályok mindenkire egyaránt kötelező jellegét és megköveteli a vállalatok rugalmas ‘alkalmazkodását. A világpiaci hatásokat folyamatosan közvetítő árak és normatív, általánosan érvényes szabályozók az eddigieknél sokkal szélesebb határok között engedik érvényesülni a differenciálódást: a jövedelmekben, a fejlesztésben. Ez lehetővé teszi, hogy a vállalati gazdálkodás minősége egyértelműbben megítélhető legyen — a hatékonyan dolgozó vállalatok előtt nagyobb perspektíva nyílik, ugyanakkor a nem hatékonyan dolgozók keményebb ösztönzést kapnak tevékenységük jobbítására, esetleg felszámolására is. Ebben a rendszerben a szabályozás állandó (stabil) elemei az árképzés szabályai, a nyereségadózás rendszere, az érdekeltségi rendszer. A szabályozás rugalmas elemei maguk azt árak, amelyeknek feladata a világpiaci hatások gyors, megbízható közvetítése. De rugalmas elemek például az árfolyam-politika, a tartalékfelhasználásra vonatkozó előírások és az egyedi beavatkozások, szabályozások rendszere. Következő írásainkban ezekkel a főbb elemekkel foglalkozunk. Matkó István Prókay Gyula, továbbá a gazdaság Pest megyei egységeinek dolgozói közül Kemencéről tizenketten. Nagymarosról tízen, Vácról heten és a királyréti vasútüzemtől egy. Az aranygyűrűsök köszönetét Fekete János kerületvezető erdész (nagymarosi erdészet) tolmácsolta, igen meleg szavakkal. A termelési érték nagy mértékű növelését több tényező tette lehetővé. Egyebek közt: igen gyorsan sikerült a dolgozók betanítása. Ebben — miként dr. Hajdú Gyula igazgatótól megtudtuk — jelentékenyen, közrejátszott a központban idén működni kezdő brigádmozgalom. A vállalati versenyeken sikerrel szerepeltek a tarjáni adatrögzítők és köntrollosok. A fölkészülés és a verse’ny során szerzett gyakorlatot kamatoztatják a munkában is. Jól jött a központnak néhány jelentős, megyén kívüli megrendelés. Ezek az alkalomszerű megbízatások mintegy négy és fél, ötmillió forint értékű kapacitást töltöttek ki. FIGYELEMRE MÉLTÓ véleményt mondott a tanácsi szervezet és a tanácstagok kapcsolatáról a minap az egyik tanácstag: a megtiszteltető megbízatásnak jó néhá- nyan azért nem tudnak minden tekintetben megfelelni, mert azt tapasztalják, hogy javaslataik nyomán a tanácsi apparátus lassan mozdul, nehezen „indul be” az intézkedés gépezete. Mindez szoros összefüggésben lehet például a tanácsi apparátusban dolgozók szakértelmével, hi- vatásszeretetével, hogy igazán csak a két legfontosabb követelményt említsük, amelyeknek a tanácsi embereknek mindenütt meg kell felelni. " Különösen így van ez olyan településen, ahol a lakosság összetételét tekintve úgyszólván minden intézkedés a munkásság helyzetének javítását szolgálja, mint például Kisterenyén, az ottani nagyközségi közös tanácson. Érthető, ha itt is különös figyelmet szentelnek minden évben annak vizsgálatára, miként sikerült előrelépni a szakmaipolitikai képzésben az apparátus egészét tekintve. A tanácstörvény bevezetése óta szélesedett a tanácsok hatásköre, s ezt az egyre kiterjedtebb tevékenységet csak megfelelően képzett, szakmailag kellően felkészült, a követelményekkel lépést tartó apparátus végezheti el. Ezért vizsgálta a közeli múltban a kisA költségcsökkentésben ugyancsak közrejátszott a brigádmozgalom kedvező hatása. A hamarabb történt betanulás lehetővé teszi a munkák tervezettnél előbb való befejezését. Ezáltal részbén több föladatra teremtenek lehetőséget, részben energiát takarítanak meg. Rendelkezésére állt a i központnak némi pénzösszeg bútor és egyéb berendezési tárgyak vásárlására. E forintok elköltésekor is takarékosan gazdálkodtak az illetékesek. Amint az igazgató elmondta: jövőre az ideihez hasonló teljesítménynövekedés nem várható. A termelési értékre vonatkozólag 17,3—17,4 millió terenyei tanács végrehajtó bizottsága önkritikus szemmel saját sorait, ezért tűzte külön is napirendre a nagyközségi közös tanácsnak és szer-, veinek káder- és személyzeti munkáját. Kisterenyén a tanácsi apparátusban és a tanácsi irányítás alatt álló intézményekben harmincketten dolgoznak. Öt' esztendő alatt jelentésen növekedett például, a középfokú politikai végzettséget szerzettek száma, ugyanakkor azok is rendszeresen részt vesznek tömegpolitikai oktatásban, akik még nem szereztek ilyen végzettséget. Az intézmények vezetői és dolgozói, hasonlóan , a tanácsi apparátusban dolgozókhoz, sok tekintetben előreléptek: a vezetők közűi mindössze egy újonnan kinevezett nem rendelkezik még a szükséges szakmai végzettséggel. A tanácsi apparátusban örvendetesen emelkedett áz elmúlt évek során a felsőfokú iskolát végzettek száma; korábban az apparátusi tagok mindössze 17,6 százaléka, újabban viszont már több mint 35 százaléka végzett felsőfokú iskolát. A képzettség színvonalának növelése azonban nem öncél, elsősorban arra szolgál, hogy a köz érdekében, a lakosság ügyeinek intézésében résztvevők hozzáértése éppen ezt a munkát segítse sokoldalúan. Ezt a szempontot mindenkor figyelembe vették, bizonyíték rá, fori'ntot irányoztak elő 1980- ra. A mérsékeltebb ütemű növekedésnek több oka van: egyrészt az idén minden jelentős tartalékot kihasználtak. Másrészt a rendelkezésre álló Buli-Gamma gépek nem illenek bele a hazai fejlesztési elképzelésekbe. Ha megérkezik — előreláthatólag 1983-ban — a szovjet R 35-ös komputer, akkor ' újabb nagy mértékű fejlődésre kínálkozik lehetőség. Bizonyos szempontból mégis jelentős a jövő évi terv is. Az idei alkalomszerű — 4 és fél, 5 millió forint értékű — megrendeléseket hosszú távra szóló megbízatások váltják föl. Többek közt bővíti igénylési körét az SKÜ, a bányavállalat, az öblösüveggyár és a VE- GYÉPSZER. Bár a tarjáni számítóközpont 1980. évi kapacitása már úgyszólván lekötött, a kissé távolabbi jövőre gondolva érdemes keresni a lehetőségét a számítógépek még több területen való alkalmazására. hogy az új diplomások nagy része munka mellett, levelező úton, már a tanácsi szervezet keretében dolgozva végezte el az iskolai tanulmányokat. Más szóval, tervszerű káderképzés nyomán lépett előre tudásban, amelyet a gyakorlati munkában hasznosíthat. NEM RONTJA az összképet az sem, ha tekintetbe vesszük, hogy minderre jogszabályok kötelezik a tanácsiakat. Mármint arra, hogy egyes munkaterületeken milyen iskolai végzettség megszerzése kötelező. A Kistere- nyei nagyközségi Tanácson százszázalékos eredményt értek el néhány esztendő alatt. Nem újabb és újabb emberek bevonásával, hanem tervszerű belső káderfejlesztésí elképzelések megvalósításával, az apparátusi állomány további stabilitásával. A szakmai felkészültséget jól szolgálja a megyei és járási szintű tervszerű továbbképzés, ugyanakkor az igényes önművelést továbbra is fontos tevékenységnek tekintik. Ennél a tanácsnál is megJ különböztetett figyelmet szentelnek az új szakmai módszerek megismerésére, azok mielőbbi alkalmazására, és ugyanez vonatkozik a tanácsi irányítású intézmények vezetőire is. És miután nem csupán az érvényben levő határozatok, de maga az élet is megköveteli (a tanácsi apparátus 72 százaléka nő!) jelentős előrelépés töitént a fiatalok és a nődolgozók, a felelős beosztásba helyezések vonatkozásában is. Kisterenyén a tanácsi apparátusban az érdemi ügyintézők több mint kétharmada női dolgozó. A nagyközségi közös tanács is elkészítette a terveket a káderutánpótlás, a személyzeti munka megfelelő végrehajtására. Érdemes kiemelni az elvi megállapításokból, hogy a vezetőknek nagyobb felelősséggel kell foglalkozniuk az utánpótlással, például a helyettesek nevelésével. Különösen az intézmények esetében van erre az eddiginél is nagyobb szükség, hiszen azon a területen mindössze egy alkalommal sikerült — ahogy mondani szokás —- belülről megoldani a vezetői utánpótlást. A JÓ SZEMÉLYZETI munka alapvető követelményének megfelelve a bizalom, a nyíltság jellemezte, s jellemzi ma is tanácsainkat, s ezt elsősorban azért érdemes hangsúlyozni, mert a jó személyzeti munka szó szerint véve, közérdek", közügy. (T. Pataki) NÓGRÁD - 1979. novembei 22,, csütörtök 3 Gyár a technikumban Évente 170 ezer rubel értékű termék kerül ki az or- lovi szerszámkészítő technikum műhelyeiből. A termelési gyakorlatok ideje alatt a szovjet tanulók tapasztalt mesterek keze alatt, mint gépkezelők dolgozóiak. A technikum miniüzeme a többi között fúrógépeket gyárt. A tervek szerint az idén több mint 700 ilyen gépet állítanak elő. • A kis üzem nyereségéből ■ sportíerem épült. Szemléltetőeszközök, laboratóriumi berendezések vásárlására is jut a pénzből — és most készül a technikum uszodája. (Folytatjuk) Megbecsülés az erdészetnél Mór nyereség is várható Sikerrel vette * az akadályokat a számítóközpont < 1
